Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-05 / 280. szám

1924 december R 8 2 K 5 B r líéres összeütközés Belgrádban egyetemi hallgatók és rendörök között. Belgrád, december 4. Polit és Bazala zágrábi egyetemi tanárok nyugdíjazása ellen tiltakozandó, a belgrádi egyetemi ifjúság mára gyűlést hívott össze. A gyűlésen hozott rezolució szövegét egy 10 tígból álló küldöttség akarta átadni a rektornak, a rendőrség azonban utjukat állotta és szétosztásra szóli olts fel őket. Az ifjúság a felhívásnak nem engedelmeskedett, mire a rendőrség erőszakot alkalmazott. Valóságos utcai harc fejlődött ki, amelynek folyamán mindkét részről lőfegyvereket is használtak. A rendőrség végül is az ifjúságot az egyetem aulájába szorította fel, ahol ismét több lövés dördült el. Hét diák súlyosan megsebesült, okik közül egy estére bele ts halt sérüléseibe. Tiz diák, öt polgár és két rendőr súlyosabban, három pedig könnyebben sebesült meg. A rendőrség 10 diákot letartóztatott. Ellenzéki körökben azt állítják, hogy a véres összeütközést a rendőrség erőszakos fellépése okozta. A rendőrség ugyani* minden ok nélkül kivont fegyverrel támadt a diákokra. Az összeütközés után az egyetem közelében az utcákat elzárták és csak a közCmég szétoszlatása után nyitották meg újra. Izgatott gyiilés után az iparosok elhatározták, hogy a hatósági üzemek ellen még a kormánynál is eljárnak. Szeged, december 4. (Saját tudósítónktól.) kz egyre nagyobb bulámokit verő hatósági üzemek ügyében csütörtökön este izgatott hangulatu gyűlést tartottak az ipartestületben a sűtö és mészáros szakosztályok. Kiss Géza elnöki megnyitója után Körmendy Mátyás ismertette, hogy a város most egyattes részvénytársaságot akar alakítani a hatósági kenyér- és húsüzemből. A részvények majoritása a szegedi iparosságnak állana rendelkezésére, amennyiben a város a részvények 52 százalékát fogja felajánlani az iparosságnak. A nyolc igazgatósági tagság közül pedig őt jutna az iparosoknak. Izgatott hangulatu vita keletkezett ezután, körülbelül tizen szólaltak föl, a kik mindannyian hevesen keltek ki a hatósági üzemek ellen. A gyűlés ezután egyhangúlag kimondotta, hogy nem látja kívánatosnak a részvénytársaság megalakítását. Dr. Pálfy József a szenvedélyes htngulatban indítványt terjesztett be, amely szerint az iparosság tiltakozik a részvénytársaság megalakítása ellen és ragaszkodik a törvényhez, A részvénytársaságban már azért sem vehet részt at iparosság, mert nincsen megfelelő tökéje. A gyűlés elhatározta ezután, hogy a kamarával együtt a leghatározottabb formában el fognak járni a hatósági üzemek teljes megszüntetése érdekében a polgármesternél, a főispánnál, valamint a kormánynál is. MMMMMMfW^^ Esküdt Lajos: egy expresszionista Dugovics Titusz. Budapest, december 4. Az Esküdt-pör mai folytatólag 3S főtárgyalását egynegyed 11 után nyitotta meg a biróság. Töreky tanácselnök felkérte dr. Gál Jenőt, Landesmann és Forbáth vádlottak védőjét vádbeszének megtartására. Dr. Gál azzal kezdte beszédét, hogy közéletünk szomorú jelensége ez a pör. Esküdt az expreszszionista Dugovics Titus, aki a halottal együtt akar a mélységbe sülyedni, a homo deliquens típusa, vagy egy Don Quixote, aki a szélmalmokkal folytat narcoL Ezután hosszasabban foglalkozik Esküdt egyéniségével. A panamavádak kiinduló pontjaiban ellentétes állást foglal el a királyi ügyésszel szemben. A királyi ügyész approbalta azt, hogy közéleti nagyságaink kiviteli ügyekben eljártak. Kérdi, valaha ismeretes volt-e a nemzeti kiválóságaink előtt a protegálás ilyen formája. A panamák ott kezdődtek, ahol az ország erkölcsi integritása van megtámadva. Hosszasan cáfolja ezután az Ügyésznek azt a beállítását, amely szerint Esküdt közhivatalnok lett volna. — Ami Esküdt közhivatalnoki szereplését illeti — mondja a védő —, ha külön tisztázásra szorul az, hogy valaki közhivatalnok- e, vagy sem, az már nem közhivatalnok. A közigazgatási ágak nem konkurrálhatnak egymással, csak egymás mellett haladhatnak. A földmivelésügyi miniszter ki sem nevezhette Esküdtet. Ez csak törvényes státusbeli alapon történhetett volna. — Nem lehet a nemzetnek — folytatja — feladata, hogy a panamavádak jogi vonatkozásain járjon tojástáncot, hanem a panamák kiirtásában. Ebben a panamában pedig elpusztult egy hatalmas ember, egy tiszta, makulátlan ember. A politikai fertőbe az egyéni becsületet is belevitték. A csalás és zsarolás bűncselekményeivel foglalkozik ezután a védő. A királyi ügyész megállapításairól beszél és polemizál ezekkel. Majd a Forbát-esettel foglalkozik. Forbát ismerte Esküdtet és cége irodájában készültek az ismert ajánlatok. Itt Esküdt azokat vádolja meg, akiknek ő adott pénzt, mikor kétmilliót helyezett el náluk. Itt is összeomlik a vád, amely Esküdt közhivatalnoki jellegének feltevésén alapul. Beszéde végén valamennyi vádlott felmentését látja szükségesnek. A biróság igazságot jelentő szózatát várja, amely megtisztító erővel hat. A biróság ezutáo holnap reggel 10 órára halasztotta a tárgyalás folytatását. A mérnökegyesiilet vitaülése a tanyai vasút ügyében. Szeged, december 4. (Saját tudósítónktól.) A szegedi mérnökök és építészek egyesülete csütörtökön délután 5 órakor Thiering Oszkár műegyetemi tanár elnökletével rendkívül érdekes vitaülést tartott a kereskedelmi és iparkamara gyüléstermében. A vitaülésnek, amelyre az egyesület vendégeket is meghívott, egyetlen tárgya az alsótanyai gazdasági vasat kérdése volt. Torlai Artúr tartott a fontos és aktuális problémáról alapos szakszerűséggel átgondolt előadást, amelynek keretében kiterjeszkedett a kérdés minden fontosabb technikai és gazdasági részletére. Előadását a tanyai vasút ügyének negyedszázados történetével vezette be. Elmondotta, hogy a város a husz vágánykilométernyi vasutanyag megvásárlásával a cselekvés terére lépett, ez az első kézzelfogható eredménye a vasút megvalósításáért inditott küzdelemnek. A kérdés historikuma ujabb bizonyítéka annak, hogy az ilyen politikummentes, kizárólag közgazdasági jellegű tervek milyen nehezen valósulhatnak meg Magyarországon. Tizenkét és fé! évvel ezelőtt, 1912 májusában megtartották a Szesztay-féle vasútvonal közigazgatási bejárását és minden jel arra mutatott, hogy a terv a megvalósulás stádiumába jutott. Két év múlva azonban egy knlörtoen kiváló közigazgatási férfiú fölvetette a re f nyomtávolu nagyvasut tervét és ennek hatása alatt a gazdasági vasút tervét elejtették, de a nagyvasutból sem lett semmi. — Hivatásomnál fogva — mondotta Torlai Artúr p- én nem lehetek a nagyvasut ellensége, azonban figyelembe kell vennünk a lehetőségeket és a viszonyokat. Foglalkoznom kell a kérdéssel, mert még most is fel-felbukkan a kívánság, hogy ne a kisvasutat, hanem a szeged—halasi helyiérdekű vasutat épitse fel a város. Kétségtelen, hogy erre is szükség lenne, ez a vasút azonban nem szolgálná annyira Szeged érdekeit, mint a keskenyvágányu tanyai kisvasút. Nekünk olyan vasútra van szükségünk, amely a város vonzóhatását növeli. Olyan vasút mellett foglal állást, amely Alsótanya minden részéről könnyen megközelíthető, amely bejön a városba és mindenféle szempontból 'alkalmazkodik a viszonyokhoz, amelynél nem kell különböző országos szempontokra tekintettel lenni. Az ilyen vasúttal lehet csak megakadályozni azt, hogy Alsótanya esetleg más gazdasági központ felé gravitáljon, mint ahogyan a háború előtt Szabadka felé gravitált. Ami a nyomtávolságot illeti, erre vonatkozóiaga keskenyvágányu vasutat tartja célszerűnek, még pedig1 azért, mert igy az apró magánbirtokokból és kisbérietekből álló tanyavilág terményei elsősorban a szegedi piacra kerülnének és nehezebben szívhatná fel a főváros. A termények átrakása ugyanis a széles nyomtávolu Máv-vonalra csökkentené a fővárosi piac vonzó hatását. Ismertette ezután Torlai Artúr Szesztay László vonaltervezetét, amely szerint a kisvasút a Marstérről indulna ki a Béke-utcán, a Londoni-körúton, a Tisza Lajos-körúton, az Alsó-Tiszaparton keresztül érintené a Tisza-pályaudvart és a Rendező-pályaudvart, keresztezné a szabadkai országutat és a szabadkai vasútvonal érintése után haladna Kunhalomig, ahol két ágra szakadna. Az egyik ág az erdőőri szakiskolánál, a másik ág Mérgesnél végződne. A Mars-tér és az etdőőri szakiskola közötti vonal 33, a másik 37 kilométer. Ez a vonalvezetés némi módosítással a mai viszonyoknak is megfelel. Szesztay terve szerint a Rendező-pályaudvarnál lenne a kisvasút átrakó állomása. Az előadó szerint ez helytelen, mert a Rendező nagyon messze van a várostól. A Tiszapályaudvar alkalmasabb lenne erre a célra. Mivel a vasútvonal jelentékeny része magánbirtokokon halad keresztül, körülbelül 200 hold föld kisajátítására lesz szükség. A