Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-17 / 289. szám

1924 december 17. SZEQED 5 Ezrével pusztul Szegeden a baromfi. Szöged, december 16. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi hetekben kellemes meglepetés érte a piacon járó háziasszonyokat, kénytelenek voltak határozott olcsóbbodást tapasztalni, még pedig a szárnyas jószágokban. Akkora piacok voltak, hogy déli egy és két óra között is elfoglalva tartották még a tanyaiak és a kofák a kiskörutat, végig a református templom oldalán a Takaréktár-utca sarkáig. Sokat adtakel, de akkora volt a behozatal, hogy a fele sem talált vevőre, utána pedig valósággal házaltak a jószág­gal, bekopogtatva a konyhákba: — Olcsón adom, ne engedje már hogy haza­vigyem. Az okot gazdasági kérdésekben keresték, de nem lehetett elfogadható magyarázat rá a húsárak általános csökkenése sem, mert azért a húshoz csak az ragaszkodott, aki eddig sem tudta nél­külözni. A helyi statisztika a fogyasztásban semmiféle különbséget, illetve emelkedést, nem talál. Sokkal érthetőbbnek látszott az a föltevés, hogy a korona javulása, illetve stabilizálódása,, meg­fordította a tanyaiak spekulációját. Már nem vá­sárolnak derüre-borura mindent össze, ékszerész­üzletekben hónapok óta nem láttak kisgazda-népet. Megszűnt az ijedelem, hogy kénytelenek legyenek menekülni a pénztől, felhagytak a kosztoltatással is, viszik megint takarékba, mint a háború előtti jó időkben. A szokatlanul nagy baromfikinálatnak az a ma­gyarázata, hogy valami ismeretlen vész ütött ki a szárnyas jószágokban s ezrével pusztul a baromfi. Tudunk olyan tenyészetről, ahol egyik napról a másikra 300 darab hullott el, de nem menekedik a kártól a kisebb háztartás sem. Ahol pedig el­hull az első állat, ott a többi sem marad életben. A betegség hirtelen támad, látszólag minden előzmény nélkül és épp olyan hirtelen a lefolyása is. A csirkének nyálkás lesz a torka s egy óra alatt felfordul. A tyúk is csendesen kaparász az udvaron, elvonul a fészerbe, megtojik, azután vége. Több helyen felboncoltak ilyen állatot s a nyál­kás torkon kivül azt is megállapították, hogy arány­talanul megduzzadt az epéje. Nem fakad ki, csak a rendesnek kétszeresére, háromszorosára növekszik. Természetes, hogy a baromfitenyészettel foglal­kozók között valóságos pánik tört ki s mindegyik iparkodik a jószágjától menekülni, mielőtt meg a vész betelepedett az udvarba. A védekezés módját nem ismerik, mert maga a járvány utja is bizonytalan. Régi szokás szerint petróleumos ecsettel kenegetik a csirke torkát, de sok hely van, ahol ennek az óvintézkedésnek elle­nére is bekövetkezett a pusztulás, amiből arra következtetnek, hogy a bajt mégis inkább az epe körül kell keresni. Hát ezért olcsó a csirke, amely akárhányszor a piacon adja ki páráját. Viszont az exportőrök vigan halásznak, a vétel után még helyben leölik az állatot s koppasztott formájában szállítják el. A legtöbb áldozat a csirkék és tyúkok sorából kerül ki, kisebb mértékben pusztul a kácsa, meg a pulyka. HIREK JJJI Szerda. Róm. kat. is protestáns. Lá­7 t zár ptc K f Qör. kat. Dániel pr. Nap kel 7 ára 44 pirckor, nyugszik 4 óra 8 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7 ig. Muzeum nyitva d. e. K)—l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 1-ig és délután 3-tól 8 óráig. A szinházi előadás este fél 8 órabor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Franki Antal Szentgyörgy-tér (telefon 118), Zakár Sándor Valéria-tér (telefon 695), Temesváry József Dugonics-tér (telefon 793), Salgó Péter Mátyás-tér (telefoa 296), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). Fő a bizalom. A szerdai közgyűlés tárgysorozatán szerep:1 egy ntm túlságosan érdekes, sőt nem is új­szerű inditvány. Arról van beine szó, bogy Szeged város közgyűlése feliratilag fejezze ki őrömét és megelégedését a nemzetgyűlési ház­szabályok megszigorítása fölött, mert a«z or­szág megmentésének ez az egyedüli módja és lehetősége". Az indítványt a tanács természe­tesen pártoló javaslatul terjeszti a közgyűlés elé. Sem az indilványnak, sem a közgyűlés bstirozatának nem tu'ajdonitunk valami nagy fantosságot, sőt talin a tanács sem gondol­kozott másképen, amikor elhatározta, hogy pártolja az indítványt. Nem lehet fontos ez az inditvány, mert hiszen, ha el is fogadja a köz­gyűlés, az nem jelenti azt, hogy a város kö­zönsége is elfogadta. Ez a közgyűlés ugyanis, amely jelenleg intézi a törvényhatóság ügyeit, már régen nem képviseli a város közönségét, hiszen mandátuma hat évvel ezelőtt járl le. Nem foatos az indítvány azért sem, mert az indítványozó a szegedi fajvédőcsopart egyik vezére, annak a fajvédőcsopDrtnak, amely a nemzetgyűlésen valósággal „kiprovokálta" a házszibályreviziót és amely vad ellenzéke sz aranyközéputas Bethlen-pol.tikának. A szegedi „vezét" azonban őrül és bizalmat szavaz a kormánynak, mert fő a bizalom és még főbb az érdem és jó dolog kormánytámogató ellen­zéknek is lenni. Hogy az ország lakossága mit gondol erről a bizalomról, azt mos', vasárnsp megmondták Miskolc választói. ; — A MÁV alkalmazottainak jutaléka. Hir szerint az 1924-25 ös üzleti évben a MÁV négy is egynegyedmillió aranykorona jutalékot fizet alkalmazottainak, még pedig két részletben. Részesedési jutalékot kapnak az évi fizetéses, havidíjas, napidíjas is naplbires alkalmazottak, ellenben nem kaphatnak a tiszteletdijasok, az illelminy nilkül szabadságoltak, a vigkieligt­lésben részesült B listások is a felfüggesztett alkalmazottak. Az igényjogosultak a részesedési jutalék első részlete gyanánt egy havi fzetésük háromötödriszit kapják meg. Ezt az összeget most fizették ki. A hátralévő kélölödrészt előre­láthatóan februárban utalják ki. A részesedési jutalékon kivül kQlön jutalmat kaptak azok az alkalmazottak, akik az idén takarékosság és üzemvitel gazdaságosságának előmozdítása kö­rül, a maguk kezdéséből, továbbá az ügy­vitel s Özem egyszerűsítésére irányuló te­vékenységükkel kiváló szolgálatot teljesítettek. Akik a rendes mériiken túlmenő kiváló szor­galommal és állandó ügybuzgóaággal dolgoz­tak, külön segítségben részesüllek. Ezenkívül felemelték a mozdonyvezetők és motorkocsi­vezetők kilométerpénzét, továbbá a tolatás! órabéreket. A fütőhizi felügyelőszemélyzet és mozdonyszemélyzet részére pjdig úgynevezett „szénmeg'akaritási jutalékot" adnak. — Értesítési A m. kir. Ferenc József-tudomány­egyetem Barátai Egyesülete által rendezett szabad­egyetemi előadások első sorozatának befejező előadásai folyó hó 18. és 19-én lesznek megtartva. Előad dr. Bartók György egyetemi nyilvános rendes tanár: A XX. század magyar költészetének főirányai cim alatt a bölcsészeti kar III. számú tantermében. (Központi egye­tem, Dugonics-tér 13., I. emelet.) Kezdete mindkét na­pon délután 6 órakor. Belépti dij 5ooo -Sooo korona. — Átköltözött a városi adóhivatal a Tábor-utcai bérházba. A városi adóhivatal hélfőn és kedden költözött ál uj helyiségébe, a Tábor-utcai uj bérpalota e ső emele ére. A köl­tözködés kedden befejeződö'.t. A hivatal szerdin már meg is kezdi uj helyiségeiben működé lét. \ A szegedi zildő Ifjúság Chanukvünnepé­, lyére jegyek a hitközségi irodában. \ Karácsonyi ajándéktárgyak kaphatók a f Segesvdry-drogiriában. ie5 A Gencs-kérdéshez. A gencs szó megfejtése egyszerű : kezdetben személynév volt, amely később helynévvé alakult át: a Genzul — magyarosan Göncöl név aGenc, Gencs, Gönc kicsinyítő, vagy amint ma mondjuk, becéző névalakká rövidült, éppen ugy, amint a Henrikből a Herka, Herke; a Benedekből Bence, Benc, Benke; a Móricból a Morác, Móroc, Móra; Sándorból a Sada; Gergelyből a Geci, Géci, Gic; Jekoniából a Kónya; a szláv Radoszlávból a Ra­dos, Rada, Ráda; Jakabból a Jakus, Jaksa ; Ma­káriusból a Makra; Fülöpből a Fülpös és Füle (Füleegyházából fejlődött a Fülegyháza—Félegy­háza) stb. rövidített nevek jöttek létre. A Gencs kedveltebb név lehetett, mert az or­szágban többfelé előfordult a Gencsülése nevü szállás, ahol, amidőn a keresztény magyarok temp­lomot építettek, az ülésből falu fejlődött és neve mellől a most már hozzá nem illő ülés jelző el­maradt és az illető lakott hely Gencs név alatt állandósult. Ma Gömörvármegyében Csetnek szom­szédságában Gencs falu tartja fenn az ilyen nevü helység alapitójának emlékét. Vasvármegyében Szombathely mellett Magyar- és Német-Gencs hir­deti, hogy itten a magyar falu régibb és hogy a német telepesek elfogadták a falunak ősi magyar nevét s az általuk alapított uj falunak nem adtak német nevet. Hogy a tápai ember miért haragszik, ha „tápai gencs és tápai nyers" gúnynevet kiabálnak rá, azt ma már egész biztosan nem lehet tudni. A törökök kiűzése után az Alföldre, főképen Félegyházára és Dorozsmára sok nógrádi és gö­möri palócot, barkót és matyót telepitettek, akik azután uj lakhelyükön olyan ragadmány nevet kaptak, amilyen nógrádi és gömöri falvakból köl­töztek oda. így jutottak Dorozsrnán a Pereszlényi, Maróti stb. családok uj nevükhöz, mert őseik az érintett falvakból vették eredetüket. A francia háborúk alatt Szegedre a bácsmegyei Bezdánfaluból a nemes Dobossy csslád települt át és eleinte csak a rókusi elemi iskolába járó Dobossy­fiukra kiabálták a többi gyerekek a Bezdán nevet, utóbb azonban a család felnőtt tagjaira is rára­gadt a Bezdán név. Az 1840 es években már a Dobossy-családnak mind a három ága felvette a Bezdán és elhagyta a Dobossy nevet Bezdán Fe­renc 1846 tó! 1863 ig kisteleki plébános, aki 1849. évi augusztus 2 án a bevonuló muszkák ellen ke­resztes háborúra szólította hiveit a szószékről, a Dobossy nevet és a már nem sokat érő nemesi rangot nem használta. A tápai gencs név eredete a gömörmegyei Gencs helységbe vezet bennünket és a tápai plébánia anyakönyveiben kellene utánanézni, hogy a nóg­rádi és gömöri telepítések alkalmával nem költöz­tek-e gencsi telepesek Tápéra; de ha az anya­könyvekben erre rábukkanók is, még akkor is igen bajos volna a gúnynév keletkezését kinyomozni, mert gúnyos értelmét és annak magyarázatát a régi nemzedék nem örökítette át az ujabb gene­rációra. Azt hiszem genézise ezután is megfejthetlen ma­rad. (Cz. K.) — Árpád-áldomás. A Pusztaszeri Árpád-Egyesület folyó hó 2 .'-án (szombaton) vacsora után 9 órakor a Stefánia-sétatér kioszkjában Árpád-áldonust tart, ame­lyen az ünnepi serleg beszédet dr. Hunyadi Vass Ger­gely ügyvéd, az egyesület ügyésze mondja. A barátsá­gos áldomásra az egyesület ugy a sajit, mint a többi társadalmi egyesületek tagjait és a város hazafias ér­zésű közönségét magyar szívvel meghívja és szeretettel elvárja. Cigarettázik Ön ? Sodorjon lanina papirt! Eredeti Borsalinó kalapok kizárólag Fischer és Pártos cégnél Kárász-utca 1. sz. alatt kaphatók. 42 lfn7í<5MFRT dolog, hogy finom ék­IV VF 1 O 1V1 L. I\ I szert legolcsóbban az ÉKSZERIPAR aukku8Zit'iavit' SZEGEDEN ülbrilliáns­GRÓF-PALOTA Takaréktár-Utca. Kérem kirakatom megtekintését. 917 I Telefon: Irodai 253. BELVÁROSI MOZI Telefon: pénztári 5S2. December I7-én, szerdán | ZORO és H1XRU urakkal a legpazarabb burleszk: S Szerelem á fagypont alatt. i i 5 felvonásban. — Azonkívül: Falrengető bohózat 6 felvonásban. FIX-FOX-xal a főszerepben. Előadósok 5, 7 és 9 órakor. Leszállított helyárakkal. Telefon: irodai 2-58 BEDVÁRöSi MOZI Telefon: pénztári 5 82. I December 18., 19., 20. és 21.6n, csütörtöktől vasárnapig Petrovich Szvelisziáv nagy attrakciója I KOENIGSMARK.! (A királyasszony szeretője.) Dráma, I—II. rész egyszerre, 12 felvonásban. HZ IDÍny LCQNHG70BB VIEfiarinMJE I Előadások kezdete: fél 5, 7 és egynegyed 10 órakor. Leszállított helyárakkal 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents