Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-05 / 280. szám

1924 december R 8 2 K 5 B r líéres összeütközés Belgrádban egyetemi hallgatók és rendörök között. Belgrád, december 4. Polit és Bazala zág­rábi egyetemi tanárok nyugdíjazása ellen tilta­kozandó, a belgrádi egyetemi ifjúság mára gyűlést hívott össze. A gyűlésen hozott rezo­lució szövegét egy 10 tígból álló küldöttség akarta átadni a rektornak, a rendőrség azon­ban utjukat állotta és szétosztásra szóli olts fel őket. Az ifjúság a felhívásnak nem engedelmeske­dett, mire a rendőrség erőszakot alkalmazott. Valóságos utcai harc fejlődött ki, amelynek fo­lyamán mindkét részről lőfegyvereket is hasz­náltak. A rendőrség végül is az ifjúságot az egyetem aulájába szorította fel, ahol ismét több lövés dördült el. Hét diák súlyosan megsebesült, okik közül egy estére bele ts halt sérüléseibe. Tiz diák, öt polgár és két rendőr súlyosabban, három pedig könnyebben sebesült meg. A rendőrség 10 diákot letartóztatott. Ellenzéki körökben azt állítják, hogy a véres összeütközést a rendőrség erőszakos fellépése okozta. A rendőrség ugyani* minden ok nélkül kivont fegyverrel támadt a diákokra. Az össze­ütközés után az egyetem közelében az utcákat elzárták és csak a közCmég szétoszlatása után nyitották meg újra. Izgatott gyiilés után az iparosok elhatározták, hogy a hatósági üzemek ellen még a kormánynál is eljárnak. Szeged, december 4. (Saját tudósítónktól.) kz egyre nagyobb bulámokit verő hatósági üzemek ügyében csütörtökön este izgatott han­gulatu gyűlést tartottak az ipartestületben a sűtö és mészáros szakosztályok. Kiss Géza elnöki megnyitója után Körmendy Mátyás ismer­tette, hogy a város most egyattes részvény­társaságot akar alakítani a hatósági kenyér- és húsüzemből. A részvények majoritása a szegedi iparosságnak állana rendelkezésére, amennyiben a város a részvények 52 százalékát fogja fel­ajánlani az iparosságnak. A nyolc igazgatósági tagság közül pedig őt jutna az iparosoknak. Izgatott hangulatu vita keletkezett ezután, körülbelül tizen szólaltak föl, a kik mindannyian hevesen keltek ki a hatósági üzemek ellen. A gyűlés ezután egyhangúlag kimondotta, hogy nem látja kívánatosnak a részvénytársaság meg­alakítását. Dr. Pálfy József a szenvedélyes htngulatban indítványt terjesztett be, amely szerint az ipa­rosság tiltakozik a részvénytársaság megalakí­tása ellen és ragaszkodik a törvényhez, A rész­vénytársaságban már azért sem vehet részt at iparosság, mert nincsen megfelelő tökéje. A gyűlés elhatározta ezután, hogy a kama­rával együtt a leghatározottabb formában el fognak járni a hatósági üzemek teljes megszün­tetése érdekében a polgármesternél, a főispán­nál, valamint a kormánynál is. MMMMMMfW^^ Esküdt Lajos: egy expresszionista Dugovics Titusz. Budapest, december 4. Az Esküdt-pör mai foly­tatólag 3S főtárgyalását egynegyed 11 után nyitotta meg a biróság. Töreky tanácselnök felkérte dr. Gál Jenőt, Lan­desmann és Forbáth vádlottak védőjét vádbeszé­nek megtartására. Dr. Gál azzal kezdte beszédét, hogy közéletünk szomorú jelensége ez a pör. Esküdt az expresz­szionista Dugovics Titus, aki a halottal együtt akar a mélységbe sülyedni, a homo deliquens típusa, vagy egy Don Quixote, aki a szélmalmokkal foly­tat narcoL Ezután hosszasabban foglalkozik Esküdt egyéniségével. A panamavádak kiinduló pontjaiban ellentétes állást foglal el a királyi ügyésszel szem­ben. A királyi ügyész approbalta azt, hogy köz­életi nagyságaink kiviteli ügyekben eljártak. Kérdi, valaha ismeretes volt-e a nemzeti kiválóságaink előtt a protegálás ilyen formája. A panamák ott kezdődtek, ahol az ország erkölcsi integritása van megtámadva. Hosszasan cáfolja ezután az Ügyésznek azt a beállítását, amely szerint Esküdt közhivatalnok lett volna. — Ami Esküdt közhivatalnoki szereplését illeti — mondja a védő —, ha külön tisztázásra szorul az, hogy valaki közhivatalnok- e, vagy sem, az már nem közhivatalnok. A közigazgatási ágak nem konkurrálhatnak egymással, csak egymás mel­lett haladhatnak. A földmivelésügyi miniszter ki sem nevezhette Esküdtet. Ez csak törvényes státus­beli alapon történhetett volna. — Nem lehet a nemzetnek — folytatja — fel­adata, hogy a panamavádak jogi vonatkozásain járjon tojástáncot, hanem a panamák kiirtásában. Ebben a panamában pedig elpusztult egy hatal­mas ember, egy tiszta, makulátlan ember. A po­litikai fertőbe az egyéni becsületet is belevitték. A csalás és zsarolás bűncselekményeivel foglal­kozik ezután a védő. A királyi ügyész megálla­pításairól beszél és polemizál ezekkel. Majd a For­bát-esettel foglalkozik. Forbát ismerte Esküdtet és cége irodájában készültek az ismert ajánlatok. Itt Esküdt azokat vádolja meg, akiknek ő adott pénzt, mikor kétmilliót helyezett el náluk. Itt is össze­omlik a vád, amely Esküdt közhivatalnoki jellegé­nek feltevésén alapul. Beszéde végén valamennyi vádlott felmentését látja szükségesnek. A biróság igazságot jelentő szózatát várja, amely megtisztító erővel hat. A biróság ezutáo holnap reggel 10 órára ha­lasztotta a tárgyalás folytatását. A mérnökegyesiilet vitaülése a tanyai vasút ügyében. Szeged, december 4. (Saját tudósítónktól.) A szegedi mérnökök és építészek egyesülete csütör­tökön délután 5 órakor Thiering Oszkár műegye­temi tanár elnökletével rendkívül érdekes vitaülést tartott a kereskedelmi és iparkamara gyüléstermé­ben. A vitaülésnek, amelyre az egyesület vendége­ket is meghívott, egyetlen tárgya az alsótanyai gazdasági vasat kérdése volt. Torlai Artúr tartott a fontos és aktuális prob­lémáról alapos szakszerűséggel átgondolt előadást, amelynek keretében kiterjeszkedett a kérdés min­den fontosabb technikai és gazdasági részletére. Előadását a tanyai vasút ügyének negyedszázados történetével vezette be. Elmondotta, hogy a város a husz vágánykilométernyi vasutanyag megvásár­lásával a cselekvés terére lépett, ez az első kézzel­fogható eredménye a vasút megvalósításáért indi­tott küzdelemnek. A kérdés historikuma ujabb bizonyítéka annak, hogy az ilyen politikummen­tes, kizárólag közgazdasági jellegű tervek milyen nehezen valósulhatnak meg Magyarországon. Tizenkét és fé! évvel ezelőtt, 1912 májusában megtartották a Szesztay-féle vasútvonal közigaz­gatási bejárását és minden jel arra mutatott, hogy a terv a megvalósulás stádiumába jutott. Két év múlva azonban egy knlörtoen kiváló közigazgatási férfiú fölvetette a re f nyomtávolu nagyvasut tervét és ennek hatása alatt a gazdasági vasút tervét elejtették, de a nagyvasutból sem lett semmi. — Hivatásomnál fogva — mondotta Torlai Artúr p- én nem lehetek a nagyvasut