Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-17 / 13. szám

Egyes szám ára 2000 korona faerketzttoég és kiadóhiva­tal: Deák Ferenc-utca 2. (Fö­reállskolával szemben.) Tele­ion 13-33. A .Szeged" megjele­lik hétfő kivételével minden rnp. Egyes szám ára 2000 torona. Előfizetési árak: Egy konapra helyben 40CC0, Budz­j»;sten és vidéken 45COO kor. Hirdetési árak: Félhasábon í mm. MjO, 1 hasábon ti 00 kor. Szövegközi £0 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, icsaládi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100 • -al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 január 17, SZOMBAT. 13-ik szám. Anya$ziv. Két emberbarom, akik eddig rabiások és gyilkolások összehalmozotí zsákmányából pa­zar jólétben éltek és uraknak tekintették ma­gukat, egy „véletlen* vigyázatlanság folytán végre mégis csak hurokra került és rettegve érzi az igazság Damokles kardját a feje fölölt. Minden becsületes ember mélységes undorral ballja förtelmes gazságaik hossiu listáját, amely napról-napra nő és ki tudja, még hány galád­ságuk marad örökre földeritetlenül ? A bábom szülte bűneiket, az tanította őket az evangé­liumi parancsok megszegésére, az vitte őket a végső romlásba. Hányan járnak még szabadon és büntetlenül közöttünk, cinkosaik és lelki rokonaik, nem tudjuk, de bizonyos, bogy ez a két ember­barom nem áll egyedül korunk történetében. Most olvassuk, hogy Pozsonyban, ebben a gyönyörű és nemes városban, amelyet elvettek tőlünk, valaki meglátogatta a rablógyilkos Lé­derer Gusztáv édesanyját, aki megrendült és összetört lélekkel vette tudomásul a kárbozatot, amelybe az ö fia, mébének gyümölcse, tulaj­don vére süllyedt. Nem akatta elbinni a birt, nem birta roegérieni a dolgot és könnyek ten­gerében fürödve hajtogatta egyre, bogy az ö gyermeke istenfélő és embertisztelő jó fiu volt, akit tizennyolc esztendős koráig az utcára sem engedett egymagában, akit óvott a fuvó széltől is, aki reménysége és büszkesége volt, akiben öreg napjai örömét és vigaszát kereste. A má­sik a bűnös, a másik a bitvány, a másik a bestia, a megrontó, az örök tüzrevalól Megrendítő ez tz anyai vallomás, ez a fáj­dalmas és természetes tiltakozás és védekezés, amely a rrártir asszony zokogó és hörgő sza­vaiból ősi erővel kitör és amely egy régi, régi kis gyermeket idéz, akit ő a térdein ringatott, nótákkal és mesékkel altatott, szive melegével ajnározott, becézel', akinek első gügyögését leste, első lépését vigyázta, első könnyeit törölte valaha régen. Megrendítő tragédia az anya tra­gédiája és az ilyen emberfölötti fájdalom és csalódás előtt ugy kell megállani, bogy soha el ne feledjük. Ha'a gyilkos urak, mielőtt ölni mentek, emberi élefet elvenni, az édesanyjukra gondoltak volna,, aki az életadó, szent, örök ptincipium 1 Heródes siolgája megrettent Ráchel előtt, aki görcsös erővel öle>te magához repeső magzatát, de a parancs parancs és a pribéknek mégis csak ölnie kellett! De a hideg és számitó parancsolói, bát azok nem gondolnak az édesanyákra ? A gyilkosok, akik a saját felelősségük felelőtlen­ségében öltek és ölettek, nem gondoltak soha arra, bogy van valaki e világon, akinek a leg­drágább földi kincsüket köszönhetik és hogy az áldozat is édesanya gyermeke és bogy az édesanyák szent szövetségének, a legszebb emberi szofideritásnak is megsértése a gyilkos­ság, a Kain árnyékának fölidézése a földön? Az édesanya reménytelen-és végtelen keserű­sége és nyomorúsága az egyetlen tiszta és megtisztító momentum ennek a két emberi dúvadnak gyalázatos históriájában. Uj ballada ez az anyaszivről, amely örök és amely még a legsötétebb bün és hitványság feneketlen poklába is vet egy halovány fény­sugarat, egy téveteg