Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-29 / 23. szám

SZEGED 1935 január 29 Bárczy: Könyviárakat, népwállókat, fürdőket és lakásokat. — Menjenek ki a Tripoliszba, nízzenek széjjel ott I — felel ék az ébredők. Rassay: En oda is elmegyek, de mutassák meg azokat a házakat, amelyeket a kurzus épített. — Két szine van a maga önzetlenségének! Rassay : Nem két szine, nanem három szine: piros, fehér, zöld. A hallgatóság erre felállott és a Himnuszt kezdte énekelni, az ébredők pedig az ErgerBergert énekelték. A gyűlést nem is lehetett tovább folytatni. Bárczyt és Rassayt nagy tömegek vették körül az utcán, de rendőrt nem lehetett még látni sem. A demokrata pártgyülée. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Józsefvárosi Nemzeti Demokrata Párt ma t«gavató vacsorát rendezel, amelyen megjelentek Benedek Jtnos, Huska Vilmos, Horváth László és sokan mások. Benedek János beszédében utalt arra, hogy Európa megbecsülésében milyen magas fokon állott Magyarország akkor, amikor megalkotta az egyházpolitikai törvényeit. Apponyit megértik külföldön franciául és angolul, de nálunk nem értik meg akkor sem, ha magyarul beszél, mert itt csak a gyűlölködés szavait értik. Horváth a Wolff-párt bűneiről, Huska pedig arról beszélt, hogy a most uralmon lévő széllé nnek véget kell vetnünk. Tatarescu román kisebbségi miniszter támadásai a kolozsvári magyar párt alelnökét lemondásra késztették. Kolozsvár, január 28. A magyar párt elnöksége a következő hivatalos közleményt adta ki: A magyar párt ügyvezető alelnöke, dr. Grandpierre Emil január 16 án Írásban beadta lemondását Ugrón István társelnöknek. A beadvány külön kiemeli, hogy az ügyvezető alelnök régi keletű s a párt elnökének szóval már bejelentett lemondása most már végleges és visszavonhatatlan. A lemondás okául két körülményt hoz fel. Az egyik az, hogy bár az ügyvezető alelnök ténykedése egyáltalában nem kifogásolható, lemondása által lehetetlenné kivánja tenni akár a párt vezetőségének, akár a magyar pártnak bárminő további gyanúsítását abban az irányban, mintha kommunista szervezettel kívánt volna összeköttetést és együttműködést ieremteni. A másik körülmény az, hogy talán ezáltal meg fog szűnni a párt azóta elhunyt és az ügybe bevont kiváló tagja, Hajdú István emlékének folytonos előtérbe állítása. Ugrón István pártelnök legteljesebb bizalmának kifejezése mellett tudomására hozta Grandpierre Emilnek, hogy lemondását sajnálattal tudomásul veszi, de annak elfogadása ügyében saját hatáskörében nem dönthet, azt az intézőbizottság legközelebbi ülésén fogja bejelenteni és felkérte, hogy addig is folytassa, mint ügyvezető alelnök, a működését. A lemondással kapcsolatban Grandpierre Emil hosszabb nyilatkozatot tett egy újságírónak, amelyben részletesen ismerteti a Csetri-féle felszólalás előzményeit, amely mint ismeretes, ürügyül szolgált Tatarescu kisebbségi miniszternek a magyar párt ellen intézett támadására. Grandpierre határozottan megcáfolja nyilatkozatában, mintha kommunista szervezettel akár ő, akár a párt vezetőségének más tagja bármikor is összeköttetést keresett volna. JfitMMfMMMMMMMMMMMtMMfMWIfMMMMMMMMMMI „A munkanélküliség megszüntetésére kormányintézkedések kellenek" A szegedi egyre fokozódó munkásnyomor a Munkaadók Szövetsége előtt. Szeged, január 28. (Saját tudósítónktól.) Tegnapi számunkban részletesen foglalkoztunk azzal a szomorú adatokat magában f jglaló beadványnyal, amelyet a szegedi szakszervezet tanács kű'dött át a városi tanácshoz. A szomorú statisztikákból kitűnik, hogy ma a szegedi munkások fele munka nélkül áll, a tél legnehezebb napjaiban a szegedi munkásságnak mintegy fele a legnagyobb nyomorban él. A szakszervezeti bizottság beadványában fölszólította Szeged város tanácsát — mint jelentettük —, hogy erélyes és gyors intézkedéseket léptessen életbe a munkanélküliség enyhítésére, mivel, ha továbbra is igy halad a munkásosztály nyomora, beláthatatlan következményekkel járna. A szakszervezeti bizottság ezt a beadványt megkütdötte a Szegedi Munkaadók Szövetségének is, amely szerdán dílben foglalkozott ezzel az üggyel. Elsősorban ismertették a beadvány tartalmat, majd azt, hogy a szakszervezeti bizottság arra kérte a Szövetsége), hogy a beadvány tartalmát tegye magáévá. Pongrdcz Albert elnOk elsősorban rámutatott arra, hogy az ipar egyre nehezebb helyzetbe kerül. Ha a mai helyzet igy folytatódik továbbra is, akkor egyes üzemek kénytelenek lesznek tavábbl munkabeszüntetéseket eszközölni. A mai irányzat, a mai gazdasági helyzet miatt az áruknak nincsen piacuk, a kereslet a minimumra redukálódott, a már meglevő árukra sincs felvevő. Ez ujabb katasztrófát jelent. A szegedi iparnak csak egy kis része van abban a helyzetben, hogy fokozottan tud dolgozni, esetleg ujabb és több munkaalkalmat teremteni, de ezt ts lehetetlenné teszik az állal, hogy nem adnak i z Illetékesek olcsó hitelt. Ezután lMmmer Fülöp kamarai elnök szólalt fel. Kijelentette, hogy a pangást, az egyre fokozódó munkanélküliséget nem lehet egyedül Szegeden megoldani. Hiába ad a város több munkaalkalmat, a munkanélküliség megszüntetésére kormányintézkedések kellenek. V/lmmer ezután fölajánlotta, hogv az olció hitel ügyében a kamara eljir a Pénzintézeti Központnál. Remélhető, hogy ezután azoknak az üzemeknek, amelyek tudnak dolgozni, nagyobb hitelt fognak folyósítani és igy azután munkaalkalomhoz jutnának egyes munkások. A kamara el jog járni abban az irányban Is, hogy a már előirányzott munkálatokat azonnal írja ki a város hatósága. Az lenne a helyes, ha a város a munkanélküliség enyhítése keretében nagyobb akciót kezdene a vadvizek lecsapolása irányában; a vadvizek ugyanis tízezer hold termőföldeket öntenek el és tesznek terméketlenné. Ha ezeket a munkálatokat most megkezdené a város, számos munkás jutna kényéih:z. Több fölszólilás után Lájer Dezső, a szakszervezeti bizottság titkára vázolta azt az általános nyomort, amely egyre súlyosabb helyzetbe hozná a szegedi munkásságot. Hi ez igy megy tovább, súlyos következményeket vonhat mrga után. Végűi a Szövetség tudomásul vette, hogy a kamara részben fölír, részben pedig személyesen jár el a Pénzintézeti Központnál, valamint a város hatóságánál a munkanélküliség gyors enyhítése ügyében. Valóban itt lenne már az Ideje, hogy az illetékes hatóságok ts észreven- ' nék a szegedi munkásosztály nyomorát és sür- j gősen intézkedéseket léptetnének életbe, — amig \ nem lesz késő. Mert a pusztu'ás kisért a munkásosztály feje fölölt. MMWMWMWMMMM^^ Ugrón Gábor beszéde a nemzetgyűlésen. Budapest, január 28. A nemzetgyűlés mai ülé- í sét féltizenegy után öt perccel nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök, mivel azonban a Ház nem volt . határozatképes, félórára felfüggesztette az U ést és valamivel féltizenkét óra után nyitotta meg újból. ' Petrovácz Gyulának a házszabályokhoz történt felszólalása után a költségvetés általános vitájának folytatása következik. Az első szónok Mirbach Antal báró a javaslatot elfogadja. • Ugrón Gábor a következő szónok: Tizenegy , éve, hogy utoljára költségvetést tárgyalt az ország- > gyűlés és amikor i'yen hosszú idő után újból i költségvetést tárgyal, kötelességének tartja, hogy a legbehatóbban foglalkozzon a kormányzati politika minden ágával. Először a szanálással foglalkozik és megállapítja, hogy Hegedűs Lóránt tervének összeomlásáért nem lehet Hegedűs Lórántot felelőssé lenni. A szanálás legnagyobb eredményének a korona stabilizációját tartja és szerinte a korona éppen olyan stabil, mint az angol font. A szanálásnak azonban hátrányos következményei is vannak. Ezek között elsősorban a súlyos adókat említi, amely mellett egyes foglalkozási ágak becsületes bevallással elérik a száz százalékos adózást. A másik hátrány a munkanélküliség. A } harmadik hátrány a korona belföldi vásárlóerejének csökkenése, egyszóval a drágaság. — A pénzügyi politika programja az legyen, hogyan lehet ezeken a hátrányokon segíteni. Elsősorban nagyobb megtakarításokat kell elérni a költségvetésben. Szükségesnek tartja bizonyos lehetetlen adónemek eltörlését és a kincstári haszonrészesedés megváltoztatását. A forgalmi adórendszer az emberek zaklatására van felépítve. A legfontosabb dolog a hitelkérdés rendezése. A gazdasági szabadságot helyre kell állítani az egész vonalon. Olcsó külföldi kölcsön versenyét kell felállítani a magas kamat ellen. — Sürgősen hozzá kell látni az alkotmányjogi kérdések rendezéséhez. Legfontosabb a választói jog. A titkosságot a választójog elengedhetetlen feltételének tartom. Nyilt szavazás az igazi nemzeti akarat megnyilvánulását sohasem biztosithatja. A petíciók fölötti bíráskodási rendszert meg kell változtatni. A nemzetgyűlés nem biráskodhatik a petíciók ügyében. — Az egyesülési jognak az a kezelése, melyet ma látunk, még egy rendőrállamnak is a szégyenére válnék. — Ha a felsőházat ismételten életbeléptetik, megszűnik az a faktor, amely az államfő ideiglenességét tette szükségessé. A főrendiház kérdésében a születési jogot elismerni nem tudom. (Helyeslés.) — Egy téren sem mulasztott azonban annyit az ország, mint a szociális téren. A rokkantjárulékok emelésével a rokkantkérdést megoldani nem lehet. Azokról, akik a háborúban megrokkantak, az államnak kell gondoskodnia. Amig a magánépitkezés lehetőségét nem adják meg, amig megfelelő lakás nem lesz, veszedelmes még csak gondolni is arra, hogy a lakásokat felszabadítsák. — A rendnek, a békének és jövőnknek alapja kulturális fejlődésünk. Ha ez a nemzet kulturális téren magasabb nivón áll, mint a körülötte lévő országok állanak, akkor nincs még veszve Magyarország. De ehhez szabadság kell. A tanításnak és tanulásnak szabadsága. A tanulásból nem szabad kizárni senkit, aki a tudás fegyverével akarja szolgálni ezt a nemzetet Nem lehet visszaállítani a régi Magyarországot, ha különbséget teszünk ember és ember között. Nem lehet taipraállanunk, ha itt uj nemzetiségi kérdéseket csinálunk és üldözzük a nemzetiségeket. Az 'emberszereteten alapuló politikát kell inaugurálni, amely a szabadságon és az emberi jogegyenlőségen épül fel, mert különben le kell mondanunk a ma&yar jövőről és Nagymagyarországról. Ezután Barla Szabó József szólal fel s a költségvetést elfogadja. Beszédében elsősorban szociális reformokkal foglalkozott, főképen pedig a nyilvános betegápolás terén fennálló súlyos helyzettel. Cáfolja azt a vádat, mintha a gazdák volnának okai a buza áremelkedésének. A forgalmi adórendszer terén mutatkozó visszásságokra mutat rá, amelyek főleg a kisiparosságot sújtják, kisipari hitelt sürget. A mai időket nem tartja alkalmasaknak arra, hogy az általános titkos választójogot törvénybe iktassák. Sigray Antal a következő felszólaló. Az Oroszországgal kötendő szerződésről beszél. Ugy tudja, hogy a magyar kormány már létesített megállapodást a szovjettel és már az is bizonyos, hogy 16 főből álló követséget fognak küldeni Budapestre. Ezt nagyon veszedelmesnek tartaná, mert a kommunisták fokozott propaganda-tevékenységet fejtenének ki. A maga részéről tiltakozást jelent be a szerződés ratifikálása ellen, a költségvetést nem fogadja el. Széchenyi Viktor gróf az idő előrehaladottságára való tekintettel kéri beszédének elhalasztását. Ezután Mózer Ernő, a külügyi bizottság előadója a bizottságok jelentését terjeszti be. A nők és gyermekekkel űzött kereskedelem megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezményeket tartalmazó két kisebb törvényjavaslatról kéri a jelentés kinyomatását és kiosztását. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz és javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartsa a mai napirenddel. A Ház elfogadja a napirendi indítványt. Ezután áttérnek az interpellációkra. Kiss Menyhért interpellál a magántis tviselők helyzetének megjavítására és nyugdijilletményeik valorizációjára vonatkozóan. Bud János népjóléti miniszter szemére veti Kiss Menyhértnek interpellációja tónusát. Kijelenti egyébként, hogy legközelebb beterjeszti a valorizációs javaslatot, bnnek kapcsán akarja megoldani a kérdést. Másik interpellációjában Kiss Menyhért az életbiztosítások, az árvavagyonok és a hadikötvények valorizációját sürgeti. Bud miniszter rámutat a kérdés rendkívüli nehézségeire. A valorizációs javaslat egyébként ezekre a kérdésekre is ki fog terjeszkedni. C7;«pf; IA7Cpf hegedüestje február -én a U£il|gCll J j£>oCI hangverseny szezon legszebb eseménye. Műsoron Mozart, Beethoven és Bach. Jegyek a mozinál.