Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-18 / 290. szám

1924 december li. SZEOED 5 MENYASSZONY VŐLEGÉNY KELENGYÉK, gyermek és baby fehérnemüek, kötények stb. készen és rendelésre is. GyönyörG ágy készletek olcsó Szabott árakon. Özv. LŐWY JŐZSEFNÉ kelengyeüzlete A Szeged karácsonyi ajándékkönyve a nagyérdekü hasznos tanácsadón és a jövő évi naptáron kivül közli a minisztériumok ügybeosztását és az országos jellegű intézmények címtárát is. VVVWMMMMMMAW^^ MIWMMWMMf SI HIREK Yll /Ift Csütörtök. Hóm, kat. és protestáns 4111/ ICIt ürázidn pk. Oör. kai. Sebestyén. Nap kel 7 óra 45 perckor, n> uqszik 4 óra 8 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 1-ig és délután 3-tól 8 óráig. A szinházi előadás este fél 8 órakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Franki Antal Szentgyörgy-tér (telefon 118), Zakár Sándor Valéria-tér (telefon 695), Temesváry József Dugonics-tér (telefon 793), Salgó Péter Mátyás-tér (telefon 296), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). Aigner főispán elnököl. Dr. Aigner Károly főispán köztudomás szerint nem nagyon szeret közgyűléseken elnökölni, ami mindenesetre a jó Ízlését dicséri. A közgyűlések körülbelül egy-kaptafa szerint folynak le hónaprólhónapra, majdnem mindig ugyanazok a városatyák mondják el ugyanazt, amivel már hónapokkal előbb lepték meg a város képviseletét, gyönyörűsége nincs ebben senkinek, hát Aigner Károlyt sincs ami csalogassa. Annál nagyobb feltűnést keltett, hogy szerdán, a decemberi közgyűlésen, ő foglalta el az elnöki széket a szokatlanul befűtött teremben. Meg is indult nyomban a kombináció, mi lehet ennek az oka? — Több közgyűlés nincs az évben, magyarázgatták ős városatyák, hát ugy illik, hogy az utolsót szépen fejezzék be s hogy a főispán kívánjon boldog ünnepeket a városi képviselőknek. Erőszakos volt a magyarázat, mert nem itt rejlett a kérdés fészke. — Bizalmi nyilvánítás a kormánynak I Mikor vezesse a közgyűlést máskor a főispán, ha nem ilyenkor. Hiszen a jelenléte a legelemibb politikai kötelesség. A közgyűlések tartama azonban teljesen bizonytalan lévén, előre lehetett sejteni, hogy bizony ez alkalommal a főispán is végigszenvedi az egészet s nem teheti meg, mint máskor, hogy elmegy s átengedi az elnöklés boldogságát a polgármesternek. Az indítvány ugyanis 36-ik pontja volt a 39 pontból álló tárgysorozatnak. — Szegény főispán, jegyezte meg valaki, ugy járt, mint a kávéházi vendég, akinek ellopják a kalapját. Kénytelen bevárni a zárórát s amikor elment már mindenki, csak akkor veheti át a cserébe otthagyott kalapot, aminek nem akadt gazdája. Csakhogy Aignernek is van esze s nemkönnyen hagyja magát zavarba hozatni. Hiába, pompásan beletanult a mesterségébe. Ha már itt kell rostokolnom, gondolta, legalább kellemessé teszem az időt. Azzal a negyedik, vagy az ötödik pont után odafordult a polgármesterhez: • Veszterkém, elnökölj most te is, én kimegyek egy cigarettára. vonult is mindjárt a tanácsterembe, ahol hamarosan olyan pótközgyülés keletkezelt, hogy a polgármester kénytelen volt becsukatni az ajtót. — Elég hangosak az itteniek is, de a pótparlament túltesz tajtuk. Tanácsnokok, bizottsági tagok, tisztviselők határozottan jól érezték magukat a kisteremben. Nem volt köztük Balogh Lajos. Azonban a főispán átúszott vagy husz tárgysorozati pontot s megkönnyebbülve tért vissza a közgyűlésbe. — Veszterre is ráfér egy cigaretta, viszontlátásra