Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-16 / 12. szám

SZEGED 1925 január 108. A közoktatási és külügyi költségvetést a bizottság letárgyalta. Bethlen a Ház elé viszi a magyar-orosz szerződést. Budapest, január 15. A nemzetgyűlés pénz­ügyi bizottsága ma délelőtt folytatta ülését. Nagy János előadó a kul usitárca költségveté­sét ismertette. Előadta, hogy az állam ötven felekezeti fiúiskolát segélyez 1,449.000 arany­koronával, ebből 483.000 jut a katolikus köiéo­iskolákra, 552.000 a református és 253.000 aranykorona az evangélikus középiskolákra. A Nemzeti Színházra és az Operaházra együtt­véve 1,150.000. az Akadémiára 4410 arany­korona ju . Az Akadémia segélyét azonban kevésnek tartja és azt jivasolja, ho^y a kul­tuszkormány éri 12 000 aranykoronára enelje fel a segélyt. Hermann Miksa nagy érdeklődéssel várja a kultuszminiszter terveit. Föladatunk a labora­tóriumok és a klinikák felszerelése. Njm az a ba], ha egy nemzetnek sok alaposan képtett fii van, sőt éppen annak kell a célnak lenni, hogy minél több képzett embert rteveljü.ik. Mély hálával és elismeréssel adózik Klebels­bergnek. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ní­hány szóval válaszol Hermann Mik.áaak: — A magyar kultura terén ujabb reform­korszak kezdődik. A laboratóriumokban és a tudományos intézetekbei nagy munka folyik, az ifjúságnál is nagy munkakedvet lát. Annál örvendetesebb jelenség ez, mert a kiegyezés után eltelt 0 ven békés évoen nem haladtunk ugy a tudomány terén, ahogy kellett volna. Ennek az vo<t a főoka, hogy csak kit egye­temünk volt. Gyakran előfordult, hogy a taná­rok nem is nézték jószemmel, ho^y tanít­ványaik vannak, mert féltek, hogy a nyakukra nőnek. Tudományos pályáról nem is lehetett beszélni, hanem csak leselkedésről a megüre­sedő katedrák után. A legcsunyább tülekedés folyt egyes katedráért. Ma nem lá'juk ezeket a Jelenségeket, mert a legtöbb tudománynak 5—6—8 katedrája is van. Aggodalmas azon­ban, hogy Budapestre csődítenek 7000 hallgatót, holott az mternátusjkban a legnagyobb erő­feszítésekkel sem tudnak 2000 nél többet el­helyezni. Nem szabad megengedni, hogy töb­ben iratkozzanak be az egyetemre, mintameny­nyien elférnek. Le fogfa nyomni a budapesti numerus clausust, hogy csak annyi hallgató legyen, amennyi a rajztermekben, u labora­tóriumokban, a sebészett klinikákon, a tan-"* termekben stb. elfér. — A legközelebbi jövőben javaslatot fog be­terjeszteni, amellyel lehetővé akarja lenni, hogy ugy a középosztály, mint a kisgazdstársadalom gyermekei tanulmányaikat befejezzék. Örffy Imre a közalapokról szólva kéri a minisztert, tájékoztassa, hogy mi a szándéka az alapok nagy vagyona tekintetében. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ki­jelenti, hogy a 18-as bizottsággal a legteljesebb harmóniában működik a minisztérium. Számot­tevő segélyeket tudlak nyújtani a neh z hely­zetben lévő plébániádnak, iskoláknak és szer­zetesrendeknek. Erdélyi Aladár felveti a kérdést, nem kel­lene-e egy agráregyetemet is létesíteni, amely­nek a magva a közgazdasági egyetem lenne és az agrár főiskolák, mint a gazdasági aka­démiák, állatorvosi főiskola lennének ennek az agráregyetemnek a fakultásai. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter be­jelenti, hogy a szakoktatás kérdésében, a kor­mányzó kezdeményezésire, természettudományi kongresszust hívnak össze, amelyen a műszaki, orvosi és mezőgazdasági szakférfiak fogják az aktuális kérdéseket megtárgyalni. A legnagyobb nehézség, hogy összes fakultásokat, hanem megosztva, egy­egyei. Felemlíti azt az aránytalanságot, hogy Budapesten a hal'gafók száma 5808, Szegeden 1003, Debrecenben 824, Pécsett 1100. Buda­pesten 516, S;eged;n 986, Debrecenben 1302, Pécsett 759 aranykoronába kerti: egy-egy hall­gató. Vannak egyes tanszakok, ahol több az előadó, mint a hillgató. Az elnök ezután az általános vitát bezárta és Klebelsberg kultusz­miniszter válaszolt az általános vita során e hangzott felszólalásokra. Klebelsberg Kunó gráf kultuszminiszter: Túltermelés csak a jogászoknál van. A feles­leget a felekezeti jogakadémiák adják. Nem szüntetheti meg ezeket a felekezeti jogakadé­miákat, az államsegélyt azonban megvonta ő­lük, sokkal jobb lenne, ha a felekezeti jogaka­démiákra szánt pénzt inkább in'.ernátusokra ad­ná í. A filozófiai karon nem lehet túltermelés­ről beszélni, mert hi a mai állapot fennmarad, 15 éi múlva tanárhiány lesz. A bizottság ezután részletekben is elfogadta a kultusztárca költségvetését, majd megkezdték a küiügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Hoyos Miksa gróf előadó ismertette a költ­ségvetést. Az előadói beszéd után a külügyi tárca kőlí­ségveiéséhez Beck Lajos szólt hozzá, kifogá­solta a követségek óriási dotációit. Van olyan követünk, aki kétmilliáid magyar korona fize­tést kap. Ezután Erdélyi Aladár szólalt fel, majd a miniszterelnök emelkedett szólásra. Bethlen István gróf miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy a mai tisztázatlan európai viszonyok között uj, htfározott irányt a ma­gyar külpoli ika nem vehet. Nekünk arra kell törekednünk, hogy megvárjuk a végleges kon­szolidációt az európai külpolitika szin'erén és akkor lesz módunk orientálódni és odafordulni, ahol bennünket értékelnek. Igy azután a ma­gunk számadását meg fogjuk találni. — A kereskedelmi tárgyalásokban valóban ta­pasztalható a csehek és osztrákok részéről bi­zonyos taktika, azonban reméli, hogy a ma­gyar érdekeltségek közreműködése lehetővé fogja tenni, hogy közös fronton szálljunk sikra az osztrák és cseh érdekekkel szemben. — Ami az orosz szerződést illeti — mondja a miniszterelnök —, azt ratifikálás céljából be­terjesztik a Ház elé. Meri azon az állásponton van, hogy amint Európa többi államai és a nagyhatalmak is szükségesnek látták, hogy az orosz szovjettel szerződjenek, Magyarország sem zárkózhatik el ilyen szerződés megkötése elől. — Az a tény, hogy diplomáciai összekötte­tést veszünk fel Oroszországgal, nem fogja rosszabbítani a politikai helyzetet. A kommu­nista mozgalmakban — mint ism.-retes — azokban az országokban, ahol a szovjetnek diplomáciai képviselete van, a szovjet mérsé­keltebben szokott fellépni A magyar kormány biztosítja ebben a szerződésben is és a gya­korlatban is, hoey a legszigorúbb módon és minden eszközzel leheletlenné tesz minden kom­I munisla mozgalmat. Ezután a külügyi tárca költségvetését általá­nosságban és részleteiben is elfogadták. Holnap > délelőtt tárgyalják a belügyi tárca költségvetését. £M0MMMMAMMMMMIMMMMMtMMMMMMMMMMMMÍ A takarékosság elve a községek közigazgatásában. Budapest, január 15. A belügyminiszter a minap körrendeletet intéseit az összes törvény­hatóságokhoz, amelyben megjelöli azokat az irányelveket, amelyek szerint a községekben a takarékossági intézkedéseket meg keli valósí­tani. A rendelet értelmében elsősorban csök­kenteni keli az alkalmazottak létszámát és a megmaradt alaalmazottak hivatali tevékenységét fokozni kell. Tudomására hozta a miniszter a törvényhatóságoknak, hogy törvényadta jogánál fogva elrendelheti a nagyközségeknek kisközsé- | gekké való átalakítását, továbbá az összeépült, vagy egymáshoz közel fekvő községek egyesí­tésit. Ezekre az intézkedésekre azért van szük­ség, mert a szanálási törvény olyan terheket ró a községekre, amelyeket a kevesebb lakos­sággal biró falvak egyedül képtelenek elviselni. Az intézkedés többnyire a felvidéki és dunán­tuli községeket érinti. Ér esülés szerint már több ilyen egybeépült községben ki is mond­ták a községek egyesülését. Szegeden lényegesen apad a bűncselekmények száma. Szeged, január 15. (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bizottság mai ülésén dr. Bottka Sán­dor rendőrfőtanácsos beszámolt Szeged 1924. évi közrendészeti és közbiztonsági állapotáról. Ügy­csoportonkint rendkivül érdekes adatokat tartalmaz ez a jelentés. Szegeden van 4 napilap és 9 hetilap. Az újság­árusok létszáma 69. Tiltott sajtóterméket csak egy esetben foglaltak le. Konflis van 62, kétlovas bérkocsi 13. A fuvar­kocsik közül egyfogatú 147, kétfogatú 141. A lo­vak és a kocsik állapota megfelelt a mai időkben támasztható követelményeknek. A rendőrség az év folyamán 1378 kerékpár-rendszámtáblát osztott ki. Gépjárműi igazolványt 216esetben adott a rendőrség. Szállodák és vendéglők ellen nem volt különö­sebb panasz. A zene- és kártyaengedélyek száma 56. Az árdrágítások miatt tett piaci följelentések száma hónapról hónapra csökkent. Cselédügyek­ben érkeztek panaszok a cselédek kevés bére és rossz élelmezése miatt, viszont a gazdák azért pa­naszkodtak, hogy a cselédek felmondás nélkül távoztak. Az ügyek nagy részét el lehetett intézni szóbelileg. 