Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-29 / 23. szám

SZBQgD 1925 január 29 Események a szegénysoron. 1. Matild, ötödször . . . — Emiikszik még Matildra ? — Hogyne, felelem. Mi van vele? — Amúgy derék, jó lány volt mindig, a dolgát el­végezte rendben, de szakmája volt a szerelem, gyöngéje a család. Férjhez, tévedésből, nem ment, ellenben az idők folyamán négy liunak adott életet. Most pedig lánya született. — Istenem ... — Nem találok rá mentséget, ez már az erkölcs­telenségnél is több. Végtére városba került buta cseléd­lányokkal megesik a baj. Nyögi is akárhány a szeren­csétlenségét az élete végéig és hajszolja azt a keser­vesen kevés tartásdijat, amit a törvény megítélt. Higyje el, csak ujabb pörrel lehet annak is a javarészét be­szerezni. Az emberek nem szívesen fizetnek, minden más tontosabb. Ha tehát Matild ötödször esik a tudat­lanság tévedésébe, akkor ez nála már több a vélet­lenné). Sajnálatosnak tartom, hogv nincsenek erre vo­natkozó törvényeink s az árvaszék nem veheti ügye­lembe a precedenseket. — Mind az öt gyerek él ? — Az a szereicséje a nyomorultjánál, hogy nem. A fiuk közül, ha jól tudom, három meghalt idejekorán. Mikor maguk a nagy gyermekhalandóságról írnak, a százalék jelentékeny részében ezek a Matildok szere­pelnek anyai minőségben. Azért a legtöbbje gonosz, mert nem törődik a gyerekkel, pedig ismerheti a birói gyakorlatot, amely tartásért ujabban már havi egy mázsa búzát is megítél Szóval van aki üzletnek tekinti az úgynevezett szerencsétlenségét, ha mindjárt az is a gentleman-felfogás, hogy a megtiszteltetés ellen kézzel­lábbal, a leányzó erkölcsének beáztatásával, kell vé­dekezni. — Legalább részesül-e Matild most ápolásban? — Véletlenül igen. Az úgynevezett természetes apa lakás tn fekszik. — Ah I Legényember ? — Az éppen nem. Matildot az asszony látja el. — Ez aztán emberi cselekedet. — No, várja meg a végét. Tartogatják, ápolják, hogy ne indítson apasági keresetet. — Akárhogy van, mégis szép dolog egy feleségtől. — Feleségről szó sincs. Az úgynevezett apa rég elkergette a maga asszonyát s összeáll egy másikkal. Ez intézi most Matildot. Tudja, mi jutott az eszembe ? „A jószívű asszony" vigjáléK, ami egészen friss szín­padi termék. Ha felületesen olvassa az ember, még kedves részleteket is talál benne, hiszen a hónapos szoba kiadó-asszonya nem aljas teremtés, csak fiatal. De hogy az egész családja belenyugszik az életmód­jába, tudják a szórakozásait, az úgynevezett almait, hogy erre csak fejcsóválással felelnek, ellenben a vacso­ráira elmennek. — ez olym fertő, amit míg a szegény­ségnek állati nembánoinságávil, a prostitúciótól való iszony-mentességével sem ludok elfogadhatóvá tenni. A tömeglakások minden bűne, piszka megvan ebben. Tisztelem azokat a gyerekeket, akik ilyen szobában nőnek fel. De amig rendőri szétverés nélkül felnőhet­nek, nem csodálkozom a Matildok életmódján, életfel­fogásán. Matild ugyanis majd helyrejön valahogyan s azt hiszem, jövőre megint találkozunk vele. 2. A juss. — Itthon volt a mostoha fiam, meséli a mosóné, el­vitte magival a jussát. Tetszik tudni, u&y volt az, amikor az anyjuk meghalt és én a házhoz kerültem, akkor ők ketten voltak gyerekek. Ez rég voll, hogy is csak, épp most huszonnégy esztendeje, a gyerekek azóta felnőttek, megemberesed­tek, a nagyobb.k már évek óta házas, a kisebbít most jár jegyben. — Házasodok, szülém, azzal gyütt, adja ki a jus­somat. Mondom neki, megőrzöm tovább is, ha eddig meg­őriztem. Mert hogy igy is van, az anyjukról maradt rájuk s azóta viselem a juss gondját De aszongya a fiu, hogy sokat beszélt már a lány­nak róla s az szörnyen várja. A mosóné dörzsöli a teknőben a ruhát, egészen közönséges, hétköznapi szavakon is eltűnődik s olyan­kor féltecsavarja a fejét, a tekintete ellenben bandzsal lesz. Ezek mosónői körökben a lelki elmélyedés tüne­tei és határozott összefüggésben állanak a piszkosra mosott fehérneművel Azonban még mindig nem olyan nagy a raj, mintha a vasalónő mélyed el, mert ő vita, vagy szélesebb alapú reminiszcencia esetén a man. zsettán, vagy az ingmellen