Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-17 / 289. szám

2 SZBQBO 1294 rfece«ber 17. tdval foglalkozna, de ez eszeágában sincs, foglalkozott a tisztviselőkérdéssel a kijelentette, bogy amig ninci olyan megoldáira mód, amely a cél veszélyeztetése nélkül teszi a kérdést megoldhatóvá, addig nem tud mást ajánlani, mint a nyugalmat. A tisztviselői fizetés sioriószámára vonatkozólag kijelentette, hogy még nem áll tisztán előtte, miként lebet ezt a kérdést megoldani, de reméli a megoldást. A rokkantkérdésben a legközelebbi napokbsn lesz tárgyalás. Igazságos megoldás itt csak a visszamenőleges hadmentességi díjalapján lehetséges. A rendtörvényjavaslat A belügyminiszter a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot ma ismét a nemzetgyűlés elé terjesztette. A személyes szabadság korlátozásáról szóló régi szakaszok helyébe uj harmadik szakasz lépett. Eszerint ha valahol közrendet veszélyeztető nyugtalanság, vagy izgalom mutatkozik, azokat, akik magatartásukkal, vagy tetteikkel arra az aggodalomra adnak okot, hogy lakó-, vagy tartózkodási helyükön az állam érdekeit, a közbiztonságot, a közrendet, vagy köznyugalmat veszélyeztetik, a rendőrhatóság Illetőségi községükbe utasíthatja, ahol rájuk a toloncszabályzat rendelkezései irányadók. Az illelöségi községébe utasított személlyel szemben a rendőrhatóság, egyéb szükséges Intézkedéseket ts foganatosíthat, de csak akkor, ha ezt a helyzet komolysága megkívánja. A rendőrhatóság őrizetbe is helyezheti, de az örizetbehelyezés két hónapnál tovább csak akkor hosszabbilható meg, ha a rendelkezés alapjául szolgáló veszedelmek is továob tartanak. Ztirkay mandátuma. A Zsirkay János mandátum agyében a bírálóbizottságot holnap délután zárt ülésre hívták össze. Eien a bizalmas értekezleten fog eldőlni, vájjon szükségesnek tartja-e a bizottság a rövid határidejű pőtvizsgálat elrendelését, vagy már holnap abban a helyzetben lesz, hogy az itélet kihirdetési nspját kitűzheti. Tudvalevőleg a bizottság legutóbbi ülésének ís éppen ez volt a feladata, azonban a bizottsági tagok lemondása miatt keletkezett azon komplikáció, amelyek a bizottság döntését megakadályozták, beállottak. Jalentés a forradalmak zirószámadásalról. A nemzetgyűlés keddi ütésén a kormány be* terjesztette az 1916—17. és az 1917—18 költségvetési évek zárószámadásait, amelyek a fogadalomig szólnak s beterjesztette a forradalom zárószámadását is. A Károlyi-kormány és a kommün költségvetései papiroson fölösleggel zárulnak. De a Károlyi-kormány pénzintézetektől kölcsönöket vett föl, a komminlsta-kormány E

" zt hamisított s igy a valóságban mind a két adalom óriási ráfizetéssel végződött. A Károiyimány tényleges deficitje 2891 millió, a kommunista-kormányé 5634 millió. A szegedi kormány elszámolása. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése). A kor- j 29 fillér, iogillelék és dijak cimén 305 korona 98 mány ugyancsak a Ház mai ülésén nyújtotta be | fillér, rendes bevétel cimén 359 K 88 fül. szerepet, az ellenkormányok zárszámadásait is. Ennek cime: I Ezzel szemben az adókezelés az egyenes adó cimü Kimutatás az Aradon, majd Szegeden működött j tételnél egyéni járandóságok cimen 4000 koronás magyar nemzeti kormányoknak az 1919 május— t kiadást mutat fel. A pénzügyi tárca bevételeit küaugusztus havában utalványozott kiadásairól és bevételeleiről." A szegedi kormány 39 milliós kiadásai közül a legtöbbet a hadügyi tárca emésztett fel, amelynek összes kiadása 24,882.711 korona 79 fillér. Ebből „csapatok" tételre esik 15,914.265 korona 08 fillér. Érdekes a pénzügyi tárca elszámolása, amelynek összes kiadása 127.116 korona 80 fillér, összes bevétele pedig 2,290.822 korona 83 fillér. A bevételek között egyenes adó cimén 54 korona lönféle rendkívüli bevételek adják, igy egy szegedi lakos által a magyar hadsereg szervezésére és fenntartására felajánlott 100.000 korona, továbbá a miniszterelnökség által a szegedi állampénztárba beszállított 2,137.000 korona. A külügyi tárca kiadásainak összege 159.431 korona 52 fillér, ebből utazási költségekre esik 49.047 korona, a rendelkezési alapra 81.950 korona. Érdekes, hogy a szegedi kormány nyugdijak cimén is 318.618 korona 61 fillért fizetett ki. Száztizmillió és negyvenezer tégla gyűlt össze eddig a szegedi uj Munkásotthonra. Tervek munhásjóléti intézmények fölállítására a fölépítendő otthonnal kapcsolatban. Szeged, december 16. (Saját tudósítónktól.) Hosszú hónapokkal ezelőtt részletesen beszámolt a Szeged arról a nagyjelentőségű akcióról, amelyet a szegedi szervezett munkásság inditott meg önzetlenül a felépítendő Munkásotthon célja'ra. Köitudomásu, hogy amióta a Berlinikörüli tágas otthonból kitették a munkásokat, az egész szegedi szervezet a Maros-utcai szük, piszkos és semmi képen sem megfelelő helyiségben kénytelen meghúzódni Mivel a város hitóságának egyéb gondja van, minthogy i szegedi Munkásoknak tiszta, tágas otthont biztosítson, a munkások kétkezük munkájával építik fel otthonukat. Mindea szegedi munkás — mint ismeretes — egy éven belől félheti keresetéi adja le önkéntesen az otthon felépítésére. A gyűjtés már igen szépen előrehaladt Eddig száztizmillió koronát adtak össze a munkások, azonkívül már eddig is vásároltak mintegy negyvenezer darab téglát. A helyzet ma az, hogy a szegedi Munkásotthon felépítésére a közel jövőben központi akció fog megindulni. Az otthon felépítését már a jövő év tavaszán meg fogják tudni kezdeni a tervek szerint. Most a Munkásotthon felépítése körül igen érdekes terv merült fel illetékes faktorok előtt és ez a terv méltó arra, hogy komolyan foglalkozzanak a megvalósításával. Az életrevaló terv szerint a felépítendő otthont magas szuterénnel kellene ellátni. A szuterénben el lehetne helyezni egy úgynevezett férfi hálót, női hálót, egy közös nagy ebédlőt, valamint egy konyhát is. Ez az építkezés azt a célt szolgálná, hogy azoknak a munkásoknak, akik a mat társadatmi és gazdasági rendben nem juthatnak munkához, vagy azoknak a munkásoknak, akik a munkában megrokkantak és megőszültek és a mat rend nem gondoskodik róluk, legalább rendes szállást és ellátást lehetne nyújtani. Nem kellene kimenniök az ulcára, esetleg koldulva, a társadalom jótékonyságától éhezve elpusztultok. Olyan tervek is merültek fel, hogy a szuterénben esetleg különböző műhelyeket lehetne berendezni és ezekben dolgoznának azok a munkátok, akiknek családjuk elpusztulna a mai jótékony és munkásérdekeket szolgáló rendben. Ezeket a műhelyeket a társadalom lényeges része bizonyára szívesen támogatná és a terményüket örömmel venné meg. Igy teljesen kifizetődő lenne minden tekintetben az a munka, amelyet a szervezett munkások kérges kezűkkel valósítottak meg. A tervről mindenesetre annak idején — a lehetőségeken belül — illetékes körökben komolyan fognak tárgyalni. Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Inre. VIII. És ha már a nehéz ezreseket kifizették, könnyen kifizethették ezt a 6 frt-ot, amelyért Horváth József borbély a város megbetegedett insurgens katonáját meggyógyi'otta. De ki kellett fizetni 80 gyalogos katona 23 fuvarosát is, akik Szegedtől Szentesig vitték a katonákat s ott Jerney József részükre 58 porció szénát kölcsönzött. Hiába volt azonban bármiféle felsőbb rendelet a nem nemes honoráciorok adózásáról, a város mindaddig nem engedte, hogy a vármegye részére fizessenek, mig végre a december 19 iki tanácsülés kénytelen volt tudomásul venni a helytartótanács rendeletét, mely szerint csakis a vármegye részére fizessenek s ebbeli kötelezettségüknek tegyenek is eleget. És mivel a baj egyedül nem jár, ugyanezen a napon kapták meg a nádor Sopronban kelt levelét, melyben az insurrectionak három ágyúzó kompániával leendő kiegészi ését rendeli el. A város is megkapta a felszólítást s elhatározták, hogy az önként beállóknak ugyanazokat a kedvezményeket biztosítják, mint a mir hadbaszálltaknak. Mivel azonban sok önkéntes jelentkezőre nem számíthattak, verbungot rendeltek el s annak vezetését Miskolc ly strázsamesterre bízták. Nincs nyoma a feljegyzésekben, hogy az ágyuzókhoz valaki is bevonult volna. De ha az uj alakuláshoz bevonuló nem is igen akadt, annál inkább volt olyan, aki visszakívánkozott a seregtől. Lépten-nyomon találkozunk a jegyzökönyvekben azzal, hogy a tanács egyik, vagy másik verbuvált katonának a rendes katonaságtól való visszakérése dolgában közbenjár. Arra azonban kevesebb példa akad, hogy a sok kedvezményt nyújtó insurrectióból reklamáltak valakit. A december 12-iki ülésen terjesztették elö özvegy Farkas Józsefné Varga Katalin kérését, aki József fiának az insurrecüoból való hazaengedését kérte. Nincs feljegyezve, hogy mi indító ta erre, valószínűnek látszik azonban, hogy férjét a fia bevoulása után vesztette el. A tanács nem utasította el ridegen a kérelmezőt, banem ügyének kiviszgálására Ktrényi Sándor tanicsost küldte ki. Ez az űgy se kerüt többé a tanács elé. Nagyobb felzudulást váltott ki Kamocsay Sándornak, a lovas insurgesek parancsnokának levele, melyben azt kívánta, hogy a város lovasságának fehér ruhákat készittesen. Csak pár nappal előbb fizették ki a felszerelési költségeket, csak nemrégen fizették be a közös kaszszába a rájuk eső részié et s már újból pénz kellett. Beható tanácskozás után azt határozták, hogy megírják a parancsnoknak, hogy a város a felszerelési kö tségeket befizette, lehtf kérjék azt a vármegyétől. Nincs tudomása a városnak arról, hogy a közös kassza kifogyott volna, azt pedig éppen nem tudja, hogy annak pótlására bárkit is felszóli'ot ak volna. De ha ilyen merev álláspontra helyezkedtek is a parancsnoksággal és a megyével szemben, a megértő méltányosság sem hiányzott belőlük olyanokkal szemben, akik azt megérdemelték. Pillig József, a kisteleki tiszttartó bejelentette, bogy a vármegye öt 26 frt adóval terhelte meg s mivel igy többet f zet, mint a többi tisztviselő, pedig tudott dolog, hogy ö a fizetését már 16 esztendeje nem vette fel, kéri a várost, legyen segítségére. A tanács nem kérdezte meg Pillig Józsefet, hogy miből élt 16 évig, hanem elhatározta, hogy az adót megfizeti helyette. Azt hiszem, ez volt a város utolsó alkalmazottja, I aki fizetés nélkül szolgált oly sok ideig. De hát ennek is meglehetett a maga okt. Nem lehet tagadni, hogy a legaprólékosabb dolgok is a tanács e'é kerültek és sok olyan hiábavaló dolgot kellett elin éznie, amelynek valóban semmi látszata nem volL December 17-én például a helytartótanács levele érkezett a városhoz, mely elrendeli, hogy a csongrádvármegyei insurgens kapitány Fáy Rudolf lovát, amely Röszkén az istállóból e'szaladt, körözzék. Közli egyúttal a ló pontos leírását is. Mit tehetett a tanács egyebet? Határozóit: „a policia komiszáriusnak kiadatik és hirdettetik." Sok bajt okozott a városnak a szőregi uradalomra rótt katonaság is. Kifizette a kiállítás és felszerelés költségeit, de a megye ezzel még nem elégedett meg. Azt akarta, hogy a Torontálmegye részéről nyújtott kedvezményeken Idvűl a város, mint földesúr is adjon kedvezményt a Szöregröl bevonult 10 embernek. Éppen elég gondot okozott a tanácsnak a kedvezmény kilátásával elküldött 100 ember. Meg'agadta hát a megye kívánságát s kijelentelte, nogy a megye nyújtotta kedvezményeken kívül, mint földesúr többet nem adhat. 17-én megadta a város a tagadó választ, de már 29-én újra a szőregi katonákról kellett tárgyalmia. Ráírt a megye a szőregi földesúrra, hogy a rája eső 4 lovas és 6 és fél gyalogos katona tartása, ruházata és egyéb kiadások fejében 553 frt 17•/» krajcárt fizessen be. A tanács, mint szőregi földesúr, kitérni nem akart a kötelezettség alól, de az nagyon bosszantotta, hogy az egész összeget követelik rajta, hollott annak jelentékeny részét már ki is fizette. Kiutalta ugyan az összeget Zombory Pál tanácsos kezeihez, de azzal a feltétellel, hogy az általa már kifizetett pénz levonásával egyenlítse ki a város tartozását. (Polytali«*4