Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-21 / 16. szám

8 SZEGED megjeleif Vázsonyi Peidl Gyula, Rupert Rezső, Peyer Károly, Szilágyi Lijos és Farkas litván. Az intézőbizottság a napi poli'ikai kérdésekkel foglalkozott és közleményt adott ki, amelyben többek között a következőket mondja: Az intézőbizottság mir a mult alkalommal is kimondotta, hogy az elenzéket a távoliélében létrehozott házszabályrevizió utján összeült nemzetgyűlésnek a kivonult ellenzékre vonatkozó úgynevezett amnesztiája nem érdekli. Ezt a határozatot a plenáris ülés megerősítette, Min'higy uj bb l'písek nem történtek, ujabb határozathozatalnak szükségessége nem forog fenn. A KosButb-párt keddi értekezletén kinon1925 január 140. dotta, hogy a passzivitással csak az általános, titkos választójog beterjesztése esetén hagy fel. A fajvédők részivesznek a költségvetés vitájában. A miniszterelnök eatélyc. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) A miniszterelnök január 31-én és február elsején eslélyt ad, amelyre a képviselőház tagjait két turnusban bivta meg. Az ellenzék az estélyre nem megy el, minthogy azonban a meghívón nem csupán a miniszterelnök, hanem a miniszter feleségének neve is szerepei, ezért valamennyien udvarias levélben mentik ki távolmaradásukat. Megkezdték az aranyköltségvetés tárgyalását. „Amnesztia" a kitiltott képviselőknek. Budapest, január 20. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla házelnök. Az elnöki előterjesztések után a következő szavakkal fordult a nemzetgyűléshez: — A tegnapi nap folyamán nem válaszolhattam Rassay képviselő urnák a kizárások felfüggesztéséről hozzám intézett nyilatkozatára. A nemzetgyűlés karácsonyi és újévi szünete alatt a Ház tanácskozási rendjét biztosító pártközi értekezlet érdekében az egyes pártok között nem jött létre közeledés. Azért, mivel én pártok felett állok, mint elnök, elsősorban kötelességemnek tartom mindent elkövetni a nemzetgyűlés ujabb és eredményes működése érdekében. Felvetették a pártközi konferencia eszméjét és az ezzel párhuzamosan indítványozott őszinte javaslatom nem vezetett eredményre. Azért ugy érzem, hogy tartozom a Háznak azon kötelességemmel, hogy kizárólag magasabb érdekekből kimerítsek minden eszközt, amely a fentebbi cél elérésére rendelkezésemre áll. hs ezért élek azon joggal, amelyet a házszabályok biztosítanak, hogy a Házból kizárt képviselők kizárási határidejének a megrövidítése tárgyában javaslatot tegyek. Teszem ezt azért is, mert tudomásomra jutott, hogy egyes képviselőtársaim a kizárásokat tulszigorunak tartják, de főleg azért, hogy a nemzetgyűlés minden egyes tagjának módot és lehetőséget nyújtsak magasabb és egyetemesebb célok érdekében, hogy az uj házszabályok keretében működésűket kifejthessék. Mindezek alapján javaslom, hogy azon képviselő urak kitiltását, akiknek a határideje még nem járt le, a holnapi nappal hatályát veszítse. A Ház az elnök indítványát egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint áttértek az 1924—1925. évi költségvetés tárgyalására. Temesváry Imre előadó ismertette a költségvetést. Hosszasan foglalkozott*a szanálási akció előzményeivel, majd a tisztviselő-kérdésről szólt. Ma 98644 nyugdijas és árva kapja az illetményeit. Ezután részletesen ismertette a költségvetés egyes részleteit. Ez a költségvetés a bruttó bevételeket foglalja magában, amig a szanálási tervhez csatolt költségvetés nettó-költségvetés. Majd a költségvetés technikai beosztását ismerteti, amely sokkal áttekinthetőbb és egyszerűbb, mint az eddigiek. Végül ismerteti a pénzügyi bizottság által elfogadott indítványokat és arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a költségvetést ugy általánosságban, mint részleteiben fogadja el az indítványokkal együtt. Az első felszólaló Reischl Richárd. Rámutat azon sérelmekre, amelyek orvoslását kéri a kormánytól. Mindenekelőtt sürgeti a hadikölcsönkötvények valorizálását. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy még ez év első felében nyújtson be törvényjavaslatot a hadikölcsönök valorizálása tárgyában. Azt hiszi, hogy a vagyonváltság földek egy évi bére elegendő a hadikölcsönök 15 százalék költségeinek a fedezésére. A hitelkérdéssel, majd a forgalmi adóval foglalkozik. A költségvetést elfogadja. Erődi-Harrach Béla: Általános gazdasági feladatunk a termelés minden irányú szervezése és megindítása. Kifejti, hogy visszamenőleges valorizációról a mai gazdasági helyzetben szó sem lehet, de kívánni kell az aranymérleg bevezetését, hogy pontosságot és realitást teremtsünk a gazdasági életben. A költségvetést elfogadja. A következő szónok Ivády Béla. Azzal foglalkozik, hogy helytelen az, ha az ellenzék nem vesz rés<t a költségvetés vitájában. Az ellenzék passzív magatartásának — úgymond — csak ugy volna értelme, ha az összes konzekvenciákat levonnák belőle. Petrovácz Gyula: Ugy van ! Ugy van I Mondjatok le! Ivády Béla az 1874-75. évi költségvetésről beszél. Azt fejtegeti, miképen tüntették el az akkor mutatkozó nagy deficitet. Ezután azt hibáztatja, hogy az áilami kiadásoknak több mint 50 százaék a személyi kiadásokra esik, bár azt nem akarja Imondani, mint hogyha az állami tisztviselők fizetése tulmagas volna. A költségvetést elfogadja. Ivády beszéde alatt az elnökön, az előadón és az inspekciós Rakovszky Iván belügyminiszteren kivül alig volt jelen 10—12 képviselő. A baloldali padsorok teljesen üresek. Ivády Béla után Szily Tamás következett. Beszédét mindössze nyolcan hallgatták. Szily mindenekelőtt a választójogi kérdésekkel foglalkozik és a titkosságot nem fogadja el. A választás tisztasága érdekében minden törvényhozási intézkedést meg kell tenni. Foglalkozik az adózás kérdésével. A költségvetést elfogadja. Ezután Lovász János szólalt fel: A kereskedelmi tárca költségvetésével kapcsolatban felhívja a kormány figyelmét, hogy óvakodjék a gazdasági ^letben való mesterséges befolyás gyakorlásától. A költségvetést elfogadja. Következő felszólaló Herczegh Bála megindultsággal szólalt fel a költségvetés vitájában, amely hosszú idő óta az első költségvetés. A költségvetést elfogadja. A következő felszólaló, Dréhr Imre megelégedetten állapítja meg, hogy a költségvetés nem lépi tul a szanálás kereteit. Tul vagyunk a rettenetes megpróbáltatásokon, de még a kezdetén vagyunk annak az útnak, amelyen járnunk kell és amelyen célt fogunk érni. A költségvetés tehát korszak lezárását jelenti, amely gyászos emlékkel fog élni az ország történetében. A költségvetést elfogadja. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz és napirendjén a költségvetés további tárgyalása szerepel. A napirendi indítvány után felolvassák a kereskedelmi miniszter írásbeli válaszát Szabó Józsefnek egy még decemberben elhangzott interpellációjára, amelyben az államvasuti munkások segélyének elmaradását tette szóvá. Mielőtt az interpellációs könyvet felolvasnák, az elnök bejelenti, hogy Eckhardt Tibor és Kiss Menyhért két interpellációt jegyeztek be. Mivel azonban egyik sem küldte be írásban az elnökségnek interpellációja szövegét, interpellációjukat törlik. A könyvben ezenkivül Karaffiáth Jenő rádióügyi interpellációja, Meskó Zoltán interpellációja a Léderer-ügyben, végül Farkas Tibor interpellációja az állami autók tárgyában és a karácsonyi jutalékok ügyében vannak bejegyezve. Az ülés délután 6 óra után véget ért. giMMMMMMMMM^ Biinügyi zárlatot kértek Kudelka hagyatékára. (Budapesti tudósítónk telefo yelentése.) Arra a hirre, hogv ma délelölt ujubb házkutatást tartanak a Tölgyfa-u'cii rablógyilkosság színhelyén, óriási tömeg gyűlt össze a híz előtt. A környékbeli lakosok százai valósággal megszállva tartották a há: környékét s órák hoszszat váriak a búottságra, csak délben oszlottak szét, am kor megtultáfr, hjgy a szem!; elmarad. Lédererék hpecsé'e't lakására eddig négyszáz igénylő van. A Léderer-ügyben egyébként ma a meggyilkolt Kudelka Ferenc hentesmester hozzátartozói bűnügyi zárlatot kértek Lédererék minden vagyonára, mert Kudelka megközelítőleg sem volt olyan vagyonos ert.bír, amilyennek híresztelték. Mintegy 30—35 millió ko ona adóssága is van, amit rendezni keli, ezzel szemben hagyatéka 140—150 millió koronára becsülhető. Dr. Demeter György halála. Szeged, január 20. (Saját tudósítónktól.) Amióta a Ferenc József-tudományegyetem eljött Kolozsvárról, nyolc professzorát veszítette el, akik közül hárman szegedi földben találják meg az örök pihenőt. Apáthy István és Veszprémy Dezső után ma reggel 49 éves korában, hosszas szenvedése befejezéseül meghalt a szegedi közkórházban dr. Demeter György, a törvényszéki orvostan nyilvános rendes tanára, a kar prodékánja. A szorgalmas, igyekvő, nagytudasu professzor egyesitette magában a tudomány minden kellékét az egyéni rokonszenvvel és szeretetreméltósággal. Nem volt szereplő ember, egyedül hivatásának, szabad idejében pedig a családjának élt. Házassága gyermektelen maradt, egy kis leányt fogadtak örökbe s azt becézgették azzal a szeretettel, amely az édes szülőt igyekszik és tudja pótolni. Alacsony, törékeny ember volt Demeter tanár, aki egy fel vinci középbirlokos fiaként született Erdélyben. Sosem volt beteg, C3ak most, mintegy nyolc hét előtt*esett mellhártyagyulladásba. Állapota sokáig változásnélküli maradt, majd amikor rosszabbodott, tudomást kellett róla szereznie az özvegy édesanyjának is. Az nagy utánjárással megszerezte az útlevelet, meg a vízumot, hogy fia látogatására siessen, de közben — még nem tudni, mi okból — mielőtt vonatra ülhetett volna, maga is megbetegedett és meghalt. Öt nap qlött temették el, de fia ezt sose tudta meg, nem merték vele közölni. Akkor már rajta magán is elhatalmasodott a betegség, benső izzadmányok léptek föl, szükségessé vált ezek lecsapolása. Demeter tanár is épp ugy megszenvedte a lakáshiányt, mint kívüle annyian mások, a rókusi iskolában lévő klinikáján volt kénytelen a legkényelmetlenebb körülmények közölt lakni. Ott feküdt betegen is, csak nemrég szállították át a közkórházba, ahol hosszas szenvedés után ma reggel örökre lehunyta a szemét. Huszonöt évet töltött a kolozsvári egyetem szolgálatában, legkedvesebb tanítványa volt Kenyeres Balázsnak, aki adjunktusává fogadta. 0 lett 1919 januárjában az utódja is, mikor Kenyeres Budapestre került. Gyakornok korától kezdve sosem hagyta el az egyetemet s akkor sem maradt Kolozsváron, mikor az oláh uralom hatalmába kerítette a tudományos intézetet s az idegen születésüeket kiutasította. Erdélyi születésű lévén, ott maradhatott volna, de ment inkább az egyetem után előbb Budapestre, majd Szegedre, ahol hamarosan mindenki megszerette értékes, ritka egyéniségét. Kenyeres Balázs állandóan fenntartotta vele a baráti szives összeköttetést és gyakran meglátogatta Szegeden, érdeklődve az után a gigászi munka után, amit valósággal élőiről kezd az egyetem, hozzá meglehetősen szűkös viszjnyok, súlyos körülmények között. Demeter is valóságos muzeumot létesített, megtanult fotografálni, hogy az intézet anyagát gyarapítsa, önálló könyve nem jelent meg, de sok tudományos cikket irt különféle folyóiratokban s kedves témája volt a csontok szövettana, amelyben gyakorlati téren is nágy eredményeket ért el. Apró törmelékekből, szilánkokból állapította meg kétséget kizárólag, hogy emberi, vagy állati maradványok-e s ebben a tekintetben döntő véleményt tudott adni bűnügyekben. Emlékezetes az a néhány év előtti esete, amikor egy sütőkemencében elégetett áldozat csontmaradvdnyaiból olvasott olyan folyékonyan, mintha előtte állana a meggyilkolt. Még egy koponyarészleten baltacsapás nyomait is felfedezte. A szegedi törvényszéken gyakran vették igénybe bűnügyekben szolgálatait s nem hiába fordultak szaktudásához, az mindig higgadt, biztos, adatokkal indokolt volt. Soha fogós kérdésekkel, ellentétes szakvéleményekkel nem engedte magát eltérittetni. Teljesen otthonos volt a szakmájában, véleményét világosan, logikusan fejtette ki. Nagy érték száll vele korai sirba, az igazságszolgáltatás, a tudomány egyik legjobb bajnokát siratja benne. Halála hírére az egyetemen, a klinikáján és a törvényszéken kitűzték a gyászlobogót, délután pedig az egyetemi tanács, majd később az orvosi kar ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy részvétlátogatást tesznek a gyászoló családnál. A tanács, az orvosi kar és a jogi kar koszorút helyez a ravatalára, amelyet csütörtökön reggel állítanak fel a központi egyetem előcsarnokában. A temetés is onnanjtörténik csütörtökön délután fél 3 órakor a református egyház szertartása szerint. A gyászbeszédet dr. Veress Elemér, az orvosi kar dékánja mondja, kívüle az ifjúság képviselője is elbúcsúzik az őszintén szeretett jó tanártól. Uradalmi f öldbérlet! I 310 kaf. holdas tanyásbérlct, bőséges gazdasági { épüle'.ekkcl, élö és holt telszerelíssel, 5 évi szerződéssel, Szegedtől 14 km-re, felerészben is átadó. — birtokértékesitő «» Kígyó utci 7. szám. Telefon 18-04