kisvasút teherforgalmát teljesen el kell különíteni a személyforgalomtól, mert csak igy állitható össze jó menetrend, ami a jó vasút legfontosabb feltétele. A hajtóerő kérdésében a benzin-elektromos mozdonyokat tartja a legalkalmasabbnak. Ezekkel a vontatógépekkel Skandináviában nagyon szép eredményeket értek el. Az ottani eredmények szerint a gőzmozdonyok és a benzin-elektromos mozdonyok között 1:2 az arány az utóbbiak javára. Az alsótanyai kisvasút — még az 1914. évi állapotok mellett is — jövedelmező üzleti vállalkozás lenne, amennyiben a legkevésbé optimisztikus számítás szerint évi harminckétezer aranykorona tiszta haszonra lehet számítani. Ez ugyan kis kas matozás, de a vasutból olyan hatalmas indirekt hasznok származnak a városra, hogy a kamatdifferencia elenyészik mellettük. A vasutat a város maga épitse meg és maga is kezelje, de a közigazgatástól teljesen függetlenül. Legalkalmasabb megoldás az lenne, ha a vasút ügyeit egy olyan részvénytársaság irányítaná, amely rendelkezik a kereskedelmi mozgás teljes szabadságával és amelynek elnöke a város mindenkori polgármestere, igazgatósága pedig a város vezetőségének tagjai és a város érdemes és hozzáértő polgárai közül kerülnének ki. A jó vasút maga megteremti a forgalmát. A város által megvásárolt husz vágánykilométernyi vasutanyag felhasználásával először a Várostanyáig tartó vonalszakaszt kell kiépíteni, mert így a vonal már felhasználható a szakasz további részéhez szükséges anyagok szállítására. — Általában az a felfogás, — mondotta Torlai Artúr —, hogy a vasút közelebb hozza a tanyát a városhoz. Ha helyes is ez a feltevés, az is igaz, hogy a vasút a várost viszi ki a tanyára. Ezért kell mindenkinek minden erővel küzdeni a kisvasút mielőbbi megvalósításáért, mert a kisvasút uj fejlődési lehetőségeket teremt és uj életet ébreszt. 1834-ben Nürnberg város polgárai társultak, hogy megépítsék az első vasúti vonalat. A bajor Obermedicinal Collegium akkor tudományosan megalapozott szakvéleményt terjesztett a bajor király elé és abban kifejtette, hogy a vasút gyors mozgása agybetegséget idéz elő, az államnak tehát az a kötelessége, hogy ha polgárait a vasút használatától már nem is tilthatja el, de akadályozza meg, hogy azok a polgárok, akik nem utaznak, ne is láthassák a száguldó vasutat, amelynek nézése is alkalmas a kérdéses agybetegsegek előidézésére. Kötelezze tehát az állam a nürnbergi polgárokat arra, hogy a vasutvonalat magas deszkakerítéssel zárja el a kíváncsi szemek elől. Most nem merülnek már fel ilyen kívánságok, sőt ellenkezőleg, az a kötelességünk, hogy lebontsuk azt a deszkafalat, amely a tanyai vasút körül támad különböző részletkérdések kiélezése és a lényeg elposványositása következtében. Torlai Artúr nagy tetszéssel fogadott előadása után érdekes vita indult meg, amelyben többen részt vettek. Gárgyán István alsótanyai gazda aziránt érdeklődött, hogy a nagytávolságú állomások között lesznek-e megállóhelyek és hogy a kihasított legelőterületek béréből fedezheti-e majd a város az építési költségek amortizációját? Dr. Tonelli Sándor kamarai titkár rektifikálja az előadó egy tévedését. A rendes nyomtávolu nagyvasut terve nem 1914-ben, hanem 1918-ban, a háború utolsó évében merült fel, amikor Cicatricis Lajos főispán megállapodott a kereskedelmi és a hadügyminiszterekkel, hogy a Szerbiában lefektetett hadivasutak teljes fölszerelését ingyen kapja meg a város. Akkor még hittek a győzedelmes háborúban. Ilyen körülmények között bűnt követett volna el az a közigazgatási férfiú, aki nem fogadja el az ajánlatot és nem a nagyvasut mellett Foglal állást. Kijelenti, hogy a nagyvasut hive, mert ehhez nemzetgazdasági érdek fűződik, amely fontosabb a lokális érdekeknél, de a mai viszonyok mellett a nagyvasut nem valósítható meg és igy a kisvasutat kell megvalósítani. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a Szesztay-féle vonalterv módosítását tartja kívánatosnak, mert a déli vasutszárny és a trianoni országhatár között tulnagy a távolság. Trianon egyébként a ki3va3ut rentabilitása szempontjából kedvezőbb helyzetet teremtett, mert Alsotanya legnépesebb déli részét elzárta Szabadkától és igy az is Szeged felé gravitál. A Mars-téri végállomás tervét is mődositandónak tartja, mert a vonat könnyen bevezethető a Rudolf-térre, ahol a tanyaiak helyben kapják a piacot.