Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-10 / 283. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Deák Ferenc-utca 2. (Fö­reáliskolával szemben.) Tele­on 13-33. A .Szeged* megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40CC0, Buda­pesten és vidéken 45C00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, ) hasábon 1C00 másfél hasábon 151.0. Szöveg­közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 7000, családi értesítés soronként 10000 kor ¥. évfolyam. Szeged, 1924 december 10, SZERDA. 283-ik szám. A német választások. Franciaország él Nagybritannia után vasárnap délelőtt a német birodalom választóközönsége járult az urnák elé. Ö! esztendővel ezelőtt Né­metország elvesztette a nagy háborút és a mai Németország nem az a félelmetes nagyhatalom, amely volt a császári uralom idejében. Mégis most a német választások eredményét sokkal nagyobb érdeklődéssel várta Európa közvéle­ménye, mint bármikor azelőtt. Régente Német­ország államformája parlamentáris intézmények­kel enyhített abszolutizmus volt és kifelé kö­zömbös volt, bogy bármiként döntenek a vá­lasztók a szavazás alkalmával. Ma tudja a világ, bogy harmincnyolcmillió választónak a szava­zata, akik a legszélesebb körű, egyenlő és tit­kos szavazással gyakorolják állampolgári jogai­kat, a német népnek az ekaratát fejezi ki. Tudji a világ azt is, hogy harmincnyolcmillió ember­nek az akarata, meggyőződése, még ba egy legyőzött népről van is szó, olyan dinamikai erőt képvisel, amelyet semmibe venni nem lehel. Németország Európának legjobban centrális fekvést! országa, ipara, kereskedelme, mezőgaz­dasága és kulturális ereje óriási s minden Is­győzöttség mellett rendkívül fontos, hogy ez a Németország minő módon és milyen mértékben akarja kivenni a részét egy szétdúlt és elpusz­tított kontinens újjáépítésének nagy munkájából. Mig a német kérdés rendezve nincr, addig Európában nincs béke és a németség ellenére, a németség legyűrésével az uj Európát meg­teremteni nem lehet. A német választók ma ezekről a kérdésekről döntöttek és a német választók, amennyire az egyes pártok által megszerzett mandátumok számából meg lehet ítélni, nem a háborúsko­dás folytatását és nem a politikai feszültség fenntartását, hanem a békét és a termelő mun­kának a biztosítását akarják. Névleg harminc párt küzdött a mandátumok megszerzéséért, de a kisebb frakciók már kezdettől fogva sikerte­lenségre voltak kárhoztatva. Igy a mérkőzés tulajdonképen két nagy csopon, mondhatnók világnézleti elv között folyt le. Az egyik cso­port a szociáldemokratákat, a centrumot, a demokratákat és a bajor néppártot foglalta magában. Es a csoport a megértés, a belső rend politikáját hirdeti. A másik csoport zömét a német nemzeti párt alkotja, amely a cézári Németország hagyományait akarja feleleveníteni. Ennek a csoportnak a jelvénye a horogkereszt, vezéralakjai pedig Tirpitz és Ludendorff. ök, akik a háborút elvesztették s akik közvetlen az ösize omlás után mélyen hallgattak, ma szó­szólói akarnak lenni a német nemzeti gondo­latnak. Német nemzeti politikát akarnak belső visszavonás szításával, költő ellentétek felidé­zésévé!. Ugyanazt a lélektani ellenszenvei akar­ják kihivri, amely a háború idején az egész világot sorompóba állította Németország elíen és n„gbukiatta a Dcatschland, Deutschland fíber ailes je szavát. Azt a politikát akarják fel­eleveníteni, s melyet meg kellett szenvedni a másik, dolgozó, gazdasági és kulturális értéke­ket tercelő s «z egész világ becsfliését kiér­demlő Néme országnak is. A mostani választásokon ez a politika szen­vedett