Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-25 / 20. szám

Egyes siám ára 30®0 korona ttnkesztöség és Kiadóhivatal ; Deák Ferenc-utca 2. (FŐrcálltkolával szemben.) Telelőn 13-33. A .Szeged" megjelelik hétfő kivételével minden lap. Egyes szám ára 2000 Snrona. Előfizetési árak: Egy jnnapra helyben 4GFC0, Budapttten es vidéken 45CU0 kiír. VI. évfolyam. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 5U0, i hasábon 1100 kor. Szöveg közt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.flf0„családi értetilés SU.UUi. Nyilttér és gyász jelentés 10u« -al drágább. Szeged, 1925 január 25, VASARNAP. 20-ik szám. Napfogyatkozás Japánban. Miért Japánban? — fogja kérdezni a nyájas olvasó, aki ma fog értesülni az újságokból, hogy napfogyatkozás volt tegnap nálunk. Miért kell a napfogyatkozásról irni vezércikket egy politikai napile pban, amelynek olvasói nem a esi lagászati földrajznak áldozzák pihenésük óráit? És ha már a soros cikkírónak ez a kedvenc studiuma, minek megy egy kis rongyos gyürüs-napfogyatkozásért japánba és miért nem éti be azzal, amely itthon is megtalálható, nincs is idihöz kötve s ha jól keresi ez ember, teljesebb és tökéletesebb, mint a japáni? íme ez a szerencsétlen újság, amelynek oly migas körökben találhatók figyelmes olvasói, igy adja magát ellenségei kezére. Mert világos, hogy két szerc pontból is uj bünt követ el a közrend ellen Az, hogy japáni napfogyatkozásról ir hazai napfogyatkozás helyett, súlyos vétség a magyr nemzet megbecsülése ellen. Az pedig, hogy japánt választja Anglia helyett, legalább is abba a gyanúba kevei, hogy a szovjet felé orientálódik, mert a fölkelő nap országába a vörös csillag országán keresztül vezet az ut. Nos, tisz eleitel megkérjük barátainkat és a gondviselésnek azon szerveit is, Emeljek minden léptünket aggódó figyelemmel kisérik, hogy ezúttal ne hamarkedják el az Ítéletet és rövid cikkünket egész végig olvassák el. Ki fog belőle derülni, hogy most már igazán jó fiuk vagyunk és méltók rá, hogy bevé ecsonk a .cégjegyzett hazafias sajtóorgánumok köz? Mi nem arról a napfogyatkozásról szándékozunk itt tudományos értekezést irni, amely jön és megy, mint aféle opükai tünemeny, amelyet a Hold egyéni akciója okoz a N p és Föld között. Itt olyan napfogyatkozásról van szó, amely a fölkelő ncp országát végérvényesen a lenyugvó n»p országává teszi. Itt arról van szó, hogy Japán miniszterelnöke bejelentette a parlamentben, hogy meg ebben »z ülés zskban beterjeszti az általános titkos választójogra vonatkozó törvényjavaslatot. Már most ha mi olyan csúnya országpusztitó destruktivok volnánk, mint amilyeneknek a cégjegyzett hazafiak tartanak bennünket, mivel Léderer Gusztáv és Kmety Károly urak akkor se tartoztak a politikai ideáljaink közé, mikor Siófoktól Britanniáig dicsfény koszorúzta nevüket, — nos, ha mi csakugyan minden alkalmat fölhasználnánk arra. hogy hintsük a mételyt ebben a makkegészséges magyar életben, akkor ez igen kiváló alkalom volna rá. Akkor mi most rámutathatnánk arra, hogy mi már egy hónappal ezelőtt megjövendöltük, hogy az exotikus országokban is előbb lesz demokrácia, mint nálunk és emlékeztethetnénk rá minden rendű olvasóinkat, hogy a kolportázsjog megvonásának éppen ez a cikk volt az egyik indoka. Talán azt a maliciózus kérdést is fölvethetnénk, hogy tulajdonképpen ki követ el nemzetgyalázást: az-e, aki azt mondja, hogy a magyar nemzet ér annyit, minta világ akármelyik nemzete, vagy az, aki azon erőlködik, hogy a magyar nemzetnek azért nem lehet megadni az általános választójogot, mert nincs olyan józan, értelmes, politikailag érelt, mint a japán? De nagyon csalt dik, aki ilyesmit vár tőlünk. Mióta olvastuk a mai lapokban Hegedűs Györgynek, ennek a nagy magyar államférfinak és a nemzeti megújhodás egyik reprezentáns vezérének parlamenti beszédét és abból megtanultuk nemcsak azt, hogy ő halálos ellensége az általános választójognak, hanem azt is, hogy a katholicizmus is elvi ellensége a titkosságnak, azóta meg vagyunk győzve. Az egész világ eszelősködik, — mondta a nagyeszű Ferenc császár száz esztendővel ezelőtt, mikor az egész világ alkotmányt hivánt az abszolutizmus helyett és akkor az egész világ kinevelte a nagyeszű Ferenc császárt. Mi nem nevetjük hi Hegedűs Györgyöt, aki van olyan nagyeszű államférfi, mint Ferenc császár volt — reméljük, ezzel nem sértettük meg egyik nagy embernek a tekintélyét sem — és inkább hisszük azt, hogy az egész világ eszelŐEködik, amikor demokráciára akar berendezkedni, semhogy Hegedűs György ék politikájával szálljunk szembe. Igenis, az egész világ eizét vesztette, csak a világnak azon a kis szigetén van még igazi állambölcseség, amely Bethlen István gróf körűi von szerves egéssié kövülve. És mivel ezt az álláspontot (ettük Rumunkévá, ünnepélyesen vádat emelünk e helyen Pékár Gyula, Cholnoky Jenő és a többi turáni nagyvezérek ellen akiknek kötelességük lett volna a íárgabCrü turáni testvéreket idejekorán f'gyelmeztetni, hogy az általános vá >»ztójog nagyobb katasztrófa egy földrengésnél. Talán még nincs későn. Talán még kimehetnfrek prcpigandautra, esetleg államköltségen is és a magyar költségvetés adataival kezűkben illusztrálhatnák a japár.ok elölt, hogy micsoda paradicsomi állapotok vannak abban az országban, amely nem alar ballt ni a demokrácia uralmát biztosító választói jogtól. Ha más nem, egy föltétlenül meggyőzné a japánokat: az, hegy ahol általános választójog van, ott nem lehet 620000 koronás búzaárakat csinálni. És ha még ez se ta znál, fölhatalmazzuk rá Pckár Gyuláékat, hogy a legutolsó fenyegetéstől se riadjanak vissza. Jelentsék ki a japánoknak, bogy ba rögtön nem internálják azt a miniszterelnököt, aki a luráni fajt az általános választójoggal akarja Ctuffá tenni, akkor mi magyarok — kitagadjuk őket a turáni teslvérek közül. Éi ba kell, kitagadunk tórökö', talárt és azt se bánjuk, ha utoljára nem marid más fajtiszta túrán ', a világon, csak Ptkár Gyula. Az ellenzék továbbra is passzivitásban marad. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A demokratikus blokk ma esie a demokrafapárt helyiségében vacsorát rendezett, amelyen jelentós polit kai nyilatkozitok hangzottak el. Először Benedek János üdvözölte a meg jelent képviselőket, majd Szilágyi Lajos állott fel szólásra, aki hangsúlyozta a blokk tagjainak egységességét. A blokk képviselő tagjai, mondotta, egységesek ibbar, hegy továbbra is a passzivitás fegyverével járrak el a kormánnyal szemben. Peyer Károly a passzivitás eredményeiről. U ána Peyer Károly vette át a szót, aki elmondotta, hogy távoléiükben « legteljesebb közönyösséggel folyt le az első aranyköltségvetés vitája. Hatan ültek a teremben és azok közül is hároman aludtak. — Az egységes párt liberális szárnya eddig nem hallatta hangját. Ezeket a liberálisokat a fajvédők támadásával szemben nekünk kel'eit megvédeni, mert saját pártjuk részéről nem kapiak oltalmat. Hoyos Miksa gróf a numerus clausus ellen beszélt. Amikor az ellenzék indította meg harcát a numerus clausus ellen, akkor az egységes párt részéről a legnagyobb ellenzésre talált. A passzivitásnak tehát máris van eredménye, még pedig az, hogy ezek a