Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-31 / 25. szám

tannlr 31. S Z B r> 8 A szociáldemokrata párt tudomásul vette a bécsi megállapodásokat. Teljes nyugalom az „ellenzék" körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Aiok az események, amelyek tegutóbb a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetekben történtek, ugy látszott, hogy lassan-laesan elsimulnak. A szociáldemokrata pártnak az az álláspontja, hogy aki a szakszervezetek is a párt kereteit szűknek találja a maga risztre, annak nem akadályozzák meg, hogy másutt szerezzen érvényesülést nizetelnek, de mint eddig, a jövőben sem Jogják tűrni, hogy a pártjegyelmet bármilyen oldalról is bármilyen elmen is megbontsák. Az úgynevezett ellenzéknek működését teljesen nyugodtan szemlélik. Ami a bécsi tárgyalásokból keletkezelt politikai jelenségeket illeti, arra vonatkozólag ma délután tisztázódott a helyzet. A szociáldemokrata párlválasztmány ugyanis pén'eken délután gyűlést tartott, amelyen a bicsi tárgyalásokon résztvevők beszámoltak sz eseményekről. Hogy a szociáldemokrata pártban milyen nyugodtan Ítélik meg a helyzetet, arra nézve jellemző az a körülmény, hogy Peyer Károly képviselő péntek este Hannoverbe utazott, ahol egy bányász-kongresszuson fog résztvenni, mint a magyarországi bányamunkások képviselője. A ma esti pártválasztmányi ülésen a pártvezetőség beszámolt a választmánynak a bécsi tanácskoiásokról. A választmányban hosszas vita keletkezett a pártvezetők* beszámolója nyomán, majd nagy vita után a pártvezelösig beszámolóját három szavazat elleniben elI fogadták. Egy fiatal újságíró vallomása a szegedi fajvédő újságról. Minden körülmények között — antiszemita propagandát! Szeged, január 30. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék Vild-tanácsának pénteki tárgyalási rendjén négy sajtópör szerepelt és bárom jelentéktelen ügy mellett szerepelt egy negyedik figy is, amely ugyan nem végződött iiélcttel, de alaposan bevilágitott abba a füstös konyhába, abol igazán önzetlenül és az eszme érdekéCen csinálják a fajvédelem ujságocskái'. A szegedi fajvédő újság egyik sajtópöre kapcsán, az újságpapír egyik volt munkatársa világított rá erre a füstös, fekete konyhára. 1924 augusztus 31-én ugyanit Hegyesl István cikket irt a Szegedi Uj Nemzedék-ben „Egy szerencsétlenség epilógusa* címmel, mig atcimnek a következőket adták : „A keresztény is zsidó sajtó közötti különbség, vagy mi szabad Kovács doktornak és mi nem.* A cikk egy szerencsétlenséggel foglalkozott, amelynek kapcsán dr. Kovács László közkórházi orvost súlyosan megvádolta. A cikkben többek között ilyen kitételek foglaltatnak: ,Ismét levizsgázott egy impertinens zsidó a keresztényellenes fajgyűlölelbő'. Családfájára és eddig viselt dolgaira bővebb adataink ugyan nincsenek, ellenben álljon minden jellemvonás helyett az alább megtörlént és megtörténhetett felháborító esemény a keresztény olvasóközönség Ítélőszéke elé .. Hejyesi ezután ezeket irta: „Egy cionistaorra pápaszemes és fehérköppenyes fiatalember ..Ezután még különböző kijelentések következnek, amelyek hazugságról beszélnek dr. Kovács szemelyévei kapcsolatban. A cikk miatt sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt indult meg az eljárás. Ebben az ügyben a szegedi törvényszék Vild-tanácsa pénteken délelőttre tűzte ki a főtárgyalást. A mentelmi bizottság tévedett... A pörbefogott éa a mentelmi bizottság által kiadott Rupert nem vett részt azon a vacsorán, amelyen Károlyit éltették. politikai hajszától, amely embereket állit pellengérre csak azért, hogy másoknak abból politikai tőkét kovácsoljon. — Károlyi sem akart mást, mint a király; még kellő időben véget vetni a