urak. Aztán elfogytak az összes cigaretták, ellenben az igazi közgyűlés csak most kezdődött meg, nem is ért véget negyed nyolc előtt. — Néma a városháza nagyharangja. A városháza nagyharangja, amely napjában négyszer kongatja el hosszabb-rövidebb versét, néhány nap óta némaságra van kárhoztatva. Nem benne a hiba, hanem a huióvasában, amely eltörött s most van javítás alatt. Állítólag ez sem esett meg vele, amióta megvan és átjött a régi városházából a viz után épült újba. — Huszonöt éve járom a tornyot, mondta az egyik őre, de még nem volt a rúdnak baja. Ne tessék csodálni, ha most beteg lett. A harang szivét már kellett az idők folyamán reparálni, de hát a harang-szivek épp olyanok, mint az emberiek, elkopnak a sok használatban, — ha mindjárt nem látogatnak is idegenbe, mert csak a maguk oldalbordájából csalják ki a hangot. Érdekes, hogy milyen kevesen vették észre az elmaradt harangozást. Az emberiség sok mindenbe beletörődött az utolsó esztendőkben, tompábbak az idegek és többet kibírnak, mint akármikor. A városi nép ugy van ezzel, hogy hallja is, nem is, csak a rosszul alvó veszi észre kora hajnalban, hogy nini, elaludt a toronyőr, nem harangozott háromkor. Milyen boldog, hogy aludni tud. Hát igaztalanul bántja a város tűzbiztonsága fölött őrködő férfiút, nem rajta múlik a harang némasága. Nem vette észre a korzózó közönség sem a déli vers elmaradását, egyébként ott olyankor eleven hirharangok az aktuálisak. Néhány kereskedő, meg ügyvéd ember el is késett emiatt. Az ő idejük a délutáni harangszóval van összefüggésben, háromkor leteszik az újságot, vagy a kaláberlapot s felsóhajtanak. — Nézzünk az után, amiből élünk, szól a harang. A héten hiába várták, nem szólt s mivel fölösleges fáradtság az órát is figyelni, inkább az emberi természetben rejlő megszokás volt a figyelmeztető. Ahogy a külső ember akármikor megmondja a nap állásáról, hogy hány óra van, a kulturember idegzetében is benne él az időbeosztottság s van, aki öt percet sem téved. Érdekes megfigyelni való volt, hogy ezek az emberek három óra után önkéntelenül is idegeskedni kezdtek s aztán jöttek rá, hogy már negyed, vagy fél négy van. A szerdai hetipiacos napon azonban nyomban észrevették a tanyaiak, hogy délben nem szól a harang. — Tán meghalt valakit — Miket beszélsz mán, asszony, hiszen éppen akkor szoktak harangozni. Riportunk teljességéhez tartozik, hogy az állandóan, megszakítás nélkül, bár Isten tudja, hogy miből, mulató I KS BELVÁROSI MOZI i Petrovich Telefon: pénztari 582. December csüiöriökön, aranyifjak szintén tudomásul vették a hiányt, hozzá megdöbbenéssel. -- Csak nem vitték el a nagy harangot I Ki fizeti ki ezután az adósságunkat? — Korcsolyasport. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes Szerkesztőség 1 Tegnap egyszerre jelent meg a lapokban a budapesti és szegedi korcsolyapálya megnyitásáról szóló értesítés. Örömmel olvastam, hogy az idén Szegeden is lesz korcsolyapálya, mert a korcsolyázást a legegészségesebb sportok egyikének tartom. Engedje azonban meg a tek. Szerkesztőség, hogy a két hirdetés megjelenése alkalmából felvessek egy kérdést. Hogyan lehet az, hogy a napijegy árát Budapesten zenés napokra 18.000 koronában, más napokra pedig 12.000 koronában állapították meg, Szegeden pedig egy napijegy ára, tekintet nélkül arra, hogy van-e zene, vagy nincs, egyformán 20.000 korona? Azt hiszem, hogy Budapest, ahol egy nagyszerű fedett korcsolyacsarnok és a kényelemnek száz különböző fajtája áll a korcsolyázók rendelkezésére, alig hasonlítható össze Szegeddel. Miért kell nekünk éppen az árak dolgában messze Budapest elé kerülnünk ? Szegeden még a bérletjegyek is drágábbak, noha nem hiszem, hogy a szegedi kis korcsolyapálya karbantartása távolról is kerülne annyiba, mint a budapesti. Nem tudom, lesz-e ezen soraimnak valami foganatjuk, mindenesetre szükségét érzem azonban a kérdés fölvetésének, hogy ma miért kell nekünk annyi mindent drágábban megfizetnünk, mint Budapestnek? Aláírás. — Képkiállítás a Kassban. Ktsjenől Klein Ernő festőművész kiállítása csütörtökön, folyó hő 18-án délelőtt 11 órakor nyilik meg a Kass halljában. Nyitva naponta délelőtt 10-től délután 7-ig. — A szecedl kereskedelmi és Iparkamara 1924. évi december hó 18-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja teljes ülését a kővetkező tárgysorozattal: Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. Elnöki jelentések: (Kereskedelmi miniszter leirata képesítéshez nem kötött iparok tanoncszerződései tb., kereskedelmi miniszter leirata főiskolát végzett egyének ipari képesítése tb., kereskedelmi miniszter leirata iparostanonciskolák uj szervezete tb., húsipar éjjeli munkájának szabályozása, borbély- és fodrászüzletek vasárnapi munkaszünete, női ruhavarró ipar szabályozása, kereskedelmi miniszter leirata tanoncvizsgáló bizottságok alakítása tb., kereskedelmi miniszter leirata a háziipar megszervezése tb., kamarai zsűri megalakítása, országos vásárok látogatásának szabályozása, vasúti összeköttetés az utódállamokkal, vasúti rakodási idő megállapítása, vasárnapi távíró- és telefondijak megállapítása, a kamara javaslatai az uj vasúti árudijszabás tb., a szegedi iparostanoncis'. ola ügye, utánvételes postai csomagok kezelése, hálókocsiforgalom rendszeresítés Szeged-Budapest között, vámhivatal felállítása Baján, kamarai elismerő oklevelek kiosztása, az alföldi mezőgazdasági intézet megnyitása, magyar-csehszlovák kamara megalakulása, a kamara részvéte Csúcs János főispán elhunyta alkalmából, a kamara részvéte dr. Holesch István ny. kamarai főtitkár elhunyta alkalmából.) Titkári jelentés. Lélek István makói kültag helyének betöltése. Szeged város tatarozási kölcsönének ügye. A kisipari hitel ügye. A kamara adóügyi tevékenysége. A virilis névjegyzékek és az általános kereseti adó. A húsipar munkaszünetének szabályozása. Magánalkalmazottak jogviszonyának rendezése. A cégnyilvántartások ügyének rendezése. Kézműipari szervezeti ügyek. A szegedi hatósági üzemek ügye. A kamara székházára felvett jelzálogkölcsön letörlesztés. A kamara 1925. évi költségelőirányzata. Uj kamarai választások elrendelése. Esetleges indítványok. A Szegedi Zsidó Ifjúiig bállal egybekötött Chanuka ünnepélyét december 20 án este 8 órakor a Tisza-szálló nagytermében tartja, melyen Étsy Emilia, Szász Edit, Káldor Vera, dr. Löwinger Adolf, Móra Ferenc s Baróthy József szerepelnek. Jegyek a hitközségi irodába. Orvosi köpenyek, iskolakölények, sportnadrágok- fehérnemüek gyári árban Soósnál. m lSn^9 én, 20 án és 21-én, pén'eken, szómbaon és vasárnap: I nagy att• rakciója i A z (A királyasszony szeretője) Dáma I—II. rész egysierre 12 felvonásban. idény legnagyobb világfilmje ! 1 ! Előadások kezdete héíkö nap: fél 5, 7 és egynegyed 10 órakor; vasárnap: 3, egynegyed 6, fél 8 éi egynegy d 10 órakor. I nap: X " I i I