Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-20 / 15. szám

8 SZEGED elnéző Mussolinihoz és amely bajor horog­kereslteieket csempészett az országba ? IV. Igen, — mondja Kelemen Béla — de ha még egyszer bolsevizmus lenne, akkor nem a józan és jíhisiemü Peidl Gyuláké lenne a ve­zelöszerep, hanem megint a csCcseléké és a szociáldemokrácia végcélja mégis csak a kom­munizmus. Etre mi helyettünk Bethlen Is'ván felelt Kelemen Bélának, néhány nappal ezelőtt jelent­vén ki, hogy Magyarország immár tiszta a bolseviki mételytől s azért nyugcdtan megköt­heti a magyar kormány Kun Béla protektorai­val a gazdasági szerződtet. NJS, mi ebben a kérdésben nem vagyunk olyan biztosak, mint Bethlen István s halandóbbak vagyunk a Ke­lemen Béla aggodalmával nézni a távoli jö­vendő elé. Ha a polgári Európa könnyelmű­ségéből égve maridt a nagy máglya Orosz­országban, még az az egész világra szórja a szikrát, addig egy ország se lehet abszolút biz­tosságban s aki a szovjetet befogidja a házába, tüzet fogad az be. De azt tudja-e Kelemen Béla, hogy a szovjet a Ieglángolóbb dühvel a szociáldemokráciát taposta el Órou­országban s hogy a magyar polgári sajtó meg­közelítőleg se boncolja olyan éles kritikával a kommunizmust, mint a szociáldemokrácia hi­vatalos lapja, a Népszava? És tudja-e azt Ke­lemen Bé a, hogy a magyar szociáldemokrácia vezéreinek konszolidáló törekvéseit keresztezik azok, akik mindenáron bele akarják szuggerálni a magyar munkásságba, hogy ő igenis bolse­vista ? És hanem becsületes, mind a két részről őszinte kapcsolatról volna szó liberálisok és munkások közt, hanem pusztán taktikáról, mit gondol Kelemen Béla, a sok harcot megvivott, tapasztalt politikus, — okos taktika volna a munkásságnak fiimondani a barátságot, ezzel az infám iával elkeseríteni és arra kényszeríteni, hogy a közszabadságokért kihúzott fegyvert csakugyan a polgárság el'en forditsa akkor is, mikor még azzal közös érdekei vannak és a polgárság is ugy akarja, mindig azok is lesznek ? V. Lasi, not least: a zsidókérdés. A bevezetés­ben szóltunk az analfabéták antiszemitizmusá­ról, amely ma már a törvény által is valónak dekretált atrocitásokkal árlott az ország érde­keinek. Attól félUnk, hDgy a Kelemen Béla jó­szándéku, mérsékelt, intel igens antiszemitizmusa annyival rosszabb ennél, hogy nem is őszinte. Ez vele jár azzal a középutas politikával, amely mindenkinek eleget akar tenni, tehát a zsidók kedvéért elismeri, hogy ök is lehelnek tisztes­séges, jó magyarok, sőt igen hasznos magyarok is lehetnek, — de a fajvédők kedvéért hozzá­teszi, hogy a legjobb magyar zsidók se elég jók minisztereknek. Biztosítjuk Kelemen Bélát, hogy nincs ma olyan bolond zsidó, aki miniszter akarna lenni Magyarországon és fel akarná venni e téren a versenyt a kurzusnak olyan reprezentánsával, mint például Haller István, a kérdésnek tehát csak elvi jelentősége van. De ez az elvi jelentőség roppant fontos, mert ez a parányi kikötés, akármilyen minimálisra zsugo­rítva is, ez mégis csak a középkor sárga foltja, aminek a fölvarrására, azt hisszük, maga Kelemen Béla se gondolt képviselő korában. A liberalizmus csak tiszta jogegyenlőséget ismer egyenlő kötelezettségek mellett és nem ismer egy ország polgárai közt százalékos megkülön­böztetéseket. Kelemen Béla ismeri azt a tör­vényt, amely azt mondta, hogy lulheranl com­burantur ti Kelemen Béla tudja, hagy hány száz éven keresztül tartott a protestánsok szel­lemi megégeté<e, soha sem vallási, hanem poli­tikai alapon. Éi Kelemen Béla nem fogja azt állitani, hogy a magyar történelem sokkal szebb volna, ha Bethlen Gibor és Kossuth Lajos ki­maradtak volna belőle, azon az elvi alapon, hogy közpolgároknak elfogadhatók a protestán­sok, de vezetőknek nem. VI. In magnis vtluisse sat est. Elismerjük a Kelemen Bíla jószándékát és tiszta intencióját és azt hisszük, a kölcsönösség alapján ő is elismeri a miénket. Arra, kogy meggyőzzük, nem is gondolunk, sőt még azt is megértenénk, ha valóban megkísérelné eszméinek gyakorlati megvilÓ3ilását és hidat építene a két világfel­fogásnak cikkében megnevezett reprezentánsai 1925 január 20. közt, mert hiszen e lap állásfoglalása azokat a liberális urakat természetesen nem köte'ezi. Azonban nem hisszük, hogy csalatkoznánk abban a föltevésünkben, hogy Kelemen akciója nem érheti el kitüzMt célját. Bár elérne egy másikat, amire ő tán nem is gondolt, de ami cikkének nagy eredménye lehetne: as, ha kö­vetnék a példát, amit megadott, a nyugodt és tárgyilagos hangra, az egymás megbecsülésére, arra, bogy eszmékért, amelyeket okka', vagy ok nélkül szenteknek tartunk, az eszmékhez illő fegyverekkel kell harcolnunk. Az uj német kormány bemutatkozása. Berlin, január 19. Dr. Luther birodalmi kancellár a birodalmi gyűlésen tstt kormány­nyilatkozat során elsősorban az ujonnsn ki­nevezett kormányt mutatta be, azuán igy folytatta: — A; uj német birodalmi kormány keresni fogja az együttműködést a birodalmi gyűlésben valamennyi párttal, ímel/ek az állam javára együtt működni óhajtanak. Kdlpolitikljában a német kormány a népek közti valóságos és tartós béke megvalósításinak óhajt szoigáhtot I WMMAMMMMWMMMMMMMMtMMiM tenni. A részletekben való külpolitika irányát az uj kormány számára is elsősorban a Ion­doni megegyezések határozzák meg. — A megszállás fenntartása nyilvánvalóan ellentétben áll azzal a szellemmel s azokkal az alapnézetekkei, melyek a londoni egyezményben keltek életre. A birodalmi kormány folytatni fogj) fáradozásait az irányban, hogy Német­országot megszabadítsa a háború bűnösségének a versailleú békeszerződésben foglalt igazság­talan vádjától. Február közepén felemelik a köztisztviselők illetményeit Budapest, január 19. A köztisztviselők megsegí­tése ügyében továbbra is állandóan folyik a meg­beszélés a pénzügyi tárca keretében. A megbe­szélésnek az az alapja, hogy a szanálás kedvező előrehaladása megadja a lehetőséget egyes bevé­teleknek a köztisztviselők illetményrendezése céljá­ból való felhasználására. Beavatott, jól értesült helyről szerzett értesülés szerint február közepére várható a végérvényes és kedvező döntés a fizetésemelésről. A fizetésemelés mértékét eddig még nem állapították meg, na- » gyobbarányu emelésre azonban ez% alkalommal | még nem lehet számítani, hanem csak később, ha ' a szanálás eredménye még kedvezőbben bontako­zik ki. A mostani megbeszélésekből kikapcsolják a fizetési előleg kérdését, mert a Pénzintézeti Köz­pont úgyis kibővítette a köztisztviselők számára adható előlegeket és a helyzet jelenleg az, hogy a köztisztviselői kar tekintélyes része máris tul van terhelve ezeknek az előlegeknek a törlesztésével. Szóba került az is, h jgy egyelőre a legsürgősebb szükséglet kielégítésére egyszeri drágasági segítsé­get adjanak, ez a kérdés azonban most háttérbe került, mert elsősorban az általános fizetésrendezést valósítják meg a rendelkezésre álló keretek között. Nyolcórás üléseken tárgyalják a költségvetést. Interpelláció a buza drágaságáról. Budapest, január 19. A nemzetgyűlés mai ülé­sét Zsitvay Tibor elnök 12 órakor nyitotta meg. Az elnöki jelentések után, amelyek közt az is szerepelt, hogy Apponyi két hónapi szabadságot kért, Temesváry Imre, a pénzügyi bizottság elő­adója beterjesztette ezután a bizottság jelentését a költségvetésről. Az elnök bejelenti, ho§y Walkó miniszter írás­beli választ ad Szabó Józsefnek a Máv. jutalmai­ról szóló interpellációjára. Pesthy Pál igazságügyminiszter nyújtja be ez­után a büntetőtörvénykönyv kiegészítéséről szóló javaslatot. Kéri a bizottsághoz való utasítását az­zal, hogy a bizottság február 10 ig készítse el jelentését. A Ház ezt elfogadja. Majd három, régebben be­nyújtott, de visszavont javaslatot terjeszt be az igazságügyminiszter, amelyeket kiadnak a bizott­ságoknak. Majd az elnök napirendi indítványt tett. Java­solja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap dél­előtt 10 órakor tartsa és a napirenden a költség­vetés tárgyalása szerepeljen. Mivel a házszabá­lyok a költségvetési tárgyalásokra a sürgősséget állapítják meg, a Ház holnaptól kezdve nyolcórás üléseket tart és a tanácskozások idejét délelőtt 10 órától délután hat óráig állapították meg. Az elnök jelentette, hogy Szabó József sürgős interpellációra kért engedélyt, amit azonban ő nem adott meg. Kérdi a Házat, hogy a sürgős inter­pellációra, amely a buza árának és ezzel kapcso­latosan az általános drágaságnak emelkedéséről szól, megadja-e az engedélyt? A Ház az engedélyt megadja. A jegyző ezután felolvasta a sürgős interpellá­ció szövegét, amelyben Szabó József kérdi a kor­mányt, van-e tudomása arról, hogy a buza és liszt árának nagy emelkedése az összes közszük­ségleti cikkek nagyarányú drágulását vonja maga után ? Milyen intézkedésebet szándékozik tenni a kormány, hogy a buza és liszt árának emelkedé­sét visszaszorítsa, továbbá, milyen intézkedéseket kíván tenni a köz- és magánalkalmazottak vá­sárló erejének növelésére és végül gondol-e a munkabéregyeztető biróság mielőbbi felállítására? Szabó József a következőkben indokolja meg a búzaárak emelkedéséről bejegyzett interpellációját: — Egy félév alatt hatszázezerre emelkedett a buza ára. A mai ár 40 aranykoronának felel meg. Ha figyelembe vesszük a többi árucikk árának emelkedését, ugy azoknál is drágasági hullámot látunk, de az emelkedés még sem olyan horribi­lis, mint a búzánál. Ha azt nézzük, hogy a munka­bérek is i'yen arányban emelkedtek-e, azt látjuk, hogy például a közalkalmazottak fizetése a béke­évek ota egyáltalán nem emelkedett. A búzaárak emelkedése természetesen magával hozza a liszt és kenyér árának, valamint az összes közszük­ségleti cikkek árának emelkedését is. — Ha valaha volt szükség arra, hogy a kor­mány beleavatkozzék valamibe, akkor ebben az esetben van szükség rá, amikor spekulációt ész­lelünk. Könnyen lehetne segíteni azzal is, ha a kormány elhatározná, hogy fölfüggeszti a buza­vámot. Megjegyzi, hogy az 1923. évi termésből, amely pedig sokkal jobb volt, sokkal kevesebb' búzát vittünk ki külföldre, mint az idén. Elnök figyelmezteti Szabó Józsefet, hogy már csak két és fél perc áll rendelkezésére. Szabó József röviden befejezi beszédét. Mayer János földmivelésűgyi miniszter nyom­ban válaszolt az interpellációra. Teljesen megérti a fogyasztók nyugtalanságát és bejelenti, hogy már sok helyről érdeklődtek nála, szinte meg­ostromolták a buza árának emelkedése miatt. Az importparitással tart lépést a buza árának ala­kulása. Ez egy nemzetgazdasági adottság, ami nemcsak nálunk van igy, hanem a newyorki tőzs­détől kezdve mindenütt. Egyetlen mód volna az ár letörésére és ez: az árak maximálása. Azt hiszi azonban, hogy senkinek sem tetszene, ha most kiragadna a sok élelmicikkből egyetlen egyet, a búzát és annak árát maximálnák. — Ha azt fogjuk látni, hogy közrendi szem­pontokból közbe kell lépni, javaslatot fogok tenni a kormánynak, hogy az árakat maga szabályozza. Mindenesetre meg kell hallgatni a fogyasztók ér­dekcsoportjait is, mert enélkül csak ugy ötlet­szerűen a kormány cselekedni nem tud. Szabó József a miniszter válasza után szót kér és hangoztatja, hogy ügyeljen a miniszter, nehogy lekéssék intézkedéseivel, mert a buza mai magas ára már szükségessé tenné a legsürgősebb intéz­kedések foganatosítását. Ha a miniszter nyilatko­zata mellett tetteket is látna, tudomásul venné a választ. A minisztertanács előtt ebben a kérdésben más álláspontot fog'alt el a miniszter, mint a mi­nisztertanács után. Mayer József reflektál Szabó József kijelentéseire s szerinte nem áll az, hogy más volt az állás­pontja a minisztertanács előtt, mint a miniszter­tanács után. A Ház többsége a miniszter válaszát tudomásul vette. Az elnök ezután háromnegyed egy órakor be­rekeszti az ülést. Februárban megnyílik a SZEGED kölcsönkönyvtára. SODORJON JANINA BII5 PAPllRT!

Next

/
Thumbnails
Contents