Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-09 / 6. szám

19f5 január 9, SZBOBD ásták tneg Puijeez Lajos sírját. Özvegyének koszorújával e földelték Purjesz Lajos koporsó­ját, hantja felett a koszotuszallagok százai hir­dették, hogy a magyar újságírásnak, a magyar közéletnek egyik neves és értékes alakja szállt Purjesz Lajossal ma sírba. — KÜLFÖLDI HIREK. Kopenhúgábóljelentik: A dán királyi posta most ünnepelte fennállásának 3oo éves jubileumát. Az ünepségre számos külföldi érkezett, akiknek tiszteletére a királyi palotában diszfogadás volt. — Londonból jelentik: Az elmúlt év utolsó kilenc hónapjának a bevételei 3o4,lo4.19o font sterlinget tesznek ki és az 1923. évi megfelelő időszakkal össze­hasonlítva 29,18o.872 font sterling gyarapodást mutat. A kiadások í93,t9o.S93 font sterlingre rúgnak és 9,88o.o9o fort sterling növekedést mutatnak. A munkás­párti kormány idején Snowden pénzügyminisztersége alatt néhány adót leszállítottak és megszüntettek, ezért azt hirdették, Hogy a bevételek csökkeni fognak. Ma azonban semmi ok sincs azon feltevésre, hogy a pénzügyi év végleges eredménye lényeges eltérést fog mutatni az előirányzattól. — A forgalmi adóhivatal személyzete nem kapott rendkivttli segélyt. Megírta a Szeged, hogy a szerdán tartott rendkívüli tanácsülés eredmér»yelié;3£n a városi alkalmazóitok egy havi fzetéiüknek megfelelő rendkívüli segélyt kaptak*. A tanács azonban a forgaimi adóhiva­tal személyzete számára nem utalta ki ezi a rendkívüli segélyt, még pedig azzal az indoko­lással, bogy a forgalmi adóhivatal alkalmizoítai nem rendszeres alkalmazottai a városnak, ha­nem szerződéses alkalmazottak, akik a besze­dett forgalmi adó ulán megfelelő tulalékot is kapnak. A Unács határozata érthető elkesere­dést váltott ki a forgalmi adóhivatal alkalma­zottai közölt, akiknek összjövedelmük nem igen haladja meg a rendszeres alkalmazottak fizeté­sét és igy helyzetük sem kedvezőbb amazoké­nál. Növelte az elkeseredétt, hogy a forgaimi adóhivatal vezető tisztviselői, akik rendszeres városi alkalmazottak, annak ellenére, hogy nc­eyobb fizetésük arányéban nagyobb rész jut rájuk a jutalékból is, megkapták a rendkívüli segélyt Rendkívüli segélyt adott ezenkívül a városi téglagyár igazgatója i» a téglagyár al­kalmazottainak és e?t az intézkedést a iariács utólag jóvá is higyía, pedig az üzemi alkalma­zottak szintén nem rendszeres, hanem szerző­déses alkalmazottai a városnak. A köztisztasági üzem alkalmazottai szin'éo kaplak segélyt, tehát a forgalmisták az egyedüliek, akikhez mostoha volt a Jézuska szerepét betöltő tanács. A tanács ridepégét a közgyűlés minden bizonnyal ki fogj* engesztelni — az egyenlő e'bánás elve érdekében. • & — A jugoszláv vasutakon vekszálják az ; idegen utasokat. Bécsből jelentik: A Jugoszlá- j viába utazó kereskedők és kereskedelmi utazók • kőiében egyre gyakrabban merülnek fel panaszok • a jugoszláv vasutak ellen. A különböző testületek- i hez beérkezett jelentések szeiint a jugoszláv ka- « lauzok az állomáson váltott szabályszerű jegyeket | érvényteleneknek és hamisitottaknak deklarálják és í az utazókat uj menetjegyek váUására, valamint bírságok fizetésére kényszeritik. Éppen ezért a ke­reskedelmi utazók S7ervezete megfontolás tárgyává tette most, vájjon ne kezdjen-e nemzetközi pro­pagandát a jugoszláv vasutak bojkottja iránt. — Százkét éve& 48-28 honvéd. Kecskemétről jelentik: Batka Gáspár az utolsó kecskeméti 48-as honvéd, Vizkeresztkor töltötte be 102 ik életévé', ugyancsak Vizkeresztkor ünnepelte meg névnapját. Ez alkalomból Zsitvay Tibor, a nemze gyűlés alelnöke, aki épp ekkor Kecs­keméten lartőzkodoit, továbbá a kecskeméti 48-ss kör elnöksége meleg ünneplésben ré­szesítette az öreg honvédet. Batka különben igen jól érzi magát és a legjobb egészségnek örvend. Beszerzési áron alul a legfinomabb és a legegyszerűbb bútorok csk Kakuszinál — mig a készlet tart — kapható Tiszt Lajos-körut 22, Városi gőzfürdő melleit. «6 Szegedi fametszet. Mi, éjszakázó szegény baglyok, akik nem passzióból tesszük ezt, hanem muszájból, — néhanapján meg­feledkezünk róla, hogy mi mindent irtunk Szeged létező nagyságáról s álmodozni kezdünk arról az időről, amikor majd a város igazi város lesz. Határozottan, minden alapja megvan hozzá, még csak a világítást kell bevezetni. Azt mondjátok hogy már megvan? Nonó, ne döntsünk olyan nagyon gyor­san, hát lehetséges, hogy van valami, de azt alig venni észre. Abban az időben, amit jelenkornak nevezünk, hatá­rozottan érezzük olykor a falu idilli csendjét, egysze­rűségét s szerencse, hogy kevés szavú emberek va­gyunk, akkor se beszélünk sokat az utcán, ha másod­magunkkal járunk, mert a sötétség okán belelépve valamely kátyúba, okvetlenül elharapnánk a nyelvün­ket. (EnnA örülne legjobban a polgármester 1) Hát, szó sincs róla, gyönyörű a téli éjszaka, akkor is, ha hidegtűzü csillagok szikrázzák ránk a reménységet, meg akkor is, amikor pityereg az ég s találgatni kell, hogy eső közeledik-e, vagy hó? A világítást a szférák ügyosztálya végzi, ezért keverjük össze a kettőt. Már mint az esőt, meg a havat. Az éji bogár most megy neki istenigazában a falnak s izgatottan lestük reggelenkint az újságokat, hogy mikor köszöni meg valaki a nyilttérbsn a nyájas isme­retlennek az átnyújtott pofonokat. Egyszerre visszaszóltunk ilyenkor vagy száz évvel a múltba, tudniillik akkor is ilyenféle vo t Szeged világí­tása, ezért ha esett az eső, Balla színházigazgató ur kénytelen volt elhalasztani az előadást. Hiába adott volna a biléta mellé sármászó cipőt, meg akár csol­nakot, a tisztelt publikum ugy se tudott volna a sötét­ben hazatalálni. Egyébként is árkok díszítették a várost s az volt a becsületes felfogás, hogy az éjszakai világítás az em­beriség legoktalanabb tékozlása. Besötétedés után ott­hon a helye mindenkinek, csak a korhelyek bitangol­nak, mellőzvén az úgynevezett családi tűzhely ugy­nevezeit melegét. Ezekért drága közintézményeket fenn­tartani hiábavalóság, mert nem kár éitük, ha az utat eltévesztik és árokba fordulnak, nyakukat törvén. Az utcákat sein tisztították, mert mire való az, hiszen a népség másnapra már megint bepiszkolja. A nagy- j piactól a sóházig !84o-ben ké zült az első kövezet, azt dámáink seperték naponta krinolinjaikkal, mikor is hozzátartozott a társadalmi sliff-hez, hogy magára vala­mit is adó dáma jáít légyen a flaszteros uton. (Azt se akármikor, a mai mindennapi korzózás értelmében. Ez naplopás-számba meni volna s a város pallosjogát tette volna emtegetetté.) A Szentháromság-utcának további tizenhárom évet kellett várnia a kiköveztetésre s ámbátor ez az utca ma egyike a legrendesebbeknek (hej, mégsa élt hiába indítványok nagymestere, Sári Jánosi), azért vannak szeretett szülővárosunkban olyan helyek, hogy útjait jám még mindig a mult évszázad "hangulatát érzi a lábunk. Az első légszeszvilágitás !865 október 25-én lepte meg a várost, 4oo láng derített Szegedre fényt, — ha­marosan nem tudjuk megmondani, mennyivel több, mint mostanában. Eleink ennek a napnak örömére leitták magukat a sárga földig. A föld a bőven elterülő s a főldanyával közvetlenül érintkező falevelektől volt sárga. Ellenben a bor olcsó s két húszasért azt ál­modhatta tőle mindenki, ami jól esett neki. Másnap reggelre nagy meglepetés történt. A légszesz­lángokat ugyanis éppen csak hogy bemutatták, azokat reggelig nem égettek s így konok korhelyek, kik beléje helyezték összegyűjtött bizodalmukat, megint csak az árokban ébredtek föl. Volt aki haza se ment tisztát váltani, indult egyenest a gazdaságba, ahol is anya­juhok eme Dömötör-napján türelmetlenül várták, hogy végre leszedjék a kosok hasa alól a kötényt. Ezek szerint a világítás megindult volna valahogyan,, ellenben a seprés rendszeréhez további évtizedek váltak szükségessé. Végül is unatkozó rabok szórakoztatása lett belőle, azok egymáshoz láncoltán is szívesen vé­gezték, legalább levegőn voltak és mozogtak. Az idők fogytával nyilván elfogytak a rabok is, most a becsületes emberek vannak többségben, ezeknek jut a világítás helyett a cellának kijáró sötétség. Azért Szeged mégis szép téli éjszakákon, amikor banduko­lunk az utcán s azt próbáljuk eltalálni, hogy csőt kapunk-e, havat e, avagy nyakficamodást. — Bezdán János kisteleki plébános súlyos beteg. Bezdán János Kistelek köztiszteletben álló plébánosa súlyos betegen fekszik a kisteleki plé­bánián. Régi betegsége hatalmasodott el rajta annyira, hogy a hatalmas szervezetű embert ágyba döntötte. Bezdán János állapota iránt — évekig volt a szegedi börtön lelkésze — Szeged város társadalma is állandó részvéttel érdeklődik. A sú­lyos beteg plébánost dr. Purjesz Béla, a szegedi egyetem orvosprofesszora ápolja. Istentisztelet a zsinagógában pénteken egynegyed ötkor. — A szegedi kereskedők szövetségének nagytanácsa folyó hó 9 in délután hat óra­kor a Szegedi Lloyd Társulat helyiségében az általános forgalmi adó és egyéb fontos ügyek­ben értekezletet tart. Tekintve a tárgy&k fon­tosságát, felkéretnek a tagok, hogy az értekez­leten mennél számosabban jelenjenek meg. A szövetség elnöksége. — Miskolc vásárcsarnokot épit. Miskolc város 8 milliárdért ha'almas vásárcsarnokot épit a város legnagyobb terén. A 8 milliár­dot 25 éves 15 és fél százalékos amortizá­cióval törleszti vissza, joga van azonban a kölcsönt bármikor negyedéves felmondás mel­lett minden szornódij nélkül konvertálni. — Rendkívüli közgyűlés az ügyvédi ka­marában. Az ügyvédi kamara szombat este hat órakor a kamara székházában rendkívüli közgyűlést larl. A gyűlésen megbeszélés alá kerülnek a vagyonfdügye'ői megbízatások sérel­mezett ügye es más nagyfontosságú kari sore­lem. Az elnökség ezúton is megjelenésre kéri a tagokat. — Február 25-én tárgyalják a Weltner­íigyát. Budapestről jelentik: Weitner Jakab ellen, aki tavaly ősszel újra Budapestre költözött több évi bécsi tartózkodás után, tudvalevőleg felség­sértés és lázadás cimén emelt vádat az ügyész­ség, mert a'áirla az úgynevezett egyezség­okmányt, amely a kommün kitörésekor a szo­ciáldemokrata és kommunis'apárt egyesülését mondotta ki és mert a szovjetkongresszuson elmondott beszédében a végletekig menő harcot hirdette. Weitner kifogásokat adoti be a vád­irat ellen és a vádtanács most külde vissza a bűnügy iratait dr. Töreky Géza kúriai biró tanácsához, aki február 25-ére tűzte kl az ügyet főtárgyalásra. — Előadás a Munkásotthonban. 1925 január hó 9 én este 7 órakor dr. Buday Árpád a „Két ókori világháború tanulságai" cimen előadást tart a Munkásotthonban. — Andor Zsigmond zsaroláséit följelen­tette Dílly Ferenc szinészt. Ismeretes, hogy Delly Ferenc fzinész, akit az elmúlt szezon alatt jól fogadott a szegedi körönség, néhány napja nem tagja többé Andor Zsigmond társu­latának. Enne* az előíményéhez tartozik az, hogy Delly Ferenc — aki az elmúlt s.ezonbsn a legpontosabb és leglelkiismeretesebb színé­szek közé tartozott — a legutolsó időben sű­rűn pontatlanul jelent meg a színházi próbákon. A szinházi törvények szerint ezért a rendező minden egyes alkalommal „"fölíratta az ügyelő­vel", ami annyit jelent, hogy mulasztásaiért a szinházi törvényszék előti kell számot adnia. Legutóbb n többszöri késés raiati heves jelenet játszódott le az egyik próbán Barótby főren­dező és D,'Ily kötött. Végül is a színházi tör­vényszék elrendelte, hogy Delly gázsijából a megismétlődő késések miatt le kell vonni egy­millió koronát. A törvényszék Ítéletét a szin­házi iroda teljesítette is és Delly jmuár elsején egymilióv&l kevesebbet kgpott kezébe. Emiatt módfölöít elkeseredett és súlyos, megbocsájíha­taflan lépésre határozta el magát. A Nótás kapi­tány egyik legutolsó előadása előtt ugyanis kijelentette, anuak ellenére, hogy az operette egyik főszerepét ő játfza, hogy addig nem lép a színpadra, mig az egymilliót le nem fizetik. Mivel az e£ész táblás há*#s előadás veszély­ben forgott és mivel Andor Z<i£mond akkor nsm tartózkodott Szegeden, az iroda csupán az előadás biztosítása kedvéért kifizette az össze­get. Amikor a színigazgató visszi érkezett Sze­gedre és megtudta az eaetxényeket, azonnal megszűntette a viszonyt Delly Ferenccel. Az egymillió miatt pedig ma délelőtt följelentést tett zsarolás miatt Delly Ferenc ellen. Törökországi kézimunkák egyenlőre még Attila-u. 8. sz. a., Selmeczynél szerezhetők be. íro'da°258. BelvárOSl MOZI pénSS n.8tn Korzó Mozi TW%n i6-33°n Széchenyi Moii TS. január 9, 10, 11-én, pénteken, szombaton, vasárnap DIV ATC SÁSZÁR N CL Orion attrakció 6 felvonásban. Főszereplő: PIRC NŰRRnV. - Azonkívül: UJS (IKIIIIZi Balzac regénye8felvonásban. Főszereplő: NORMA Tn&nnDGC, Január 9, 10, 11-én, pénteken, szombaton, vasárnap A makrancos princesz (* szerelem minden akadályt legyőz) Románc a lovagkorból 10 felvonásban. Főszereplő: MARION DAVIES. Azonkivm: Pathé Revue. Január 1 l-én, vasárnap , A PARAMOUNT-PILMOYAR REMEKEII! i Havay rózsája. D.áma 8 felv. Főszerepben: BETTV COMPSON, Azonkívül: Póruljárt Don Jüan. Amerikai burleszk 2 felvonásban. | Előadások hétköznap és vasárnap 5,7 és 9 órakor. Előadások hétköznap és vasárnap 5, 7 és 9 órakor. Előadások kezdete: Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Fél helyárakkal!

Next

/
Thumbnails
Contents