Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

10 SZEGED 1924 december 21. Bizalom Ebért elnöknek. Betlia, december 24. A birodalmi kormány elhatározta, hogy a magdeburgi rágalmazási pör alkatmából feltétlen bizalmát fogja nyilvá­nítani Ebért birodalmi elnök iránt, mert az itélet elégtételt szolgáltatott ugyan az elnöknek, de az indokolás egy része alkalmas arra, hogy ferde világot vessen régebbi szereplésére, amt­kor még a szociáldemokrata párt egyik vezető tagja és képviselő volt. Ma délelölt 11 órakor ment végbe a bizalomnyilvánitás. A kormány­nak a fővárosban időző valamennyi tagja tes­tületileg tisztelgett az elnöknél. Marx kancellár helyet), aki a karácsonyi ünnepekre elutazott Berlinből, /arres belügyminiszter vezette a mi­nisztereket Ebért elnök elé. 0 nyújtotta át a kormány határozatát, amelyben a kabinet az elnöknek a pártokon felül álló és nehéz idők­ben is bevált pártatlanságáért bizalmát és kö­szönetét fejezi ki. Ebért elnök meghatottan fo­gadta az üdvözlés'. A kölni zóna kiürítésének Páris, december 24. Szombaton tart ülést a nagykövetek tanácsa s akkor fogja tárgyalni a nimet kormány jegyzikit a kölni zóna kiüríté­sinek dolgában. A válaszjegyzék előkészítése céljából tegnap Laroche külügyminisztériumi politikai igazgató, Fromageot, a külügyminisz­térium Jogi szaktanácsadója és Desticker tábor­nok, Foch tábornagy vezérkari főnök egész nap dolgozott, este pedig mind a hárman megjelen­tek Herriot miniszterelnöknél, aki még nem hagyhatja el szobáját, noha már fölkelt a beteg­ágyból. Mihelyt a szakértők elkészülnek a vá­laszjegyzék megszövegezésével, a nagykövetek tanácsa elé terjesztik azt, hogy mihamarább elmehessen Berlinbe. A mai reggeli lapok ter­mészetesen még nincsenek abban a helyzetben, hogy a készülő jegyzék tartalmáról részleteket közölhessenek, de egyes újságok tudni válik, hogy ez a diplomáciai okmány rá fog mutatni a szövetséges kormányok nevében arra, hogy a szövetségközi németországi katonai ellenőrző bizottságok ideiglenes jelentései egyáltalában nem megnyugtatók, be kelt tehát várni az ösz­szefoglaló végleges jelentést. Mivel azonban a katonai ellenőrzöbizottságoknak ez a beszámolója aligha készülhet el január 10-ike előtt, tebát a szövetséges kormányok csak azután fognak abba t helyzeibe juthatni, bogy nézeteiket kicserél­hessék és egységes megáliapodásn jutván, meg­jelöljék a kölni zóna kiürítésének időpontját és feltételeit. Az ág. hitv. evangélikus egyház uj h. lelkésze Tátrai Károly bemutatkozása. Szeged, december 24. (Saját tndósitónktól.) Köztudomásu, hogy Thomay Jízsef, a szegedi ág. hitv. evangelikus egyházközségnek az egy­házi és a közéletben 50 éven át sok érdemet szerzett lelkipásztora, agg korára való tekintet­tel, öreg napjaira pihenesre, nyugalomra vágyik, azonban az egyházközségnek olyan rossz az anyagi helyzete, hogy nem képes nyugdíjazandó és megvá'aszlandó lelkészeinek megfelelő meg­élhetést biztosítani. Tagjai ugyanis túlnyomó­részt köz- és magánalkalmazottak, akiknek nin­csenek olyan jövedelmeik, hogy az adóterheket a békebeli, vagy még annál is nagyobb mér­tékben viseljék. Évtizedek buzgó munkásságával sikerült ugyan az egyházi adományokból különböző alapokat létesíteni, ezeket azonban nagyrészt had ikölc;önkötvényekbe fektették, amelyeknek kamatai békeviszonyok mellett tekintélyes össze­geket tennének ki, most pedig teljesen jelenték­telenek. Mindezekhez járul meg az is, hogy az utóbbi 10 év alatt az időjárás viszontagságai következtében a templom és iskola is alapos renoválást kiván, amire egyelőre azonban leg­feljebb cssk gondolni keil és lehet, mert a legfontosabb az, hogy az egyház különösen a mai viszonyora való tekintettel, elsősorban val­lásos, hazafias, kulturális és szociális feladatait teljesítse. E szempontok vezették az egyház tevékeny presbiieriumát, élén Kiss Ferenc felügyelővel, amikor elfáradt lelkészük, Thomay József mellé, addig is, mig a nyugdíjazás kérdésé közmegelégedésre megoldható tesz, helyettes lelkészi kéltek. Dr. Raffay Sándor bányakerü­leti evang. püspök az egyháztanács kérésére Tátrai Károly személyében egy fiatal, munka­kedvtől áthatott, igen képzett, agilis h. lelkészt küldött le Szegedre, aki három évig működött mint segéd elkész Budapesten, legutóbb Raffay püspök mellett. A szegedi hivek körében a püs­pök választása őszinte megelégedést keltett. Tátrai Károly helyettes lelkész, akit Saguly János esperes iktatott be állásába, karácsony­kor jog a hivek összességinek bemutatkozni a délelőtt 10 órakor tartandó istentiszteleten, amelyen Bernát Magdus énekel. Az istentisztelet végeztével úrvacsora é« offeratorium lesz. Dél­után 5 órakor ismét Tátrai Károly, karácsony másodnapján délelőtt 10 órakor pedig jZPetrő Elek hitoktató fog beszélni. Reméli az evangélikus egyház vezetősége, hogy a fiatal lelkész agilitása, a hivek ismert áldozatkészsége és vallásszeretete, valamint mindazoknak a jíindulatu, megértő támogatása, akiktől az egyház anyagi és erkölcsi helyzete fögg, lehetővé fogják tenni, hogy az egyház­község a maga közérdekű feladatait nehézségek nélkül, sőt fokozottan teljesíthesse. Az anyagi kérdések rendezése céljából az egyházközség a földbirtokreform következtében a Lichtenegger­féle birtokból elosztásra kerülő földekből szin­tén igényelt és bíznak a család jóindulatu tá­mogatásában is, hogy ha már át kell engedni a birtokból, akkor ezen igazán rászoruló erkölcsi testület kérelmét fogják, ba csak lehet séges, elősegíteni, annál is inkább, mert a család egyes tagjai is közel állanak az evan­gélikus egyházhoz. Ez esetben az egyházközség kedves kötelességének tartja, hogy a váltság­összeg megtérítésén kivül a birtokban a család nevét megörökítse. Abban is bizik a vezetőség, hogy a város, amely éppen a rossz viszonyok következtében csak évi 300 aranykofóna segélyt állapított meg a költségvetésében, talán már a legköze­lebbi évben újra megadhatja a bikebeli 2500 aranykorona segélyt. A költségvetés tárgyalása alkalmával egy jószándéku felszólalás kapcsán dr. Somogyi Szilveszter polgármester máris ki­látásba helyeíte, hogy a megállapított segélyt az egy há< község kérésére fel fogják emelni, ami az evangélikus hivek körében osztatlan örömet és megnyugvást keltett. A magunk részéről is örülnénk, ha sikerülne városunk e legszegényebb, de értékénél fogva számottevő egyháznak — lelkiügyeinek inté­zésén kivül — anyagi lehelőségeit is biztosítani, mert az egyházközség és annak tagjai minden­kor értékes szerepet vittek a város hazafias, kulturális és szociális munkásságában. Kárpitosbutorok u. m.: bőr, Göblein uriszoba garnitúrák, pamlagok, ágybetétek elsőrendű kivitelben legolcsóbb árban lijfg-.A o.. kárpitos műhelyében készülnek WlllTCl^ Szeged, Osztrovszky-u. 3. Hitelképes egyéneknek rész­letfizetésre Is készitek. Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Imre. (Befejező közlemény.) Az apró kellemet ességek közölt néha-néha jöleső dolgokat is tárgyailatolt a tanács. Jinuár 19 én érkezett meg Luxemburgból József nádor köszönő levele, amelyben a tanács által fel­ajánlott 86 gyalog- és 24 lovaskatonán&k ki­állítását vette tudomásul. Egyben legmagasabb tetszését nyilvánította a város áldozatkészsége felett. Természetes, hogy ez a köizönő levél nemcsak Szegedre érkezett el, hiszen az ide­került példány csak másolat, mégis a tanács a „kegyelmet örömkönnyei közt alázatos hála­adással és további magskülönböztetésére érzé­keny ösztönül fogadott el". Közel félesztendeje volt