Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-18 / 14. szám

1925 január 14. SZEGBD 31 Tóth Imre vádja alól felmentették a Szeged munkatársát. Egy március 15-iki vacsora epilógusa. Szeged, január 17. (Saját tudósítónktól.) A mult év március 15-én a szegedi Kossuth-pártkör nagyszabású ünnepi vacsorát rendezett. Ez a vacsora a társadalmi béke, a kiegyenlítődés, az együttdo'gozás, a felekezeti és világnézeti türelem jegyében rendeződött. De Kossuth Lajos serlegénél — amely talán a Kossuth eszméket szimbolúá ja — kinos ünneprontás zavarta meg ezt a szépnek ígérkező ünnepet, amelyre épp ugy meghívták a polgárság, mint a munkásság képviselőit. A különböző felszólalások után, amelyek mind Kossuth szellemében történtek, felállott dr. Tóth Imre ügyvéd és beszédének tenorjával megbolygatta a vacsora egységes nyugalmát, megtámadta a munkásságot, amely ptdig ugyancsak meg volt hiva a Kossuth serlegéhez. Erről a megbolygatott hangulalu gyűlés öl irt cikket Ünneprontás cimen Magyar László a Szeged- ben, Vér György telefonbemondása alapján, aki a résztvett a vacsorán. A cikkben többek között az foglaltato t, hogy Tóth Imre — a későn jövő felszólaló — hevesen megtámadta a szociáldemokrata munkásságot, akivel nem lehet együttműködni, mondotta, mert hazajiattan és internacionális. A kinyomtatott cikkhen egy elnézés folytán az is belekerül', hogy Tóth Imre gazembereknek nevezte a szociáldemokratákat. A Szeged következő számában azonnal helyreigazítás jelent meg, amely kijelentte, hogy a gazember szó sajnálatos elnézés folytán került a tudósításba és ezt a szót dr. Tóth nem mondotta. Dr. Tóth Imre sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt pört indított Magyar László, a Szeged munkatársa ellen. Ezt az ügyet tárgyalta ma élénk érdeklődés közepette a szegedi törvényszék Pókiy-tanácsa. Magyar László elsősotban kijelentette, hogy a cikkért vállalj i a sajiójogi felelősséget. A „gazember" szó elnézésből került a lapba, azt ő nem irta, Vér György nem diktálta. A tévedís láttára másnap azonnal és önkéntesen helyreigazította a sajtóhibát a Szeged. Ezután felolvasták az Ünneprontás cimü cikket, majd a törvényszék elrendelte Vér György tanúkihallgatását. Vér György elsősorban elmondotta, hogy a Kossuth-pártkör meghívására ö képviselte a Szeged- et a vacsorán. Leült ahhoz az asztalhoz, amelynek másik végén a f-jvédö orgánum munkatársa foglalt helyet csupán azért, hogy a márciusi vacsora tényleg a társadalom békéjét reprezentálja Kossuth ünnepén, Kossuth serlege mellett. — Kellemetlenül, deprimálóan hatott azután — mondotta — az a |bejelentés, amellyel a munkásság kijelentette, hogy nem vehet részt a vacsorán, mivel a társadalom békéje közé éket vert a fajvédő orgánum ágense, a vacsora előtti napon támadó hangú és megszokott modorú cikket irt a munkásság képviselői ellen. — Ebben a nyomasztó hangulatban kezdődtek meg azután a fölszólalások, folytatta vallomásé'. A főkapitány mellett a társadalom különböző előkelő reprezentánsai mondottak beszédet teljesen a béke és Kossuth Lajos szellemében. Szinte már elcsöndesült a fajvédők okozta kellemetlen és nyomasztó gikszer, amikor elkésve megérkezett a fajvédőket reprezentáló dr. Tóth Imre. — A fajvédők reprezentánsa ekkor olyan beszédet mondott, amely megbontotta a társadalmi békét ezen a vacsorán. A jelenlevők nagy megütközéssel fogadták a beszédet. Hazoflattannak mondonta a szónok a munkásságot, akikkel ezért még mindig nem lehet együttműködni. Bombaszeiüen hatott ez a nem várt tónusu fölszólalás. Dr. Tóth Imtének sikerült megbontani a nyugalmat és fölzavarni a békés hangulatot Kcssuth serlegénél. Ebben a nyomasztó hangulatban telefonáltam be a történteket a szerkesztőségbe, ahol Magyar László irta meg a tudósítást. Vér vallomása után dr. Burger Béla, Magyar László védője a valóság bizonyítására tesz indítványt és kéri Juhász Gyula költő, dr. Kon• tor Lajos lapszerkesztő