Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-19 / 291. szám

2 SZB0 B D 1294 december 19. tani s ezeken a pirt képviselő lagjai részt fognak venni. Tanácsokat adnak a miniszterelnöknek ... (Budapesti tudósítónk telejdnjelentc.se.) A kisgizda-értekezlet után igen érdekes jelsnet történt. A kisgazda küldöttségek néfcány tagja Bethlen litván gróffal beszélgetett, amikor is Cipó Jtnos odalépett a miniszterelnökhöz és megkerdeite, hogy miért nem tiltja li azt, hogy a képes hetilapok karrikaturdkat közölhessenek a kisgazdákról, hiszen ezzel csúffá teszik őket. Bethlen István gróf mosolyogva jelentette ki, bogy erre neki nincs befolyása. A szegedi kereskedelmi és iparkamara teljes ülése. A kisgazdák erre egyszerre többen rohanták meg kérdésekkel a miniszterelnököt, akit már az előbbi jelenet kissé kellemetlenül érintett. Majd egyikük a kedélyes beszélgetés közben azt javatolta, hogy azokat a tisztviselőket, akiknek vagyonuk van, el kell bocsáttni. Bethlen azt felelte, bogy nincs olyan köztisztviselő, akinek vagyona lenne. A kisgazdák közül azonban egyszerre többen felkiáltottak és bizonygatni kezdték, bogy de igenis van és neveket emlitve felhozták, hogy a „*ni vármegyénkben" ez és ez milyen gazdsg és mégis tisztviselő. Bethlen errs nem tudott válaszolni és otthagyta a társaságot. Szeged, december 18. (Saját tudósítónktól) Tegnap délelőtt 11 órakor tartotta a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ez évi utolsá teljes Ülését Wimmer FQlöp elnöklete mellett. Dr. Cserzy Mihály fogalmazó az elnöki jelentések során beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kamara felterjesztéseire a kereskedelem lgyí miniszter tett. Jóváhagyta a kereskedelemügyi miniszter a kamarának a tisztességtelen versenyről szóló törvény értelmében megalakitott biró: ág megválasztását és annak ügyrendjét. Az utódállamokkal való régi vasúti összeköttetés visszaállítása érdekében ugy a magyar, mint a jugoszláv és román hatóságoknál történt intervenciókat ismertette. Eljárt a kamara a vasár- és Ünnepnapokon folytatott telefonbeszélgetések, illetve táviratok dijainak háromszoros összegének leszállítása érdekében. Baja város kereskedelmi jelentőségének és fokozódó külkereskedelmi forgalmának elősegítésére elsőosztályu vámhivatal felállítását javasolta a kamara. A paprika minősítése icörüli dijak aránytalan megállapítása ellen szintén felterjesztéssel élt a kamara a miniszternél. Dr. Tonelli Sándor főtitkár előterjesztése során beszámolt a kamarának legutóbbi teljes ülése óta folytatott munkásságáról és javasolta, hogy < teljes ülés forduljon felirattal a népjóléti miniszterhez a betegsegélyző pénztárak által szedett tiz százalékos késedelmi kamatnak a törvényes eg) és félszázalékra való leszállítása iránt Általános érdeklődéssel fogadia a teljes ülés dr. Landesberg Jenőnek a kisipari hitel ügyében tett jelentéser, melyhez elsőnek Biró Albert makói levelezőtag szólt hozzá. Biró nem tartja kielégítőnek azokat az összegeket, melyeke: a Pénzintézeti Központ bocsát a pénzintézetek rendelkezésére az iparosok hiteligényeinek kie égitése céljából s javasolja, hogy a kamara a nyújtott kölcsönök felemelését kérje a pénzügymin sztertől. Sal józsef gyulai kültag nem látja megfe előnek a három hónapra nyújtott és két izben meghosszabbítható váltóhiteleket, amelyek nem alkalmazkodnak az iparosok hiteligényeihez s ehelyett az ipari hitelnek folyószámlahitel formájában való nyújtását tartja kívánatosnak. Körmendy <V\átyás kamarai alelnök hitel helyett inkább munkaalkalmat kíván a kormánytól és veszedelmesnek látja az iparosság szempontjából forszírozott hitel igénybevételét. Czigler Arnold kamarai tag szükségesnek látja olyan intézkedések foganatosi ását, hogy a gyenge bonitásu iparosok is hitelhez jussanak. Wimmer Fülöp elnök szintén a Körnendy Mátyás felfogását látja elfogadandónak, megnyugtatóbbnak tartaná, ha az ipari hitel forsziiozása helyett a közmunkaakciót a szegedi kan: ara területére nagyobb arányban kiterjesztené. A kamara adóügyi tevékenységét ezután dr. Landesberg Jenő titkár ismertette. Eeszámolt elsősorban a kamarai titkárok előtt tett azon kijelentéséről a kereskedelemügyi miniszternek, hogy a kormány a forgalmi adónak