Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-28 / 22. szám

1925 január 31. SZEGED I A hatóságok üldözik a Szegedet, a polgárság és munkásság álljon mellé! A katonai nyomozások Magyarországon. A miniszterelnök beszéde a külügyi bizottságban. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése ) A külügyi bizottság ma délben ülést tartolt, amelyen több nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot tárgyaltak. Az ülésen megjelent gróf Bethlen István miniszterelnök és Scitovszky Tibor külügyminiszfer is. A napirend elölt Karoffldth Jenő a Radicsügyre vonatkozólag kért felvilágosítást. Scitovszky Tibor külügyminiszter válaszában megismétel e január elején tett nyilatkozatát, amely szerint a magyar kormány Radicscsal semmiféle szerződést nem kötött. Wilder szerb belügyi államtitkár a Neue Freie Presse tudósítója előtt d/an nyilatkozatot tett, hogy Radicsnál letartóztatása alkalmával egy Magyarországgal 1923 őszén Londonban kötött szerződést találtak. A magyar kormány belgrádi követe uiján kövelelte a nyilatkozat cáfolatát. Még aznap este megjelent Wildernek hivatalos nyilatkozta, amely szerint ő a Neue Freie Presse ludósitója elóti a neki imputélt kijelentést nem tette meg. Tiz napra rá megküldte a belgrádi kormány bizalmas betekintésre a szóbanforgó okmányt is. A magyar kormány a maga részérói ezzel az ügyet befejezettnek tekinti. A bizottság a külügyminiszter felv lágositásait tudomásul vette. Azután Teleki gróf az ántánt katonai ellenőrzi szerepe ügyében felvilágosítást kér a kormánytól. Bethlen Is'ván gróf miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány több alkalommal rámutatott atra, hogy hat évvel a békeszerződés megkötése után, anakronizmus a katonai ellenőrzés és annak meg kell szűnnie. — A kormány ugyancsak vissza utasító'ta a kisántán'nak is azt a kezdeményezését, hogy a katonai ellenőrzőbizottságban valamilyen formában képviseletet nyerjenek. — A Népszövetség őszi ülésszakában ugy határozott, hogy a vizsgálóbizottságba feltétlenül bele kell vonni a szomszédos államokat. A Népszövetség ez ellen tiltakozó jegyzékünkre azt válaszolta, hogy az invesztigációkat a részrehajlat anság teljes figyelembevételével és a legnagyobb méltányosság szellemében kivánja rendezni, de nem kván polémiába bocsátkozni. A határozat alapjául szolgáló indokokat ezúttal sem közölte. A msgyar kormány ezzel a jegyzékvá tással még nem tekinti az ügyet lezártnak. A bizottság a miniszterelnök fejtegetéseit helyesléssel vetfe tudomásul. az üllés két óra után ért véget. A szocialista párt és a bécsi emigránsok vitája a miniszterelnökkel kötött paktumról. Bécs, január 27. Az Inlernscionale kiküldő t bizottsága ma folytatta tárgyalásait arról a paktumról, amelyet már régebben Peyer Károly, Propper Sándor és Farkas István kötöttek a magyar szociáldemokrata párt nevében Bethlen gróf miniszterelnökkel. Az időben Peidl Qyula mint emigráns élt Bécsben. A tárgyaláson Garami Ernő nem jelent meg s helyette a mérsékeltebb lilfogásu emigráns szociáldemokratákat Buchinger képviselte, aki kijelentett?, hogy a paktummal nem azonosítja megát. Pe dl Qyula bár maga sem helyeselte a paktumot, az Internacionale bizottsága elölt tiltakozott az ellen, hogy a magyar szociáldemokrata párt ügyeibe kivütről történjék beavatkozás. Peyer Károly, aki a paktumot aláirta, kijelentette, hogy azt a legsúlyosabb ellenforradalmi Időben kötötték s azok után a súlyos csapások után, amelyeket a munkások szenA Neue Freie Presse szerint a kiegyenlítést Bécsben aligha sikerül elérni, majd csak az Internacionale fogja dűlőre vinni a dolgot Brüsszelben. mmmmmmwmmmnmm^^ „Kmetty Károly nincs már Európában", mondta becsületszavára Szegeden Kmetty Béla tartalékos hadnagy. Szeged, január 27. (Saját tudósítónktól.) 1919 óta, az ellenforradalom" legdicsőbb napjaiban igen sokszor és igen élénken szerep;It Kmetty Károly főhidnagy az egész nyilvánosság elölt és nem mint az európai hirü Kmetty Károly egyetemi tanár unokaöccse; hiszen Kmetty főhadnagy nevét a Britannia-szállód i körül emlegették és egysorban szerepelt a Héjjas Ivánok, a Salm Hermanok, az Illy Lászlók, a Rumbold Attilák neveivel. Azóta megtisztították a Teréz-köruti szállodát és sápadt fénysugár vetődölt Siófokra, Orgoványra, Kecskemétre és a tolvajosi erdőre. Azóta néhány rövid évig csönd borult ezekre az urakra és csönd kezdett borulni a sok száz halott véres fejére is. Most azután néhány nap előtt ismét hirt adott magáról a Britannia éjszakáinak hőse, Kmetty Károly egyetemi tanár unokaöccse. Kmetty Károly főhadnagy nem szelídült meg, hinem saját modorában jelentkezelt — és megfenyegette Fényes László fejét. És öt év u án a rendőrségnek is eszébe jutott, hogy Kme ty Károly főhadnagynak bizonyos elszámolatlan ügyei is vannak. Országos apparátussal indult meg at nyomozás a fenyegetés nyomán és végre a rendőrségen is napfényre kertiek különböző gyilkos< ságok, r&blások és sikkasztások aktái. Es í Kmetiy Károly főhadnagy — nincs sehol. A gyilkost nem lehet a biróság elé állítani. A Szeged munkatársa ebben a nsgy apparátussal megindított munkáb n, a maga szerény eszközeivel egy kevés adatol próbál az illetékesek tudomására hezni. — az illetékeseknek, akis egy kicsit elkéstek a nagy apparátussal. Elsősorban is megállapítottam, hogy a szegedi törvényszék vizsgálóOirája körülbelül egy esztendővel ezelőtt már átiratot intéze t a szegedi rendőrséghez, amelytől bizonyos nyomozást és bizonyos figyelést kért. Ez alka'ommal nem gyilkosságról volt szó, hanem csupán egyszerű — lopásról. Kmetty főhadnagy ur, miután elvesztette jövedelme?ő állását a Britanniában, autókkal kezdett foglalkozni és hogy, hogy nem — egy idegen autót hozott le Szegedre. A szegedi rendőrség annak rendjemódja szerint lefoglalta az idegen autót és visszaszállította Budapestre az illetékes tulajdonoshoz. KmeMy Károly főhadnagy urat pedig figyc ni kezd ék Szegeden, csakhogy Kmetty már nem volt Szegeden és nyugodtan sétáit tovább köreiben. Hiszen askor még nem kerültek napfényre a gyilkosságok akái. * védtek, nem találhattak más utat arra, hogy a munkasok helyzetét némileg elviselhetővé tegyék, mint a paktum aláírását. Kunfl Zsigmond beszédében súlyos vádakat emelt a magyarországi pártvezetöség ellen. Azt állította, hogy a pártvezetöség csak azért tudja tovább vinni a párt ügyeit, mert a pártból a demokrácia teljesen hiányzik. Bauer Oltó a magyarországi helyzetet rendkívül nehéznek ítéli és megállapítja, hogy a magyar kormánnyal kötött paktum egyike a legsúlyosabb csapásoknak, amik a szociáldemokráciát az utolsó években érték. Kmetty Károly főhadnagy , Hódmezővásárhelyről : indult el az élet útjára. Édesapja a vásárhelyi » takarékpénztár főkönyvelője volt, majd a proletári diktatúra alatt termelöbiztosi megbízást ka! pott, az eljárást azonban megszüntették ellene | mindjárt a Britanniás korszak kezdetén. Ezután f megvált főkönyvelői állásától és ma a forgalmi } adóhivatal főellenőre. f Legfiatalabb fia Kmetty főhadnagy, aki gyerí mekkorában igen csöndes fiu volt, bátyjai sokkal | vadabbak voltak nála és igy határozta el a család, hogy Károlyból tanitó lesz. Kmetty Károly négy középiskolájának elvégzése után igy elkerült Vásárhelyről és fölvételre jelentkezett a kiskunfélegyházai tanitóképezdében. Rendesen és csöndben végezte el a tanítóképezde osztályait, | amikor 1916 ban, a negyedik vizsga után önként Í

jelentkezett katonának. , 4 A budapesti 29 es ezreddel került ki nemsokára a frontra, ekkor már a tiszti iskola után, mint 3 hadnagy, a háború végefelé nevezték ki azután főhadnaggyá. A forradalmi időkben ide-oda vetődött, majd 1919 nyarán Szegedre szökött és itt már a különítmények világában működött. Nem 5 egy szegedi polgár tudna arról mesélni, amikor Kmetty főhadnagy néhány társával megjelent a korzón, vagy a Tisza-kávéház előtt és magával vitt egy-egy polgárt. Néhány polgár eltűnt ezek ? közül, néhányan pedig nem tudják elfelejteni jellegzetes modorát. Kmetty Károlynak jelenleg Szegeden él egyik bátyja. Kmetty Béla tartalékos hadnagy, aki ma ! a rókusi pályaudvar éttermét bérli az állam{ vasutaktól. A háború után Győrben volt Kmetty * Béla az állampénztárnál, majd nyugalomba vonult. Ezután — mint maga mondotta — az államtól, mint volt hivatalnok, megkapta a rókusi éttermet. Ez körülbelül másfél évvel ezelőtt volt, amikor már bizonyos körökben szép hire volt Kmetty Károly főhadnagynak. Amikor fölkerestem, nyugodtan ült a harmadik osztályú étterem pultja mellett. — A Káro'y öcsém 1 — mondja — ja ebben az ügyben mér defekt ivek is kerestek. Kérem \ én testvére vagyok, engem nem kényszeríthet | senki arra, hogy beszéljek rólal Aztán kissé fölenged zárkózottságából és szépen sorjában válaszol kérdéseimre: — Biztositha'om, hogy legutóbb a Fényesesetnél vagy visszaéltek nevével rosszakarót, vagy pedig jóakarói csinálták az egészet.' j — Mert Károly már legalább ttz hónapja | nincs Magyarországon. | — Ő nem jelenhetett meg egyik szerkesztő* ségben sem és nem is fenyegethetett meg senkit. Talán a jóakarói akarták megvédeni I — Becsületszavamra kijelentem önnek — én tartalékos tiszt vagyok I — ő már régen nincs Európában. Körülbelül májusban utazott ki Olaszországba, a barátai segítették ki, mert megszűnt a Britannia és ő nem tudott sehol álláshoz jutni. Ha nem lenne nagy rokonságunk, még nyomorgott is volna. — Először Milanóban akart elhelyezkedni, egy gyárban dolgozott rövid ideig, majd itt is elvesztette kenyerét. A fascisták sem jártak a kezére. Ekkor hatírozta el magát, hogy egészen uj életet kezd és itthagyfa Európát. Szereztek neki útlevelet és három hónap óta — becsületszavamra — nincsen Európában l Kmetty Béla ekkor ismét begombolkozott. — Én bátyja vagyok, senki sem kényszeríthet, hogy megmondjam, melyik világrészben van I — Talán Amerikában ? — kérdeztem. Kmetty Béla rázta a fejét és nevetett. — Nem kényszeríthet senki! Aztán ezeket mondotta: — Hozzám lejött többször is Szegedre, amikor nem volt állása. Legutoljára, közvetlen elutazása előtt, az elmúlt év áprilisa körül járt nálam. Itt ült szótlanul a pult mellett. Egy hétig voM itt, alig lehetett a szavát hallani. Nagyon megváltozott. Azóta kaptam tőle néhány levelet Itáliából is. Még három hónap előtt, amikor elindult Európából. Azóta, ugy hallom, a tengeren tul, már van neki egzisztenciája. Egy gyárban dolgozik. Ahol most van, ott nem tudják, hogy volt Britannia is. .. — Az egész családot nagyon kellemetlenül érintette az ő szereplése. Hiszen egyetemi tanár az apám bátyja, öcsém pedig Pesten a Wesselényiutcában polgári iskolai tanár. Nem tudiu m:re vélni az egeszet. Fiatalos könnyelműség. Ne ihevülés I — Nekem az az impresszióm, ho^y az egészet a pénz utáni vágyból csinálta...