világosságot. Az anyák könnye huilott hosszú, hosszú esztendőkön ke­resztül a véres útra, amelyen a botor emberi­ség tévelyegve indult a végső romlás felé. Ez a végső romlás még mindig nem mult el tő­lünk, még mindig fenyeget: az örvény szélén állunk és éreznünk kell, hogy itt csak a több jóság, a több szeretet, a több megértés segít­het. Minél több abbcl a melegségből és abból a ragyogásból, amely a betlehemi jászol mel­lett hevített és tündökölt I Aki a gyűlölet fegyverét fogja, az fegyver í által fog elveszni. Aki a gyilkosság mezébe öltözött, az a pusztulás halálos levegőjét lélegzi be. Az irgalmatlanok!a irgalmatlan itélet vára­kozik és a hőher a kienott vérben bukik el örökre. A szeretet bölcsődala csendült meg mindnyájunk fölött vall mikor, a jóság dalla­mát hoztuk el magunkkal a szivünk mélyén valahányan egy szebb és jobb világból, ne en­gedjük, hogy ez a bölcsődal vissztung nélkül n üljék el a bűnök sivár éjjelében és hogy ez ság fekele tengerében. Mentsétek meg lelkeinket! — kiállják világgá a süllyedő hajókon és a mi viláíunk ma ször­nyen kezd hasonlítani a süllyedő hajúhoz. A gyűlölet szerencsétlen flótásai és bélpoklos kin­tornásai felé kiáltsátok szenvedő anyák érző szivü szülöttei mind: Freunde, nicht diese Tőne I Hadd h llhassuk már megint és mindig az embermegváltó mgy és mély szolidaritásnak fönséges, toldogitó, isteni szépségű kilencedik a dallam az ötök feledésbe merüljön a gonosz- | szimfóniáját 1 Ugy legyen 1 Hétfőn ülést tart a nemzetgyűlés. (Budapesti tudósítónk te lefon jelentése.) Sci- 1 hétfő délelőttre összehívta a nemzetgyűlést. A lovizky Béla házelnök Bethlen István gróf mi- j hétfői ülés napirendjének tárgya: A további niszte elnökkel történt megáll, podása alapján | teendőkről való határozathozatal. Nagy Vince és Rupert Reziő válaszolnak az ellenük intézett támadásra. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Rupert Rezső és Nogy Vince a P. H.-nak ellenük in­léze't támadásával kapcsolatban a következő nyilatkozatot adták ki: — A Pesti Hirlap tegnap olyan éles, min­den alapot nélkülöző támadást intézett ellenünk abból az alkalomból, bogy az Embeii Jogok Ligá­jának párisi üléséről való távolraaiadásunkat levélben mentettük ki és levelünkben azt irtuk, hogy a politikai viszonyok és törvényes intézke­dések megnehezítik kimenetelünket, hogy ott beszédet mondjunk és megköszönjük azt az érdé'lCdésf, amelyet Frandaufiiag legkiválóbb fia rfgóta tanúsítanak irántunk. Egyet en be­csületes ember nem találhat kifogásolni valót ebben a levélben, csak a kormány sajtója az ébredő ujságoktúi a Pesti Hírlapig. Mi nem si eieljük a HorovitzNáthánokat,akik Siófoktól azt jelentgetik, hogy ott csak a szeretet lígy szel­lője susog a nádasok fölött és hogy a siófoki : rabbinak és a siófoki plébánosnak egyéb dol­| guk sincs, minthogy egymást ölelgesiék. A P. H. mintha emlékeztetne Horovitz ezredesre, amikor jónak látja azt a vádat emelni ellenünk, hogy levelünkben megerősítettük azokat a terror­köszöntük meg és kértük. Mikor Herriot győ­zött és a Kossuthpárt veszprémi gyűléséről üdvözöltük, a következő Marconi-távirattal vá­laszolt : „Sürgönyük nagyon meghatolt. Minden etövel arra fogok törekedni, bogy a népeknek megadjam a demokrácia által azt a teljes sza­badságot, amely begyógyítja a sebeket és ba az igazságtételnél egész bittel fogom védeni hazámat, tiizteletben tartok minden más ha­zát ts." — Az összes Horcvitzok mély hallgatásba merültek a táviratok után, ped g ez a távirat esemény vol', meri lényege az volt, hogy ugy Herriotnak, nint Macdonaldnak is a célja: Európa-világrész helyébe Európa-országot terem­teni, hogy — ha már mássént nem lehet — igy táguljanak ki azoknak az országoknak a ha árai, amelyeket a békeszerződések börtön­abroncsok közé szoii'ottak és iz ilyen országok polgárai is szabadon érvényesülhessenek egész Eurfpában. Ezért csak azt kell elérni, hogy minden nép elfogadja a demokráciát. Abban latja Herriot « sebek heggesztését, hogy nem lévén többé ok bősz haduraktól félni, minden népek testvérekül egyesüljenek és gazdaságilag hireket, amelyek Magyarországtól a külföldön j szinte egyetlen országgá szélesedhessenek. Mi ezt várjus a Ligától, ezt olvassuk ki Herriot egész politikájából. — Szabad szövetkezni Mussolinival, a bajor horogkeresztesekkel, a Hitlerekkel, az emberi­ség ellenségeivel, szabad zöldinternacionálét csinálni, szabad Európaszerte legitimista moz­galmakat szőni, csak Európa nagy szellemeivel, valódi hatalmasaival, akik nem allnak minden áldemokratával szóba, nem szabad beszélni, erkölcsi kapcsolatot keresni. Beszéljenek az urak, az Emberi Jogok Ligája nem fegyveres testület 1 1 A Koasuth-párt nagygyűlést tart Szentesen. (Budopesti iudósit ónk telefon jelentése.) A Kos­suth-párt elhatározta, hogy a nfgyobb vidéki városokban nagygyűlések keretében fogja tájé­koztatni az ország polgárságát a politikai hely. zetről. A legközelebbi vidéki nagygyűlés februá 8-án lesz Szentesen és Rupert Rezső vezetésé­vel résztvesz rajta a párt minden képviselő tagja, vílamint Batthyány Tivadar gróf és Buza Barna is. még mindig forgalomban vannak, holott — susogja lágyan a Pesti Horovitz — Magyar­országon teljes a konszolidáció, nincs többé politikai terror sem. Minden tárgyi agos ember mást olvas ki a mi levelünkből. Mindenki (udta első olvatásra, hosy amikor mi azt irtuk, hogy a politikai viszonyok és törvényes intézkedések nehezítik párisi utazásunkat, csak azt mondluk vele, hogy nem merünk kimenni, mert fé­lünk, hogy bármit is beszélnénk, a kormány sajtója ezt elferdítené És csak fölösleges zaklatásnak tennénk ti magunkat. Ezt ta­pasztalatból tudjuk, mert amikor a bécsi interparlamentáris konferenciára kimentünk, Bethlen tajtója azt hirdette, hogy az emigrán­sokkal konsplr állunk, az emigránsok lapja pe­dig azért támadott bennünket, mert állást fog­laltunk ellenük. — Mi sem jellemzi jobban Bethlen sajtó­horovitzainak perfidiáiát, mint az, hogy egy­szerűen meghamisüják levelünket, kihagyva annak szövegéből, hogy mi a francia demokrá­cia nagynevű vezéreinek erkölcsi támogatását MAMMMMMMMMMMMMIMMMMiMMMMMMMWWMM MMMMMMMMM A pénzügyi bizottság az egész költségvetést letárgyalta és elfogadta (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nem­zetgyűlés pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt Kenéz Béla elnöklésével a belügyi tárca költség­vetését tárgyalta. Neubauer Ferenc előadó kifej­tette, hogy a háború és a forradalmak legjobban a belügyi tárca költségvetésében éreztették hatá­sukat. A jogrend és a szabadságjogok érdekében való agitáció nehéz helyzetet teremtett a belügy­minisztérium számára. A tárca 65 millió arany­koronás kiadásának harmadrésze a csendőrségre, egyharmada az államrendőrségre esik, az utolsó harmadot a törvényhatóságok és községek segé­lyezésére, valamint a nyugdíjellátásra fordítják­Beruházásokra 371.000 aránykoronát irányoztak elő. Ugrón Gábor a közbiztonság és a közrendé­szet szempontjából néhány tételre nézve felvilágo­sítást kér a belügyminisztertől, mert az a véle­ménye, hogy ezen a téren jelentékeny összegeket lehetne megtakarítani. Rakovszky Iván belügyminiszter kifejtette, hogy ma a honvédség gyenge helyőrségekben van el­helyezve, ugy hogy az általa szükség esetén nyúj­tott segítség nem lehet olyan lényeges, mint ami­lyen a katonai segítség a háború előtt volt. Ezért /

Next

/
Thumbnails
Contents