Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-08 / 5. szám

Egyes saram ára 2Ü0Q korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (Főrtillskűiával szemben.) Telefon 15-33. A .Szeged* megjeleBlk hétfő kivételével minden up. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy kínzpra helyben 4CCC0, Budapesten és vidéken 45100 kar. SZEGED VI. évfolyam. A titkos szavazás. Tegyük fel, hogy a kormány a nyilt szavalás rendszeréi minden érdek níliül és csak azért igyekszik megakadályozni, mert biztos benne, hogy a magyar választók széles rétegei annyira függetlenek és a megvesztegetés lehetősége náluk annyira ki van zárva, hogy akár nyílt, akár titkos szavazás melleit az eljárásnak mikéntje az egyéneket nem tudja bizonyos politikai törekvések szolgálatába kényezeriteni. Tegyük fel, begy a kormányt a legtisztább hazsfias szándék vezeti elhatározásában, sót tegyük fel azt is, hogy akik lapok hasábjain akarnak propagandát teremteni a választás nyilvánossága mellett, cem a reakciót, hanem az emberi haladást és politiksi fejlődést szolgálják, még ebben az esetben sem hallgathatjuk el azt a meggyőződésünket, hogy a nyilt szavazásnak a hivei abban a nagyon gyakori optikai csalódásban leledzersek, amely a hatalmon levőkkel azt szokta elhitetni, hogy a saját megmaradásuk érdeke kongruens az állam fennmaradásának az érdekével. Soha még hatalmon levő kormány, rendszer, vagy párt nem volt — még a legabszolutisztikusabb kormányrendszereket sem vésre ki —, amely ne azt hirdette volna, hogy az állam üdvét és javát akaja. Közös tulajdonsága egyúttal minden kormanyi endszernek az is, hogy szereli a borzalmas következményeknek az ördögét falra festeni arra az esetre, ha akár a választók akaratából, íkár más körülmények folytán egy másik rendszer váltaná fel és ülne a helyébe. Az éppen hatalmon levő kormányrendszerek saját pótolhatatlanságuk tudatában, de még inkább sóját eltávolításuk lehetetlenné tétele érdekében képesek még olysn daj^amesékkel is előálíani, hogy a választás titkossága nem egyezik a „nyíltságra termett nemzeti jellemmel" és a szavazással vele járó fslelösségnek a követelményével. A választó, aki lesdja szavazatát, álljon elő nyíltan és viselje szavazatának h következései-. Szóval, ugy sxeretnék feltüntetni, mintha a titkos és nyilt sza másnak kérdésében erkölcsi elvek állanának egymásssl szemben. Szép, nagyon szép, de lássuk csak, hegy is állunk azokkal a bizonyos erkölcsi elvekkel? Azt szokták mondani a nyilt szavazás hivei — helyesebben mondva : érdekeltjei —, hogy a válaszlók befolyásolása a titkos szavazás rendszere mellett sincsen kizárva. Esetleg még meg is lehet vesztegelni a választókat, anélkül, hogy a megvesztegetést ez ese; ben üldözni lehetne. Nincs a szavazásnak olyan körmönfont módja, amely mellett ne állana fenn a kijátszásnak és a közakarat meghamisításának a lehetősége. Megtesszük a nyilt szavazás érdekel jeinek azt a szívességet, hogy elismerjük mindezeknek a tételeknek az igazságát. Titkos szavazás mellett is lehet a válasziókat befolyásolni, lehet őket megvesztegetni és lehet a Közakaratot megmásítani. Csak egyet nem vigyünk hajlandók elismerni. Azt, hogy mindezeknek a visszaéléseknek a lehelősége hatványozott mértékben ne volna meg a nyilt szavazás mellett. Eí az egj ellen ok pedig önmagában elegendő arra, hogy a nyilt szavazás rendszerét egy elavult, tisztességtelen politikai rendszernek tekintsük, Etmly intézményesíti a válssziófc megfélemlítését, megvesztegetését, akaratuk meghamisítását és a kormány önkénykedésének ezer meg ezer különböző fermáját. Ami a titkos szavazás rendszere mellett szórványos visszaélés formájában jelentkezik, a nyilt szavazás mellett intézményes rákfenéje az egéiz politikai életnek. Tudjuk nagyon jól, hogy a nyilt szavazás apostolai a szocializmus és kommunizmus veszedelmével szerelik libabőrösre jegelni a polgári társadalomnak felhám-felületét. Nos hát, or* aiugHaMMMwt/.wmuwiiMmiumn nim* Szeged, 1925 január 8, CSÜTÖRTÖK, Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. «<!, ' hasábon ti 00 kor. SzC.vegközt .'0 szazalékkai drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2nw, jeligés 30t<l kor. Szövegközi! közlemények soronként lO.COO, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyászjeiemés ion* -al drágább. >• lMUMMUOM 5-ik szám. megnyugtathatjuk öt el, hogy a polgári társadalomnak demokratikus és haladni akaró rétegei rrár 'ul vannak sz ilyen maszlsgolásolon. A polgárság nagyon jól lálja, hogy a bolsevizmus tünetei egyenes arányban állanak azzal a mértékké', amellyel iz alsó társadalmi rétrgeket a politikai éleiben való részvételtől visszsszoritottáh A bolsevizmus veszedelme ott jelentkezett akut formában, ahol a cárizmus, cezárizmus, vsgy a junker-politika nem engedte a mvazóurnákhoz szokat, akik szintén hozzájárulnak az állam terheinek és véradójának viselést hez. Akit éretlennek bélyegeznek a politikai éleiben való részvételre és szavazati jogának független gyakorlására, az keres szélsőséges eszközök alkalmazásában menedéket. Viszont, thol íz igazi és becsületes parlameniárizmtis iskolája mídot ad a választóknak igazi akaratuk kifejezésére, mint például Angliában, ott a munkáspárt sem veszedelem, hsnem államfenntartó erő és olt nem kell félni, hegy titkos választás mellett a választók a nemzetnek ama bizonyos érdeke ellen döntenek. De a polgári társadalom mást is tud. Tudja azt is, hogy a titkos szavazás neki is a legeminensebb érdeke. Tudja azt, hrgy akárcsak az a vasúti gépgyári munkás, akit édes erőszakjai betessékeltek küönböző kurzus alakulásokba, csak akkor szavazhat saját akart ta szerint, ha szavazatát nem lehet ellenőrizni, épen ugy a bírt, a tanár, a magánhivatalnokis csak akkor élhet politiksi meggyőződésével, ha főnőkének bosssuja i yomon nem köve heti. Tudja azt, hogy nyilt szavizás mellett a függőség ezer meg ezer s?ála érvényesül a városokban, mig titkos szavazás mellett a városok egy olyan kormányra nézve, amely tejesen a városi po'gárság lerhére csinálja mt:g adópolitikai rendszerét, elvesztek. Tudja azt, hogy a nyilt szavjzás a mai sö;ét parlamentáris viszonyoknak megkövesitését jdeníi, mig a titkos szavazásban rejlő függetlenség egy tisztább, becsületes rendszernek a szálláscsinálója. És tud a polgári társadalom még valamit, amit nagyon keserves tapasztalatok árán kellett a háborút követő esztendőkben elsajátítani: azt, hogy a magyar politika, sőt minden népnek egyéni, külön politikája csak függvénye a világpolitikának és tartósan önmagukat túlélt rendszereket az egész világ elitélö közvéleménye mellett fenntartani nem lehet. Már pedig a nyilt szavazásnak erkölcstelen rendszerével, amely még egy törpe, de skrupulus nélküli minoritásra is lehetővé teszi, hogy akaratát egy egísz országra ráerőszakolja, mindenütt szakítottak. Ha Szerbia, Románia, Kína és Paraguay érett a titkos választások rendszerére, akkor a legszégyenletesebb szegénységi biionyitvány volna azt állítani, hogy erre pont a kultúrfölénnyel hivalkodó, „poli ikeilag érett, józan es megfontolt" magyarság ne volna alkalmatos. Hu a választójog kérdése erkölcsi és kulturális kérdés, akkor teljesen értjük, hogy a titkos és nyilt szavazás körül történik a politikai csoportosulás. Ha pedig a választójog kérdése nemzeti és nemzetközi kérdés, akkor a titkos választást magyar nemzeti érdekből minden eszközzel meg kell teremteni. Újból megnyitják a romániai egyetemeket. Bukarest, január 7. A közoktatásügyi minisztériumban értekezlet volt, melyen az egyetem rektorai és valamennyi fakultás dékánjai, valamint az egyetemi városok prefektusai vettek részt. Az összes egyetemeken az előadást január 12 én kezdik meg. A rektorok intézkedni foguak a rend fentartása és sz előadás biztosítása iránt s e célból a katonaságot is igénybe vehetik. yyA demokrácia a sokak arisztokráciája." Budapest, jsnuár 7. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A harmadik ketüleíi demokr&ta társaskör ma vacsorát rendezett Vázsonyi Vilmos tiszteletére, amelyen Vázsonyi többek között a lövetkezőket mondotta: Az arisztokrácia a kevesek demokráciája, a demokrácia pedig a sekak arisztokráciája. tz\ akarjuk — mondoíta Vézsonji —, hegy a nagy lömegek zrísztokretikussn élhessenek és hogy biztosittuk számukra az emberi munka és az emberi megélhetés lehetőségét. A kereszténynek nevezeti demokrácia már azért it ellenkezik ezzel az elvvel, mert hiszen különbséget tesz ember és ember között, szeretet helyeit a gyűlölködést hirdeti. Éppen ezért se nem keresztény, se nem demokratikus. Az ellenzéki szövetség célja, hogy az ország minden egyes polgárára kiterjessje a jogegyenlőíéget, mert arait a mai uraikedó rendszer csinál, nem más, mint egyes osztályoknak privilégizált érdekeit védő cselekedetek és intézkedések sorozata. Azt akarjuk, hogy a kis polgár és a munkás is a kulturális igényeknek megfelelő életkörülményekhez jusson. Ankét a forgalmi adóról a pénzügyminiszternél. Sürgetik a rendszerváltozást. Budspest, január 7. Ma délután öt órakor a pénzügyrcinisztériumbsn Bud János pénzügyminiszter elnöklete alatt az összes érdekeltségek bevonásával a forgalmi adó ínkét bevezető tárgyalás volt. Bud János pénzügyminiszter elnöki megnyitójában kifejte e azokat az elveket, amelyeket a kérdés megoldásánál szem előtt keil tartani. Elismeri, hogy a mai forgalmi adó sok visszásságot tartalmaz, mely a tarijálls kereskedelemnek nagy kárt okoz. Rámutatott arra a diszparitásra, mely a mai rendszer révén a kü.kereske delemben magyarországi fcersskedőkeí a külföldiekkel szemben hátrányosan iujtj», másrészt az ipari élet nehézségeire. A maga részéről nem zárkózik el a rendszerváltozás kérdésinek megvitatása elől,* de bizonyos szempontokat figyelembe kell venni. A rendszerváltozás révén az áilamháztariás egyensúlyát megbontani nem szabad, másrészt a megterhelésnek más irányban való indokolatlan eltolódását sem veheti tudomásul. A pénzügyminiszter rámutatott azokra a nehézségekre is, melyek az osztrák rendszer megválói itásával jelentkeznek. Kijelentette azonban, hogy ezt a kérdést csak ugy lehet megoldani, ha biztosítva látja feltétlenül az államháztartás szempontból a megkívánt bevételeket. A kérdést ugy kell kezelni, hogy ő vagy megmarad a mai rendszer mellett és akkor a szüksíges kivánt intézkedéseket megteszi, vagy át kell térni az uj rendszerre, ezt azonban minden vonatkozásában a legnagyobb alapossággal kell megvi atni, mert nem lehet kitenni az államháztartási a súlyos fáradsággal biztosított adók esetleges elmaradásának. Az érdekeltségek részéről a meiőgazdasíg, az ipar és kereskedelem képviselői szólaltak fel. Báró Szterényi József elsősorban a nagy-