szónoklatok elhangzottak. Jól tudjuk azonban, hogy ezeknek a felszólalásoknak mi a céljuk. Meg akarják téveszteni a közvéleményt; mi azonban figyelmeztetjük a magyar közvéleményt, hogy figyeljék meg ezeket az urakat jól, ha mtjd akkor, amikor mi majd ujabb indítványt teszünk a numerus clausus eltörlésére, ezek az arak, ugyan hogyan fognak szavazni? Előre is bejelentjük, hogy névszerinti szavazásra fogjuk őket kényszeríteni. — A lakbérek részletekben való fizetésének érdekében népgyűléseket akartunk összehívni, de ezeket nem engedélyezték. A népjóléti miniszer ur magának tartotta fönn az érdemeket, hát legyen az övé az érdem. De kétségtelen, hogy ami ebben a dologban történt, az a mi passzivitásunknak tudható be. Nem iga7, hogy a szocialisták Bécsben a Bethlennel kötött paktumról tágyalnak. — Sokat beszélnek a szociáldemokraták internacionáléjának arról a bizottságáról, amely január 26-án ül össze. Ha azt hiszik, hogy ez a bizottság olyan kérdéseket fog tárgyalni, amelyek összefüggenek pártunknak Bethlen miniszterelnökkel köiöit paktumával, a akkor nagyon '*v wjrek. Mi magunknak nem engedünk beleszór pártunk ügyeibe, mint ahogyan mi sem (ötödünk azzal, hegy az osztrák szociáldemokraták bogyan viselkednek az osztrák kormánynyal szemben. Ezzel a kérdéssel kfpcsolatban hiba volna el nem mondani, hogy a Bethlenkormány szerződést kötött az orosz szovjettel. — Magyarországon most erős propaganda észlelhető, amely a munkanélküliekre támaszkodik. Ezzel szemben mi elfojtunk minden olyan mozgalmat pártunk kebelében, amely demagógiára vezetne. — A fővárost választásokon az ellenzék ki fogja mutatni, hogy mennyire lud aktiv lenni, mert ebben a küzdelemben teljes együttműködést fog kifejteni. Figyelmeztetjük a polgárságot, ne engedje magát egyesek által hangoztatott ellenzéki szólamokkal megtéveszteni. Csak a mostani, passzivitásban lévő pártok mellé állhat a főváros polgársága. H 1 • Rupert: Közszabadség nélkül nincs nemzeti élet. Rupert Rezső beszédében rámutatott arra, hogy a passzivitásban részi nem vevő ellenzék aiokhoz az árulókhoz hasonlít, akik az ostromlott vár falán jelzéseket adnak az ellenségnek és megmutatják, hogy melyik oldalon történjék a támadás. Nem adhassuk fel paszszivitásunkat mindaddig, mig nem lesz biztosítva a közszabadság, ami nélkül nincsen nemzeti élet. Büszkék vagyunk arra, hogy a mult években a passzivitás fegyverivel harcoltunk a gyilkosok ellen. (Hosszantartó taps és éljenzés.) A Léderer eset óta nem lehet beszélni destrukcióról, mert bebizonyosodott, hogy kik voltak a szentek és a nagyok. Mi innen üzenjük Bethlen grófnak, hogy még megmentheti magát, de a további szenvedésekért nem lehet jót állani azért, hogy mi tötténik azokkal, akik a szenvedések okozói. Vázsonyi: Hitvány nép az, amely nem tiszteli az alkotmányt, de hitvány alkotmány ar, amely nem tiszteli a népet. Vázsonyi Vilmos emelkedett ezután szólásra. Husz évvel ezelőtt is — mondotta — be akarták vezetni a klotürt, de nyilt szavazás u ján is megbuktatták az ugrai levelek íróját, akkor is az volt elöltünk, hogy szüntessék meg a klotürt. Meghajolunk mi a bennülök többségérek akais bekövetkezett a koalíció bukása, aminek az volt az oka, hogy nem oldották meg az általános titkos választójogot. További beszédében visszaem'ékezik Vázsonyi az akkori idők mosolygói történeteire, amelyek Wekerle irodájában játszódták le. Majd rámutat raa előtt, ha az a többség jogosan az ország j arra, hogy mennyire jellemző a mostani felakaratából ül benn a parlamentben. 1905-ben I fogásra, hogy Amerikával kapcsolatban csak a