Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-18 / 290. szám

1924 december 18 SZl«lf> 9 A demokratikus ellenzék továbbra is passzivitásban marad. (Budapesti tudósítónk telejonjelenlise.) Az ellenzéki pártok szövetsége ma délelőtt érfekezlettt t rtott a Központi Demokratikus Kör helyiségeiben. Az éreke/lefen Szilágyi Lajos elnökölt, aki megnyitó beszédében rámutatott azokra az okokra, amelyek az ellenzék passzivitását indokolttá teszik. Ezután Hegymegi Kiss Pál visszautasította a minisz'erelnöknek ezt a vádját, hogy a felhatalmazási (örvények tárgyalása az ellenzék magatartása miatt ve't hosszabb időt igénybe. Utána Farkas István szólalt fel, aki a szanálással és munkanélküliséggel kapcsolatban élesen bírálta a kormány politikáját. Majd Nagy Vince beszélt. Kijelentette, hogy a magyar kormány irredenta politikája miatt a kisántánt államai fentar'ják a kisebbségekl el szemben a kivételes rendszabályokat, de nem igyekeznek a magyar kormány po iiikai irányának véget vetni, mert a reakciós kormány baráti kezet nyújtott nekik a sz nálás alkalmával. Javasolta, hogy továbbra is marsdjsmk pass ivitásban és ha ki 11, menjenek el égisz a mandátumról való lemondásig. Áz értekezlet a hilározsti javaslatot elfogadta. Szilágyi Lajos elnök ezután bezár'a az értekezletet. Eltörpült az indemnitási „nagyvita". (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés el is kezdte és be is fejezte az indemni;ás vitáját. A kormánypártnak eredetileg az volt a terve, hogy az ellenzék távolléte dacára is nagy vitát rendez és be fogja bizonyi* tani azt, bogy nincs szükség az ellenzékre. Különösen fontosnak tartotta ezt az indemnitás vitájánál, mert az a legjobb alkalom arra, bogy a pártok és azok vezérei általános véleményt mondhassanak a közállapotokról. Tudatában volt annak az egységespárt, hogy komoly, beható vita elmaradása az ö meddőségük teljes bizonysága lenne és ezért készült a nagy vitára. Ez a nagy előkészület azonban teljes fiaskóval végződött, mert mindössze csak hárman voltak, akik szónoki készségüket óhajtották bebizonyitani. Ezek közül is az egyik a száj- és körömfájás elleni védekezést sürgette, mig a másik arról panaszkodott, bogy az államnak sok női alkalmazottai vannak, akik irc- és kézápolással töltik el az idejüket. Az indem* nitás vitája tehát ezekben a kérdésekben merült ki. Wolff és Frühwlrth próbáltak ugyan vitát provokálni, de sikertelenül. Végeredményben pedig a javaslatot négy és félórai kűzködés •tán letárgyalták. hfátfőn hirdetik kl az ítéletet Ztirkay mandátuma ügyében. A nemzetgyűlés IIL szímu biráló bizottsága Nemes Bertalan elnökletével ma délután ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy Zsirkay János aemze'gyülési képviselő panasszal megtámadott megbizó levele ügyében az ítéletet december 22-én, hétfőn délután fél 2 órakor hirdeti ki. Peyer Károly válasza Rassaynak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő Rassay Károly beszédére, melyet a nemzetgyűlésen mondott s am«lyben Peyert megvádolta, hogy az ellenforradalom elől megszökött, a következőkben nyilatkozott: — Nagy örömömre szolgál, hogy a demokratikus ellenzéki vacsorákon elhangzott beszédek a nemzetgyűlésen is visszhangra találnak. Rassoy azzal a váddal illet minket, hogy mi annak idején elárultuk a választójogi titkosságot. Ez azonban rosszhiszemű vádaskodás, mert a kormánnyal vsló tárgyalások idején még a Friedrich-féle választási rendelet volt érvényben s minthogy az titkos volt, a titkosságirt nem kellett harcolni. Ami art illeti, hogy én és társaim kényelmesen néztük, hogy ő itthon megvédelmezi a polgárokat, srra csak azt válaszolom, hogy a kommün után rettenetes napjeink voltak és szembeszalltunk a terrorral. Később páriválasztmány határozata alapján tagja lettem a Clark-féle kormánynak, amelyben viszont az igazságügyminuzteri államtitkárságot Rassay vállalta. — Ugyancsak pártválasztmány határozata alapján a fékeresztett terror, az orgoványi és más gyilkosságok miatt Miákícs elvtársammal együtt kiléptünk a kabinetből. Rassay azonban akkor még nem lá'ott arra okot, hogy ebből a kormányból kilépjen. — Mi itthon maradtunk annsk ellenére, hogy Benlczky belügyminiszter szt jelentette ki, hogyha nem vonjuk vissza lemondásunkat, akkor életünk biztonságát nem fudja garan'álni. Később egy külföldi kongreszzusra u'aitam és ott értesültem Somogyi és Bacsó elvtársaim meggyilkolásáról. A kongresszusról való visszejövetelemkor értesültem, fogy a teme'ést köve'ő estén egy különítmény felesigemre rá akarta törni cz ajtót, nyilván azzal a cilzattal, hogy engem elhwcoljonak. Ekkor e'vtársaim rábeszélésére elhatá óztam, hogy nem térek vissza, mert ha hazatértem volna, talán egyike lennék azoknak a névtelen'knek, akiket dróttal összekötözve húztak ki a Dunából. — Rassay Kán ly ur nind zeknek a ve zedelmeknek nem volt ki éve és igy ő könnyen itlhon maradható'!, de nemcsak, hogy tagja maradt a kormánynak, hanem a zsidók magnyugtatására ő tette azt a kijelentést, „szeretem látni a zsidókat, — de csak a temetőben". Peyer Károly. A világhirü angol Reuter-iroda munkatársa Szeged közgazdaságát és egyetemét tanulmányozta. Szeged, december 17. (Saját tudósítónktól.) Mindenki rlőtt ismeretes az angol Reuter tárírati ügynökség munkája, sirely pompásan kiépített M'szo'gálatával e világ eseményeitől percek alatt tájékoztatja szinte az egész világ rajtóját. A hatalmas iroda a nemzetközi távirati ügynökségek között talán as első hs'yen ál! és nem elégszik meg munkatársainak egyolds'u hírszolgálati müfcödésível, hanem közvetlen tspasztahtok szerzésére tanulmányutakra küldi ki munkatársalt. A Reuter-iroda moat F. H. Collinson munkatársát küldte ki középeurópai tanulmányútra. Collinsoti most Magyarországot járta végig és dreember negyedikén a londoni Times hasábjain már cikket is irt tapasztalatairól. Ez a cikk néhány n?ppsl eselőtt ,A magyar közip A közgyűlés Is tovább szünetelteti a gázgyári pört. A decemberi kö/gyűlés. »- f ofztály problémája angol megvilágításban" címmel meg is jelent a Szeged hasábjain. F. H. Collinson szerdán Szegedre érkezett, hogy egy rövid nap alait Szeged löigazdasági életét, valamint a szegedi egyetem kérdé'ét tanulmányozza. Az angol újságírót elsősorban dr. Tonelli Sándor kamarii főtitkár informálta Steged közgazdaságáról, m8jd sorra veite a nagyobb üzemeket is és az egyetem ügyéről is informáiíatta magát. Collinson szegedi tapasztaladról a közel jövőben cikkben számol be a Times-btn. Az Bngol ujságló középeurópsi tanulmányútján most a Balkán egyes államait éa nagyobb városait veszi sörre. Szegedről szerdán már el is utazott, következő állomása Belgrád lesz. Szeged, december 17. (Saját tudósítónktól) Meglehetős nagy érdeklődés mellett nyitotta meg szerdán délután dr. Aigner Károly főispán a törvényhatósági bizottság decemberi közgyűlését. A legtöbb városatya érdeklődését a gázgyár ügye keltette fel, a háztulajdonos-városatyák pedig a kéményseprődíjak iránt érdeklődtek, voltak azonban olyanok is, akik a törvényhatósági bizalomnyilvánitásra kíváncsiskodtak. A polgármester jelentésénél is akadt már fölszólaló, dr. Kormányos Benő személyében, aki az adóbecsasök illetményeinek fix alapra való visszarendelését kívánta. A polgármester megígérte, bogy a tanács méltányosan fogja eümézni a kérdést. A városi nyomda a városi nyomtatványok szállítására vonatkozó lejárt szerződésének három évvel való meghosszabbítását kérte. A tanács javasolta a kérelem teljesítését. Körmendy Mályás szólalt fel ellene. Tiltakozott az ellen, ho^y egy vállalat kapja a városi szállítások monopóliumát. A közgyűlés többsége a tanács javashtát fogadta el. A kéményseprődíjak felemelésére vonatkozó kereskedelmi miniszteri döntés tudomásulvétele ellen a háztulajdonosok intéztek koncentrikus támadást. Dr. Kovács József azt indítványozta, hogy a közgyütés térjen a kérdés fölött napirendre. Az elnöklő főispán válaszolt a felszólalásokra, kijelentvén, hogy a miniszteri leirat harmadfokú döntés, a közgyűlés tehát nem térhet fölötte nipirendre, legfeljebb felirati jogéval élhet ellene. A fetiratbm kérheti, hogy a kormány rendezze ugy a közGzemi pót ék ügyét, hogy a háztulajdonosok ne fizessenek rá. — A felszólalók csatlakoztak a főispán előterjesztéséhez és azt a közgyűlés többsége is elfogadta. Hozzászólás nélkü', egyhangúlag megszavazták a 213 ezer aranykoronás póthiielrs vonatkozó tanácsi előterjesztést is. Egyhangúlag választotta meg a közgyűlés László Jánost röszkei plébánossá, túlnyomó többséggel eltörölte a közlekedési adót, amely évente mindössze két és félmillió pspirkoronával gyarapította a város bevétetei'. A városi árverési csarnok szabályzatának módosításánál Oltovay Karoly szólalt fel és elmondotta, hogy sz árverési cssrnok vezetője, aki tulajdonosa egyszersmind a „Napsugár"vállalatnak, köivstien tapasztalata szerint üzletekben vásárolt uj árut is árvereztet. Kéri, hogy ettől a város határozottan tilsa el, mert ez meg netn engedhető konkurrenciát jelent a kereskedők számára. — Az előadó tanácsnok a felszólalásra kijelentette, hogy az árverési csarnok vezetőjének ez az eljárása a rele kötött szerződéssel is ellenkezik, tebát külön intézkedésre nincsen szükség. Hat órakor került sor Wimmer Fülöpnek, a gázgyár megváltási pőrére vonatkozó inlerpellác ójára, amelynek előadója Rack Lipót tanácsnok volt. Ismertette as interpellác'ót, majd előterjesztette a polgármester válaszát, amely szerint a megváltási pör azért szünetel még mindig, mert a tanács előbb meg kivánja hallgatni a jogügyi bizottság véleményét ée szakér őkkel meg kivánja vizsgáltatni a vállalat könyvei*. Wimmer FüL'p a választ nem veszi tudomásul. Részletesen ismerteti azokat a körülményeket, amelyek miatt késik a régóta húzódó ügy végleges elintézése. Szükségtelennek tartja a polgármester által proponált szakértő bizottság kiküldését, mert a biróság úgyis szakértőkkel állspittatja majd meg, hogy a város a szerződés értelmében mennyiért vállhatja, meg a gázgyárat. A biróság nem a tetszés szerint fezetett könyvek ada'ai alapján állapítja majd meg a megváltási összeg nagyságát, hanem a negyven évre kötött szerződés alapján, mert a gázgyárnak beruházásait évente két és fél százalékkal kellett törlesz'enie, hogy negyven év múlva tehermentesen adhassa át a telepet a városnak. A negyven ívbM eltelt már huszonnyo'c, tehát a gázgyári beruházások hatvan percentjének már amortizáltnak kell lenni. Csodálkozik azon, hogy a polgármester a gázgyár fgyészének véleményére többet ad, mint az összes szegedi jogászok és ügyvédek egyöntetű véleményére, amely szerint a biróság a várost nem kötelezheti a megváltási jog gyakorlására. Figyelmezteti a polgármes'er! és a tanácsot, hogy az égisz városban suttognak az emberek. Fettevisekkel, gyanúsításokkal van tele a levegő. A tanács reputáciéja érdekéten is rá kell végre térni az egyenes uira, amely nen lehet más, minf a pör folytatása, * miből semmiféle kötelezettség nem származhatik a városra. Wimmer Fülöp felszólalására a polgármester válasíol'. — Azokra a mende-mondákra — mondotta — amelyekre Wimmer Fülöp célzott (Wimmer: Én nem szoktam cilozni), netn kivánok refíek-