pihenteti hosszasan a vasat. Közbeszólok hát. — A/t mondja meg, miből állt az a juss? — Hát a nagyobbik, aki már házas, a dunyhát kapta, meg az asztalt. Ez a kisebbik két párnát, de egyiknek se volt huzatja, tokja is csak egynek. Tudja már, hát csak a tolla volt meg. Azt betette a zsíros bödönbe, ami szintén az anyjarul maradt rá s vitte. — Csak nem cipeled msgad? — szóltam neki. De nagyon sietős volt az utja. — Várja a menyasszonyom, „igen számit rá, mert most már négy párnánk lesz. Ö mondta, hogy jöjjek el a jussért, akiről mindig beszéltem. .. . Istenem, milyen szépeket is mesélhetett róla a legény 1 Ki tudja megmérni a leányálmok nívóját ? Egy ügyvéd, aki megsértette a honvédség tisztikarát. Energikus levél a megvont tisztirang miatt. Szeged, január 28. (Saját tudósítónktól) A szegedi törvényszék Vlld-tanácsa szerdán dél­előtt egy igen érdekes becsületsériési ügyben tartotta meg a főtárgyslást, amelynek közép­pontjában dr. Szarvas Ignác budipesi ügyvéd áll. Az ügyvédet az ügyészség ugyanis a hon­védség tisztikarának sérelmire elkövetett be­csületsértés vétségével vádolta meg. Az érdekes ügy előzményei a következők: Dr. Szan/as Ignác a szegedi ötös honvéd gyalogezredben teljesített szolgála ot a háború folyamán és végigjárta az összes frontokat. Leszedése után Szegedre került, ahol az egyik ügyvéde irodában működöt, tmjd 191 ^ nyarán az elsők között volt, aki belépett a Szegeden megalakult nemzeti hadseregbe. A szegedi kor­mány ezért címzetes alhadnaggyá nevezte ki. Ezt a rangot viselte egészen 1923 tavszáig, amikor egy értesítést kapott, amelyben a hon­védelmi miniszter megfoiztotia rangjától, ahe­lyett, hogy valóságos alhadnagynak nevezte volna ki. Az ügyvéd ezt az ér esitést nsgy izgalommal fogadta, majd levelet irt a szegedi pol­gármesternek. Ebben a levélben többek között kijelenti dr. Szarvas, hagy a miniszter nem egészen keresz­tényi álláspontra helyezkedett akkor, amikor balkezével visszavette azt a kinevezést, amit egy magas parancsnokság a jobb kezével ke­gyesen adott. Ez is három és fél év múlva történt. Ezután a nemzeti hadsereg tagjainak igért kedvezményekről beszél, ame'yeket sze­rinte c a < a hangos kunjunktura lovagok kap­tak volna, de azok nem, akik éveken át vérü­ket áldozták. Ezután előadja levelében, hogy 1918 ban hogyan maradt el az ő hadnegyi kinevezése. Szerinte ez átért történt, mert mig a többiek elmentek, addig ő továbbra is kint maradt a jronton. önként lépett be a nemzeti hadseregbe, mondja és ezért kapta a fából vaskarikát, a címzetes alhadnagysagot, pedig neki joga van a valósá­gos rangra is. A levél további részében arról beszél, hogy a honvédelmi miniszter „bokros" teendői miatt, csak 1923-ban jött rá arra, hogy az egyik parancsnokság ellovagolta magát. Ezu'án hasz­nálja azt a kitéteH, amit az ügyészség inkri­minált. „Ha még egyszer — irta — szükség lenne ránk, hogy a zupásoknak kikaparjuk a tűzből a gesztenyét, akkor mi nem megyünk velük, csi­nálják egyedül a zupások". Végül emel­kedett hangon jelenti ki, hogy „rendezett felekezeti viszonyon között" él, ki tudja mutatni, hogy családjának 200 éves történetében egy zsidó sem volt. „Ha lett volna zsidó kőztünk, mondj«, kormány főtanácsosi rangra emeltek volna föl, vagy lovaslengerésznek nevezett volna kl a kurzus. De igy mint buta gój, nem kap­tam a kurzustól semmit". A főtárgyaláson az elnök ismerteti, hogy felhatalmazásra indult meg az eljárás. Dr. S;arvas kijelentette, hogy akik „meglógtak" a frontról azok ma mind ki vannak nevezve, ó ottmaradt és — rem kapott semmit. A levetet első fölhevülésében irta. Szerinte itt bűncselekmény nincs, ne n lépte át a jogos kritika határát. Horánszky Miklós ügyészségi alelnök vád­beszédében kijelentette, hogy a honvédség tisz­tikarát a lealacsonyító a „zupás" kifejezet, mert ez félbemaradt egz sztenciít, mtlvelellenséget je'ent. Dr. Szarvas végül elmondta még, hogv a kifejezés még enyhe is volt a történtekhez. Fői­men ést kér. A bróság ezután bűnösnek mondotta kl a vádlottat a becsületsértés vétségében és ezért a 92. szakasz alkalmazásával hatszázezer korona pénzbüntetésre itilte. Az indokolás megállapít] hogy a „zupás" szó lealacsonyító a tisztikarra. Az egyhitő sza­kaszt alkalmazták, mivel dr. Szarvas az őt irt sérelem miatt irta meg levelét. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, dr. Szarvas Ignác pedig a táblához fölebbezett. I Letartóztatták Löbl Józsefet. 1 Lenyűgöző- szerelmi története a| en szép az jf»lI"a«J BELVÁROSIBAN. Dalárda Jel? február 24. 622 Galgóczy magántanfolyam Budapest. Méria Terézia-tér 3 Hl6 előkészít mayán vizsgákra, érettségire, vidékieket, is (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A ki- i rályi ügyészség néhány hóntppal ezelőtt adta \ ki vádiratát a halállal végződő Lázár-kávéház- 1 beli verekedés ügyében Löbl József baromfi* ' kereskedő, Bárd Szigfried sapkakereskedő és Kronltz Lajos kereskedő ellen. A királyi ügyész­ség vádiratában Löbl Józsefet, Tremmel Má­tyás közkatona gyilkosát szándékos emberölés bűntettében, Bárd Szigfriedet és Kronltz Lajost pedig többek bántalmazásával okozott súlyos testisértés bűntettével vádolta meg. A királyi ügyészség vádiratának végén kérte a törvény­széket, hogy Löbl Józsefet azonnal tartóztassa le, tekintettel a bűntett súlyosságára, a bünte és előrelátható nagyságára és Löol József vagyoni körülményeire. Löbl Józsefet, mint ismeretes, a gyilkosság után azonnal letartóztatták, később azonban védőjének kérelmére a kir. ítélőtábla százmillió korona óvadék ellenében szabadon bocsátotta. Végzésének indokolásában kimon­dotta a tábla, hogy Tremmel Mátyás halálét tényleg a Lázár-kávéházban mulatozó Tremmel Mátyás társas Agát alkotó közkatonák jogellenes eljá­rása okozta, igy Löbl József szabadlábra került. Az ügyészség vádinditványában kérte, hogy a tábla által szabadon bocsátott Löol Józsefet a kir. törvényszék ismét tartóztassa ie. A vizs­gálóbíró annak idején elutasította az ügyészség indi v ;nyá», az ügyészt ég felebbezéséie a vád­tanáci a vizsgálóbíró végzését jóváhagyta. Az ügyészség vádirata el'en időközben Löbl József, Bárd Szigfried és Kronitz Lajos védői, dr. Szőke Sindor és dr. Kohlmann Derső ki­fogásokat ad ak be a törvényszék vádtanácsá­hoz, amelyben az ügyészség vádjának elutasí­tását kérték, egyben azt is, hogy a vádtanács ne tegyen eleget az ügyészi vádinditványban foglalt ama kérelemnek, hogy a törvényszék Löblt tartóztassa le, hanem az ítélőtábla által megáUapi'ott 100 millió korona óvadék ellené­ben hagyj * továbbra is szabadon. A vádirat ellen beadott kifogásokat ma tár­gyalta a büntetőtörvény?zék vádtanácsa dr. Oltrubay elnöklésével. A vádtanácsi tárgyalásra be déz ék Löbl Józsefet is, aki a tárgyaláson meg is jelent. A vádtanács vád alá helyezte Löbl Józsefet szándékos emberölés büntette, Bárd Szigtrledet és Kronitz Lajost pedig töb­bek bántalmazásában elkövetett súlyos testisér­tés elmén. A vádtanácsi tárgyaláson jelenlévő kir. ügyész megismételte a vádiratban már előadott kérel­mét, hogy a vádtanács tartóztassa le Löbl Jó­zsefet. Dr. Szőke Sándor védő ellenezte ezt az indítványt. A vádtanács ugy határozott, bogy Löbl Jó­zsefet azonnal letartóztatja. Fogházőrök jöttek fel a fogházból, akik Löbl Jófselet lekísérték a cellába. Dr. Sz'jke Sándor és dr. Kohlmann Dezső védők fetfolyamoddst jelentettek be a vádtandcs letartóztatást rendelő végzise ellen. Az iratok igy ismét a kir. tába elé kerülnek. MSMMMMMMMMVfMMWMMMMWMMS Az olasz néppárt kiáltványa. Róma, január 28, A néppárt tanácsa kiált­ványt intézett az országban működő szerveze­teihez. A kiáltványban támogatásukat kéri ahhoz, hogy a liberálisok, a demokraták és az egységes szocialisták közreműködésével erős és egynemű blokkot alakítsanak, amely a párt ellentétek ideiglenes félretéielével sikeresen ve­heti fel a választási küzdelmet a fascistákkal szemben. A btokk élén három kipróbált poli­tikus és volt miniszterelnök állana: Qiolitti, Orlando és Salandra. ÍA A M - k Metró világattrakció I" a IS a Belvárosiban 2 KOVATS fU9 fényképészeti műterme Kárásí-utca 7 A legszebb kivlte ü nagyítások a legjutányosabb árban kflszfllnek.

Next

/
Thumbnails
Contents