Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-11 / 284. szám

Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (Főreáliakolával szemben.) TeleOD 13-33. A .Szeged' megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy bónapra helyben 40C C 0, Budapesten és vidéken 4KOO kor. Egyes szám ára 2000 korona SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, l hasábon ICM másfél hasábon 15C0. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 7000, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 december 11, CSÜTÖRTÖK. 284-ik szám. A magyar középosztály problémája angol világításban. A Times december 4-iki száma hosszú cikkben számol be a magyar viszonyokról, különösen pedig a magyar középosztály problémájáról. Az angol újság cikke van olyan érdekes, hogy lapunknak vezető helyén közöljük: Hat hónapja már, hogy Smith Jeremiás ur kisegítő tisztviselőinek kis nemzetközi csapatával együtt Buda szikláin ütötte fel a tanyáját, hogy ellenőrizze a kölcsönnek a felhasználását, melyet a nemzetek szövetségének a támogatása juttatott Magyarország részére. El lehet mondani, hogy ez idő alatt a szanálási tervezet beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat. Nem minden magyar fogja ugyan osztani ezt a nézetünket, mert nagyon sokan, főleg Budapesten, ma rosszabb helyzetben vannak, mint az év elején és a viszonyok nagyon kedvezőtlenül alakultak reájuk nézve. Pénz ugyan volt forgalomban és a pénzeszközök inflációja ugyanugy elevenséget idézett elő az üzleti életben, mint Németországban és Ausztriában történt. Akiknek nem volt keresetük, vagy jö vedelmük, azok vigan játszottak szalámi és sörgyári részvényekben és igy keresték meg, ami szükséges volt a megélhetésükhöz. Most, a korona stabilizációjával, bekövetkezett a reakció. Az üzlet pang és a pangás még fokozódik. Azok, kik az olcsó regényekből Budapestet egy vidám és könnyüéletü vátosnak képzelik, romantikus motívumokkal, a háttérben mámori ó cigányzenével és Tokajjal, bizonyára megdöbbennének a mai látásán. Sok üzlet be van zárva és esténkint még a városnak a belső része is sötét, mint a sir. Fölösleges költekezésre való pénz alig van. A bankok a három esztendő előtt felfogadott tisztviselőiket kitették az utcára. Az amatőr tőzsdések nem játszhatnak, mert az értőktőzsde halott. Legalább tizezer müveit középosztálybeli ember él Budapes'en, akinek nincs foglalkozása és nem tudja, hogy miből fogja megvenni a legközelebbi pár cipőjét. Mindazonáltal az újjáépítésnek a lényeges előfeltételei megvannak. A koronát sikerült stabilizálni. Ax állami bevételek meghaladják a nemzetek szövetségének az előirányzatát és a külkereskedelem állandóan javulóban van. A komoly üzletemberek, bármennyire nyomott is a hangulat jelenleg, bizalommal tekintenek a jövőbe. A viszonyoknak ezt a rohamos változását nem szabad alábecsülni, de szemükbe kell nézni a jelenségeknek. Az állami bevételek és magán közgazdasági tevékenység egyaránt időszakos ingadozásoknak vannak alávetve. Magyarország főgazdagsága a mezőgazdaságában fekszik. A nagy gazdasági élénkség mindig aratás után szokott beállani. Ilyenkor van a legtöbb pénz az országban: a mezőgazdák ilyenkor kapnak pénzt a termésükért és a kereskedők i yenkor intézik téli bevásárlásaikat. Mindez a moit lefolyt hónapokban játszódott le. Általános volt a reménység, hogy az állami bevételek és a külkereskedelmi forgalom adatai erős javulást fognak feltüntetni októberben; ugyanolyan biztos az is, hogy lassú hanyatlás következik a téli hónapokban, jövő nyár előtt nem lehet igazi képet alkotni a magyar közgazdaság állapotáról. Mindazonáltal a kilátások elég biztatók, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az idei termés nem volt nagyon kedvező. A szanálás munkáját ellenőrző főbiztos személyének a kiválasztása nem volt könnyű feladat. A magyarok kfilönösképen érzékeny nép és az egész országban nagyon erős áramlat jelentkezett az ellenőrzésnek bármely formájával szemben. A nemzetek szövetsége részéről nagyon helyes cselekedet volt, hogy egy amerikai állampolgárt választott ki erre a feladatra. Ez nemcsak az Egyesült Államok érdeklődését váltja ki a nemzetek szövetségének a munkája iránt, hanem helyes azért is, mert az amerikaiakat különösen sziveten látják a középeurópai országokban. Smith Jeremiás kétségtelenül az ilyen feladatokra alkalmas amerikaiak közül való. Éleslátású, megnyerő modorú egyén, nagy érzékkel a humor iránt; saját személyét bizonyos fokig nem szereti előtérbe tolni és modorában nigyon egyszerű. Azt hiszem, a magyaroknak nem lehet az az érzésük, hogy diktátorral van dolguk. Ügyvédi szeme azonban a dolgok mélyére tekint. Jelenleg a legnagyobb probléma, hogy mi történjék a fölös számú értelmiséggel, smely azelőtt a kormány szolgálatában állott és most reménytelenül soriédott össze egy negyedére zsugorodott országban. A monarchia összeomlása után ezrével rajzottak Budapestre, — tisztek, akiknek ezredei megszűntek, hivatalnokok, akiknek helyét csehek és oláhok foglalták el, tanitók és tanárok, akik elvesztenék iskoláikat. Egyesek közgazgasági vál alatokban helyezkedtek el, ahonnét most elbocsátották őket. Nagyobb részük azonban egyszerűen a kormány alkalmazottainak és nyugdíjasainak számát szaporította s mikor kevésnek találta a javadalmazását, fizetésemeléseket követelt, a kormány pedig visszariadt az átfogó jellegű fizetésrendezéstől és egyszerűen előléptetéssel enyhítette a helyzetűket. Ma az az átszúrd helyzet, hogy az államnak 33 883 véglegesített alkalmazottja van a régi Mígyaiország 28.543 közalkalmazottjával szemben. A kormánynak nincsen szándékában, hogy | feláldozza a fölös tisztviselőket, mindaddig, mig másutt el nem tudnak helyezkedni. Látva, hogy az élet miként párolgott el Budapestről, mióta az inflációnak csalóka fátylát lerántották róla, fel kell merülni a kérdésnek, hogy Magyarország ezt az ötven és egynéhányezer agyat el tudja-e helyezni nekik megfelelő állásokban, vagy arra van-e ítélve, hogy egy második Bulgária, egy tisztán mezőgazdasági ország legyen belőle? Ha nem, miként lehet elképzelni Budapestnek, egy milliós lakosú, nagy ipart és kereskedelmi városnak a fennmaradását? Ez a nehéz szociális probléma lebeg a magyar kormánynak a szeme eíőtt, amely a hátoru óta serényen igyekszik az ipart fejleszteni. Egy rgészen uj texilipar keletkezett Csehszlovákia rovására, mely gyapjú- és pamutárukban az ország szükségletének már negyven százslékát fedezi. Az uj iparnak a főpiaca a magyar mezőgazdasági vidékeken van; más szavakkal a mezőgazdaságtól függ és a gszdát látja el ruhával, cipővel, mezőgazdasági gépekkel és szerszámokkal. Jelenleg az ipar stegnál, mert a gazdák helyzete sem a legrózsásebb, de ba a mezőgazdaság felvirágzik, a gyáraknak lesz munkájuk és Budapestnek és a többi nagy városoknak a kereskedelmi élete felszívhatja a középosztálynak azt a feleslegét, melyet a hullámok a partra vetettek. Ez adja a legfőbb reménységet a kibontakozásra. Bármely szempontból tekintjük is, Magyarországnak a jövője mezőgazdaságának a jOvöjé'öl függ. Jó termés esetén az egész ország fellendül; ba rossza termés, nyomorúság terűi szét mindenfelé MMMWMIMMMM^^ Lesz-e kibontakozás a képviselők kizárásából származott konfliktusból? (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) A baloldali ellenzék véleménye szerint Bethlen gróf parlamenti nyilatkozata teljesen elmérgesitette a helyzetet. Az ellenzék vezető politikusainak az a nézete, hogy a miniszterelnöknek ez volt a célja, mert különben nem volna érthető, miért fűzött oly kommentált Almdssy gróf indítványához, amelyben kijelenti, hogy a képviselők kizárásának visszavonása kegyelmi tény és ezt egy opogyilkossal szemben is szokták alkalmazni. Bethlennek jól kellett tudnia azt, hogy mai nyilatkozata ujabb provokáció. Az egységespárt ugy mentegeti a miniszterelnök eljárásá', hogy az természetes következménye annak, hogy oz ellenzik nem tett eddig semmiféle közeledési kisérletet. Az ellenzék azonban kijelentette, hogy nem személyi sérelmek orvoslására, hanem a parlamentárizmus biztosítására törekszik. Betklen pedig mindezek után a kegyelem gyakorlását feltételhez köti és ptdig thhoz a feltételhez, hogy a kizárt képviselők bocsánatot kérjenek. A helyzet ismerői azt a nézetet vallják, hogy a kormány az ellenzék kizárásával valamilyen célokat takar. Ezt a feltevést még megerősíti Eckhardt Tibornak tegnapi burkol itartalmu beszéde és Szilágyi Lajosnak a tegnapi ellenzéki vacsorán tett éles kijelentései. Minden jel szerint a holnapi ülésen elfogadják Almássy indítványát, a házszabályrevizió riszleges vitáját berekesztik és az uj ülésszak megnyitása után esetleg hatályon kivül helyezik a tizenöt képviselő kizárására hozott határozatot. Az elmondottakból és történtekből azonban arra lehet következtetni, hogy az ellenzik nem fog risztvenni az üliseken és igy a költségvetés és más szőnyegen lévő fontos ügyek kidolgozásánál sem lesz jelen. Hogy ebből milyen veszedelem szárm«zh*tik, arra Apponyi Albert már rámutatott és aggodalmát magáévá teste a miniszterelnök is. A fent elmondottak természetesen csak véleminyek is nem pozitívumok, amiről különben a mostani nagy khaoszban szó sem lehet. Hogy milyen lesz a kibontakozás, azt még a legbeavatottabbak sem tudják. Az ellenzék különben az uj ülésszak megnyitása után dönteni fog. Az uj ülésszak megkezdése a kizáratást megszünteti. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Az « ami azt jelenti, hogy az ülisszak megnyitása egységespárt ma este a parlamenti kizárások j után a kizárt kipvlselők kizáratása irvinyfigyében értekezletet tartott, amelyen elhatároz- j telenné válik. Az azonban mig kitsiges, hogy ták, hogy Almássy indítványához csatlakoznak, I a baloldali ellenzik megjelenik-e a Házban. Andrássy az (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Qróf Andrássy Oyula a közeljövőben választókerületében, Budán beszámolót fog tartani. Beszámolójában további politikai magatartásáról fogja határozatát leszögezni. A Szeged munkatársának alkalma volt gróf Andiátsy Gyulával beszélni, aki kijelentette, hogy a házszabályrevizió tárgyalásának keretében fel akart ugyan szólalni és észrevéte'eit mrg akaita ugyan lenni, de miután látt?, hogy semmiféle felszólalásnak egyezkedésről. eredménye nem volt, letett eredeti tervéről, nehogy a vitát még tovább húzza. Andrássy Qyula gióf munkatársunknak arra a kétdéséte, hogy ba a kormány az általános, titkos, egyenlő választói jogot törvinnyiemelné, az ellenzék feladhatná-e passzivitását és nem kellene éles harcot folytatnia a házszabályrevizió ügyében, ezt válaszolta: — Ez a ténykedés alapjában érthető és elfogadható volna, azonban az a baj ilyen meg*