Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-09 / 6. szám

1925 januir 9. SZEGED A kultuszminisztérium kiadásainak csak a fele jut kulturális célokra. Érdekes számok a kultuszminisztérium költségvetésébői. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A vallás- és közoktatásügyi minisztérium most közzétett költségvetéséből elszomorító képet k punk, hogy az állam egyéb kiadásaival szemben mekkora áldozatkészséggel viseltetik a tudomány. a népművelés, művészet és az irodalom iránt. A költségvetésből megtudjuk, hogy a kultusztárca kiadásai 69,288.130 aranykorona, amely összegnek azonban csak egyhányada jut kulturális célokra. 38,066.210 aranykoronát emészt fel a kultusztárca központi igazgatósága, az egyházak javadalmazása és a nem állandó iskolák támogatása. Az idei költíégvetésben egész újszerű, hogy a kultusztárca a nem állami iskolák támogatását egy cim alá helyed az összes többi iskolákkal, ahelyett, hogy a békeidők szokásainak megfelelően részletesen kimutitná, hogy külön-külön mennyit fordit az egyes iskolákra. Az alábbiakból azonban kitűnik, hogy mennyibe kerül a nem állami iskolák támogatása. A költségvetés iskolai célokra 19.482 940 aranykoronát, tehát 3312 milliárd papír koronát fordít. A költségvetés indokolásából aztán megtudjuk, hogy ezek a számok igy oszlanak meg: Felekezeti iskolákra 1,250.100, községi iskolákra 390.000, szerzetesi iskolákra 400.000, társulati iskolákra 120.000 aranykoronát vettek fel. A középiskolák kOzfll 640 világi, 372 szerzetes és 177 más csoportba tartozó tanár és igazgatóról tesz emlitést a költségvetés. Az államháztartásnak az a su'yos tétele, amely majdnem egyenlő a főiskoláknak nyújtott segéllyel, elkerülhető lett volna, ha a katholikus iskoláknak megadják az autonómiáját. Az 1848. évi XX t.-c. szentesítése pedig módot nyújtott volna arra, hogy a nem katholikus hitfelekezetü iskolák is megtaláljak kulturális törekvéseikre a megfelelő fedezetet. Á kultusztárca 2,306.300 aranykoronát fordit „vallási célok támogatására és egyházak támogatásáni". A költségvetés indokolása szerint ez a lelkészi kar azon óhajának következménye, hogy részükre az egyik fél évben 50, a másik fél évben pedig 100 százalékos pótlékot utaljanak ki. Ez a magyarázata tehát annak, hogy ennél a tételnél a tavalyi 1 324.465 aranykorona felszökött 2,306.300 aranykoronára. Külön fejezetet képez a kultusztárca költségvetésében a tábori püspökség fenntartása. Ez a pont is igen nagy feltűnést kelt, mert ez a kiadás eddig a honvédelmi minisztérium tárcájának költségvetésében fordult elő. Ez az áthelyezés a kultusztárcának 138.300 aranykorona, tehát 2 351,000.000 papírkorona megterhelést jelent. pusztított Lechner-téri Lengyel-bútorgyárban. Sok millióra rug a kár. József. Az első percekben szóváltás kezdődött az öreg Rácz és Bors és környezete között. Rácz Mihály felelősségre vonta a fiatalembert lányai miatt, majd azt követelte, hogy Bors engedje visszatérni a szülői házba legalább a fiatalabb Rácz Krisztinát és adja ki a lány ruháit. A szóváltás egyre fokozódott, a fiatalember kijelentette, I hogy a lányok szabad akaratukból követték őt, ? mire a lányok energikusan jelentették ki, hogy ! semmi körülmények között nem hagyják el a fiatalembert, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy Bors József nagy hatással bírt a _ Rácz-lányokkal szemben. j A házmesterék, akiknek elsősorban a ház rendjének és nyugalmának biztosítása a kötelességük, egyre folytatták a veszekedést és az egyre fokozódó szitkozódásra és kiáltozásra felkeltették a csöndes ház lakóit, akik ekkor már mind kigyiiltek az udvarra. A veszekedés azonban még ekkor is fokozódott, már a szomszédház lakói is figyelmesek lettek a botrányra, miközben a Rácz-lányok hevesen kitartottak a fiatalember mellett és élesen szembehelyezkedtek apjukka'. Néhány perc mult el azután ebben a hangulatban, amikor egyszerre pofonok csattantak el. Dulakodás kezdődött, amelynek hevében