ellensége, azon­ban figyelembe kell vennünk a lehetőségeket és a viszonyokat. Foglalkoznom kell a kérdéssel, mert még most is fel-felbukkan a kívánság, hogy ne a kisvasutat, hanem a szeged—halasi helyiérdekű vasutat épitse fel a város. Kétségtelen, hogy erre is szükség lenne, ez a vasút azonban nem szol­gálná annyira Szeged érdekeit, mint a keskeny­vágányu tanyai kisvasút. Nekünk olyan vasútra van szükségünk, amely a város vonzóhatását nö­veli. Olyan vasút mellett foglal állást, amely Alsó­tanya minden részéről könnyen megközelíthető, amely bejön a városba és mindenféle szempont­ból 'alkalmazkodik a viszonyokhoz, amelynél nem kell különböző országos szempontokra tekintettel lenni. Az ilyen vasúttal lehet csak megakadályozni azt, hogy Alsótanya esetleg más gazdasági köz­pont felé gravitáljon, mint ahogyan a háború előtt Szabadka felé gravitált. Ami a nyomtávolságot illeti, erre vonatkozóiaga keskenyvágányu vasutat tartja célszerűnek, még pedig1 azért, mert igy az apró magánbirtokokból és kisbérietekből álló tanyavilág terményei első­sorban a szegedi piacra kerülnének és nehezeb­ben szívhatná fel a főváros. A termények átrakása ugyanis a széles nyomtávolu Máv-vonalra csök­kentené a fővárosi piac vonzó hatását. Ismertette ezután Torlai Artúr Szesztay László vonaltervezetét, amely szerint a kisvasút a Mars­térről indulna ki a Béke-utcán, a Londoni-kör­úton, a Tisza Lajos-körúton, az Alsó-Tiszaparton keresztül érintené a Tisza-pályaudvart és a Ren­dező-pályaudvart, keresztezné a szabadkai ország­utat és a szabadkai vasútvonal érintése után ha­ladna Kunhalomig, ahol két ágra szakadna. Az egyik ág az erdőőri szakiskolánál, a másik ág Mérgesnél végződne. A Mars-tér és az etdőőri szakiskola közötti vonal 33, a másik 37 kilométer. Ez a vonalvezetés némi módosítással a mai vi­szonyoknak is megfelel. Szesztay terve szerint a Rendező-pályaudvarnál lenne a kisvasút átrakó állomása. Az előadó szerint ez helytelen, mert a Rendező nagyon messze van a várostól. A Tisza­pályaudvar alkalmasabb lenne erre a célra. Mivel a vasútvonal jelentékeny része magán­birtokokon halad keresztül, körülbelül 200 hold föld kisajátítására lesz szükség. A kisvasút teher­forgalmát teljesen el kell különíteni a személy­forgalomtól, mert csak igy állitható össze jó menet­rend, ami a jó vasút legfontosabb feltétele. A hajtóerő kérdésében a benzin-elektromos mozdo­nyokat tartja a legalkalmasabbnak. Ezekkel a vontatógépekkel Skandináviában nagyon szép ered­ményeket értek el. Az ottani eredmények szerint a gőzmozdonyok és a benzin-elektromos mozdo­nyok között 1:2 az arány az utóbbiak javára. Az alsótanyai kisvasút — még az 1914. évi álla­potok mellett is — jövedelmező üzleti vállalkozás lenne, amennyiben a legkevésbé optimisztikus számítás szerint évi harminckétezer aranykorona tiszta haszonra lehet számítani. Ez ugyan kis ka­s matozás, de a vasutból olyan hatalmas indirekt hasznok származnak a városra, hogy a kamat­differencia elenyészik mellettük. A vasutat a város maga épitse meg és maga is kezelje, de a közigazgatástól teljesen függetle­nül. Legalkalmasabb megoldás az lenne, ha a vasút ügyeit egy olyan részvénytársaság irányí­taná, amely rendelkezik a kereskedelmi mozgás teljes szabadságával és amelynek elnöke a város mindenkori polgármestere, igazgatósága pedig a város vezetőségének tagjai és a város érdemes és hozzáértő polgárai közül kerülnének ki. A jó vasút maga megteremti a forgalmát. A város által meg­vásárolt husz vágánykilométernyi vasutanyag fel­használásával először a Várostanyáig tartó vonal­szakaszt kell kiépíteni, mert így a vonal már fel­használható a szakasz további részéhez szükséges anyagok szállítására. — Általában az a felfogás, — mondotta Torlai Artúr —, hogy a vasút közelebb hozza a tanyát a városhoz. Ha helyes is ez a feltevés, az is igaz, hogy a vasút a várost viszi ki a tanyára. Ezért kell mindenkinek minden erővel küzdeni a kis­vasút mielőbbi megvalósításáért, mert a kisvasút uj fejlődési lehetőségeket teremt és uj életet ébreszt. 1834-ben Nürnberg város polgárai társultak, hogy megépítsék az első vasúti vonalat. A bajor Ober­medicinal Collegium akkor tudományosan meg­alapozott szakvéleményt terjesztett a bajor király elé és abban kifejtette, hogy a vasút gyors moz­gása agybetegséget idéz elő, az államnak tehát az a kötelessége, hogy ha polgárait a vasút haszná­latától már nem is tilthatja el, de akadályozza meg, hogy azok a polgárok, akik nem utaznak, ne is láthassák a száguldó vasutat, amelynek né­zése is alkalmas a kérdéses agybetegsegek elő­idézésére. Kötelezze tehát az állam a nürnbergi polgárokat arra, hogy a vasutvonalat magas deszka­kerítéssel zárja el a kíváncsi szemek elől. Most nem merülnek már fel ilyen kívánságok, sőt ellen­kezőleg, az a kötelességünk, hogy lebontsuk azt a deszkafalat, amely a tanyai vasút körül támad különböző részletkérdések kiélezése és a lényeg elposványositása következtében. Torlai Artúr nagy tetszéssel fogadott előadása után érdekes vita indult meg, amelyben többen részt vettek. Gárgyán István alsótanyai gazda az­iránt érdeklődött, hogy a nagytávolságú állomások között lesznek-e megállóhelyek és hogy a kihasí­tott legelőterületek béréből fedezheti-e majd a vá­ros az építési költségek amortizációját? Dr. Tonelli Sándor kamarai titkár rektifikálja az előadó egy tévedését. A rendes nyomtávolu nagy­vasut terve nem 1914-ben, hanem 1918-ban, a háború utolsó évében merült fel, amikor Cicatricis Lajos főispán megállapodott a kereskedelmi és a hadügyminiszterekkel, hogy a Szerbiában lefekte­tett hadivasutak teljes fölszerelését ingyen kapja meg a város. Akkor még hittek a győzedelmes háborúban. Ilyen körülmények között bűnt követett volna el az a közigazgatási férfiú, aki nem fogadja el az ajánlatot és nem a nagyvasut mellett Foglal állást. Kijelenti, hogy a nagyvasut hive, mert ehhez nemzetgazdasági érdek fűződik, amely fontosabb a lokális érdekeknél, de a mai viszonyok mellett a nagyvasut nem valósítható meg és igy a kisvasutat kell megvalósítani. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a Szesztay-féle vonalterv módosítását tartja kívánatos­nak, mert a déli vasutszárny és a trianoni ország­határ között tulnagy a távolság. Trianon egyéb­ként a ki3va3ut rentabilitása szempontjából ked­vezőbb helyzetet teremtett, mert Alsotanya leg­népesebb déli részét elzárta Szabadkától és igy az is Szeged felé gravitál. A Mars-téri végállomás tervét is mődositandónak tartja, mert a vonat könnyen bevezethető a Rudolf-térre, ahol a tanyaiak helyben kapják a piacot.

Next

/
Thumbnails
Contents