Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-20 / 15. szám

1925 január 135. SZEQBD 1 A belügyminiszter betiltotta á^Szeged utcai árusítását, a Szeged a demokratikus Nagymagyarországért küzd i A hatszázezer koronás búzaárak miatt revizió alá kerülnek a városi fölcfbérek. Szeged, jmuár 19. (Saját tudósítónktól.) A szenzác óra éhes publikum végre kielégíthette éhségét sz utóbbi idők rendőri krónikájából, amelyből néhány nap alatt annyi véres és borzalmas szenzáció került ki, amennyiből a háború előtt évekig megélhetett volna akár egy világlap is. A németországi emberevő tömeggyilkosak ulán hazai csemegével szolgált a Tölgyfa-u'cai rablógyilkos és hozzá minden tekintetben méltó nősténye. De ezeket az embertértől göiöigö rémregényeket lassankint kiszorítja a piacról egy másik rémregény, amely érdekesebb mindennél, mert szereplője mindenki és amelynek egészen szürke cimet lehetne adni: A kenyérdrágaság. A buza ára hatszázezer korona felé közeledik, tehát megközelíti már az úgynevezett aranyparitás dupláját, nem is szólva a világparitásról. Hogy mi ennek a váratlan és indokolatlan drágulásnak az igazi oka, azt nem tudja talán senki, magyarázhatják igy is, ugy is a köjrgtzdtságí bölcsek, de olyan magyarázatot sem találhatnak, amely megnyugtatná a fixfizetésü dolgozók tömegeit. A búzadrágulás köveíketménye ezzel szembea már is muta kőzik. A pékek szédületes gyorsasággal felemelték a kenyér árat, amiért nem is lehtt rájuk haragudni, hiszen elfogadhatóan megindokolhatták eljárásukat: a buza is, a liszt is drágult. A buza váratlan drágulása felfordulást okoz minden vonalon, megbillenti a közgazdasági élet látszólagos stabilitását, uj lökést ad a drágulásnak es elröpiti azt a követ, amelyről senkisem tudja, hogy „hol áll meg, kit s hogyan talál meg". A hatszázezer koronás buza nagy gondot okoz ujabban a szegedi városhátán is a földhaszonbérek miatt. A közgyűlés a tanács javaslatára a költségvetés tárgyalása akalmával ugyanis háromszázötvenezer koronára kalkulálta a földbérbuzát, A bérlőkkel kö:ött szerződés értelmében a város a mindenkori buzaárík alapján szedheti be a földbérletet, ami azt jelenti, hogy a legközelebbi bérfize égkor, ha addig nem történik valami csoda, a város minden métermázsa földbérbuzán közel kétszázötvenezer koronát nyerne és igy körülbelül húszmilliárd korona többletjövedelemhez jutna. Ez a kilátás első és felületes pillantásra nagyon örvendees lenne, hiszen annak a husimiliárd többié jövedelemnek ezer helye is van. Talán a kisvasúi is e indulhatna tő'e. De azért mégis meggondolandó, hogy elfogadja-e a város ezt a többletjövedelmet, amely ninden bizonnyal nagyon sok földbérlő anyagi romlását okozná, hiszen a legutóbbi bérföldárveréseken hat-hét mázsa búzára is fel'icitálták egy-egy hold városi föld évi bérét. Négy és félmilló koronás bért pedig a jelenlegi gazdálkodási lehetőségek mellett semmi ese re tem bir el egy hold fald sem. A kényes kérdés a hétfői tanácsülésen is szóba került, de csak ugy mellékes téma gyanánt. A tanácsülés után érdeklődésünkre a polgármester a köve kezőket mondota: — Értesülésünk szerint rendelet készül a földtnivclísügyi minisztériumban a földbérek sz bá'yozísa érdekében Ez a rendelet arra köte ezné a várost is, hogy meghatározó t kulcs alapján térjen át a buz-jparitásos földbérekről az arany paritásos földbérek rendszerére A földbér.endszer megváltoztatásának eredménye attól függ, hogy milyen kulcsot állapit meg a rendelet. Ha a bura árát husz aranykora ára szabja, akkor a város kö iségvetése felbillenne, mert a költségvetés összeállítása tikalmával alkalmazott búzaárak is magasabbak husz aranykorona