kihallgatását, akik résztvettek a vacsorán és hallották Tóth kijelentéseit. Dr. Tóth Imre kijelenti, hogy a cikkben a gazember szó a lényeg és ezért mellőzendő a felajánlott bizonyítás. Ő nem mondotta azokat, amiket Magyar a cikkben megitt, hsínem körűlbeloi ezeket: „Nem találom komolynak a szociáldemokraták békülési kiséi letei1, amig tettekben nem bizonyítják be, bogy szakítottak az internacionalizmussal és bebtzonyitják, hogy a tiaza és a vallás jegyében akarnak dolgozni." Erre tanukat jelent be. Dr. Burger Béla kijelenti, hegy dr. Tóth elkésett a biionyjtáosal. Különben is itt is elismerte, hogy mondotta a hazofiatlan kifejezést. A biróság ezután elutasította a fölajánlott bizonyítást. Dr. Tóth Imre ezután megtartja vádbeszédét. Kijelenti, bogy a cikknek nem volt más célja, minthogy az ö közéleti működését megcsorbitsák. — Az volt a céljuk, hogy leterítsék, lebunkózzák „a keresztény polgárság vezetőjét." A törvényszéknek lehetetlennek kell tartania, hogy a mi társadalmunk vezetői ellen ilyeneket írjanak. Ezulán kijelenti, bogy ők nem hirdetnek gyűlöletet, még egyszer hangoztatj», hogy a cikk cé ja az ő lejáratása volt, az ö tekintélyének csorbítása. Példás büntetést kér. Ezután dr. Burger Béla mondolta el védőbeszédét : — F -V az ügynek kétségtelenül politikai háttere van. A demokrácia és a béke képviselői küzdenek a gyülöleti világnézet ellen. A vádlottak padján tulajdonképen nem Magyar László ül, hanem azok, akik a demokráciáért hatcolnak. — Az tény, hogy Tóth a munkásságot durván megtámadta, ezt most is kijelentette Tóth. Magyart bürcselekmény hiányában fel kell menteni. Tóth Imre a vacsorán csak az ő mentalitásának megfelelően mondott kritikát egy poMMMMMMMMMMMMMMMMWVMMft^QlaM titkai pártról. Ezért nem lehet szó rágalmazásról. — Tóth különben is abba a lapba ir, arnak az iránynak munkása, amely számtalanszor szórta el az undok gyűlölködés csiráit, amely mindig hazafiaitannak deklarálta a munkásságot. —Ami a hazafiságot ille i ebben pedig ellenkező a fogalmi felfogás a vád és védelem között. A fömagánvádló és az Uj Nemzedék a reakciót, a koniervatizmust, a nagybirtok-politikát tartja hazafiságnak. A munkásság szerint pedig a hazafiság abban áll, ha a munkás-anya nyomora tudatában is gyermekeket szül és küzd kulturális és vagyoni fejlődéseért. Ha ezt hazafiatlanságnak tekintik, akkor a munkásság egész nyugodtan vállalha'ja a hazafiatlanság vádját. Beszédében ezu'án azzal foglalkozik, hogy Vér György tanu teljesen igazolta a cikk állításait, amit dr. Tóth is elismer*. Fel kell menteni a vádlottat. Végül Magyar László szólal fel. Közérdekből irta a cikket, meg akarta akadályozni, hogy a kibékülni készülök közé ujabb ékeket verjenek egyestk. Tóthék idézték e'ő az ünneprontást, ezen mindenki felháborodott. Csak a béke jbiztosításáért irta a cikket. A tanács ezután itéletbora'alra vonult vissza. Hosszas, másfel órás tanácssozás u'án Pókay elnök kihirdeti az ítéletet, amely szerint Magyar Lászlót fölmenti a vád alól. A törvényszék Vér György és dr. Tóth Imre kijelentései alapján megállapította, hogy Tóth a kifejezéseket használta a márciust vacsorán. A „gazember" szó csak lapDa. Magyarnak nem is mázni. Tóih Imre képviselője be a fölmentés miatt, indokolása ellen, mert a törvényszék nem állapította meg, hogy nincs bűncselekmény. A Szeged munkatársát fölmentette a törvényszék. A nyilvánosság fogja levonni a következtetéseket a Szeged irányára és módszereire vonatkozólag. tévedésből került a volt szándéka rágalfelebbezést jelentelt mig a védő az itélet \ A forgalmi adó reformja sürgősen szükségessé vált. | * Tárgyalások az „osztrák rendszerről*. Szeged, január 17. (Saját tadósitónktól.) Hirt adtunk tegnapi számunkban a pínzOgyi minisztériumban píntektna fővárosi gazdasági érdekképfiseletekkel megtartott ankét lefolyásáról. Az általános forgalmi adó re formálásának kérdése nemcsak a fővárosi érdekképviseleteket állította harcba, hanem megmozdította a vidék kereskedő- és iparostársadalmát is. A Szegedi Kereskedők Szövetsége, mely legutóbbi ülésében határozta el az ipirossággal karöltve tartandó IrgkOzeletbi nagygyűlését, — az OMKE utján kapcsolódik bele a forgalmi adó reviiiójáért folytatott akcióba. Ez irányban kérdést intéztünk dr. Kertész Bélához, a Kereskedők Szövetségének ügyészéhez, aki ez ügyben legutóbb a főváréiban jért s tőle az alábbi felvilágosítást kaptuk: — Azok a tárgyalások, amelyeket a pénzügyminisztérium a fővárosi kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági érdekképviseletekkel folyamatba tett, abban a szellemben folynak, hogy az általános forgalmi cdó reformja immár elodázhatatlanná és sürgősen szükségessé vált. A vidéki kereskedelem kívánságait a készítendő nform szempontjából közöltük az OMKE vezetőségével, amely az egész kereskedelem kívánságainak előterjesztésénél figyelembe jogja venni a vidéki kereskedelem speciális kívánságait ts. — Ha a fővárosi nagykereskedelem arról panaszkodik, hogy a forgalmi adó mai rendszere mellett a magyar kereskedelmet a külföld versenye teljesen kikapctolja, a dehilkereskedő közvetlenül a külföldi gyárostól, vagy nagykei eikedőtől szerzi be szükségletét, hogy megtakaríthassa s l öibeeső forgalmi adó összegét, ugy ezt a vidéki kereskedő még hatványozottabban éizi. De fokozottan érzi a vidéki kereskedő az adóellenőrzés zaklatásait is, mert míg a fővárosi kereskedelem a fővárosban székelő pénzügyminisztériumban vitás ese'ekben gyors és eredményes orvoslást kap, a forgalmi adó ellenőrzés vidéki közegei sokszor a pénzügyi kormány intencióján túlmenő szigorral járnak el az adózók ellen. — Egyöntetű kivínsága az ország egész kereskedelmi és iparos társadalmának, hogy a forgalmi adó reformja az osztrák rendszerhez hasonló módon legyen megoldva. Ez jelenti lényegébe^ azt, bogy a forgaimi adót a külföldről behezott áruk után a vámnál, a belföldön gyártott áruknál a gyártás helyén rójják le. Fázisos átalányozásnck azért nevezik, mert ezen rendszer az árunak útját a termelőtől a fogyasztóig egy, vagy több fázisra osztja és egy-egy fázisra nézve küönbözö forgalmi adókulcsot állapit meg, amit a fázison belül egy helyen kell leróni. Egy egységes adófázis az az ut, amelyet az áru a gyárostól a közvetlen fogyasztóig teszi meg. Ha a közvetlen fogyasztó az árut tovább adja, vagy átalakítja, u| cikké formálja, ez már ujabb fázist képe?, mely után már ujabb forgalmi adót kell leróni. — Ez a rendszer mentesítené teljes egészében a kereskedelmet a forgalmi adó lerovási és kezelési kötelezettségétől, de legnagyobb részben mentesilené a kezmüiparosságot is. A jelenlegi reformtárgyalásokkal kapcsolatban a kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek kívánsága az, hogy a fázisos átalányozás minden iparágban minél szélesebb körre terjedjen, vagyis például, hogy a cipöipatos ne legyen kénytelen az általa elkészített cipő után forgalmi adót fizetni, hanem a cipőnek forgalmi adója Is mar a bőrárunak a gyárból való kikerülése pillanatában legyen leróva. Ugyanígy az elkészített ruha forgalmi adóját se a szabóiparos, hanem a szövet árába belekalkulálva már a gyáror, vagy az importőr rójja le. Megoldható ez a kérdés a kézműipar igen sok ágára, igy a vas- és fémfeldolgozó, a fafeldolgozó iparra slb. nézve is és csak keves ipari szakma fog maradni, ahol az anyag forgalmi adójába az ipari feldolgozás adóját tielekalkulálni nem lehet. Igy például a borbélyiparnál más megoldás nem maradna, mint az átalányozás rendszere. Ezen átalányozás tekintetében is az érdekképviseleteknek előterjesztett kívánsága az, hogy az fitalányozáft ne egyoldalúan a pénzügyigazgatóság vigeize, hanem az átalány megállapításába cz ipari szakmák autonóm szervei folyjanak be; mintegy a régi adókivető bizottságok mintájára állítson fel a pénzügyi kormányzat átalánymegállapitó bizottságokat, melyek az adó-