Rácz Krisztina egy téglát ragadott és ugy ütötte fejbe Rácz Józsefet, hogy azonnal vér borította el fejét. A dulakodás azonban ekkor még jobban elmérgesedett, a társaság összes tagjai egymásnak rontottak és alkalmas szerszámokat kereslek, hogy harcképtelenekké tegyék ellenfelüket. A verekedés hevében a lányok, valamint a fiatalember alaposan elverték az öreg Rácz Mihályt is. A házmesterék igy nemcsak hogy teljesen megzavarták a ház nyugalmát, hanem még súlyos ütlegelések is kezdődtek. Végre is rendőr jelent meg a helyszínen, aki az egész társaságot előállította a rendőrségre. Fölvették a jegyzőkönyveket, mig Rácz Józsefet vérző fejjel vitték ba a közkórházba. A botrányt okozó házmesterék ellen testi sértés miatt folytatják le az eljárást. . Szeged, január 8. (Saját tudósiiőnktól.) Csütörtökön este könnyen végzetessé válható nagyobb arányú tűz pusztított a Lengyel-lé.le bútorgyár mühelyhelyiségeiben, amelyek a Lechner-tér 13. számú házban vannak. A tűzoltók gyors és Önfeláldozó munkájának köszönhető, hogy az utolsó percekben sikerült a tüzet lokalizálni, amely tgy nem terjedhetett át a közeli szomszédos épületekre. A tűz igy is sokmlllióra rugó értékes faanyagot pusztitott el. A katasztrófáról a Szeged munkatársa a következőket jelenti: A Lechner-tér 13. számú ház udvarában vannak elhelyezve a Lengyel-cégnek bútorkészítő műhelyei. A munkások körülbelül hat órakor hagyták el a műhelyeket, amely után a műhely villanyvilágítását szokás szerint kikapcsolták, ugy hogy a műhely teljes sötétségben maradt. Körülbelül félnyolc órakor vették észre a ház lakói, hogy a teljesen sötét műhelyekből sűrű, fojtó fűst tódul ki egyre nagyobb mennyiségben. Azonnal érlesifetfék a tűzoltókat, akik percek afatt motorfecakendökkel a helyszínen voltak. A műhelyben felhalmozott hatalmas mennyiségű faanyag ekkor már nagy lángokban állott, miután a ház lakói csak későn fedezték fel a tüzet. Az oltási munkálatok első percében szinte menthetetlennek látszott az egész épület, mivel ekkor már a nagymennyiségű puhafa-anyag egyre magasabbra tornyosuló lángokat vetett. A tűzoltók a legnagyobb körültekintésééi és a leggyorsabb tempóbsn folytatták az oltási munkálatot, amely természetesen az épület többi részének és a felhalmozott anyag megmentésére irányult. Több mint egy óráig tartó megfeszített munka után sikerült a tüzet teljesen lokalizálni, majd sikerült elhamvasztani az ekkor még mindig magasra törő lángokat is. Mivel a műhely villanyvilágítását kikapcsolták, az oltási munkálatok csak nehezen haladhattak előre. A műhelyben rengeteg mennyiségű értékes, megmunkálásra váró dió- és bükkfa volt felhalmozva, amelynek egy részét, valamint a padláson levő nagymennyiségű funér egy részét is sikerült megmenteni. A kár igy is sokmlllióra rug. A tüzvizsgálatot a villanyvilágítás kikapcsolása miati csak pénteken délelőtt tudják megtartani. Már most is meg lehetett azonban állapítani ait, hogy a tűz az úgynevezett szárítóhelyiségben keletkezett. A pénteki iüzvizsgálatnál fog kiderülni, hogy a gondatlanság, az égve hagyott kályha kipattanó szikrái okozták-e a tűzet, vagy pedig valami más módon fogtak lángot a könnyen gyulladó faanyagok. BMMMHWMWWMa^^ Amikor három lány akar követni egy fiatalembert. Véres éjszakai verekedés a Szentháromság-utcában. Szegeá, január 8. (Saját tudósítónktól.) Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka közvetlenül a Belváros határában parázs botrány játszódott le az egyik különben csöndes házban. A botránynak és verekedésnek hőse ezúttal a csöndes ház házmestere és annak környezete volt, holott köztudomásu, hogy éppen házmesternek kell felügyelnie a rábízott ház rendjére és nyugalmára. A botránynak és verekedésnek az érdekes előzmények mellett súlyosabb kimenetelű folytatása is lehetett volna, ha idejekorán közbe nem lépnek és meg nem akadályozzák a további verekedést. A Szentháromság-utca 10-es számú háznak házmestere Bors József, aki csak akkor került ebbe az állásba, amikor a ház gazdát cseréit és az uj háztulajdonos megmaradt máshol levő, régi lakásában. Ez a fiatalember az első napokban egyedül foglalta el lakását, majd néhány nap múlva követte őt Rácz Mária is. Alig volt néhány hónapig Bors József a csöndes ház szinte teljhatalmú ura, amikor a Rácz-család egyik kisebbik lánya, Rácz Krisztina is követte a kétségtelenül jó benyomást keltő fiatalember-házmestert. Ezután az volt a helyzet, hogy a fiatal házmester és a két Rácz-lány hónapokon keresztül a kis házmesterlakásban éltek és ebből a helyzetből senki sem csinált titkot, csupán Bors József hangoztatta, hogy Rácz Máriát a törvények szerint hites feleségének tette. Alig mult el azonban egy kis idő, amikor az derült ki, hogy a Rácz-család harmadik lánya is követni akarja a fiatal házmestert, akinek, ugy látszik, különös befolyása volt a Rácz-lányokra. Ez a kisebbik lány családja előtt már hangoztatni kezdte, hogy követni fogja nővérei példáját és oda akar költözni a házmesterlakásba. Amikor szülei ezt a tervet a leghatározottabban ellenezték, a legkisebbik lány attól a fenyegetéstől sem riadt vissza, hogy ha nem engedik — megszökik nővérei után. Ennek a fellépésnek eredményét nem lehetett bevárni, mivel szerdáról csütörtökre virradó éjszaka megtörtént a botrány a Rácz-család és a házmester, valamint a két elköltözött Ráczlány között. Szerda este ugyanis körülbelül tiz óra tájban, amikor a csöndes ház minden lakója már nyugodni tért, megjelent az udvaron Bors József lakása előtt a lány apja, Rácz Mihály és a lányok fivére, Rácz A vasúti bizottság megállapította a tanyai vasút vonalvezetését. Szeged, január 8. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután négy óraker tiz esztendei csend ulán összeült ismét a tanyai vasul építésével foglalkozó vacuti bizottság, hogy fölvegye a kérdést ott, ahol a közbejött akadályok kiütötték esztendővel ezelőtt kezéből. A bizottság tagjai nagyjából ugyanazok, legfeljebb ősjebbek, Öregebbek kitté, de az elnöki sjéken Lázár Qyörgyöt Somogyi Szilveszter váltotta fel és a sok v hirt látott zöldasztal kOrül megjelentek azok az uj arcok i», igaz hogy kicsi a számuk, akikel az elmúlt esitendók vetettek ki az ismeretlenség ködéből a közismeretség napvilágára. Ds megváltozott a tárgyalás hangulata is. Az apró részletek elveszítették minden jelentőségüket ős nemalkaN masak már a kérdés meddő vitákkal való elposványoiitására. Mindenki a főcélt tirlja a legfontosabbnak és a főcél mielőbbi elérése érdekében neheztelés nélkül áldozza fel a rész* létkérdésekben elfoglalt elvi álláspontját. Elmaradnak a hosszú szónoklatok, az érv és ellen érv-ármádiák felvonultatása és igy — aránylag rövid megbeszélés után — végleges megállapodások támadnak. A vasú i bizottság ülését négy óra után nyitotta meg a polgármester, üdvözölte a bizottság megjelent tagjait, akik közölt Szesztay László műegyetemi tanár, a vasuttervek készítője is helyet foglal), majd felkérte Bokor Pál polgármesterhelyeitest az eddig történt intézkedések ismertetésére. Bokor Pál elsősorban a novemberi közgyűlés határozatát ismertette. Elmondotta, hogy a költségvetés szerint a tanyai vasút 2,234.000 aranykoronába, körülbelül 35—40 milliárd papírkoronába kerülne. Ezután a kereskedelmi miniszterhez intézendő vasútépítési engedély iránti felterjesztés szövegét ismertette. Ennek keretében hivatkozott azokra a módosításokra, amelyekre n változott viszonyok miatt feltétlenül szűkség van és amelyeknek konkrétizálási a vasúti bizottság első feladatai kOzé tartozik. Ezután Szesztay László ismertette a terveket. Kifejtette, hogy az alsótanyai forgalom lebonyolítóéra azért szükséges kit egy pontból elágazó vonal, mert egy vonal épitése esetén a tanyák határai mentéti lakó gazdák netn használnák a vasutat. Az átdolgozott tervek szerint a vasút a Mars-térről indulna k>, végighaladna a nagykörút egy szaksszá' a Kálvária-utcán, a Tisza Lajos-körulon, érintené a RudoH-teret.