Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

10 SZEGED 1924 december 21. Bizalom Ebért elnöknek. Betlia, december 24. A birodalmi kormány elhatározta, hogy a magdeburgi rágalmazási pör alkatmából feltétlen bizalmát fogja nyilvánítani Ebért birodalmi elnök iránt, mert az itélet elégtételt szolgáltatott ugyan az elnöknek, de az indokolás egy része alkalmas arra, hogy ferde világot vessen régebbi szereplésére, amtkor még a szociáldemokrata párt egyik vezető tagja és képviselő volt. Ma délelölt 11 órakor ment végbe a bizalomnyilvánitás. A kormánynak a fővárosban időző valamennyi tagja testületileg tisztelgett az elnöknél. Marx kancellár helyet), aki a karácsonyi ünnepekre elutazott Berlinből, /arres belügyminiszter vezette a minisztereket Ebért elnök elé. 0 nyújtotta át a kormány határozatát, amelyben a kabinet az elnöknek a pártokon felül álló és nehéz időkben is bevált pártatlanságáért bizalmát és köszönetét fejezi ki. Ebért elnök meghatottan fogadta az üdvözlés'. A kölni zóna kiürítésének Páris, december 24. Szombaton tart ülést a nagykövetek tanácsa s akkor fogja tárgyalni a nimet kormány jegyzikit a kölni zóna kiürítésinek dolgában. A válaszjegyzék előkészítése céljából tegnap Laroche külügyminisztériumi politikai igazgató, Fromageot, a külügyminisztérium Jogi szaktanácsadója és Desticker tábornok, Foch tábornagy vezérkari főnök egész nap dolgozott, este pedig mind a hárman megjelentek Herriot miniszterelnöknél, aki még nem hagyhatja el szobáját, noha már fölkelt a betegágyból. Mihelyt a szakértők elkészülnek a válaszjegyzék megszövegezésével, a nagykövetek tanácsa elé terjesztik azt, hogy mihamarább elmehessen Berlinbe. A mai reggeli lapok természetesen még nincsenek abban a helyzetben, hogy a készülő jegyzék tartalmáról részleteket közölhessenek, de egyes újságok tudni válik, hogy ez a diplomáciai okmány rá fog mutatni a szövetséges kormányok nevében arra, hogy a szövetségközi németországi katonai ellenőrző bizottságok ideiglenes jelentései egyáltalában nem megnyugtatók, be kelt tehát várni az öszszefoglaló végleges jelentést. Mivel azonban a katonai ellenőrzöbizottságoknak ez a beszámolója aligha készülhet el január 10-ike előtt, tebát a szövetséges kormányok csak azután fognak abba t helyzeibe juthatni, bogy nézeteiket kicserélhessék és egységes megáliapodásn jutván, megjelöljék a kölni zóna kiürítésének időpontját és feltételeit. Az ág. hitv. evangélikus egyház uj h. lelkésze Tátrai Károly bemutatkozása. Szeged, december 24. (Saját tndósitónktól.) Köztudomásu, hogy Thomay Jízsef, a szegedi ág. hitv. evangelikus egyházközségnek az egyházi és a közéletben 50 éven át sok érdemet szerzett lelkipásztora, agg korára való tekintettel, öreg napjaira pihenesre, nyugalomra vágyik, azonban az egyházközségnek olyan rossz az anyagi helyzete, hogy nem képes nyugdíjazandó és megvá'aszlandó lelkészeinek megfelelő megélhetést biztosítani. Tagjai ugyanis túlnyomórészt köz- és magánalkalmazottak, akiknek nincsenek olyan jövedelmeik, hogy az adóterheket a békebeli, vagy még annál is nagyobb mértékben viseljék. Évtizedek buzgó munkásságával sikerült ugyan az egyházi adományokból különböző alapokat létesíteni, ezeket azonban nagyrészt had ikölc;önkötvényekbe fektették, amelyeknek kamatai békeviszonyok mellett tekintélyes összegeket tennének ki, most pedig teljesen jelentéktelenek. Mindezekhez járul meg az is, hogy az utóbbi 10 év alatt az időjárás viszontagságai következtében a templom és iskola is alapos renoválást kiván, amire egyelőre azonban legfeljebb cssk gondolni keil és lehet, mert a legfontosabb az, hogy az egyház különösen a mai viszonyora való tekintettel, elsősorban vallásos, hazafias, kulturális és szociális feladatait teljesítse. E szempontok vezették az egyház tevékeny presbiieriumát, élén Kiss Ferenc felügyelővel, amikor elfáradt lelkészük, Thomay József mellé, addig is, mig a nyugdíjazás kérdésé közmegelégedésre megoldható tesz, helyettes lelkészi kéltek. Dr. Raffay Sándor bányakerületi evang. püspök az egyháztanács kérésére Tátrai Károly személyében egy fiatal, munkakedvtől áthatott, igen képzett, agilis h. lelkészt küldött le Szegedre, aki három évig működött mint segéd elkész Budapesten, legutóbb Raffay püspök mellett. A szegedi hivek körében a püspök választása őszinte megelégedést keltett. Tátrai Károly helyettes lelkész, akit Saguly János esperes iktatott be állásába, karácsonykor jog a hivek összességinek bemutatkozni a délelőtt 10 órakor tartandó istentiszteleten, amelyen Bernát Magdus énekel. Az istentisztelet végeztével úrvacsora é« offeratorium lesz. Délután 5 órakor ismét Tátrai Károly, karácsony másodnapján délelőtt 10 órakor pedig jZPetrő Elek hitoktató fog beszélni. Reméli az evangélikus egyház vezetősége, hogy a fiatal lelkész agilitása, a hivek ismert áldozatkészsége és vallásszeretete, valamint mindazoknak a jíindulatu, megértő támogatása, akiktől az egyház anyagi és erkölcsi helyzete fögg, lehetővé fogják tenni, hogy az egyházközség a maga közérdekű feladatait nehézségek nélkül, sőt fokozottan teljesíthesse. Az anyagi kérdések rendezése céljából az egyházközség a földbirtokreform következtében a Lichteneggerféle birtokból elosztásra kerülő földekből szintén igényelt és bíznak a család jóindulatu támogatásában is, hogy ha már át kell engedni a birtokból, akkor ezen igazán rászoruló erkölcsi testület kérelmét fogják, ba csak lehet séges, elősegíteni, annál is inkább, mert a család egyes tagjai is közel állanak az evangélikus egyházhoz. Ez esetben az egyházközség kedves kötelességének tartja, hogy a váltságösszeg megtérítésén kivül a birtokban a család nevét megörökítse. Abban is bizik a vezetőség, hogy a város, amely éppen a rossz viszonyok következtében csak évi 300 aranykofóna segélyt állapított meg a költségvetésében, talán már a legközelebbi évben újra megadhatja a bikebeli 2500 aranykorona segélyt. A költségvetés tárgyalása alkalmával egy jószándéku felszólalás kapcsán dr. Somogyi Szilveszter polgármester máris kilátásba helyeíte, hogy a megállapított segélyt az egy há< község kérésére fel fogják emelni, ami az evangélikus hivek körében osztatlan örömet és megnyugvást keltett. A magunk részéről is örülnénk, ha sikerülne városunk e legszegényebb, de értékénél fogva számottevő egyháznak — lelkiügyeinek intézésén kivül — anyagi lehelőségeit is biztosítani, mert az egyházközség és annak tagjai mindenkor értékes szerepet vittek a város hazafias, kulturális és szociális munkásságában. Kárpitosbutorok u. m.: bőr, Göblein uriszoba garnitúrák, pamlagok, ágybetétek elsőrendű kivitelben legolcsóbb árban lijfg-.A o.. kárpitos műhelyében készülnek WlllTCl^ Szeged, Osztrovszky-u. 3. Hitelképes egyéneknek részletfizetésre Is készitek. Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Imre. (Befejező közlemény.) Az apró kellemet ességek közölt néha-néha jöleső dolgokat is tárgyailatolt a tanács. Jinuár 19 én érkezett meg Luxemburgból József nádor köszönő levele, amelyben a tanács által felajánlott 86 gyalog- és 24 lovaskatonán&k kiállítását vette tudomásul. Egyben legmagasabb tetszését nyilvánította a város áldozatkészsége felett. Természetes, hogy ez a köizönő levél nemcsak Szegedre érkezett el, hiszen az idekerült példány csak másolat, mégis a tanács a „kegyelmet örömkönnyei közt alázatos hálaadással és további magskülönböztetésére érzékeny ösztönül