értékénél. — A készülő rendelettől függetlenül a tanács elhatározta már, hogy revizió alá veszi és már a januári közgyűlés dönt a kérdés fölött. A tanács elvileg annyit elhatározott már, hogv az esetleges földbérredukció, vagy a valódinál alac onyabb búzaárak csak erre a gazdasági évre vonatkoznak. Az elrendelt földbérrevizió ellen komoly, elfogadható kifogása senkinek sem lehet, a revizió módjának és mértékének meghatározása azonban mélyebb megfon olást kivan. A bér mérrrérséklése ugyanis csak abban az esetben indokol', ha a jelenlegi bérek felülmúlják a békebei* bérek buzaértékét. Ilyen tulhaj ott bérek cssk az ujabban hasznosított földek között szevalamilyen formában a földbéreket. Ebből a ; repenek. A legtöbb bérföd bére ugyanis nem célból Bokor Pál polgármesteri! elyet'es elnök- I é i el a békebeli paritást, különösen azok nem, letével ki is küldött egy bizottságot, amely rö- jj amelyeknek legutolsó árverése a háború előtt videsen megteszi javas'atát majd a tanácshoz * volt. Altalános revízióról tehát beszélni sem lehet. Az ingyenrészvényesek ügye a kecskeméti törvényszék előtt." Ulain Ferenc ragalmazási pöre. — ítélet kedden. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ulain Ferenc 1923 julius 15-én egy ceglédi népgyűlésen a nemzetgyűlés és a kormány tagjait, valamint a tisztviselőket azzal vádolta, hogy ingyenrészvényeket kaptak. Az ügyészség Ulaint emiatt felhatalmazásra hivatalból üldözendő három rendbeli rágalmazással vádolta. A nagy érdeklődéssel várt bünpör tárgyalását hétfőn kezdte meg a kecskeméti törvényszék. A tárgyalásra tanuként megidézte a biróság többek között Bethlen István gróf miniszterelnököt, Rakovszky Iván belügyminisztert, Scitovszky Bélát, a nemzetgyűlés elnökét, Nagy Emil volt igazságügyminisztert és Lllmann Adolf bárót, a Hitelbank elnökét, akik azonban különböző okok miatt nem jelenlek meg a tárgyaláson. Ulain Ferenc kihallgatása során kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Hiába figyelmezteti Aágh Miklós tanácselnök, hogy a politikát lehetőleg kerülje, állandóan politikai vonatkozású kérdésekre tér ki. A Bethlen-kormány pénzügyi politikájával foglalkozik először, amely lehetővé tette azt, ami történt. Fenntartja ma is azt, hogy a bankok háromszázmilliót osztottak ki közfunkcionáriusoknak és a nekik kedves emberek között. Kijelenti, hogy Ullmann Adolf bevallotta Erney Károlynak, a Pesti Hazai Takarékpénztár igazgatójának, hogy háromszázmilliót osztott szét a Hitelbank uj papírjainak tőzsdei bevezetése alkalmával. Elmondja, hogy az ügyben a nemzetgyűlésen is felszólalt. Kijelenti, hogy a jelenlegi belügyminiszter, Marinovich főkapitány, Andréka főkapitányhelyettes, gróf Bethlen Istvánné is kaptak részvényeket. Ezután Bardócz ügyész szólalt fel. Sejtette, hogy Ulain politikai céljaira fogja ezt a pört felhasználni és ezzel igen veszélyes vágányra akarja vezetni a bíróságot. ítéletet akar provokálni arról, hogv ő, vagy a kormány követi e a helyes utat Ulain ezután a bizonyítás elrendelését kéri. A biróság — másfélórás tanácskozás után elrendelte a valóság bizonyítását és Bethlen István és Friedrich István kivételével a már beidézett tanuk kihallgatását. Ezután fölolvassák Ullmann Adolf bárónak, a Hitelbank elnökének vallomását. E szerint a Hitelbank senkinek sem adott ingyenrészvényt, nem tudja, hogy a 300 millió korona szétosztásáról hogv kerültek a hirek forgalomba. Ulain Ferenc intéz ezután kérdést a tanúhoz. Gúnyos és fölényes hangon igyekszik sarokba szorítani Weisz Fülöpöt, aki azonban minden alkalommal kivédi ezeket a támadásokat. Ulain: Igaz-e az, hogy a Dorogi gummirészvény már az első nap 6000-ről felugrott 25.000-re ? Weisz Fülöp: Ha ez meg is történt, mi igazán nem tehettünk róla. A papirbevetés technikája magyarázza ezt meg. Ulain Ferenc: Arról tud-e méltóságos uram, hogv Bethlen István gróf miniszterelnök felesége és Belitska Sándor akkori honvédelmi miniszter felesége is kaptak részvényeket ? Weisz Fülöp: Erről nem tudok, de nincs kizárva. Ulain Ferenc: Arról tud e méltóságos uram, hogy a bank titkársága titkos listát készített azokról, akik Dorogi gummirészvényeket kaptak ? Weisz Fülöp: Lehet, bár én erről nem tudok. Ulain Ferenc (gúnyosan): Ha méltóztatik mondani, akkor ugy van. (Derültség.) Nos és Rakovszkyék részvényei ? Weisz Fülöp: Rakovszkyék 35 éve komittenseia banknak, egyébként pedig familiáris összeköttetések is vannak a bank igazgatósága és a Rakovszky-család között. Ulain Ferenc: Lehet, hogy téves az információm, de egy tisztviselő azt mondta nekem, hogy a belügyminiszter már régen nem komíttense a banknak és már csak egészen régi depója van. Weisz Fülöp: Lehet. Ezután Ulan Ferenc arról a pontos listáról beszél, amely kezében van. (Weisz Fülöphöz): Méltóságos uram tud e arról, hogy Iklódy Szabó államtitkár 50 Dorogi gummi-papirt kapott? Weisz Fülöp: Meg kell jegyeznem, hogy Biró Pál a vőm és ő jegyzett Iklódy Szabó részére 50 részvényt. Ulain Ferenc: Akkor talán azt is tudja méltóságod, hogy Iklódy Szabó aktiv államtitkár és a pénzügyminisztérium hitelosztályának vezetője ? Weisz Fülöp: Nem tudom, de lehet. Ezután Ulain Ferenc felolvasta a gyakran emlegetett listát, amelyen a következők szerepelnek: Petry Pál államtitkár, Temple Rezső, Polányi Aladár főügyész, Szomjas Aladár, Andréka Károly, Bárczy István, Scitovszky Béla, a három Rakovszky, Ángyán Béla, a Pénzintézeti Kö. pont helyettes igazgatója, Pásztor Miklós, Rainprecht, Meskó Zoltán, Heinrich Ferenc, Ereki Károly, Erdőhegyi Lajos, Bugyi Antal, Barthos Andor, Szabó Géza, Vészi József, Nadányi Emil. Schnetzer Ferenc tábornok, Schandl Károly, Vázsonyi Vilmosné. Aágh Miklós tanácselnök ezután az idő előrehaladottságára való tekintettel a tárgyalást félbeszakítja. A következő tanú kihallgatására délután kerül sor. Miniszterek tanúkihallgatása. A délutáni tárgyaláson elsőnek Kánya Kálmán meghatalmazott minisztert hallgatták ki. Elmondta, hogy nincs tudomása arról, hogy a Hitelbank közéleti férfiak között 300 millió korona értékű ingyen részvényt osztott volna szét. A bank felszólítására azt válaszolta, hogy a részvényeket nem jegyzi.de neki mégis küldtek részvényeket Scitovszky Tibor rendelésére, akinek beszélgetés közben elmondotta egyszer, hogy volna kihelyezni való pénze, a részvényeket azonban nem jegyzi. A tanú megesketését nem kívánják. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter kihallgatása következett. Neki sem volt tudomása a háromszázmillió korona értékű részvényekről, de 1923 juliusában titkára levelet mutatott neki, amelyben a Kereskedelmi Bank értesítette őt arról, hogy Dorogi részvényjegyzését átvette. A jegyzésről előzőleg ne ;m tudott, mert ingatlan vagyonát fivére kezeli. Őt cspán az érdekli, hogy tud-e a dologról fivére. | Telefon: Irodai 2-58. BE El VÁROSI WOZI Telefon: Pénztári 5-82. | 1 KS&l Belvárosi Mozi PéJSn | Január hó . 0-án, kedden I Conrad Veidi}£mi8 Jannings és Harry Lieditke 1 ® főszereplésével |Fihn boszorkánykonyhája | Gyermek a viharban. Január 21, 22-én, szerdán és csütörtökön Mattyasovszky Ilona főszereplésével: E|tgltott csó|cEmelka attrakció 6 felvonásban. Azonkívül: A legpazarabb gyennekburleszk 6 felvonásban: Jaj ezek a gyerekek. Főszereplő : DINTY. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor.