Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-28 / 297. szám

1924 december 28. SZ E Q B D 3 Konstantinápolyból kiutasítják a görög patriarchát. ben az angóra! kormány Konstantin patriarchát, Agat-Angels metropolitát és két másik főpapot nyiltan megvádolja, hogy árulást követtek el Görögország ellen. A minisztertanács által fel­mutatott okmány a patriarchatus és az orosz szovje:kormány szoros kapcsolatáról tanúsko­dik, amelyet a konstantinápolyi orosz szovjet delegáció két megbízottja hozott léire. Konstantinápoly, december 27. A miniszter­tanács tegnap elhatározta, hogy kiutasítja a most megválasztott Konstantin görög patriarchát és Agat-Angels metropolitát, a konstantinápolyi görög egyház két más főpapjával együtt. E lé­pését a Görögországgal létrejött egyezménnyel okolja meg, amely okot ad a szerződő felek­nek, hogy a nemkívánatos, vagy veszedelmes elemeket kölcsönösen eltávolítsák. A rendelet­Az ipartestületek reformja. ter a bizottság tagjaihoz felhívást intézeti, amelyben megjelölte azokat a kereteket, amelyek között a bizottság mOkCdése mozoghat. E sze­rint a bizottság feladata tulajdonképen az Ipar­testületi reform kidolgozása, azonfelül állás­foglalás abban a tekintetben, hogy mikép léte­sítsék a központi szervet. Értesülés szerint a bizottság január első napjaiban fogja meg­kezdeni működését. Budapest, dec. 27. Az iparosok egy része tudvalevőleg mozgalmat indító t a kizmüves­kamara létesítése érdekében. A mozgalomnak az Ipariestületek Országos Szövetsége állott a hátterében, amelynek Pálfy Dániel az elnöke. A kereskedelmi miniszter a mult hónapban ankétra hivta össze az érdekelteket ebben az ügyben. Az ankéton iiijekntették a kereskedelmi és iparkamarák képviselői, hogy mindsnelött az ipartestületek reformjára van szikség. A miniszter magáévá tette az ankét többségének ezt az álláspontját és bejelentette, hogy a re­form alapelveinek kidolgozásira hat tagu bi­zottságot fog kiküldeni. Ezt a bizottságot Walkó miniszter most nevezte ki. A miaisz­Ha a bizottság elkészüli munkálatával, a ter­vezetet a miniszter meg fogja küldeni az ankét összes résztvevőinek, azután ujabb ér'ekei letet hiv össze, amelynek tárgyalása után törvény­I tervezetet fog beterjeszteni a nemzetgyűlés elé. Az ezres a legkisebb pénzegység. Budapest, december 27. Még alig mult egy esztendeje, hogy a pénzügyminiszter megen­gedte a kereskedővilágnak, hogy a könyvelés­nél a filléreket, valutánk értékének csökkenése miatt, elhagyhassa és hogy ilyen módon a ko­rona legyen a legkisebb pénzegység. A most végét járó évben azonban olyan katasztrofáli­san folytatódott pénzünk elértéktelenedése, hogy a köznapi életben már régen ezrss alapon szá­molnak. Hiszen a százasokat még a kuldus is filymálva fogadja el. A TÉBE éppen ezért azzal a kéréssel for­dult a pénzügyminisztériumhoz, engedje meg, hogy ezután a könyvelést és számlázást, tehát az egész kereskedelmi ügyvitelt szintén ezres alapon lehessen vezetni. A kérelem fölött most döntött Bud János pénzügyminiszter Í és azt részben teljesítette is. Nevezetesen azt megengedte, hogy a számolási egység az i ezerkoronás legyen, azonban azt is elrendelte, í hogy egyelőre a szálasokat, mint az ezres | egység iörl részét, is föl kell tüntetni. Az üzleti számvitelben és a könyvvitelben természetesen nagy könnyebbséget jelent ez az engedmény, mert hiszen sokkal kisebb számok­kal kell dolgozni, ami különösen az össze­adásnál igen jelentékeny könnyítés. Ipz ugyan, hogy az egyesek és fixesek elhagyása egyik félre sem jelent veszteséget, mert hiszen > százkoronás is alig ér kétharmad aranyfillért, azonban az ezresekben való számolás különö­sen a fixfizetéses alkalmazott szempontjából nagyon súlyos, mert még jobban kidomborodik, hogy milyen kevés értéke van ma a munkának. NMMMMMMMWMWf^^ A fogadalmi templom első szentmiséje. Szeged, december 27. (Saját tudósítónktól.) A fogadalmi templom ideiglenesen befejezett keresztbajóját karácsony ünnepé lek első napján szentelte fel ünnepi misével dr. Glattfelder Qyula megyéspüspök. A keresztha|ót hatalmas erőfeszítéssel íették az építési munkák vezetői alkalmassá arra, agya fogására frigiai sapka volt akasztva, de ke­reszttel díszítve. A sapka régi volt, a kereszt uj.) Jártam aztán diplomatáknál, pénzembereknél, kriminalistáknál s megkérdeztem tőlük, mit szól­nának ilyen találmányhoz. Megmondtam azt is, hogy őszinte választ kérek, mert a veriszkóppal úgyis ellenőrzöm a feleletüket. Nagyon őszintén válaszoltak mindnyájan, hogy menjek a pokolba a tudományommal. Mi lenne öbelölük, ha ilyen könnyen meg lehetne különböztetni az igazságot a hamisságtól. Legrosszabbul jártam a rend legfőbb őrénél. Az nagyon udvariasan fogadott, megkínált szivarral, azt mondta, már hallott a dolgomról, várta a lá­togatásomat s ha megengedem, mindjárt ide is telefonál néhány szakembert. Mig bemondta a számot, belenéztem a gyürü­tükörbe és láttam a nagy ur agyában a mentő­kocsit négy ápolóval. Nagyon veszedelmes őrült­nek tartott, mert egyre szeretetreméltóbban mo­solygott. Egy pillanat alatt kint voltam az utcán, de eső elől a csurgásba menekültem. Óriás tömeg tolon­gott körülöttem, ezer kéz nyúlt utánam és ezer száj ordította: — Ez az, ez az 1 fogjátok meg, agyon kell verni a destruktivot, aki el akarja venni az embe­rektől a hazugságot 1 Láttam a veriszkópon, hogy szétszaggatnak, ha kézrekeritenek. Elkezdtem futni, beleugrottam a Dunába, leúsztam a Tiszáig, aztán a Tiszán fel­úsztam hazáig. Ennyi uszkálás után nem csuda, ha csuronvizesen ébredtem fel. Amint kibuktam a vízből, a veriszkóp lecsúszott az ujamról és most odalent dsstruálja a halak társadalmát. hogy az eredeti tervezés szerint Jézus születé­sét ott ünnepelhesse meg a város katholikus társadalmi', a lulkorán beállt fagyos időjárás ugyanis megbénított minden épiiésí munkát. A keresittnjó két, nyitott oldalát ideiglenes fallal válaszíotiák el a templom befejezetlen föhajó|á­tól, a jobboldali ideiglenes hl mellett helyez­ték el a Szent Demeter-templomból leszerelt orgonát. Áthozták a régi templom több oltárát is. A megyéspüspök a misét a Bick Bernát adományából építtetett főoltárnál mondta. Már jóval tiz óra előtt hatalmas tömeg gyűlt össze a templom ideiglenes oldalbejáratánál. A fogidaimi templom első miséjén a város egész társadalma jelen akart lenni. A templomban több mint öteier ember helyezkedett el, de többezerre tehető azoknak a szárny akik nem fértek már el a templom belsejében és igy a bejárat előtt várta az egyházi és világi méltó­ságok érkezését. Tizet kondított az öreg templom harangja, amikor megérkezett dr. Gia'tfelder Qyula me­gyéspüspök. A bejáratnál a szegedi papság élén Várhelyi József pépai prelátus fogadta a püs­pököt, aki püspöki diizben vonult be a tem­plomba. Ebben a pillanatban rázendítették a König Péter vezénylete alatt egyesített dalárdák és zenekarok az Ecce sacerdos magnus kezdetű egyházi éneket. Amikor a püspök a kereszthsjó főoltárához ért, megkezdődött a nagymise. Az ének- és zenekar König Péter hatalmas alkotását, a Fogadalmi misét adta elő. Ezután a püepök megtartotta költői szárnya­lású szentbeszédét. Karácsony ünnepéről beszélt, a szeretet örök-ünnepéről, amely napon testté lön az ige, megszületett Jézus, hogy megmu­tassa az Embsr útját. Hittel, bizalommal kell kivárni a megpróbáltatások idejének a végét, atkozódás, zugoiódás nélkül. Szeged város la­kossága a nagy árvíz idején, amikor kö kövön nem maradt, hanem mindent elborított, elpusz­tított a nekivadult szennyes áradat, nem át­kozódott, nem zúgolódott a végzet csapásai eHen, hanem önkéntes fogadalmat tett, hogy felépiti ezt a hajlékot a Mindenható tiszteletére. Az elpusztult város lakossági fogadalmat tett, mert hitt a város föllámadásábsn, rendíthetetlen, erős hittel hitt benne. A magyar nép hisz a föltámadásban és valósággá válik minden bi­zonn/al ti hite. A megyéspüspök ihletett beszédét áhítatos meghatódottsággal hallgatta végig a templom közönsége. A szentbeszéd után a püspök foly­tatta a nagymisét, amelynak btf;jeitável áldást osztva vonult ki a fölszentelt templomból. A halál kemencéje. Irta: Baróthy József. Mindnyájan, skik írző szivet hordunk magunk­ban, akik kigyulladt arccal, csillogó szemmel, vágyó epedéssel öleljük magunkhoz szerettein­ket, szülőt, hitvest, kedvest, imádó rajongással csüggünk pillanatnyi ételünkben a mindenség­hez hasonló, ho szúnak képzelt boldogságun­kon, — mi mind egyszer elérünk a fagyos, rideg elmúláshoz. A zörgőcsontu fekete kaszás megsuhintja felettünk a rettentő mementót és nekünk többé nircs kedvesünk, számunkra már csak az emlékezés marad; a kegyelet könnyzáporral öntözött bánatos felhője borítja lelkünket. Magányos éjszakákon, amikor a némán tova­úszó hold ezüst sugarakkal hinti be a halkan ringó lombokat, fénye elömlik a csöndesen alvó tájon, leikeinkben fölsir az eltávozott ked­ves imádott emléke és mi újra látjuk, újra átöleljük, de átfut a rettentő borzongás rajtunk, kinzó marással gyötör a borzasztó gondolat, hogy ezt az imádott testet nedves rothadás, hideg varangyok, undok csuszó-mászók lepték el, nehiz földréteg szorítja. Ezt a megrázó kint eloszlatja és föleált ja a megnyugvás, a lelki béke, az enyészetnek hull­dogáló öszi levelek zörgéséhez hasonló poézise, a halotthamvasztás által. Kékes füs'gomoly száll föl az égre, mintha a lélek röppenne vissza a magasba — és egy marék hamu. Csöndes emlékezésünket nem zavarja a rothadás folyton kisér ő gondolata. Képzeletünk tisztán őrzi meg kedveseink képét előttünk, a föld hidege, rothasztó leve nem keseríti többé kegyeletünket. Forró tüz ápolja emlékeiket, mint az a tiszta láng, amely átlob­bantotia az elmúlásba hamvaikat. j Az Elbe partján sötét fenyöerdőcske mélyén i láttam a legszebb hamvasztót. Fákkal szegélye­j zett hosszú allé végiben kis tavacska az ünne­pélyes terméskőépület lábánál és a vis tükrében f összeolvad az örökzöld lombozat, as oszlopok fehérsége, meg az égbolt tiszta kékje, i Háttérben az Elbe túlpartján zöldelő dombok , vidám kerete fogja át a láthatárt és enyhiti lágyan a Böcklin „haló tak szigelére" emlékez­tető mélabús képet. Az épület hátsó oldalán négyszögű árkádos folyosó vonul a mélyebben fekvő urna-udvar körül. Az árkádok közeiben urnatalapzatok, előtiük a kis erdőcskében urna­temető. Az egész valami harmónikus egésszé olvad össze és a békés kolostor-temetőkre emlékeztet. Az épület belső falain müvésii kő­faragások ábrázolják a halált, amint életünk ! más-más körülményei között ér el bennünket. Az alapok és a tetőzet vasbeton. Élőiről az t épület alacsony kupolacsarnok, hátsó része négyszögű relitf, két kimagasló sarkán ké­ménnyel. A kupolás szertartásteremhez két oldalról kocsifeljáró emelkedik a lépcsőkig. Belül ünnepélyes fé homály, rejtett vil anyvilá­gi»ással. Tizenkét hosszú, keskeny fes'ett abla­kon szűrődik át a nap bágyadt sugára a fekete márvány katafalkra, amely sülyesztőt rejt; fö­léje mozaik talapzatból domború érckapu bo­nsl, amikor a rajta elhelyezett koporsó elsülyedf. Tul ezen olárszerü márványszószék velencei mozaikkal és rejtett orgona, láthatatlanul elhe­lyezett kórussal. A koporsót elhelyezik a katafalkon, A gyász­nép egysze.ü fonott székeken ül; a szószéken két égö gyertya közt eltávolítható feszület. Min­den vallásfelekezet egyarán* végezheti szertar­tásait. A berendezés jellege nem idomul állan­dóan egyikhez sem. A pap beszédet mond. Megszólal az orgona;

Next

/
Thumbnails
Contents