már annak, hogy a felkelők Szegedről elvonultak. Néhány katoná­nak már sok voll ex a fegyelem alatt töltendő idő, pedig az igazi hadbaszállás ideje még el sem érkezett. Az első szökési eset csak az el­fogatás végett érdekelte Szegedet. A cjongrád­megyei zugból elszökött Boganics Lukács köz­katonát kellett körözni. A másik szökés azon­ban már közelebbről érintette a várost, mert mindkét szökevény a szegediek közül való volt. Rácz Ferenc és Csipak András nemcsak hogy elszöktek, de különböző tolvajlásokat is követ­tek el. A megye elfogatta és börtönbs vetetle őket, a várostól pedig pótlást kért helyeliűk. A tanács kérie a megyét, ha a nevezettek ügye befejeiődik, mint rabokat adják át a váróinak. De sok bajt okozott országszerte az akkor „törvénynyugvásnak" nevezett moratórium is. Két ilyen dolgot jegyzett fel a nagy protocol­lum. Az egyik arról szól, hogy a felsőbbség elrendel e, bo^y Obel Károly kassai harminca­dos hitelezői által kért és elrendelt összesereg­léat a törvénynyugvás miatt elhalasztja. A má­sik közelebbről is érintette a várost. „Ifjú Kraller Miklós ur, aki iskolai tanulása végzése után a pesti univerzitás előtt kiáltott négyszeri kemény próbákon törvényes tudomá­nyainak közönséges jelét adván, magát a még hátralévő hasonló hét próbákra készségesen és egyszersmind ezen tudományában praxis által is tökéletesíteni kívánná és e szándéka céljai­nak elérhetését a jelen való insurrectiobeli tör­vénynyugvás alatt e város nótáriusi tisztsége mellett legalkaímasabban reméllené, hazafiúi bi­zalommal azon esedezett, hogy a még említett törvénynyugván mellett a praxis tanulás utja máshol zárva tartván, idehaza mutatnia kény­telenittetik, e város hivatabeli dolgai közönsé­ges folytatásához becsületért szolgáló vicenótá­rius név alatt leendő járulhatás engedtessen meg." Természetes, hogy a tanács a kérést teljesítette. A moratorium melleit még az átutalással való fizetés is divatba volt. Hinlik György, az esztergomi érseki uradalom számtartója kéri a várost, hogy azt a 100 forintot, mellyel a cson­grádmegyei insurrectio költségeihez tartozik já­rulni, a város a nála lévő 816 forint dézsma­árendftból fizesse ki. A város utasította Nagy Ferenc kamarást, hogy nyugta mellett fizesse ki a pénzt s annak idején vonja le az árendából. Május hónapbBn elérkezett végre az ideje az insurrectio hazakészülödésének. A hirt a városi t8nács is tárgyalta s a lovak, fegyverek átvéte­lére és a Szegváron tartandó megyeeyülésre követül Müller Sebestyén főbírót és Wolford József polgármestert küldte ki. Mielőtt azonban a feloszlatás körülményeit tárgyalnánk, vessünk egy pillantást arra, mit csinált tulajdonképen a csongrádi felkelő sereg. Amennyi huza-vona volt a város és a megye közt, éppen annyi volt a megye és a helytartó­tanács és a töb'si felsőségek közt. Kiállította ugyan a szegediekkel együtt 320 gyalogosból és 80 lovasból álló felkelő csapatot, de azon­nal feliratban közölte a királlyal és a nádorral, hogy a felkelő sereg a törvény értelmében csak a határokon belül alkalmazható a hsza védel­mére. Igy sem törvényes, hogy a felkelést az országgyűlés előzetes hoziájárulása nélkül szó­lították fegyverre. Az is törvénytelen, bogy mint hírlett, a felkelő sereget német vezényszó mellett akarják gyakorolni. A sok levélváltás közt alig lett kész a sereg, mikor a zarándi oláh zavargás megfékezésére Aradra vezényelték. A megye azonban nem en­gedte el a sereget, hanem Kövesdy Ferencet elküldte avégből, nérné meg, szükség van-e a zavargás leverésére. Mire a követ visszatért, tényleg vége volt a zavargásnak. Időközben a mindi? rosszul értesült báró Splényi helyébe gróf Qyulay Albert tábornok neveztetett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents