Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-13 / 286. szám

Egyes szám ára 2900 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (Fareáliskolával szemben.) Teleon 13-33. A .Szeged* megjelenít héttő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40( C 0, Budapesten és vidéken 45(00 kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. ,Vj0, i hasábon 1(00 másfél hasábon 15(0. Szövegközt 25 százalékkal drágább. * Apróhirdetés tiz szóig 6000 kur. Szövegközti közlemények soronként 7000, családi értesítés soronként 10000 kor ¥. évfolyam. Szeged, 1924 december 13, SZOMBAT. 286-ik szám. A kövek beszélnek... Vasárnap délben utoljára szólítja az ör?g Szent Demeter-templom harangja ünnepi misére a belvárosi híveket az ódon palánki istenháza csöndes boltivei alá. A kései barokkstilusu templom nemes és finom hajlású homlokzata, amelyen annyiszor nyugodott meg a régi Szeged és az uj város tekintete, magasságot és üdvösséget keresve és amelynek párkányán annyiszor pih«nt meg a békességes, szelíd galambok szürke csapata, rövidesen el fog múlni e földnek színéről, ahonnan bosszú idökön át az ég felé lendült, hirdetve a hitet, a rögök fölébe eoelkedist, az örökkévaló életet. Meghatottan állunk meg a msradandóság e szép és áhítatos müve előtt, amelyet ime most a mulandóság csákánya fog megérinteni és lassan a porba dönteni, a porbír, amelyből mindnyájan vétettünk és ahotá mindnyájan visszatérünk. Ez a puritán vonalú, a maga egyszerűségében is megkapó homlokzat a régi muitról beszél, amely nem máról- holnapra étt, a múltról, amelyben élet és művészet kezet fogtak, hogy boldogabbá és derflsebbé tegyék a világot, a múltról, amelyben szeretet és áhítat élt a lelkekben nagy és örök dolgokkal szemben, jóság és szépség virult ezen a fájón, ahol ma gyűlölség és barbárság igyekszik úrrá lenni ottan is, ahol a megváltó irgalomnak volna csupin szava. Megindulással köszöntjük az öreg templom finom mivü por áléját, melyen keresztül annyi boldog ifjú násznép sietett az Ur oltára elé és annyi hétfijdalmas szívű öreg anyóka tipegett a megváltó és vigasztaló örck Szeretet vérző lábaihoz, hogy a hideg kövekre roskadva a mennyei szeretet magasságaiba szárnyalhasson az imádság hófehér galambszárnyán. Ez a templom a régi Szeged testének egy d<rabja volt, a szív, amelyben a cor cordium világított és melegített fölserdülö és lehanyatló nemzedékeknek, minden kövéhez fohászok és sóhajok százezre tapadt és szinte nehéz elgondolni a régi város köveit régóta koptató benszülöttnek, hogy nemsokára üres telek mered majd a helyén szemeinkbe s Szent Demeter ódon egyháza helyet ad az uj, diszes, ékes, pompás és modern fogadalmi templomnak. Vasárnap délben utoljára gyűlnek a régi templonba a hívek ünnepi misére, a tömjén utoljára teríti szét lila fátyolát a borongó boltivek alatt, hétfőn már kezdődik a hurcolkodás és hamarosan megindul a még megmaradt falak és díszek leoontása is. Mikor ez a lehanyatló szent épület még fiatalon és frissen emelkedett a félnők és csillagok világa felé, e város polgárai között békesség és megértés, szeretet és egymás megbecsülése uralkodott. Egy Istenben hitlek és reméltek, közös célokért hevüllek, közös jövőért munkálkodtak, közös boldogságra törekedtek mindenféle rendű és rangú, hitű és nevű emberek a szőke Tisza partján, amelynek levegője és földje magyarrá edzette és szegedivé avatta Dugonics Andrást és Aigner Ferdinándot és egy szívvel, léiekkel az ősi és nemes város javáért bmgótká és áldozókká nevelte Sieged valamennyi lakóját, akár messziről jött jövevény lett fényen ez, akár századok óta ebben az áldett alföldi televényben gyökerező. Higyjük és reméljük, hogy a régi szellem, a régi bit, a régi remény és a régi szeretet letki egyességének szimbolikus templomát nem fogja végképpen lebontani és porba dönteni az uj idők értetlen és oktalan rombolóinak csákánya, akis konstruktív jelszavakkal indultak irtó hadiáraira a régi szeretet és egyetériés ellenében. Az uj templomban a régi szellem keres helyet: az Őrök Krisztus valódi is el nem muló szelleme. Szeged szebb lesz, mint volt — hirdette egyszer, valaha régen a legendás királyi szó, de f Szeged csak ugy lesz szebb, ha a régi polgári levezekeljük, és emberi és magyar erényeket mind egy A jövő templomába nem szabad a mult és szálig átmentjak a sokat hangoztatott jobb [ jelen véres és sáros csizmájával belépni. Az jövőbe és ha a mai zavaros és zimankós élet j Isten a szivet né?i és nem a jels:ót: az alábűneit és tévedéseit mind elhagyjuk és mind i zotos is bűnbánó szivet szereti is akarja. Az ellenzék nem veaz részt az Indemnltásl vitában. Budapesti tudósitónk telefonjelentise. A költségvetés tárgyalására holnap megválasztják a pénzügyi bizottságo'. A bizottság a javaslatot hétfőn tárgyalás alá veszi és kedden mér be is terjeszti véleményét, ugy hegy a jövő hétn a renuefgyülés mér le is tárgyalja. Az előjelek szerint gyorsan fognak vele végezni, mert a Ház mai összetételében komoly vitára nem lehet számítani. Ugyanis az ellenzék a vitában nem vesz részt. Aranyköltségvetés. Indemnitás, választójog. A tr.ai nap politikai eseménye az első aranyköltségvetés fceterjeiztése a nemzetgyűlésen. Bud pénzügyminiszter egyidejűleg indemnitásl javaslatot is (erjeszt a Ház elé. Ez a törvényjavaslat, ellentétben az utóbbi években beterjesztett indemnitási javaslatokkal, két szakaszból áll és kizárólag ma szorítkozik, hogy felhatalmazást kérjen a Háziéi régi keretek közt való továbbgazdálkodásra. Az 1924—25. számadási évre vonatkozó aranyköliségvetes adatai szerint ?z állami közigazgatás előirányzata 467,817.520 aranykorona kiadásstl szemben 387,887.020 óranyvorona bevétel éli s;emben, Vtgyis 79,930.500 arsnykorona hiány mutatkozik. Az állami üzemek cimén 288,764 510 aranykorona kiadással szemben 268,764.510 aranykorona áll szemben, vagyis 20 millió aranykorona hiány mutatkozik. Az 1924—25. évi aranyköliségvetés előirányzata szerint tehst összesen 99,930.500 aranykorona hiány mutatkozik, amely az 1923—24. é*re megállapiloit sranyköllségvetés 136,043.482 hiá.yávai szemben 36,112.982 aranykorona csökkenést je'ent. Rakovszky Iván belügyminiszter a választójogi javaslattá a következőket mondotta : — A válatziC ogi tö vényjuvaslit válaiztási rendeleten síaput. A szóbar forgó ierd:letet javiiottuk át es lizonyos technikailag szükségesnek mutatkozó módosításokat végeztünk rajta. Neker, mint képv seiőnek az a meggyőződésem, hogy a titKosságnak Magyarországon általában szeretnek túlzott jelentőséget tulajdoni* tani. A rétsági választás. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Három jelölt lép fel a réuági kerületben. Az egyik Lipcsey Miklós ügyvéd, a másik Pókal-Pivnl Béla, a külügyi társasig igazgatója, mindketten a demokratikus elien?4ki blokk tagjai. Velük szemben áll Bud János pénzügyminiszter. Esztergályos János elkobzott nyilt levele. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A pécsi államrendőrség lefoglalt egy csomagot, amelyben a „Világosiág"- nyomdában kiadót*, Esztergályos Jmos nem; elgyülési képviselő által szerkesz ett röpiratok voltak. A röpita'ok cime: ,Nyilt levél — Offener Briet". A nyilt levélben, amely német és magyar nyelven van megszerkesztve, Esztergályos János a picii választókhoz itt paraziták és ne legyenek diktatórikus fórumok. A tiszlitómunkát akadályozza meg a kormány azzal, hogy az ellenzéket kizárta a nemzetgyűlésről. A kormány magához ragadta a pénzügyi diktatúrát és ezután teljes politikai diktatúrára törekszik. A rendőrsig a röpiratokat elkobozta, az _ . _ ügyészség pedig a magyar nemzet megbecsülése izól. Elmondja többek között, bogy a demo- elleni vétség cimen eljárást iedit Esztergályos kratikus ellenzéknek nem felada'a az, hogy a * eue„. Az ügyet az 1921. évi III. t.-c. 8., esetkormány erőszakosságát fedezze éi szemet jeg 7-ik paragrafusába fogják minősíteni, hunyjon a szélhámosságok felett. Ne legyenek i (MMMAMMMMMMMMMMMAMMWMWMM 100 millió aranykorona deficit a költségvetésben A személyi kiadások 55 százalékát teszik a költségvetésnek. Az ország adózás szempontjából eljutott a végső határig. Bud János pénzügyminiszter nagy beszéde. Budapest, december 12. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla házelnök. Mindenekelőtt felolvasta a korményzó kéziratát, amellyel a kormányzó az első ülésszakot berekesztette és az uj ülésszakot mára bivta össze. Ezután megejtik a szavazást a nemzetgyűlés két alelnöki állására. Zsitvay Tibort és Huszár Károlyt ismét alelnökökké választották. Ezután Karaffiáth Jenőt háznaggyá, Bodó Jánost, Csik Józsefet, Forgách Miklóst, Hébelt Edét, Perlaky Gjörgyöf, Petrovics Gyulát, Láng Jánost és Héjj Imrét jegyzőkké választoiták. A szavazás megejtése u'án az elnök a nemzetgyűlés második ülésszakát megalakultnak nyilvánítja és az uj házszabályok értelmében javasolja, hogy az üléseket délelőtt tartsák, még pedig ugy, hogy a Ház naponként 4 órát tanácskozzon, az interpelláció elmondása szerdán és szombaton, a napirend megállapítása után történjen. Miutln azonban holnap már szombat lesz és az interpellálok a házszabályokban előirt formaságoknak nem tehetnek eleget, javasolja, hogy a legközelebbi interpellációs nap a jövő hét szerdáján legyen. A nemzetgyűlés az elnök javaslatához hozzájárul. Ezután Bud János pénzügyminiszter szólal fel és beterjeszti a költségvetési törvényjavaslatot, közvetlen utána pedig az indemnitási javaslatot is. Az elnök jelenti, hogy a javaslatok ki fognak nyomathatni és jelentéstétel végeit a bizottsághoz utaltatnak. A pénzügyminiszter beszéde. Bud Jínos pénzügyminiszter: Hosszú évek óta ez az eliő költségvetés, tmely minden tekintetben ama szigorú költségvetési elv alapján késíült, atrelyet egyrészt oz üllőm jogi követelmény előir, másiészt, ameljet kCvefni tell^a költségvetés előkészítésénél és ?mit még fontosabbnak tartok, a költségvetés végrehajtásánál. Tény, hegy 1914—15. óla ;endszeres költségvetési viták nem vollak. Terjesztettek be költségvetéseket, de azok keretek voltak csupán. A