1924 ben 400 ideiglenes cselédigazol­gányt és 102 uj cselédkönyvet adtak ki. A fegyvervásárlási engedélyek száma 172, a fegyvertartásiaké 142. Elkobzás, jogosutatlan_fegy-« az idetartozó szakintézeteink 1 vertartás miatt 52 esetben történt. több tárca keretébe tartoznak Temesváry Imre a tanszemélyzet ötödévi korpótlékának visszaállítását kéri. Klebelsberg miniszter Temesváry indítványá­ról é demileg nem nyilatkozhatik, mert kötött költségvetéssel állunk szemben. A kultuszkor­mány mindenesetre mindent el fog követni, bogy módot találjanak a tanárok súlyos sérel­mének megoldására. Wolff Károly kívánatosnak tartaná, ha gon 1924-ben 5334 útlevelet állítottak ki, leginkább az utódállamokba. Határátlépési igazolványra 426 esetben volt szükség. Erkölcsi bizonyítványt 3971, személyazonosságit 127 esetben adott ki a rendőrség. Hatósági enge­déllyel (ipari célokra) 32 esetben vásároltak mérget. Kihágás cimén 7894 följelentés érkezett a rend­őrségre, több mint 1923-ban. Közveszélyes munka­kerülés cimén 413 személyt állítottak a rendőr­biró elé. A bünügyi osztályhoz 9294 följelentés érkezett. TŐI. Félő. höffv ax Oruzáff nem btria az eeve- lekmény) 10 hatóság el|eni eröszak> négy izga. TŐI. Félő, hogy az ország nem birja az egye temekkel járó nagy kiadásokat és ezért ad­dig, amig a menekült egyetemek régi szék­helyükre nem térhetnek vissza, azt kívánná, hagy az egyes egyetemeken ne tartsák fOnn az tás, két pénzhamisítás, hatvannyolc rágalmazás és becsületsértés, 35 fegyveres erő elleni vétség, 32 magánlaksértés, 2 gyilkosság, 3 emberölés, 99 öngyilkosság, 376 baleset, 663 testisértés, 141 el­tűnés, 1845 lopás, 5 rablás, 12 zsarolás, 340 sik­kasztás, 240 csalás, 14 orgazdaság, 57 gyújtoga­tás, 9 okirathamisitás, 68 árdrágító visszaélés. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan előállítottak 480, letartóztattak 177 egyént. A bejelentett kár 2,171.327.750 korona. Ebből a nyomozás során 1,315.668.000 korona térült meg. — A város polgárainak személy- és vagyon­biztonságát az elmúlt esztendőben kielégítőnek mondhatom, f jlytatja a főtanácsos. A bűncselek­mények száma és súlya az előző évekhez viszo­nyítva lényeges apadást mutat, amiből — ha te­kintetbe vesszük gazdasági viszonyaink folytonos rosszabbodását és a munkaalkalmak egyre kisebb és kisebb számát — közbiztonságunk javulására kell következtetnünk. A tömegbüncselekmények közül csak öt nagyobbról kell beszámolnom, de a reudőrség munkája mind az öt esetben eredmény­nyel végződött, mert a tetteseket kinyomozta, őri­zetbe vette és a királyi ügyészségnek átadta. A mindig rosszabbodó gazdasági helyzet több hosszabb-rövidebb sztrájkot is eredményezett, de ezek hatósági beavatkozás nélkül rendben folytak le. mert munkaadók és munkások megtalálták a kiegyezésre vezető utat. Politikai gyűlésen csak egyetlen alkalommal tör­tént rendeletekbe ütköző cselekmény. A rendőrség az eljárást megindította és a nyomozati iratokat áttette az ügyészséghez. A bejelentőhivatal 5949 ügydarabot iktatott. Be­és kiköltözést jelentettek magánházakból és inté­zetekből 27.596, szállodákból 27.098 esetben. Kül­földről 4327 polgár jelentkezett. — A népszövetségi főbiztos betegsége. Bu­dapestről jelentik: A népszövetségi főbiztos legfőbb munkatársa és helyettese, Mr. Taylor a következő­ket mondotta: „Mr. Smidtnek semmi néven neve­zendő baja nincs, mindössze arról van szó, hogy a hónapokra visszanyúló és megerőltető szakadat­lan munkájával tuldolgozta magát, úgyhogy a fő­biztosnak egy-két heti pihenésre van szüksége. Ezen egy-két hét elteltével a főbiztos ismét abban a helyzetben lesz, hogy elláthatja munkáját, ugy mint azelőtt. A főbiztos orvosi tanácsadói meg vannak elégedve állapotának javulásával.

Next

/
Thumbnails
Contents