vereséget. A nagy fogadkozások után, hogy megszerzik a birodalmi gyűlés többségét, a német nemzetiek kettővel kevesebb mandátumot hozlak be, mint amennyi fölött az utolsó biro­dalmi gyűlésen rendelkeztek. Tagadhatatlanul 102 mandátum még mindig tekintélyes szám egy olyan képviseleti testületben, melynek egész létszáma 489 főből ál), de a hangulatnak elle­nük v«ló eltolódását mutslja, hogy segéd­csapataik, a német néppárt és az úgynevezett nemzeti szocialisták erősen megfogyatkoztak E ezzel sxemben a túlsó oldalon, a baloldali pár­tok erősen ^meggyarapodva kerültek vissza a birodalmi gyűlésbe. A válasz'ás igazolta a szo­ciáldemokrata pártnak a politikáját, amely az újjáépítés idejére felfüggesztette a társadalmi harcot és megegyezést keresett a demokratikus alapon álló polgári pártokkal és igazolta azok­nak a polgári pártoknak a politikáját is, ame­lyek nem átallották, hogy még az intcrnacionális­nak kikiáltott szociáldemokratákkal is együtt haladjanak, mikor az otszág újjáépítésétől és a nemzetközi béke megteremtéséről van szó. És itt kell leszögezni, hogy már a mult biro­dalmi gyűlésen és a mostani választáson a szociáldemokráciának a legerősebb fegyvertársa a centrum vol», a német katholikusok pártja, amely ugyantigy indult neki politikai pálya­futásának, mint nálunk a néppárt, de időközben rájött, hogy medern államokban pártok számára igpzi erőt csak a demokrácia és a széles nlp­rétegekre való támaszkodás kölcsönözhet. A német válmtások másik érdekes tanul­sága a kommunisták visszaszorítása. A mult választások alkalmával, mikor a kommunisták 62 mandátumot hoztak be és a szivazatok számát tekintve, második pártja lettek a biro­dalmi gyűlésnek, a polgári társadalom ijedten látta a vörös rxdikalizmusnak a térfoglalását. Most a szociáldemokraták visszaszerezték a kommunistáktól, amit legutóbb elveszítettek. Jobb- és baloldali radikalizmus egyaránt csaló­dott számításaiban. Ugy látszik, a német vá­lasztók többsége meg van elégedve azzai az iránnyal, amely a szélsőségektől mentem, tar­tózkodni kiván a kalandok politikájától. A vá­laszték most honorálták a nyugati hatalmikkal juüusban történt megegyezést, a Ruhr-vidéki megszállás likvidálását, a pénz értékállandósá­gának biztosítását és a bel»ő rendnek mellék­tekintetek nélkül való fenntartását. A né net választás ezért nagy megkönnyebbülés egész Európa számára. A német választók nemcsak a maguk sorsáról, hanem az egész kontinens sorsáról is döntöltek. ÍMMWMMMMMMMMMMt Pénteken megkezdődik a nemzetgyűlés uj ülésszaka. Érvénybelép a házszabályrevizió. indemnitási javaslatot s ezzel kapcsolatban az összes pénzügyi kérdésekre kiterjedő expozét ad. Az indemnitás vitája körülbelül négy nspotfog igénybevenni, ugy hogy a következő pénteken, vagy szombaton már a Ház megkezdhsti kará­csonyi szünetét, amely négy hétig fog tartani. Ilyenformán jánuár közepén ül östze a nemzet­gyűlés, hogy letárgyalja a költségvetést. Budapest, december 9. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) A házszabályrevizió vitája, ugy számítanak, meg két napig tarthat. Amennyi­ben csütörtökön a tárgyalást befejezik, nyom­ban be Is zárják az ülésszakot és pénte­ken uj ülésszakot nyitnak meg. A pénteki ülésen aztán újjáalakítják a nemzetgyűlés tiszti­karát, majd még ugyanazon az ülésen fiurfjiaos pénzügyminiszter benyújtja a költségvetést és ^MMMWVMIWWM^^ Szombaton és vasárnap lesz a miskolci pótválasztás. 