osztr ík rendszerére akar áttérni, mely szerint az áru csak egyszer esik forgalmi adó alá a termelő helyen, illetve a behozatal alkalmával. Ezzel némileg ellentétben volt ugyan Bud János pénzügyminiszternek az expozéjában tett kijelentése, mely szerint az uj rendszerre való áttérés jelentékeny nehézségekbe ütközik. Azóta azonban a budapesti kamara küldöttsége előtt a pénzügyminiszter már kijelentette, hogy január elejétől kezdve az érdekeltségek egyes szakmai csoportjával sorozatos tárgyalásokat kiván folytatni, hogy a forgalmi adónak mérséklése és az uj rendszerre való áttérés miként volna a legcélszerűbb módon eszközölhető. Nyáry Sándor levelezőtag, a medgyesegyházai ipartestület elnöke azokat a sérelmeket tette szóvá, melyek a forgalmi adó átalányban való fizetésekor a pénzügyi tisztviselők részéről történnek. Egyúttal köszönetét fejezte ki a kamarának, hogy eredményesen interveniált ebben az ügyben a makói pénzügyigazgatóságnál. Altalános érdeklődés kisérte dr. Tonelli Sándor főtitkárnak a bejelentését az érdekelt iparosoknak a szegedi hatósági üzemek működése ellen folytatott akciójáról. Ismertette azokat az eljárásokat, amelyeket az iparosok a kamarával és az ipartestülettel együtt tettek. Dr. Pálfy József levelezőtag, a szegedi ipartestület titkára pedig a miniszterelnöknél járt küldöttség tárgyalásairól számolt be. Ezután a teljes ülés a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta le, amelyen kifejezése jutott az a szempont, hogy a kamarában tömörült munkaadók kellő megértéssel viseltetnek az alkalmazottak szociális igényeivel szemben. Végleges véleményt azonban erre a {

'avaslatra mondani nem lehetett, mert hiányzik >előle az 53. §, amely az alkalmazottak végkielégítését lesz hivatva szabályozni. Ezután dr. Tonelli Sándor főtitkár a kamara 1925. évi költségvetését terjesztette elő, amely az 1924. évi pótköltségvetéshez hasonlóan aranykoronában van megállapítva és a kiadások öszszegét 108.000 koronában irányozza elő. Az uj költségvetésben az elnökség gondoskodott róla, hogy a kamarának módjában legyen az ipartestületek elnökei és vezető tisztviselői időrői-időre aktuális kérdések megbeszélése céljából a kamara székhelyére behivassanak. A költségvetést a teljes ülés ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Bejelentés történt még a kamarai választások előkészítési munkálatairól is és a teljes ülés megállapította az alkerületek beosztását, amelyet felterjesztés formájában fog a kereskedelemügyi miniszternek tudomására juttatni. Végezetül Wimmer Fülöp elnök a kamara elnöksége nevében boldog ünnepeket kivánt ugy a kamara valamennyi tagjának, mint a kerület egész kereskedelménekés iparának és azon reményének adott kifejezést, hogy jövő esztendőben kedvezőbb napok fognak virradni a magyar közgazdasági életre. Beszélgetés Félegyháza követével. Makacs, dacos, kurucfej ez a Horváth Zoltán. Tipikus magyar. Hangján, teszédén megéri Ik az abszolút becsületesség. Felfogása, politikai kijelentései hstározott meggyőződésre vallanak. Kiváló szónok, aki mi,r szüzbeszíde alkalmával az elsők közé emelkedett. Aktuális kérdésekről beszélgetünk. — Mi a demokratikui szövetsiíg harcmodora a kormány merev álláspontjával és parismenti eljárásával szemben s mikor Orténhet ebben változás ? — A'láspontunk a teljes passzivitás — mondja Horváth Zoltán és abban szolidárisak a polgári képviselők s a kivezetett szociáldemokraták. Passzivitás teljes egészétien, mert nem látunk semmiféle biztató jelt arra: bogy Bethlen alkotmányellenes s a parlamenti elvekel tipró eljárása megváltozna. Ilyen körülmények között a ml bennmaradásunk csak irra volna jó, hogy Bethlen diktátori kormányzatának alkotmányos patinát adjon. A mai szitu iciók között egy eset képzelhető el, amikor a demokratikus szövetség a passzivitását feladhatná és ez az volna, ba Bethlen az általános, egyenlő titkos választójogi törvényjavaslat beterjesztésére s a titkosság megszavazására nézve kötelező Ígéretet tenne. Ennek a felfogásunknak mi kifejezést is adtunk, eddig azonban semmiféle ezirányu tárgyalás közöltünk és Bethlen között még folyamatban nem volt. Természetes azonban, hogy álláspontunk csak a közvetlen mii jellegű szituációra vonatkozik. — Miért