háborúnak. Károlyi a király akkori külügyminiszterének, Czerninnek felkérésére kezdette meg békeakcióját. A király jóval e őbb, mint Károlyi, irta rneg a sixlcsi levelet, amelyben II. Vilmos háta mögött a béke útját egyengette és Irta meg 17-ben azt a levelet is, amelyben bejelenti, hogy a háborút tovább sem pénzzel, sem vérrel nem bírja. Tisza gróf is bejelentette a parlamentben, hogy nincs többé regény arra, hogy a háborút megnyerhessük. A háborút tehát akkor már csak megnyerni, vagy elveszteni lehetett. Tertium non datur. Hegyesl István, a fajvédő újságpapír volt munkatársa személyi adatainak fölvétele után, ezeket mondotta: — Nem érzem magam bünösnak, abban a hiszemben irtam meg » cikke', hogy a tények dr. Kovácsról igazak. Én nem győződtem meg ezekről a dolgokról, engem igy informáltak. Később, a cikk megjelenése után győződtem meg arról, hogy amiket irtam, azok nem igazak. — Tekintetes törvényszék, én Kolozsvárról menekültem Szegedre, a Szegedi Uj Nemzedék nyomorúságos fizetéssel alkalmazott és nekem ebből a nyomorúságos fizetésből kellett eltartanom édesanyámat és nővéremet. — A lapnál sokszor hangoztatták előttem, hogy antiszemita propagandát kell kifejtenem éi erősen zsidóellenes cikkeket kell lmom. Mivel pedig többször kijelentették, hogy röridesen föl mondanak nekem, én alkalmazkodtam ehhez az antiszemita-irány hoz, hogy ne mondjanak fel, hogy el tudjam tartani anyámat és nővéremet. Ezért inam meg igy ezt a cikket dr. Kovács László úrról. — Itt a törvényszék előtt bocsánatot kérek a történtekirt — itt dr. Kovács felé fordul — és őszintén sajnálom, hogy megírtam a cikket. E kijelentés után dr. Eisner Manó, dr. Kovács képviselője szólalt fel. — Figyelemmel arra, hogy Hegyesi ur erkölcsi és anyagi kényszerhelyzetben volt, mivel mint fiatal, menekült erdélyi újságíró anyjának eltartásáról kellett gondoskodnia, elfogadom a törvényszék előtt elhangzott őszinte bocsánatkérést. Ezért visszavonom a vadul. A törvényszék ezután a főmagánvádló kijelentésére megszüntette az eljárást Hsgyesi István ellen. A fajvédő ujságocskánál tehát nem az igazság a fontos, hanem a féktelen gyűlölet. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő a következő tartalmú levelet intézte a Szeged budapesti szerkesztőjéhez : — Lapjának tegnapi számában a kormánysajtó híresztelése nyomán az a híradás jelent meg, hogy az én menteimi jogomat is fölfüggesztették amiatt az októberi vacsora miatt, ame'yen Károlyi Mihály grófot éljenezték. Ez téves. Ha pedig nem az, akkor téved a mentelmi bizottság, mert én a vacsorun részt nem vettem. — Ez természetesen nem jelenti azt, min ha védekezni akarnék és od< akarnék állani azok közé, akik Károlyi gróf éltetését bűnnek rójják fel. Az éljenzés az üldözött embernek szólt. Mindenesetre az üldözésre aemmi ok nem volt. — Nekem ugyan semmi részem nem volt a Károlyi-időkben, abban az időben is ellenzéki voltam én ezért véres tanulságókkal fizettem. Ha mégis mé* É.iáapontom van a Károlyikérdésben, mini azoknak, akik csak utólag ismerte fel, hogy mi'yen merészek és hazsíiak voltak, akkor annak magyarázatát emberi érzésemben keli keresni, amely undorodik minden i — Szerencse, hogy a magyar népet már nem lehet megtéveszteni, a magyar nép már csak \ csodálkozással hallgatja a vádakat és csodál- , kozással szemléli, bogy Károlyi minisztereit és a forradalom egyéb felszolgáló pikkolóit le íudí* < maga melié ültetni még minisztereknek is az erdtiyi gríf. Csodálkozással ni?í, hogy az orosz szovjettel lehet szerződést kötni, de Károlyinak nem lehet visszatérni, aki pedig megmen'etfe a fővárost a vérfürdőtől és mindezért elveszik tőle utolsó vagyonát, de nemcsak tőle, hanem ártatlan gyermekeitől is. Csak azokról nem esik szó, akik a háború okaiért felelősek. Tudják, hogy azért nem hívják vissza Károlyit, mert attól félnek, hogy ha visszajön, megcsinálja a földreformot. Végre is extra et intra muros minden hibáért öt tették felelőssé és igy irgalmatlanul űzőbe vették ezt a szerencsétlen embert, mert csak szerencsétlen volt, ezt régen beláttam. Ezért kiáltott vétót emberi szivem a hajsza ellen. Ezért tévesztenek össze, hogy én is ott voltam azon a vacsorán. Minden igaz ember ottvans amikor fejet kell hajtani a szenvedés előtü Rupert Rezső. Február 21-énltinneplik a szegedi ügyvédi kamara ötven éves jubileumát. Március elsején tartják meg a kamarai választásokat. l Szeged, január 30. (Saját tudósítónktól.) Alig néhány héttel ezelőtt ünnepelték meg ünnepélyes keretek között az Ítélőtáblák kétszáz éret jubileumát, amikor most rövid hefek múlva ismét jelentős állomáshoz érkezik el a szegedi jogásztársadalom. Február 21-én ünneplik ugyanis meg a szegedi ügyvédi kamara ötven éves fennállását. Az ügyvédi kamarákról ugyanis az 1874. évi 34. törvénycikk intézkedik és röviddel az ügyvédi rendtartásról szóló törvény életbelépése után, 1875 február 21-én — az elsők között — megalakult a szegedi kamara is. Ez a testület volt talán az egyedüli a politika Magyarországában, amely az ötven év alatt szinte teljesen megőrizte teljes pártatlanságát, függetlenségét és amelyhez nem érlek fel a politikai tengtr hatalmas hullámverései. A szegedi kamara megőrizte teljes tisztaságát még a forradalmak utáni csapkodó időkben is, amikor pedig a rekció, a gyűlölet szele alig kiméit meg társadalmi intézményeket, vagy egyes testületeket. A szegedi kamara még az ellenforradalom legdűhöngőbb napjaiban is üezárta kapuit a gyűlölködés elöl és a kamara falain belül nem az emberek faja, vallása, neme volt a perdöntő, hanem az emberi igazhág. A szegedi kamarában mindig az ügyvédek a jog, az igarság álláspon'jáért harcoltak és nem tekintettek semmiféle gyülölködési divatra. Az 1874. évi 34. t.-c. kapcsán néhány hónap alatt Magyarország területén 27 kamara alakult meg, amelyek torában mindig az elsők között szerepelt a szegedi kamara, nemcsak számos tagja, de tekintélye miatt. A trianoni szétdarabolás után,'ujabb kamarák fölállitása árán, a huszonhét ügyvédi kamarából csak tizenhárom marad és ez a tizenhárom testület mindig igyekezett megvédeni a magyar jogot. Éppen ezért a magyar társadalom mindig komolyan és figyelemmel nézett a kamarák intézkedései felé. A szegedi kamara ötven éves ünnepét fényes keretek között fogj« megülni a szegedi jogásztársadalom. Az ünnepen, amelyet feoruár 21-én délelőtt tartanak meg, képviseltetni fog|ák magukat a bíróságok, az ügyészi kar, valamint számosan Szeged jelentős tényezői közül. A szegedi kamara múltjára ezen az ünnepi ülésen dr. Széli Qyula elnök fog visszatekinteni. Az ötven éves ünnep után néhány nappal, március elsején azután megtartják a kamara tisztújító közgyűlését, mivel az elnökség mandátuma lejárt. A választásokra már most megindultak a korteskedéiek, azonban a jelek szerint, minden jelentősebb vihar nélkül fogják az ügyvédek megválasztani az uj elnökséget. — A képviselő* beszedek idötnitarnanak ellenőrzés*. Budapestről jelentik: Szép rézfoglalatu négyszögű órát állítottak fel tennap a nemzetgyűlés elnöki asztalára. Az óra mozgatható foggantyuval összekötött óraművel van ellátva. A foggantyu az elnök tetszése szerint beállítható különböző időkre ahhoz képest, hogy a felszólaláskor a házszabályok mennyi időt engedélyezne^. Amikor a beállilott idő letelt, abb«n a pillanatban kis villanylámpa gyullad ki és egyidejűleg sz asztal alatt berregni üezd egy kis villanyos csengő.