Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-20 / 292. szám

2 8ZBGBD 1294 december 20. izben kézitusa is volt. A parasztié? a kor­mány csapatainak támogatására sietett és igy sikerült a zendülőket visszavonulásra kénysze­cáfolja azokat • híreket, hogy Olaszország fegy­veresen készül az albán határon beavatkozni. Olaszország szigorúan semlegesen viselkedik riteni. A barc az egész fronton még tovább ] és nem is gondol arra, hagy csapatokat kaid­tart és ujabb részletekről nincs bír. : jön Albániába. A Messagero a leghatározottabban msg­A szinügyi bizottság ülése — bizottság nélkül. Szeged, december 19. (Saját tudósítónktól.) A szinügyi bizottság ülései az uióbbí id5b;n teljesen elvesztették Jelentőségűket és érdekes­ségüket. A bizottság havonta csak egyszer tart ülést a legmesszebbmenő egyetértés éi békes­ség jegyében, viták, összeűtközísek kiprovoká­lására alkalmas különvélemény soha sincs, a színigazgatót pártolja mindenki és viszont, a színigazgató arra törekszik, hogy minden kí­vánságot kielégítsen. A nagy egyetértésnek ter­mészstes következménye az, hogy az érdeklő­dés fokozatosan csökken. A d:cembsri ülésen például, amely pénteken délután volt a város­háza tanácstermében, az elnöklő kulturtanács­nokon és Andor Zsiga színigazgatón kívül csu­pán Prelogg József, a városi gímnáiium igaz­gatója jelent meg. Mivel azonban, a római jog megállapítása szerint is tres faciunt collegium, az elnök megnyitotta a „bizottság" ülését és falkérte a színigazgatót, nogy matassa be jövő hónspi müsoitervezetét. Amig a bizottság egyet­len jelenlevő tagja a mQsortervezetet tanulmá­nyozta, addig Andor Zdga bejelentette, hogy Kertész Vilmos, a társulat egyeten tenoristája, megvált a társuUttól és már el is tivjz itt Sre­gedről. Távozása nagyobb bajok it nem otoz, a szinre kerülő operák tenorszereoeit vsndégéne­kesck töltik majd be. Kertész Vilmos távozási­nak egyetlen oka az volt, hogy ne n kapta meg azt a gázsiemelést, amelyre reflektált. A műsortervedet egyébként eleggé változatos. December hu wonnegyedikén délutáni gyermek­előadás keretében bemutatja a színház iHamu­pipőkéd, 31-én a Napkelet rózsája cimü operett­nek lesz a premierje, január ötödikén a Sevillai • borbély karai műsorra, hetedikén Stakesp.'are vigjáték megy, a Makrancos hölgy, nyolcadikán eredeti opsrett-bemutstót tart a színház, a Gyöngyvirágot mulatja ba, Vájó Bíla és Djaáth Antal operettjét. 12 éa azoperakedrelőc ünnep­napja lesz: Lohengrint adják Szentmihályi T-nek, az Operaház mü/észének vendégfeilép é­vei. A Lohengrin három napig marad műsoron. Utána A nagyhercegnő is a pincir cimü víg- j játékot mutatják be. Január 17 én Ibsen r<:m:k- : miijét, a Peer Gynt-e\ adjík elő, amelyre már régen készül a szegeJi szinház. A Peer Gynt négy egymásután következő este műsorát tölti ki. Január 20 án, a Peer P/nt előadás után, éjjeli előadás keretiben Clsire Banroff tartja i egyetlen táncestélyél. Huszonharmadikán isméi operát ad a szinház, a Rigoleltőt, Lo te Schlne ' és Somló József fellép ővel. Jmuír 27 én jön ; a sláger, a Marica, Kilmin Imre lsgujabb ope­rettje és jó ideig műsoron marad. A bizottsigtalan bnoltsági ü'és mir a vége filé közeledett, amikor nyilt az ajtó éa b.'lépatt rajta mig egy tag, a második, akine'c szintén megmutatta az elnök a műsort, elmondta a történteket és megkérte, ho^y olvasson el egy darabot, amelyről mindenkinek rossz ugy in a véleménye, de azén esetleg üzlet lenne mégis a szinház számára. A kés5n érkéz dt bzDtsági tag ter nészitesen vállalkozott a faladatra, előre bejelentvén, ho;y a darab előadását ő sem fogja javasolni. j Az elnök ezután megköszönte a megjelent urak szives érdeklődését és a néptelen gyűlést I bezárta. Ötmillió pénzbüntetésre Ítélték Feleky szerkesztőt az ÉME által inditott sajtópörben. A biróság mellőzte a valódiság bizonyítását. — A védő emiatt elállott a védekezéstől. Az elnök: Hogy lehet ilyet mondani 1 Nem en­gedem meg ennek a fejtegetését. Feleky Géza: 1922 juliusában a hadbiróságon Zbona és Danics tárgyalásán felolvasták Héjjas Iván vallomását, melyből kitűnt, hogy ő adott pa­rancsot az izsáki zsidók legyilkolására. A hadbíró­ság éppen ezért csak a rablás miatt itélte el Zbo­nát és Danicsot, azzal az indokolással, hogy pa­rancsra követték el a gyilkosságokat. A Sörház­utcában pár nappal később gyűlés volt, ahol fre­netikus ünneplésben részesítették Héjjas Ivánt. Az ; ÉME-nek egy alelnöke első embere volt a forra­dalom kitörése előtt, aki nyilt levelében, amelyet 1918 október 27-én tett közzé, az ország feldara­bolásáról beszélt, az egyházi birtokok szekularizá­ciójáról és szocializálásáról hangoztatott kijelen­téseket í Az Ébredő Magyarok Egyesületének képviseleté­ben megjelent Turchányi Egon ekkor megkérdezi Felekyt: i — Ki volt az ? Feleky erre szembefordul vele és a következő­ket mondja: — Ez, az önök vezére: Zilahi Kiss Jenő alpol­gármester volt. Ezután Feleky védője, dr. Bródy Ernő terjesz­tette elő a valódiság bizonyítására irányuló ké­relmet. Kéri a Márffy-ügy fötárgyalási iratainak, továbbá a nemzetgyűlés 1920 november 11-iki naplójának a beszerzését. Kéri Ferdinándy Géza akkori belügyminiszter, továbbá Szmrecsányi György volt nemzetgyűlési képviselő kihallgatását. Bizonyítani óhajtja a védő, hogy az ÉME által teremtett hangulat adott alkalmat a nagyszámú bűncselekmények elkövetésére. Tanuk kihallgatását kéri és az utóbbi esztendőkben elkövetett atroci­tások iratainak a beszerzését. — Állitom és bizonyltom — úgymond a védő —, hogy Héjjas Iván ötvenhárom gyilkosság tet­j tese és részese. Az ÉME jogi képviselője teljes terjedelmében ellenzi a bizonyítást, mert szerinte ezzel csak mellékvágányra terelődnék az ügy. Feltűnő sokáig, majdnem másfél óra hosszáig tanácskozott a biró­ság a valódiság bizonyítását és az ellenbizonyí­tást kérő indítványok felett, végül is végzésében elutasította a valódiság bizonyítására irányuló ké­rést, valamint a felajánlott ellenbizonyítást azzal (Budapesti tudódtónk telefonjelentése.) Klebels­berg Kunó gróf kultuszminiszter 1924 évi február 8-án az ÉME plakátpörében mint sértett és tanu súlyos kritikát mondott az ébredők működéséről. Másnap a Világ- ban Feleky Géza szerkesztő Egy miniszter memoárjai cimü cikkében azt fejtegette, hogy a miniszter a történetírás tárgyilagosságával mondotta el súlyos vádiratát a banditavezérek sör­házutcat központja ellen. A sörházutcai vezérek — fejtegette a cikk — vagy agyalágyult hülyék, vagy tudniok kellett, hogy milyen következmé­nyekkel jár a Márffy-féle emberek felruházása al­vezér! hatalommal. Rátért végűig a cikk arra, hogy olyan egyesületek, amilyen az ÉME, nem lehetnek hazafiasak, mert puszta létük szégyen az országra. Az Ébredő Magyarok Egyesülete a cikk miatt pört inditott Feleky Géza ellen. Az ügyet ma tár­gyalta a büntetőtörvényszék Schadi-tanácsa. A fő­magánvádlói székben az ÉME ügyésze, dr. Kiszely István ül, mellette helyezkedik el Turcsányi Egon, az EME ügyvezető igazgatója. Felekyt dr. Bródy Ernő védi. Feleky Géza azzal kezdi védekezését, hogy köz­érdek vezette a cikk megírásában. Egymásután jelentek meg az ÉME plakátjai, amelyek Klebels­berg szerint példái voltak a legromlottabb fajtájú demagógiának. Három plakát jelent meg, amelyek közül a harmadik magát a kormányt es Klebels­berg minisztert gyalázta. Az ezzel kapcsolatos pör tisztán rámutatott az ÉME destruktiv munkájára. Az elnök: Mi adta a közvetlen impulzust a cik­kek megírására? Feleky Géza: Klebelsberg vallomása. Amikor Klebelsberg kihallgatása javában folyt a törvény­széken, ugyanakkor hallgatják ki először a rendőr­ségen Márffy Józsefet, akit az ÉME jónak látott minden eszközzel védelmébe fogadni. A hat nappal ezelőtt elhangzott halálos itélet, ugy hiszem, engem igazol... Az elnök: Az az itélet még nem jogerős. Feleky Géza: Hivatkozhatom más, jogerős Íté­letre is, amellyel az Ébredő Magyarok Egyesüle­tének egyik vezérkari tisztjét sújtotta a törvényszék. Rumbold Attila halálos ítéletére hivatkozom. Nem akarok ezúttal Héjjas Ivánra kitérni... Az elnök: Arra nem is kell kitérni! Feleky Géza: A Héjjas-kultusz a gyilkosságok kultuszának kiépítésével... az indokolással, hogy Feleky Indítványában nem konkrétizálta azokat a tényeket, amelyeket iga­zolni akart, a felhozott bizonyítékok pedig nin­csenek összefüggésben a cikkel. Nem latja a bíró­ság bizonyítva, hogy az Ébredő Magyarok Egyesü­lete mint jogi személy, részes lett volna az egyes tagok által elkövetett bűncselekményekért. Az ÉME jogi képviselője tudomásul vette a vég­zést, mig Feleky védője, dr. Bródy Ernő semmi­ségi panaszt jelentett be miatta. Ezután Schadi elnök felszólította dr. Kiszely Istvánt a vádbeszéd megtartására. Vádbeszédében azt fejtegette, hogy erős táma­dást indítottak az ÉME ellen, amely hive a ke­resztény eszmének és a keresztény gondolatok ter­jesztésének. Súlyosbító körülménynek kéri betudni a cikk durva és kíméletlen hangját és Feleky Gézának a főtárgyaláson tanúsított viselkedését, amiért itt is megrágalmazott az ÉME vezérei kö­zül egyeseket. Ezután Bródy Ernő beszélt. Miután a védelmet elütötték a valódiság bizonyításától, semmi más védekezést előterjeszteni nem óhajtok. Ezzel a védó leült és most Feleky Géza állott fel szólásra: Érdemleges mondanivalóm — úgy­mond — nekem sincs. Csak a főmagánvádló ur azon kijelentésére vonatkozóan, hogy én hátul­ról orozva szoktam támadni, hivatkozom öt éves újságírói munkámra. Én mindig nyiltan támadok és minden egyes esetben alkalmat adok az elég­tételadásra. Különben — hajtotta meg magát Fe­leky az elnök előtt —, hiszek Magyarország er­kölcsi feltámadásában. Alig tízperces tanácskozás után a biróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki Feleky szerkesztőt, mert cikkében olya­nokat állított, amelyek az Ébredő Magyarok Egye­sületének tagjai ellen bűnvádi eljárásra szolgáltat­nának alkalmat, magát az Ébredő Magyarok Egye­sületét pedig közmegvetésnek tennék ki. Ezért a büntetőtörvénykönyv enyhitő szakaszainak alkal­mazásával őt 4.000,000 korona fő- és 1,000.000 korona mellékbüntetésre itéli. A biróság az ÉME jogi képviselője számára 1.000,000 korona ügy­védi költséget állapított meg. A valódiság bizonyitva nem lévén — mondja az itélet indokolása —, meg kellett állapítani Feleky Gézáról, hogy rágalmazott. Enyhitő körülménynek vette a biróság, hogy Klebelsberg vallomása alap­ján irta meg cikkét. Az országban tényleg meg­történt egyes sajnálatos eseteket azonban tévesen itélte meg. — Igazságom tudatában fellebbezek! — jelen­tette kj Feleky. Az ÉME jogi képviselője az itélet súlyosbításáért felebbezett. Bródy Ernő, Feleky védője szintén felebbezést jelentett be. Amerika megnyugtatta Japánt a flottagyakorlatok ügyében. Tokio, december 19. Kato japán miniszter­elnök a Sei-Yukai-párt banketjén kijelentette, bogy az amerikai kormány felajánlotta bizo­nyos japán körök aggodalmának eloszlatása végett, hogy a jövő évben a havaii vizeken rendezendő tengerészeti hadgyakorlat végezté­vel az amerikai flottát Yokohamába küldi. A japán kormány azonban köszönettel elutasította ezt az ajánlatot, minthogy Amerika előzékeny módon kifejtette a tervezett flottagyakorlat inditó okait. Elhalasztják a kölni zóna kiürítését. Páris, december 19. Az amerikai sajtó hir­í adásaival ellentétben áll annak a szövegségközi bizottságnak jelentése, amely a német leszere­lés kérdésével foglalkozik, még nem került a nagyköveti konferencia elé. Különben a nagy­köved konferencia is csak akkor fog ebben a kérdésben dönteni, amikor a Versaillesben Fock tábornagy elnöklete alatt tanácskozó szövetség­közi katonai bizottság már véleményt nyilvá­nitott a kérdésben és csak ezután fog állást 1 foglalni a francia, belga is angol kormány a | kölni zóna ktüritisiaek kirdisiben. A kiüritis halasztást szenved. Herriot és » Chamberlain arra a megállapításra jutott, hogy l megoldása az lesz a kérdésnek, ha a kölni f zóna kiürítését a Rubr-kiürítés kérdésével kap­| csolják össze és minden valószínűség szerint ilyen értelemben fog a francia-angol és belga kormány a német lefegyverzésre vonatkozó jelentés beérkezése ulán ebben a kérdésben dönteni. Eredeti Borsalinó kalapok kizárólag Fischer és Pártos 42 cégnél Kárász-utca 1. sz. alatt kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents