Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

1924 december 25. SZEOüD 5 Piroska Jánost ártatlannak tartják Csongrádon. Parasztbál lesz a halálbál évfordulóján a Magyar Királyban. — Uj bizonyítékok. — Három csöndes sir a csongrádi temetőben. A pincér teát hoz. Meg egy újságot. Az Csongrád, december 24. (A Szeged kiküldött munkatársától.) Amikor ezek a sorok az o vasó elé kerülnek, pontosan egy esztendő írult el azóta, hogy 1923 karácsony éjszakáján, pon­tosan éjfélkor egy bomba robbant föl Csongrá­don. A Magyar Király tágas báltermében Farkas Balázs cigányprímás a francia négyes bevezető tak'usait intonálta és a mosolygó fehérruhás leányok frakkos táncosuk karján éppen pá okba f jlődtek. Vis á vis-t kerestek. Akkor bomba hullott a mosolygó táncosok közé és ma a csongrádi temetőben az év­fordulón csöndesen fekszik egy diákgyerek, aki táncolt, egy prímás, aki hegedül' és egy egyszerű cselédleány, aki dolgozott. És egy év multán huszonnégyen érzik még mindig a szilánkokat fáradt és megron'ott testükben. És egy év multán a szörnyű merényletnek — még nincsenek tettesei. Egy évvel ezelőtt első voltam, aki megjelent a rettenetes helyszínen, és első vo tam, aki először látta a kétségbeesésben megőszült feje­ket, ahogy a véres, halálcsterem körül — szinte nosztalgiásan — vándoroltak, mintha keresnének valamit. Keményre fagyott hatal­mas hóban vágtattunk a szánkón az éjszaká­ban. A csongrád—szentesi Tisza-híd után Csongrád felé, különös és t tokzatos tüzek lángoltak az ég felé. A fekete éjszakában, ahogy a lovak egyre köze ebb vitték a szán­kót a halálos városhoz, ugy rémiéit, mintha égne. Fölgyújtották a várost, súgta ez a halá­los hangulat és ez a hangulat egyre neheiebb lett, ahogy közeledtünk a házakhoz. A házak között tűnt elő, hogy a disznó­torok kezdetén pörkölik a disznókat a lán­gokon. Egy év multán, ahogy egyre közeledünk a városhoz, ismét az ég felé lángofnsk nagy vörös tüzek. Csongrád nagy (orra készül. Ahol táncoltak és ahol a bomba robbant Az utcák néptelenek és havasak. Csönd van mindenütt, a Szent Háromság-szobor körül fiatal leányok gyűjtenek dideregve a szegények karácsonyfájához. Csönd van és egy szekér sem zörög, A boltokból kinéznek a boltosok. Ez Csongrád, egy év után kihaltságában és némaságában. A Magyar Király ugy áll változatlanul a Csemegi-u'ca sarkin, mint akkor. Csak a nagy emeleti ablakokat csináltatták be. Homályosak. Az oldalfronton most is ott van a tábla: „Csongrádi Gazdasági Egyesület." Fönt az emeleten egy öregasszony bóbiskol. A folyosó tiszta. Egy év előtt itt folyt a vér. Itt voltak az asztalok sárosan és véresen és a kidobált székek összetörve. A székek közt vattacomók, ruhafoszlányok, amik leszakadtak a fehér ruhákról. A menekülés, a pánik nyomai. Most tiszta a folyosó. Egy rossz bil­liárdasztal a sarokban. A halálterem ajtaja bezárva. Kis tábla rajta: „Hubert János oki. tánctanár tánctanfolyama." A mellékajtón a régi tábla: Csongrádi Keres­kedők Egylete. Kicsi asztalod a kis szobában : itt volt egy év előtt a ruhatár. Most nincs senki benne. — Nem járnak ide, — mondják. Kinyitjuk a nagyterem ajtaját. A rozsdás kulcs csikorog. Szemben három uj nagy ablak fénylik. Régi székek a falak mentén és a padló fényesre kefélve. Este táncóra lesz. Egy év előtt az ablakoknál a padló fölszakadva. Mindenütt a nagy ablakok fénylő cserepei. És mindenütt vér és mindenütt piszkos vatUcsomó. Az egyik széken egy ottfelejtett sál. Mikor akkor itt vol­tam, a vizsgálóbíró mérte az ablakokat, hogy honnan dobták a bombát. Egy ember össze­szedte a siilánkokat. Most csöndes, nyugodt, tiszta ez a terem. Mintha nem történt volna soha semmi sem. Piroskáék billiárdoznak... A kávéházban sürü füst. Vasárnap délelőtt van. Hangos legények boroznak az ebéd elöHL_ A Nép-e\. Kezembe adja. — Más újság nincs? — kérdem. — Csak A Nép-et tartjuk — mondja. Más nem kell, nem olvas itt más újságot senki... Aztfn ezt mondja a pincér: — Csönd van itt most kérem. Mindenki várta a szolnoki Ítéletet. Tudta mindenki. Most már nem is beszélünk róla. Három fiatalember nyit be az ajtfn. Piroska György és Sági Rókus. Egy pohár bort kér­nek. Hárman-négyen köréjük gyűlnek. Halkan beszélnek. Aztán odaszólnak a pincérnek. Go­lyókat hoz a pincér meg fabábukat. Piroska György és Sígi Rókus dákót választanak és játszani kezdenek. A kalap a fejükön, fehér sál Pi;oska nyakán. Néhány legény köréjük gyül. Nézik a játé­koka'. — Jó formában vagy Gyurka, mond;a az egyik. Piroska nem felel. — Fél óra múlva kész a partié. A Gyurka győzött. Ötszáz point háromszázhúsz ellen. — Szervusz, mondja' Piroska Ságinak. Kis bundájukért mennek. Delet haran­goznak. Azt mondja Sígi: — Fizetni 1 Kiisszák az utolsó kortyot. Aztán becsapják az ajtót. A pincér beszélni kezd: — Nagy csönd van itt a városban. Alig van bál, mulatság. Azt is a gazdák rendezik. Az urak, az intelligencia nem táncol. Halott igy a város. Be kell zárni a boltot. Nem tudom, mi lesz a farsang alatt. Nem mernek mulatni. Csak kibírjuk még három évig. Mert addig nem táncolnak az urak. — Tetszik látni, itt volt a Gazdakör. Szépen jártak ide, beszélgettek, ittak. Ma be kellett zárni. Nem jön ide senki; csak vasárnap délelőtt, meg néha esténkint a legények. A Piroskáék társasága minden este iltvan, nagyon ideszoktak azóta. Itt tartják minden megbeszélésüket. Nagyon ide­szoktak. Aztán azt mondja: karácsony másnapján bál lesz. Az évfordulón a parasztok rendeznek bált. Már be is jelentették, kaptak isr engedélyt. Ki van javítva a terem, lehet táncolni. És hozzáteszi még: — Szomorú lesz ez a bál. Mi nem megyünk föl. Táncoljanak, ha akarnak . . . .Bizonyos elemek szembehelyezkedtek a rendőrséggel!" A járásbíróságon, ahol a rendőrtisztek a nyo­mozást megkezdték, annak a szobának az ajtaján egy névjegy: Domonkos István járásbirósági elnök. Távolabb a kis ház, ahol a kihallgatások voltak. A csendőrök pipálnak és csöndesen beszélgetnek. Nyugalom van. Augusztus óta rendőrkapitányságot rendelt ki Csongrádra a belügyminiszter. A merénylet idején csak csendőrök voltak. Szegedről kellett rendőrö­ket hozni. A nagytemplom mögött földszintes házban Parasztbál lesz az évfordulón. húzódik meg az államrendőrség. Dr. Krisziinkovich Antal rendőrtanácsos van a csongrádi rendőrség élén, aki 1922-ben Győrben a képviselőválasztá­sok idején, néhány vokssal kisebbségben maradt Hegyeshaimy Lajossal szemben. Most okos előre­látással és körültekintéssel őrködik Csongrád rendje fölött. Most már van államrendőrség Cson­grádon. A bombamerénylet után. Kedves közvetlenséggel fogad. Bocsánatot kér, hogy várakoztatott. Templomban volt, a nagymisén. — A legteljesebb rend és nyugalom uralkodik most Csongrádon, mondja. Az tény, hogy vannak bizonyos jobb- és baloldali szélsőségek, de a nyu­godt, higgadt elem féken tudja tartani a szélső­ségeket. Az intelligencia távol tarja magát minden ilyen mozgalomtól és ezek azok, akik dolgoznak. Az kétségtelen, hogy a jobboldali végletek emberei magukra maradtak egy jelentéktelen csoportban és sehol sem találtak megértő lelkekre. — Mikor augusztusban kirendeltek ide, erélyes intézkedésekkel és súlyos büntetésekkel kellett operálnom, mert egyes körök a legmesszebbmenő averzióval, sőt határozott ellenszenvvel fogadták az államrendőrséget. Mindennaposak voltak az első időben az ellenszegülések, mindennaposak vol­tak a rendőrközegekkel való szembeszállások. El­lenséget láttak a rendőrségben, nem akarták res­pektálni az intézkedéseket. Ma azonban már az a helyzet, hogy mindenki bizik bennünk és tudja, hogy nem akarunk mást, mint a föltétlen rendet biztosítani. — Bizonyos elemek először gyakran követ­tek el hatóságsértéseket és ezért minden eset­ben a legszigorúbb büntetést statuáltuk. Meg­büntettük őket 500.000-1,000.000 koronára. Ma azonban már csak elvétve fordulnak elő ilyen jelenségek. „Piroska Jánost a csongrádi társadalom ártatlannak tartja," Azután igy folytatta Krisztinkovich rtndőr­tanácsos. — Piroskáék és a többi vádlott is itthon van. Sétálnak a korzón és csöndesek. Pasz­szive viselkednek, különösen a legutolsó időben. Piroska János állandóan és magántársaságok­ban is hangoztatja, hogy ő teljesen ártatlan és távol áll a merénylettől. A fölmentő i:éet után gyakran jöttek Cssze, itt-amott megbeszélése­ket tartottak, de a legu olsó hetekben már el­maradoznak ezek az összejövetelek. Érdekes egyébként, hogy Csongrádon tulajdonképpen nincs is ÉME szervezet. A szentesiekhez tartoznak és Csongrádon mind e mai napig nem alakították meg a fiókot. Rátértünk ezután a szolnoki főtárgyalásra és itt a rendőrtanácsos ezt az érdekes kijelentést tette: — Piroska János főhadnagyot az egész csongrádi társadalom ártatlannak tartja. Ö komolyabb és müvészlelkületü fiu. Higgadtabb és nem könnyen hevülő. Én különben ebből a közhitből magyarázom meg azt, hogy egyes tanuk más vallomást tettek Szolnokon, mint a nyomozás alatt. A megmásított és nem terhelő vallomásokot abban a szuggesztív hatásban tették, amikor szuronyok közt látták a vádlot­tak padján Piroskát, holott a csongrádi társa­dalom szerint ő egészen ártatlan. — Biztosíthatom — jelentette ki ezután —, hogy ilyen jelenségek Csongrádon többet nem fordulnak elő. Itt most egy kulturális munka kezdődött meg. Most a'akult meg a Csongrádi Közművelődési Egyesület, amely felolvasásokat feg tartani, kulturális előadásokat é< mármost elhatátoz'ák, hogy Csongrád tollforgató emberei föl fogják keresni a környék falvait, Csany­teleket, Tömörkényt stb„ hogy oda is elvigyék a kulturát. Héjjas Iván Csongrádon. A vasárnap déli korzón találkoztam Piroska Jánossal. Két lánnyal sétált. Beszélgettek csöndesen Érdekes egyébként, hogy a szolnoki főtárgyalás után Gömbösék nagy fajvédő gyűlést akartak Csongrádon tartani. Ez nem sikerült, mivel néhány fiatalemberen kivül senkit sem tuátak megnyerni, hogy vegyen részt a gyűlésen. Majd november 29 ére terveztek egy gyűlést, amelyen Héjjas Iván is részt vett volna, de ettől a tervtől elállottak. Csak egy kis csoport jelent volna meg a gyűlésen. A csongrádi rendőrségnek különben az az állás­pontja, hogy Csongrádon még nincs olyan han­gulat, hogy nyilvános politikai gyűléseket lehetne engedélyezni. Voltak legutóbb olyan tervek is, hogy karácsony másodnapján, az évfordulón, emlékünnepélyt akar­nak rendezni a szerencsétlen áldozatok emlékére, de a higgadtabbak szavára elállottak ettől a tervtől. December 17-én volt egyébként a járásbíróságon az a tárgyalás, amelyen Piroska János és Lusztig Miksa pékmester állottak volna szemben. A szol­noki főtárgyalás előtt közvetlenül ugyanis a Zsinór­utcán, ahol Piroska lakik, incidens játszódott le. Az ittas Lusztig Miksa véletlenül nekiment az arra haladó Piroskának, aki erre igy kiáltott fel: — Nézzétek azt a büdös zsidót, még ide mer jönni. Parázs verekedés kezdődött ezután. Piroska botjával fejbeütötte Lusztigot, mire az ugyancsak visszavágott. A zsidózás folytatódott, alig lehetett őket széjjel választani. A járásbíróságon az ügyészségi megbízott elej­tette a vádat, mivel a sérülések néhány nap alatt meggyógyultak. Ezután sem Lusztig, sem Piroska nem vette át a magánvádat. Igy ez az incidens, amelyet egyesek a főtárgyalás előtti terrorizálás­nak minősítettek — csöndesen elsimult. > • • • j g • gi g r r r I sajai eraeKeoen veieie eiott Keresse fel Aki hazat vaqy inqatlant vásárol, ingatlanforgalmi irodáját UJ iJ ' Kossuth Lajos-sugárut 9. szám alatt. Telefon: 10-42. mert vételét ezen cégnél, minden kívánalmat kielégítően, a legelőnyösebben bonyolíthatja le.

Next

/
Thumbnails
Contents