Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-20 / 15. szám

8 SZEGED elnéző Mussolinihoz és amely bajor horogkereslteieket csempészett az országba ? IV. Igen, — mondja Kelemen Béla — de ha még egyszer bolsevizmus lenne, akkor nem a józan és jíhisiemü Peidl Gyuláké lenne a vezelöszerep, hanem megint a csCcseléké és a szociáldemokrácia végcélja mégis csak a kommunizmus. Etre mi helyettünk Bethlen Is'ván felelt Kelemen Bélának, néhány nappal ezelőtt jelentvén ki, hogy Magyarország immár tiszta a bolseviki mételytől s azért nyugcdtan megkötheti a magyar kormány Kun Béla protektoraival a gazdasági szerződtet. NJS, mi ebben a kérdésben nem vagyunk olyan biztosak, mint Bethlen István s halandóbbak vagyunk a Kelemen Béla aggodalmával nézni a távoli jövendő elé. Ha a polgári Európa könnyelműségéből égve maridt a nagy máglya Oroszországban, még az az egész világra szórja a szikrát, addig egy ország se lehet abszolút biztosságban s aki a szovjetet befogidja a házába, tüzet fogad az be. De azt tudja-e Kelemen Béla, hogy a szovjet a Ieglángolóbb dühvel a szociáldemokráciát taposta el Órouországban s hogy a magyar polgári sajtó megközelítőleg se boncolja olyan éles kritikával a kommunizmust, mint a szociáldemokrácia hivatalos lapja, a Népszava? És tudja-e azt Kelemen Bé a, hogy a magyar szociáldemokrácia vezéreinek konszolidáló törekvéseit keresztezik azok, akik mindenáron bele akarják szuggerálni a magyar munkásságba, hogy ő igenis bolsevista ? És hanem becsületes, mind a két részről őszinte kapcsolatról volna szó liberálisok és munkások közt, hanem pusztán taktikáról, mit gondol Kelemen Béla, a sok harcot megvivott, tapasztalt politikus, — okos taktika volna a munkásságnak fiimondani a barátságot, ezzel az infám iával elkeseríteni és arra kényszeríteni, hogy a közszabadságokért kihúzott fegyvert csakugyan a polgárság el'en forditsa akkor is, mikor még azzal közös érdekei vannak és a polgárság is ugy akarja, mindig azok is lesznek ? V. Lasi, not least: a zsidókérdés. A bevezetésben szóltunk az analfabéták antiszemitizmusáról, amely ma már a törvény által is valónak dekretált atrocitásokkal árlott az ország érdekeinek. Attól félUnk, hDgy a Kelemen Béla jószándéku, mérsékelt, intel igens antiszemitizmusa annyival rosszabb ennél, hogy nem is őszinte. Ez vele jár azzal a középutas politikával, amely mindenkinek eleget akar tenni, tehát a zsidók kedvéért elismeri, hogy ök is lehelnek tisztességes, jó magyarok, sőt igen hasznos magyarok is lehetnek, — de a fajvédők kedvéért hozzáteszi, hogy a legjobb magyar zsidók se elég jók minisztereknek. Biztosítjuk Kelemen Bélát, hogy nincs ma olyan bolond zsidó, aki miniszter akarna lenni Magyarországon és fel akarná venni e téren a versenyt a kurzusnak olyan reprezentánsával, mint például Haller István, a kérdésnek tehát csak elvi jelentősége van. De ez az elvi jelentőség roppant fontos, mert ez a parányi kikötés, akármilyen minimálisra zsugorítva is, ez mégis csak a középkor sárga foltja, aminek a fölvarrására, azt hisszük, maga Kelemen Béla se gondolt képviselő korában. A liberalizmus csak tiszta jogegyenlőséget ismer egyenlő kötelezettségek mellett és nem ismer egy ország polgárai közt százalékos megkülönböztetéseket. Kelemen Béla ismeri azt a törvényt, amely azt mondta, hogy lulheranl comburantur ti Kelemen Béla tudja, hagy hány száz éven keresztül tartott a protestánsok szellemi megégeté<e, soha sem vallási, hanem politikai alapon. Éi Kelemen Béla nem fogja azt állitani, hogy a magyar történelem sokkal szebb volna, ha Bethlen Gibor és Kossuth Lajos kimaradtak volna belőle, azon az elvi alapon, hogy közpolgároknak elfogadhatók a protestánsok, de vezetőknek nem. VI. In magnis vtluisse sat est. Elismerjük a Kelemen Bíla jószándékát és tiszta intencióját és azt hisszük, a kölcsönösség alapján ő is elismeri a miénket. Arra, kogy meggyőzzük, nem is gondolunk, sőt még azt is megértenénk, ha valóban megkísérelné eszméinek gyakorlati megvilÓ3ilását és hidat építene a két világfelfogásnak cikkében megnevezett reprezentánsai 1925 január 20. közt, mert hiszen e lap állásfoglalása azokat a liberális urakat természetesen nem köte'ezi. Azonban nem hisszük, hogy csalatkoznánk abban a föltevésünkben, hogy Kelemen akciója nem érheti el kitüzMt célját. Bár elérne egy másikat, amire ő tán nem is gondolt, de ami cikkének nagy eredménye lehetne: as, ha követnék a példát, amit megadott, a nyugodt és tárgyilagos hangra, az egymás megbecsülésére, arra, bogy eszmékért, amelyeket okka', vagy ok nélkül szenteknek tartunk, az eszmékhez illő fegyverekkel kell harcolnunk. Az uj német kormány bemutatkozása. Berlin, január 19. Dr. Luther birodalmi kancellár a birodalmi gyűlésen tstt kormánynyilatkozat során elsősorban az ujonnsn kinevezett kormányt mutatta be, azuán igy folytatta: — A; uj német birodalmi kormány keresni fogja az együttműködést a birodalmi gyűlésben valamennyi párttal, ímel/ek az állam javára együtt működni óhajtanak. Kdlpolitikljában a német kormány a népek közti valóságos és tartós béke megvalósításinak óhajt szoigáhtot I WMMAMMMMWMMMMMMMMtMMiM tenni. A részletekben való külpolitika irányát az uj kormány számára is elsősorban a Iondoni megegyezések határozzák meg. — A megszállás fenntartása nyilvánvalóan ellentétben áll azzal a szellemmel s azokkal az alapnézetekkei, melyek a londoni egyezményben keltek életre. A birodalmi kormány folytatni fogj) fáradozásait az irányban, hogy Németországot megszabadítsa a háború bűnösségének a versailleú békeszerződésben foglalt igazságtalan vádjától. Február közepén felemelik a köztisztviselők illetményeit Budapest, január 19. A köztisztviselők megsegítése ügyében továbbra is állandóan folyik a megbeszélés a pénzügyi tárca keretében. A megbeszélésnek az az alapja, hogy a szanálás kedvező előrehaladása megadja a lehetőséget egyes bevételeknek a köztisztviselők illetményrendezése céljából való felhasználására. Beavatott, jól értesült helyről szerzett értesülés szerint február közepére várható a végérvényes és kedvező döntés a fizetésemelésről. A fizetésemelés mértékét eddig még nem állapították meg, na- » gyobbarányu emelésre azonban ez% alkalommal | még nem lehet számítani, hanem csak később, ha ' a szanálás eredménye még kedvezőbben bontakozik ki. A mostani megbeszélésekből kikapcsolják a fizetési előleg kérdését, mert a Pénzintézeti Központ úgyis kibővítette a köztisztviselők számára adható előlegeket és a helyzet jelenleg az, hogy a köztisztviselői kar tekintélyes része máris tul van terhelve ezeknek az előlegeknek a törlesztésével. Szóba került az is, h jgy egyelőre a legsürgősebb szükséglet kielégítésére egyszeri drágasági segítséget adjanak, ez a kérdés azonban most háttérbe került, mert elsősorban az általános fizetésrendezést valósítják meg a rendelkezésre álló keretek között. Nyolcórás üléseken tárgyalják a költségvetést. Interpelláció a buza drágaságáról. Budapest, január 19. A nemzetgyűlés mai ülését Zsitvay Tibor elnök 12 órakor nyitotta meg. Az elnöki jelentések után, amelyek közt az is szerepelt, hogy Apponyi két hónapi szabadságot kért, Temesváry Imre, a pénzügyi bizottság előadója beterjesztette ezután a bizottság jelentését a költségvetésről. Az elnök bejelenti, ho§y Walkó miniszter írásbeli választ ad Szabó Józsefnek a Máv. jutalmairól szóló interpellációjára. Pesthy Pál igazságügyminiszter nyújtja be ezután a büntetőtörvénykönyv kiegészítéséről szóló javaslatot. Kéri a bizottsághoz való utasítását azzal, hogy a bizottság február 10 ig készítse el jelentését. A Ház ezt elfogadja. Majd három, régebben benyújtott, de visszavont javaslatot terjeszt be az igazságügyminiszter, amelyeket kiadnak a bizottságoknak. Majd az elnök napirendi indítványt tett. Javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és a napirenden a költségvetés tárgyalása szerepeljen. Mivel a házszabályok a költségvetési tárgyalásokra a sürgősséget állapítják meg, a Ház holnaptól kezdve nyolcórás üléseket tart és a tanácskozások idejét délelőtt 10 órától délután hat óráig állapították meg. Az elnök jelentette, hogy Szabó József sürgős interpellációra kért engedélyt, amit azonban ő nem adott meg. Kérdi a Házat, hogy a sürgős interpellációra, amely a buza árának és ezzel kapcsolatosan az általános drágaságnak emelkedéséről szól, megadja-e az engedélyt? A Ház az engedélyt megadja. A jegyző ezután felolvasta a sürgős interpelláció szövegét, amelyben Szabó József kérdi a kormányt, van-e tudomása arról, hogy a buza és liszt árának nagy emelkedése az összes közszükségleti cikkek nagyarányú drágulását vonja maga után ? Milyen intézkedésebet szándékozik tenni a kormány, hogy a buza és liszt árának emelkedését visszaszorítsa, továbbá, milyen intézkedéseket kíván tenni a köz- és magánalkalmazottak vásárló erejének növelésére és végül gondol-e a munkabéregyeztető biróság mielőbbi felállítására? Szabó József a következőkben indokolja meg a búzaárak emelkedéséről bejegyzett interpellációját: — Egy félév alatt hatszázezerre emelkedett a buza ára. A mai ár 40 aranykoronának felel meg. Ha figyelembe vesszük a többi árucikk árának emelkedését, ugy azoknál is drágasági hullámot látunk, de az emelkedés még sem olyan horribilis, mint a búzánál. Ha azt nézzük, hogy a munkabérek is i'yen arányban emelkedtek-e, azt látjuk, hogy például a közalkalmazottak fizetése a békeévek ota egyáltalán nem emelkedett. A búzaárak emelkedése természetesen magával hozza a liszt és kenyér árának, valamint az összes közszükségleti cikkek árának emelkedését is. — Ha valaha volt szükség arra, hogy a kormány beleavatkozzék valamibe, akkor ebben az esetben van szükség rá, amikor spekulációt észlelünk. Könnyen lehetne segíteni azzal is, ha a kormány elhatározná, hogy fölfüggeszti a buzavámot. Megjegyzi, hogy az 1923. évi termésből, amely pedig sokkal jobb volt, sokkal kevesebb' búzát vittünk ki külföldre, mint az idén. Elnök figyelmezteti Szabó Józsefet, hogy már csak két és fél perc áll rendelkezésére. Szabó József röviden befejezi beszédét. Mayer János földmivelésűgyi miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. Teljesen megérti a fogyasztók nyugtalanságát és bejelenti, hogy már sok helyről érdeklődtek nála, szinte megostromolták a buza árának emelkedése miatt. Az importparitással tart lépést a buza árának alakulása. Ez egy nemzetgazdasági adottság, ami nemcsak nálunk van igy, hanem a newyorki tőzsdétől kezdve mindenütt. Egyetlen mód volna az ár letörésére és ez: az árak maximálása. Azt hiszi azonban, hogy senkinek sem tetszene, ha most kiragadna a sok élelmicikkből egyetlen egyet, a búzát és annak árát maximálnák. — Ha azt fogjuk látni, hogy közrendi szempontokból közbe kell lépni, javaslatot fogok tenni a kormánynak, hogy az árakat maga szabályozza. Mindenesetre meg kell hallgatni a fogyasztók érdekcsoportjait is, mert enélkül csak ugy ötletszerűen a kormány cselekedni nem tud. Szabó József a miniszter válasza után szót kér és hangoztatja, hogy ügyeljen a miniszter, nehogy lekéssék intézkedéseivel, mert a buza mai magas ára már szükségessé tenné a legsürgősebb intézkedések foganatosítását. Ha a miniszter nyilatkozata mellett tetteket is látna, tudomásul venné a választ. A minisztertanács előtt ebben a kérdésben más álláspontot fog'alt el a miniszter, mint a minisztertanács után. Mayer József reflektál Szabó József kijelentéseire s szerinte nem áll az, hogy más volt az álláspontja a minisztertanács előtt, mint a minisztertanács után. A Ház többsége a miniszter válaszát tudomásul vette. Az elnök ezután háromnegyed egy órakor berekeszti az ülést. Februárban megnyílik a SZEGED kölcsönkönyvtára. SODORJON JANINA BII5 PAPllRT!