14-ére tűzték ki. Minthogy Huskának abszolu többséggel való megválasztásához mindössze 184 szavazat hiányzott, a pótválasztáion biztosra veszik megválás itását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tudva­levő, hogy Miskolc első kerületében pólválasz­tás lesz Huska és Borbély-Maczky, a fajvédő jelölt között. A pótválasztást december 13. és A demokratikus ellenzék tiltakozása. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A de­mokratikus ellenzéki blokk nemzetgyűlési kép­viselői tiszteletére hétfőn este a Royal-szálló fehértermében vacsora volt, amelyen annyian jelentek meg, hogy a terem szűknek bizonyult az érdeklődök befogadására. Az ellenzéki blokk tagjai közül megjelentek Pakots József, Dénes, Fdbtdn, Hegymegi Kiss Pál, Szilágyi Lajos, Létay, Nagy Vince, Peidl Oyula, Pikler Emil, Propper Sándor, Rupert Rezső, Vázsonyi Vil­mos, Vanczák és kivülök számos előkelőség. Az első felköszöntöt Zsombor Qyula nyugal­mazott államtitkár mondotta, amire Szilágyi Lajos válaszolt. Megállapítja, hogy ez a blokk a becsület és az őszinteség nyomán átokult. Hitvány vádaskodás a forradalom vádjával illetni őket és visszautasít minden ilyen irányú gyanúsítást. — Megnyugtathatunk mindenkit — mon­dotta —, hogy mi egyáltalán nem gondolunk forradalomra, hiszen kitudódott, hogy kiknek a kezeiben vannak a fegyverek. Emiékeltetem a túloldalt üt Wild-ügyre. Nem forradalmat aka­runk, hanem választójogot, titkosat, községen­kintit és nőkre is kiterjedőt. Nem válaszolok Bethlennek, mert nem akarok riposztozni akkor, aruieor onnan, ahol erre válaszolhatnék, ki­zciník. Künn a bárány, benn a farkast mi nem játszunk. Nekem még elintézetlen ügyem van Bethlennel, de kiprovokálta belőlem a sér­tést akkor, amikor belém fojtotta & szót abban a pillanatban, amelyben ki akartam jetenteni, hogy mi, po'gátok szolidaritást vállalunk s ki­vezetett szociáldemokratákkal és Pályi Edével. Ami az utóbbi hónapokban és most förtédk, nem egyéb, mint a kormánynak a diktatúrára való fokozatos törekvése. Jellemző, hogy Bethlen, ha nem is teljesen nyiltan, Rassayval szövet­kezik (percekig tartó tüntetés Rassay ellen), de nekünk nem szabad vele összefognunk. Nevetséges, hogy engem keresztény szempontból vesznek kri­tika alá és kereszténységemet támadják. Mi nem a zsidóknak teszünk szolgalatot, hanem a demokrácia ügyének. Nekünk nincsenek személyi szempont­jaink, de tárgyi követeléseink vannak. Ez a mos ani választójog a reakció védelmére való. Én ürítem poharam arra, hogy ezt az embert —• Bethlent — hagyja el hagyományos sze­rencséje. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Ezu'án Peidl Gyula emelkedett szólásra. Nem szeretek ugyan a fehér asztalnál megjelenni, de az egyetlen alkalom most — mondotta — a szólásra. Általános, titkos választói jogot köve­tel. A feudalizmus összefogott a bankokráciával. Hamis beállítás az, bogy a harc a házszabály­revizió körül forog. Hajlandók lettünk volna belemenni a házszabályrevízióba, de előbb kö­veteltük volna az alkotmányjogi biztosítékok le­jektetését. Itt nincs az országban választót jog, nincs sajtószabadság, nincs gyülekezési szabad­ság. Azok a forradalmárok, akik a kibontako­zást teszik lehetetlenné, akik azt sem engedik meg, hogy véleményünket kifejtsük. Tiltakozni kell az ellen, hogy a pénteki eseményt mi idéz­tük volna elő. Ezt a többség tervezte, mert nem akarták meghallgatni véleményünket. Elítéli az olyan ellenzéket, mint amilyen Rassayé, aki 99 százalékban együtt halad Heinrichékkel. Ezután a panama-ügyekről beszélt, amiket, úgymond, . tisztázni kell. Beszédét nagy tetszéssel fogadták. | Ezu'án Pakots József szólalt fel. Ha forra­dalomról egyáltalán szó lehet, mondotta, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents