Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-16 / 288. szám

2 SIHOBD 1294 december 16. nak nincs, úgymond, gyökere az országban. A királyválasztás reitcneteB izgalmakká! járna. Vagy olyant keresnek, aki a trónhoz közel született, aki tokon a királlyal ? Ez a gondolat megsértése a királyság eszméiének- A királyt előkészítés nélkül visszahozni azonban nem lehet. Erre még a jogfolytonosság alapján megalakuló tőbbsig sem gondolna. Elő kell készíteni, úgymond, a király őfelsége visszojövetelit és el kell hárítani a veszedelmeket, amelyek ilyen lépéssel a nemzetre hárulhatnának. A hallgatóság a beszédet nagy tetszéssel fogadta, •wawwaiwiíwaiwa^^ Betiltották a Kossuth-pért angyalföldi gyűlését. A Kossuth párt angyalföldi pártszervezete vatárnap délelőtt ponikai népgyűlést akart tartani, amelyen a párt vezető tagjai közül fölszólal ak volna Nagy Vince, Vámbéry Rusjtem és Buza Barna. A rendőrség azonban vasárnap reggel átiratban értesítette a pártszervezet vezetőségét, hogy a gyűlés megtartását — arra való • tekinletíel, hogy „po'itikai természetű gyűlés \ ezidőszerint a közrendészetre aggályos" — nem engedélyezi. Két korcsolyapálya lesz már Szegeden. Szeged, dec:mber 15. (Saját tudósítónktól.) Több izbea foglalkoztunk már azzal a lehetetlen állapottal, amely Szegeden a téli sportok, különösen a korcsolyázás körül uralkodik. A dolog ugy áll, hogy Szegeden évek óta nincsen korcsolyapálya. A Korcsolyázó Egyesület nem kaphatta meg régi korcsolyatéri pályáját, amelyen jelenleg a helyőrség sporttelepe van. Most azonban váratlanul kedvezőre fordult a heyzet és ha igaz, az idén már nem is egy, hanem két korcsolyapályán korcsolyázhatnak a korcsolyázás szép sportján k hiveiés gyakorlói. A Korcsolyázó Egyesület ugyanis végre megegyezett a korcsolyatér bérlőivel és igy a téli hónapokra átveheti a pályát. Az egyesület már minden előkészületet megtett a páiya megnyitására, korcsolya tanitót szerződtetett és megegyezett a várossal, hogy a pálya fenlartásához szükséges eszközöket kölcsönveheti a tűzoltóságtól. A korcsolya;éri pulyának csak egyetlen hibája lesz, de elég súlyos hibája, amely minden valószínűség szerint sok korcsolyázót más jegekre kényszerit majd. Ez a súlyos hibája az» hogy kissé tuldrígák a jegyei A kezünkbe jutott kimutatás szerint az idényjegy 300.000, a napijegy 20.000, vasárnap 30.000 korona. Igtz, hogy a köztisztviselők, a katonatisztek és a diákok jelentékeny kedvezményt kspnak, de azért igy is drága mulatság lesz ez a sport. A második korcsolyapálya, hi lesz, a FelsőTiszaparfon letz a körű és a Zsótér-utca közötti partszakaszon, a kfigát mögötti árterületen. A tanács már meg is adta hoizá a kérelmező Zsebők Ferenc nyugalmazott századosnak a köztérhasznslati engedélyt azzal a feltétellel, hogy az épitendő melegedő helyiség használatiért csak mérsékelt dijat szedh:tnek a korcsolyázóktól Ezért a fanács a tarifa bemutatására kötelezte Zsebők szátadost. Igy tehát kés korcsolyapályája lesz az idén Szegednek, ha ugyan lesz megfeleli tele is hozzá. Ha igy marad az idő, ahogyan indul, akkor nem kell félniök a korcsolyázóknak, hogy beroisdásodik a korcsolyájuk. Eltávolították az újságírókat az ébredők nyilvános közgyűléséről. Az ébredők titkosan akarták Héjjas Ivánt hallgatni és uj elnökséget választani. Szeged, december 15. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután a szegedi ébredő magyarok közgyűlést tartottak az elrekvirált Árpád-szabadkőmives nagypáholy helyiségében. Ez az esemény semmivel sem lett volna több, mintha a soífőrök, vagy az akrobraták tartottak volna közgyűlést, de egyes jellemző és nem mindennapi jelenségek, amelyek szorosan kapcsolatosak ezzel a gyűléssel, a két soros napihir helyett foglalkoznunk kell ezekkel a jelenségekkel és igy magával a gyűléssel is a napihírek terjedelmén tul is. A Szeged helyszínre kiküldött munkatársa az eseményekről kronologikus sorrendben és minden kommentár nélKül a következőkben számol be: Az események ott kezdődnek, hogy a szegedi ébredő sajtótermék napokkal ezelőtt bejelentette a tisztújító közgyűlést, azt nyilvánosnak tüntette fel, amelyen minden érdeklődót és vendéget szívesen lát az ellenforradalom szegedi szabad csapata. Ez az egyik tény. A másik egy közönséges hazugság. Ez a sajtótermék vasárnapi számában nagy betűkkel hirdette, hogy közönségét mégis csak meg fogja lepni valamivel, hogy a nemzeti hérosz: Héjjas Iván szombaton este megérkezett Szegedre. Ezzel szentben a valóság az, hogy az ellenforradalom nemzeti hérosza és ötvenháromszoros gyilkosa csak vasárnap délben érkezett meg Szegedre, tehát a sajtótermék vasárnap reggeli számanak megjelenése után hét órával. A sajtótermék tehát egyszerűen és közönségesen — hazudott. Az Árpád-páholybeli nyilvános tisztújító közgyűlésre délután 4 órakor idősebb asszonyok és néhány vasutas szállingózott be. Négy órakor megjelentek a szegedi napilapok képviselői: Nagy Sándor, Erdős Árpád és Vér György. Egy aktiv szolgálatot teljesítő államvasuti ellenőr elébük állott és kijelentette, hogy a nyilvánosnak jelzett közgyűlésen a nyilvánosság képviselői nem vehetnek részt, ő csupán az igazolvánnyal rendelkező ébredő tagokat bocsájt be. Néhány perccel ezután megérkezett Bokor Miklós rendőrkapitány, az ügyeletes rendőrtiszt is, akinek a hírlapírók azonnal jelentették a történteket. A rendőrkapitány ezután azonnal intézkedett, hogy a nyilvánosság képviselői megjelenhessenek a gyűlésen. Az újságírók alig voltak tiz percig helyeiken, amikor abban az időben, amikor Héjjas Iván lakásáról való elindulását jelentették, az ügyeletes rendőrkapitány megjelent az újságíróknál és arra kérte őket, hogy az ébredőelnök megérkezéséig minden feltűnés nélkül hagyják el a termet. Az újságírók minden feltűnést és botrányt elkerülendő, azonnal eleget is tettek a rendőrkapitány felszólításának. A folyosón ekkor a sajtó képviselői kijelentették a rendőrkapitánynak, hogy eljárása nem lehet helyes, a nyilvános közgyűlésen joguk van a nyilvánosság képviselőinek is megjelenni. Ugyanekkor fölmutatták azokat az arcképes igazolványokat, amelyeket a szegedi főkapitány irt alá és amelyen szószerint a következők foglaltatnak: „Ennek az igazolványnak tulajdonosa a hivatása teljesítéséhez megkívánt szabad közlekedésben a szegedi áll. rendőrkapitányság védelmében részesül A rendőrkapitány erre kijelentette, hogy mig Lábos Endre ébredő elnök nem adja beleegyezését a gyűlésen való részvételre, addig az újságírók nem mehetnek be a terembe. Néhány perc múlva eget és felhőt verő éljenzés között perzsia galléros fekete elegáns kabátjában megérkezett az ellenforradalom nemzeti géniusza, akit néhány tányérsapkás gencs vigyázban és tisztelegve fogadott. Bokor Miklós rendőrkapitány bejelentette Lábos elnöknek az újságírók esetét, mire az elnök kategorikusan és energikusan kijelentette, hogy a nyilvánosnak hirdetett közgyűlésen a sajtó képviselői semmi körülmények között sem jelenhetnek meg. A rendőrkapitány ezt tudomásul is vette. Szalutált, elbúcsúztak. (Közben az újságírók kitilása után történt, hogy Zenibauer János, az ébredők és az ébredő sajtótermék egyik lelkes vezére kiszólt a nagyterem ajtaján : — Gyere be Jancsi! Ez a behívás ifj. Zentbauer Jánosnak szólt, aki történetesen fia az ébredő vezérnek, de aki a Magyar Távirati Iroda képviseletében jelent meg a gyűlésen és aki igazolva magát, Héjjas érkezéséig nem is ment be a terembe, miután ő is a „nyilvánosság képviselői közül valónak tartotta magát.) Az újságírók a jelenet után ismételten hangoztatták a rendőrkapitány előtt, hogy eljárása nem lehet helyes, a nyilvánosság képviselőinek joguk van megjelenni a nyilvános közgyűlésen. A rendőrkapitány erre kijelentette, hogy a rendőrség álláspontja szerint az egyesület közgyűlése nem nyilvános, azon csak olyan vendégek vehetnek részt, akiknek erre az elnökség jegyet ad, utolsó akkorddul az újságírók leszögezték, hogy ez az esemény az egész újságírói kar megsértésén kivül az egész nyilvánosság megsértését jelenti, amelynek illetékes faktorok előtt még folytatása is lehet. A rendőrségen ezután is változatlanul az az álláspont, hogy a gyűlés nem nyilvános, azon csak szívesen látott vendégek jelenhetnek meg. A Szeged munkatársa érdekesnek tartotta, hogy kikérje véleményét az ügyvédi kamarához közelálló elismert szaktekintélynek arról a kérdésről, hogy egy alapszabályokkal rendelkező egyesület nyilvánosnak jelzett közgyűlése nyilvános e, vagy nem. Fölkerestük dr. Pap Róbertet, az ügyvédi kamara alelnökét, aki alapos jog- és törvénytudásával mindenképen igazolta az újságírók álláspontját. Az ügyvédi kamara alelnöke ezeket mondta: — Véleményem szerint jóváhagyott alapszabályokkal biró társadalmi egyesület közgyűlése minden körülmények között nyilvános, azon bárki megjelenhet, pláne a nyilvánosság képviselői. — A közgyűlés titkos határozatokat amúgy sem hozhat, hiszen az egyesületek felebbezésének a polgármesterhez a közgyűlésnek mindenjhatározatának el kell jutni. Véleményem szerint a közgyűlés még akkor is nyilvános, ha azt saját helyiségükben tartják és nyilvános annál is inkább, mivel azt a nyilvánosság előtt annak jelezték. Az újságírók megjelenése jogos volt és a kitiltás nem volt helyes. A szegedi jogi körökben a kamara alelnökén kivül is többen ugyanezt az álláspontot vallják, sőt kijelentették egyesek, hogy a jogszokások szerint minden közgyűlésen megjelenhetnek az újságírók, mert egyetlen egyesület sem működhetik titkosan. Az eseményekhez nem füzünk kommentárt. Ugy tudjuk azonban, hogy a közgyűlés ezzel még nem fejeződött egészen be. * Az újságírók kizárása egyébként az ébredők részéről nem éri meglepetésként a nyilvánosságot. A szegedi ébredők között — mint arról többször beszámoltunk már — a legutolsó Héjjas—Gömbös-féle fiaskó után bizonyos éles ellentétek éleződtek ki. Olyan hangok hallatszottak, hogy az ellentétek ezen a közgyűlésen robbantak volna ki, sőt egyesek nyilt szakadással is számoltak. Ezért volt a szegedi ébredők erőlködése, hogy a sajtó képviselői ne jelenhessenek meg a közgyűlésen semmi körülmények között, annak ellenére, hogy a múltban mindig és minden körülmények között a legszélesebb nyilvánosságot akarták. Ez alkalommal féltek. Megijedtek a nyilvánosságtól. Az ellenforradalom óta ma már még is csak eltelt öt esztendő. * A Szeged munkatársa egyébként ugy értesül, hogy a gyűlésen az elegáns télikabátos nemzeti géniusz a következőket mondotta: — Azt akarom elsősorban önöknek a lelkébe vésni, hogy tanulják meg tőlünk ezt a földet és azt a keresztet szeretni, amelyért Öt éves meghurcoltatásokon és szenvedéseken keresztül harcoltunk és harcolni fogunk, amig ez az ország nem lesz csonka és nem lesz egészen keresztény. 1919 et látom újra feléledni akarni és ezért össze kell fognunk. Dr. Széchenyi István szólalt föl ezután, aki Héjjassal szemben hangoztatta, hogy egyáltalán nem látja az 1919-es idők eljövetelét. Az ellentéteket ezután, még ideig-óráig, sikerült elsimítani és az ébredő-ellenzék botránya elmaradt, amiért a nyilvános közgyűlés titkosságát harcolták ki. Az elnökséget megválasztották: elnök lett Lábos Endre, társelnökök dr. Széchenyi István és Balló Elemér. A szabadkőműves nagypáholyban ezután a nyilvános-titkos ülés lelkesen éljenezte a nemzeti géniuszt. Az Átengedett Javak Bizottsága Budapesten. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A jóvátéli bizottság egyik fontos albizottsága, a Comité des Biens Cédis tagjai szombaton reggel Budapsstre érkeztek és már vasárnap ülést tartottak, amelyen a kormány által eléjük terjesztett anyagot tanulmányozták át. Az Átengedeti Jmk Bizottságának bud*pesti kiszállása természetesen a jóvátételi kérdésben nem jelent semmlJéle fordulatot. Értesülés szerint a Comité tagjsi elsősorban a pénzügyminisztériummal tanácskoznak és ezek a tanácskozások még néhány napig eltaribatnak. A tanácskozások befejezése u'án, amely valószínűleg még a héten bekövetkezik, a Comité des Biens Cédéí tagjai elhagyják Bud*pestit. HQffer Pál csodagordonkás csütörtökön S órakor a Tiszában. Jegyek Harmóniánál. Eredeti Borsalinó kalapok kizárólag Fischer és Pártos cégnél Kárász-utca 1. sz. alatt kaphatók. 42