fogadott el". Közel félesztendeje volt már annak, hogy a felkelők Szegedről elvonultak. Néhány katonának már sok voll ex a fegyelem alatt töltendő idő, pedig az igazi hadbaszállás ideje még el sem érkezett. Az első szökési eset csak az elfogatás végett érdekelte Szegedet. A cjongrádmegyei zugból elszökött Boganics Lukács közkatonát kellett körözni. A másik szökés azonban már közelebbről érintette a várost, mert mindkét szökevény a szegediek közül való volt. Rácz Ferenc és Csipak András nemcsak hogy elszöktek, de különböző tolvajlásokat is követtek el. A megye elfogatta és börtönbs vetetle őket, a várostól pedig pótlást kért helyeliűk. A tanács kérie a megyét, ha a nevezettek ügye befejeiődik, mint rabokat adják át a váróinak. De sok bajt okozott országszerte az akkor „törvénynyugvásnak" nevezett moratórium is. Két ilyen dolgot jegyzett fel a nagy protocollum. Az egyik arról szól, hogy a felsőbbség elrendel e, bo^y Obel Károly kassai harmincados hitelezői által kért és elrendelt összeseregléat a törvénynyugvás miatt elhalasztja. A másik közelebbről is érintette a várost. „Ifjú Kraller Miklós ur, aki iskolai tanulása végzése után a pesti univerzitás előtt kiáltott négyszeri kemény próbákon törvényes tudományainak közönséges jelét adván, magát a még hátralévő hasonló hét próbákra készségesen és egyszersmind ezen tudományában praxis által is tökéletesíteni kívánná és e szándéka céljainak elérhetését a jelen való insurrectiobeli törvénynyugvás alatt e város nótáriusi tisztsége mellett legalkaímasabban reméllené, hazafiúi bizalommal azon esedezett, hogy a még említett törvénynyugván mellett a praxis tanulás utja máshol zárva tartván, idehaza mutatnia kénytelenittetik, e város hivatabeli dolgai közönséges folytatásához becsületért szolgáló vicenótárius név alatt leendő járulhatás engedtessen meg." Természetes, hogy a tanács a kérést teljesítette. A moratorium melleit még az átutalással való fizetés is divatba volt. Hinlik György, az esztergomi érseki uradalom számtartója kéri a várost, hogy azt a 100 forintot, mellyel a csongrádmegyei insurrectio költségeihez tartozik járulni, a város a nála lévő 816 forint dézsmaárendftból fizesse ki. A város utasította Nagy Ferenc kamarást, hogy nyugta mellett fizesse ki a pénzt s annak idején vonja le az árendából. Május hónapbBn elérkezett végre az ideje az insurrectio hazakészülödésének. A hirt a városi t8nács is tárgyalta s a lovak, fegyverek átvételére és a Szegváron tartandó megyeeyülésre követül Müller Sebestyén főbírót és Wolford József polgármestert küldte ki. Mielőtt azonban a feloszlatás körülményeit tárgyalnánk, vessünk egy pillantást arra, mit csinált tulajdonképen a csongrádi felkelő sereg. Amennyi huza-vona volt a város és a megye közt, éppen annyi volt a megye és a helytartótanács és a töb'si felsőségek közt. Kiállította ugyan a szegediekkel együtt 320 gyalogosból és 80 lovasból álló felkelő csapatot, de azonnal feliratban közölte a királlyal és a nádorral, hogy a felkelő sereg a törvény értelmében csak a határokon belül alkalmazható a hsza védelmére. Igy sem törvényes, hogy a felkelést az országgyűlés előzetes hoziájárulása nélkül szólították fegyverre. Az is törvénytelen, bogy mint hírlett, a felkelő sereget német vezényszó mellett akarják gyakorolni. A sok levélváltás közt alig lett kész a sereg, mikor a zarándi oláh zavargás megfékezésére Aradra vezényelték. A megye azonban nem engedte el a sereget, hanem Kövesdy Ferencet elküldte avégből, nérné meg, szükség van-e a zavargás leverésére. Mire a követ visszatért, tényleg vége volt a zavargásnak. Időközben a mindi? rosszul értesült báró Splényi helyébe gróf Qyulay Albert tábornok neveztetett ki.