Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-28 / 297. szám

10 SZEGED 1924 december 21. Újévre!! csak hasznos dolgokat vegyünk és pedig: ! fehérnemű nyakkendő harisnya zsebkendő nadrágtartó pénztárca harisnyatartó keztyü téli mellény selyem nyaksál alsó trikó bokavédő stb. Nő knek harisnya fehérnemű zsebkendő selyem mellény kézitáska keztyü alsó trikó fésü-készlet Kölni viz * gyapjú kabát szőrme boa esőernyő stb. Gyermekeknek harisnyák és mindenféle téli kötött áruk rendkivűii olcsó árakon óriási választékban Po 11 ák Testvére kőéi GsbMcs-o. 6 és SÉiiíHér 17. Ttlefon 854. „ Teleion 855 I //Színház, é* ff U Művészei// A szinház heti műsora. Vasárnap délután: A kis király, operett. Vasárnap este: Iglói diákok, zenés diáktörténet. B-bérlet 3. Hétfő: Az olasz asszony, vigjáték. Bérletszünet. Kedd: Napkelet rózsája, operett. B bérlet 4. Szerda: Nagy szilveszteri előadás 6 órai kezdettel: Napkelet rózsája, operett. A-bérlet 4. Szerda: Nagy szilveszteri előadás 9 órai kezdettel: Napkelet rózsája, operett. Bérletszünet. (Semmiféle bérlel nem érvényes.) Csütörtök délután: Iglói diákok, diáktörténet. Csütörtök este: Nótás kapitány, operett. Bérletszünet. Pétitek először: A nagyhercegnő is a pincér, vigjáték. A-bérlet 5. Szombat: A nagyhercegnő és a pincér, vigjáték. B-bérlet 5. eJ Vasárnap délután: Nótás kapitány, operett, rendes helyárakkal. Vasárnap este: Napkelet rózsája, operett. Bérletszünet. Egy Wedekind-misztérium bemutatóján a bécsi Raimund-szinházban. Még Bécs számára is szokatlanul nagy izgalmat jelentett ez az előadás. Ami látványosságot, bóditó és lehetetlennek hitt újszerűséget produkálni tud a modern szinpadi rendezés, az itt mind látható és hallható volt. A nézőtér tömve, ami nagy szó a mai Bécs életében, amikor a leghíresebb színészek közreműködése és a legjobb operaelőadások mellett üres házak tátonganak a kétségbeesett igazgatóságok elé. Lehet, hogy a vendég Tilla Durieaxnek szólt a látogatottság, lehet, hogy a wedekindi gondolatnak, egy azonban biztos, a szinpad orgiasztikus szinpompájával, minden normális egyenesvonaluságot félve kerillő rajzával megdöbbentő hatást ért el. Wedekind szelleme mint szegény koldus lézengett a minden dimenzióban működésbe hozott deszkákon és szinte elveszett a rendező nagy skálájában. A szinpad terét egy háromemeletes, széles lépcső szelte kettőbe és állandóan sipoló, doboló jazz-band adta meg az elmondott szavakhoz a kísérő zenét. Rikító, kivilágított reklámtáblák lógtak le a zsinórpadlásról, ívlámpák, hangos instrukciók, diszletezés, minden a szemünk és fülünk előtt. A szinpad teljes leplezetlenségben tombolt és ebben a ziláltságban hallkan, suhogva szállt Wedekind misztériuma, minta kisértet világos nappal. Ha ezt Wedekind láthatta volna! Komédiát csináltak egy halk eszméből, csak gyötrelmes érzékiséget, ami egyúttal finom apotheozis is. Wedekind az asszony felszabadulását akarja levezetni képek sorozatából. Dalokat ir, amelyek táncosnők mozdulataiban nyernek szimbólumot. Az asszony szenvedését 50 —60 lángruhába öltöztetett, illetőleg vetkőztetett táncosnő jelképezi a legcsodálatosabb perverzitásban hajlongó hastáncukkal, mégis sok művészetet, bámulatos összhangot mutattak ezek a táncok, különösen a lépcsőn le- és felvezető mozgásban, de túlontúl szertelenek voltak, ijesztők és borzongtatók. Wedekindnek néhány mondata talán tápot adott a fejetetejére állított rendezésnek, mint ahogy németes súlyosságában még könnyű ötleteivel is mint faltörő kosokkal ront a színpadnak, azonban amit a Raimund-szinházban láttunk, már nem színielőadás és semmiképen sem Wedekind. 1911-ben irta Wedekind a Franciskát és most sok év után talán éppen a rendezésben kínálkozó különlegesség miatt vették elő. A rombolva alkotó destruktiv géniusz álma ez a misztérium, de konzekvenciájában irónikus és lemondó gesztussal mégis a lelke mélyén rejtőző nyáispolgáriasság mellett dönt. Franciskát összehasonlítják Goethe Fausztjával. Franciska is eladja testét, lelkét egy ismeretlen embernek, jelen esetben egy kalandor ügynöknek, aki az asszony bírásáért megígéri neki, hogy férfit varázsol belőle és ebben az alakjában magába szívhatja két éven keresztül az élet valamennyi mérget lehelő gyönyörét, korlátok és felelősség nélkül, mint a férfiak valamennyien. Veit Kunz rááll a paktumra, de jaj neki! Wedekind nem csinált titkot belőle, hogy nem tudja megismerni a nőket és hogy nem hisz a felszabadulásukban. Nem is adott érthető alakot Franciskának, a nő itt csak gondolat és nagyságát csak a férfire való hatásában mutatja meg. Ez a lényege a misztériumnak, ameiy nem egységes, mint ahogy egy álom sem az. Franciska probléma szakadékokkal, de mélységek nélkül, holott az életben a nő nem nagyobb probléma, mint a férfi, csak más probléma. Wedekind tul is teszi magát a hosszadalmas boncolgatásokon és miulán Franciskáért eldördültek a wedekindi leltárban található pisztolylövések, sikolyok, a szerző egy salto mortáléval beieugraija Franciskát a legnyárspolgáribb házasságba. Amig azonban Wedekind minden erejével arra törekszi;;, hogy a nőt ismertesse meg, akaratlanul is a férfi, Veit K'inz alakjának tragédiájába mélyed. Az ördöngft ség nem hiányzik Kunz kalandor egyéniség bői, alapjában véve azonban sajnálatraméltó bo >nd ördög, aki megbotlik az első csalódáson, a.ni Franciska részéről éri. Tilla Durieux mesterien játszotta Franciskát De a ff ületen maradt és igy a legliraibb részeknél, mi t Veit Kunz-zal való nászának felejthetetlenül s ép jeleneteiben, távol maradt tőlünk, idegen és megközelíthetetlen. A közönség tombolt, dörgött, morgott, hörgött, mint egy ijesztő, de nagyon érdekes, sőt mulatságos varietében. 1. v. * Iglói diákok. Nem lehet tudni, hogy az egyik budapesti szinház példáját követve, vagy pedig ettől függetlenül, kizárólag a „Nótás kapitány" szegedi sikere folytán újította e fel a szinház Farkas Imrének e népszerűségéből alig vesztett, régi diák'örlénetét. Akármi volt annak az inditó oka, hogy az „Iglói diákok" megint műsorra kerültek, a közönség szentesitette az igazgatóság eljárását. Majd telt ház tapsolt, érzékenyeden és mulafott a 60-as évek derék iglói diákjainak kiiuccanásain, bohóságain, nótás kedvén, drága szolidaritásán és üde szerelmén. Felhangzott megint a „Ballag már a vén diák" s az ismert édes dallamot a kitűnő kórusnak háromszor kellett megismételnie. Ez volt az első darab az idén, amelyben a magyar ruhában ízlésesen, mutatós és kifogástalanul szépen, meg szívvel éneklő Fenyves Sándoron kivül Harsányi Miklós és Lengyel Vilmos is énekeltek. Az előbbi ugy, mint aki komolyan veszi a dolgot és e téren sem fél a konkurrenciától, az utébbi röstelkedve és a néhány tsktus után majdnem hálálkodva a sorsnak, hogy sikerült átvergődnie egy mély — szakadékon. Virágh Ferenc aranyos csapláros, Herczeg kedves pedellus volt. Polgár Gyula, Szabó István, Rátkai Sándor és Molnár Rezső egy-egy tanárt maszkíroztak kitűnően. A darab egyetlen női szerepét Eöry Erzsébet játszotta. A vérszegény romantikáju diáktönénet még jobban hevítette volna a lelkes haligatóságot, ha a hidegen hagyott nézőtérrel nem történt volna gondoskodás arról, hogy a lelkesedés ki ne csapjon a burgszinházi méltóság medréből. Mi azonban annak a véleményünknek aduik kifejezést, hogy a hi* degből sokkal jobban megárt a sok, mint a lelketedésbő1, nemcsak nekank, akik már régóta tanárkorban vagyunk, nemcsak az iglói, hanem a szegedi — diákoknak is. (k. s.) * A fenséges ur alszik. A szinház január 8-iki éjjeli előadása iránt páratlanul nagy az érdeklődés. Az egész város tudja, hogy az ez alkaiommal szinre ketülő bohózat nemcsak helyi, de országos esemény lesz. A darab sok tekintetben visszatérést jelent az egykor is világszerte megcsodált párisi bohózati stílushoz, de kettős cselekményével és kettős karakterével, újszerű megoldási formájával hivatott egészen uj irányi szabni a könnyű szinpadi irodalomnak, mely a háború óta és napjainkban is, sajnálatosan csak visszafejlődést mutat. Az újságírók egyesülete — melynek jól í ti alapját szolgálja az előadás bevételének egy része — a nagy érdeklődésre való tekintette), a jegyek árusítását a mai napon megkezdet'e és az újságírás barátainak, jóakaróinak emton kivánja biztosítani, hogy jegyeiket előre megváltva, az országos jelentőségű színpadi esemény tanúi lehessenek. Á jegyek a rendes kitdóhivatali órákban a Szeged, Szegedi Friss Újság és Friss Hirek kiadí hivatalában válthatók. A páho lyok előjegyzőit és a páholyokra igényt tartó irodalcmbarátokat kéri az újságírók egyeíűle'e, hogy jegyeik ügyében lehetőleg hé főn telefonon, vagy személyesen in1 ézkedjenek, mert a rendkívüli érdeklődésre való tekintettel megtörténhet, hogy az igényeket sajlt akaratán kivül nem lesz módjában tz újságírók egyesü le'ének kielégíteni. * A Szinházi Ulstg karácsonyi albuma köali az egész szintársuht arcképeit. Azonkívül bő pletysa rovata érdekes és kedves olvasmánya azoknak, akik a színházat szeretik. Novellákr versek, taikaságok teszik érdekessé és váüozatossá a lapot, amelynek ára 8000 korona és kapható ml-denüit. Kézimunka előrajzolást és mindennemű himzést gyorsan és legszebb kivitelben készit FÁY MARGITSZ^t*'11