tartja a demokratikus szövetség olyan dönlőnek az általános, egyenlő titkos választójogot, bogy csak ennek fejében hagyná abba passzivitását ? — Azért, mert ennek révén véglegesen likvidálni lehetne a forradalmi és ellenforradalmi időket és törekvéieket. Eciel ugy a háború, mint a forradalom és ellenforradalom maradványai, mint egy nagy szivaccsal letöröltetnének ugy, bogy valóságos vérfrissítés következne be. — Hogy képzelné képviselő ur az általános, egyenlő titkos választójog megvalósítását éi az átmeneti állapotot? — A'láspontunk az, hogy minden a'apfető alkotmányjogi törvényjavaslat félretétetnék, a kormányzat megalkotná a koalíciós kabinetet, melynek egyetlen feladata volna csak, még pedig az, hogy egy választójogi törvényjavaslatot binyujtson, azt letárgyaltassa és ennek alapján uj választást elrendeljen. Mi nem akarunk mást, mint az ország szabad és korrupc'ómsntes megnyilatkozását és hiszen, bogy ez a választás olyan demokratikus többséget eredményezne, bogy a néptől terror- és korrupciómentesen nyervén megbizatáaát ai uj nemzetgyűlés, nyugodtan vezetné az ország ügyeit ez egyedül helyes s az európai légkörnek egyedül megfelelő szociális és demokratikus iránynan. — Az államforma tekintetében mi a demokratikus szövetség álláspontja? —Az államformát illetőleg a szövetség nemfoglalt programjában álláspontot Ezt nem tette egyrészt azért, mert különböző felfogást vallanak e tekintetben a szövetség tagjai, másrészt, mert sokkal közelebbi célokra szövetkezik. Azt azonban mondhatom, hogy álláspontunk egyöntetűen az, hogy az államforma kérdésében népszavazásnak kell döntenie. — Tulajdonit-e valami jelentőséget Andrássy legitimista nyilatkozatainak és okozhat-e ez valami pártváltozást, vagy uj csoportosulásokat ez a kormány, vagy az ellenzék körében ? — Andrássy 14-én tartott beszámolója nézetem szerint a parlament összetételében semmiféle átcsoportosulást nem eredményezhet. Az egységes pártban lappangó legitimisták kritikusabb helyzetben is (budaörsi csata) tanúvallomást tehettek volna legitimista érzelmük mellett. De nem tették. Igy kizártnak tartom, hogy csupán gróf Andrássy Qyulának szirénhangiára elhagyják a biztos fedezékből élvezett húsosfazekat. Az ellenzéki oldalon pedig a demokrata szövetség oly szoros működésben van, hogy kizárt dolog bármely képviselő kiválása. I — Nem tart-e az ellenzék az államforma kér! désének puccsszerű felvetésétől? ! — Az alkotmánytiprások mai sorozata mellett is kizártnak tartom ennek a kérdésnek ilyen elintézését. Nem hiszem, hogv ezen fundamentális alkotmányjogi kérdés eldöntése előtt a nép véleményét a kormány meg ne kérdezné. Nézetem szerint még a jelenlegi választási rendszer melett is legalább pro forma választást kellene rendeznie és annak eldöntendő felvetett kérdésévé kellene tennie az államforma intézményét. Ha még ezt sem tenné, ugy Bethlen eljárása az államcsínyhez teljesen közel járna. — Milyen a szociáldemokratákkal való együttműködés ? — A szociáldemokrata képviselők eddig becsületesen áll ák a harcot a demokratikus szö!' vetségben, ami különösen megnyilvánult Miskolcon. Átmeneti céljaink teljesen közösek; fő. céljaink: a választójog kérdése, szociális intéz| kedések s a közszabadságok helyreállítása. A szociáldemokraták fegyelmezettek és eljárásuk minden tekintetben biztosítani látszik a zavartalan jövőben való együttműködést. Mi most passzivitásunk mellett a parlamenten kivül kivánjuk a közvéleményt az ország mai helyzetéről informálni, a nép szélesebb rétegei előtt kívánjuk törekvéieinket hirdetni, ami azonban eddig nem voll lehetséges, mert gyűléseinket nem engedélyezték a közigazgatási hatóságok. Eddig a Kossuth párti képviselő figyelemreméltó nyilatkoza'a. Dr. Burger Béla. — Aranyparitásra emelik a vitézi éremtulajdonosok illetményeit. Budapestről jelentik: A nemzetgyűlésen interpellációk és hatál rozati javaslatok formájíban ismételten szóvátették már azt a visszás állapotot, hogy a vitézi j éremtulajdonosok illetményét meg mindig nem rendezték. A vitézi érmek tulajdono ai ugyanis mindmáig ugyanazokat az illetményeket kapják, amelyeket annak idején megállapitoitak számukra. A kormány most végre elhatározta, hogy ezeket as illetményeket aranyparitásra emeli.