Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-06 / 255. szám

1924 november 9 SZBflBD 3 Kedden mond ítéletet a Kúria 1 Rágalmazásért ismét jogerősen elitélték Szász Zoltán fölött. j a szegedi kurzusujság Budapest, november 5. Mint ismeretes, a buda- , pesti királyi ügyészség annak idején pörbe fogta Szász Zoltán hírlapírót és társait a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség és kormányzósértés cimén. A büntetőtör- | vényszék annak idején hosszas tárgyalás után bűnösnek mondta ki Szász Zoltánt, mint tettest a | magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétségben, amelyet azzal követett el, hogy a Jövő cimü bécsi magyarnyelvű lapban irt cikkeiben olyan kifejezéseket használt, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar nemzet tekintélyét j sértsék és hitelét csorbítsák. Bűnösnek mondotta ki továbbá a törvényszék Gergely Győzőt is, valamint Madzsar Józsefet, mint bünsegédi bűnrészeseket, mert előmozdították, hogy ezek a cikkek a nekik szánt helyre jussanak. A büntetőtörvényszék Szász Zoltánt két és fél évi fogházra, három évi hivatalvesztésre, valamint tízezer korona pénzbüntetésre itélte. A büntetésből öt hónapot és 18 napot kitöltöttnek vett. Bűnösnek mondotta ki továbbá Gergely Győzőt is, akit egy évi fogházra, három évi hivatalvesztésre és négyezer korona pénzbirságra itélt. A büntetésből nála öt hónapot és 20 napot vett kitöltöttnek a biróság. A távollevő Madzsar dr.-ral szemben a törvény értelmében nem állapítottak meg büntetést. Szász Zoltánt és Gergely Győzőt a kormányzósértés vétségének vádja alól, Bánóczi Lászlót és Szerdahelyi Sándornét pedig mindennemű vád alól felmentették. A királyi ítélőtábla Szász Zoltán fogházbüntetését négy esztendőre emelte fel, Gergely Győzőt ellenben jogerősen felmentette. A bejelentett semmiségi panaszok folytán ma foglalkozott az üggyel a királyi Kúria. Dr. Mendelényi László kúriai biró ismertette az ügyre vonatkozó iratokat és ennek során kiemelte, hogy Szász Zoltán politikai iró a radikális irányzathoz tartozik, azonban sohasem volt kommunista. Erre vonatkozólag két adat is áll rendelkezésre. Az egyik adat szerint az 1919-ik év nyarán az Otthon-körben beszédet tartott a kommunisták ellen, amiért a proletárdiktatúra idején le is tartóztatták. A második adat szerint, amikor cikkeit itthon nem tudta elhelyezni és külföldön próbálkozott velük, sohasem kereste fel a kimondott kommunista újságokat. Ezután Polgár Viktor koronaügyészhelyettes tartotta meg vádbeszédét. Kérte, hogy a Kúria utasítsa el a semmiségi panaszokat, mivel nem lát semmiféle enyhítő körülményt fennforogni. Szőke Sándor a távollevő Madzsar védelmében mondotta el ezután védőbeszédét. A védőbeszédek elhangzása után dr. Ráth Zsigmond, a Kúria másodelnöke kihirdette a Kúria végzését, amely szerint az Ítéletet a Kúria kedden november 11-én délelőtt fél 10 órakor fogja kihirdetni. Szeged, november 5. (Saját tudósítónktól.) Még emlékezetes az a tónus, amely a szegedi kurzus- ; újság hasábjain honosodott meg és virágkorátérte akkor, amikor ezt az orgánumot Kelemen Andor, a ) Szózat mai munkatársa megkezdette, akinek bizo- , nyos dolgok miatt hirtelen el kellett hagynia Sze- j gedet. Ez a hang Kelemen távozása után kissé letompult az emiitett lap hasábjain, de ez a néhány hónapos szünet nem jelentette a féktelen uszitás végleges megszűnését. Ma ugyanis ismét ez a hang szól ki az orgánum soraiból. Ezt .a hangot mindenki konstatálta már régen és most a legfelsőbb magyar biróság, a Kúria itélte el jogerősen a szegedi kurzustermék egyik volt munkatársát. Ez volt az a pör, amely az inkriminált „venereás, dekadens zsidófejek" körül folytatódott le. A nem mindennapi pör előzményei a következők: 1923 januárjának első napjaiban, Ady Endre halálának negyedik évfordulója alkalmából a Hétfői Rendkivűii Újság hasábjain Pór Tibor hirlapirő tollából egy vers jelent meg. Másnap a szegedi kurzusujság úgynevezett Figyelő rovatában egy förtelmes, eddig még soha sem hallott és soha le nem irt cikk jelent meg. A cikk többek között Pór versével foglalkozva a következő kitételek szerepeltek : „Ady Endrét pellengérezik ki ismét a szegedi tintazsidók. Ez a sorok között bujkáló és gyújtogató ghettó-söpredék.* „Ha csak valami piszkos zsidóügyet tisztázni kell, mindjárt Adyval jönnek elő... mint most is az egyik metszőgyerek értelmetlen bolondságokat firkál össze a kisajátított költőhöz irodalmi tolvaj- í nyelvén és héber hangszereit felajazza." „Venereás, dekadens zsidófejekről van szó, meg- I szálkásodott zsidó idegekről." ' „Itt nincs derékon törés, nincs behódolt gyáva- . ság, de van egy mondanivalónk a zsidóügynököknek : Vissza a ghettóba a dekadens zsidókoponyákkal !" Pór Tibor a cikk megjelenése után feljelentést tett sajtó utján elkövetett becsületsértés miatt a kurzuslap ellen. A nyomozás folyamán kiderült, hogy az inkriminált cikk egy részét Lukács Károly, a lap akkori munkatársa, másik részét pedig Kelemen Andor irta. Miután azonban a vádirat csak Lukács Károly ellen szólt, a törvényszék csak Lukács ellen folytatta le az eljárást. J A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa még 1923ban megtartotta ebben az ügyben a főtárgyalást és ez alkalommal Lukácsot fölmentettea vád alól, kimondván, hogy a cikk nem volt más hírlapi polémiánál. Pór felebbezése folytán az ügy a szegedi Tábla elé került, ahol most már bűnösnek mondták ki a vádlott kurzusujságirót és százezer korona pénzbüntetésre Ítélték. Lukács az itélet ellen semmiségi panasszal élt és igy az ügy a Kúria elé került. A szegedi törvényszéken most hirdették ki a legfelsőbb biróság döntését, amely szerint a Kúria bűnösnek mondotta ki Lukácsot a sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt, helybenhagyta a Tábla Ítéletét, a semmiségi panaszt pedig elutasította. A Kúria elsősorban megállapította, hogy melyek azok a részek a cikkben, amelyeket Lukács irt. Ezek között a részek között szerepel a ,venereás, dekadens zsidófejek" kezdetű kitétel is. A Kúria durva becsületsértésnek vette ezeket a kitételeket és egyben megállapította, hogy a cikk megírására semmi ok sem volt, mivel Pór verse az irodalmi nivón mozgott. Ez az itélet megint ráütötte a bélyeget erre a kurzus termékre. Szociáldemokraták birálata a fővárosi javaslatról. Rupert támadása az őrffy-féle indítvány bizottsági tárgyalása ellen. Budapest, november 5. (Saját tudósítónktól.) A nemze'gyülés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előtertések után az inditványkönyvet olvassák fel. Az inditványkönyvbe Frühwirt Mátyás jegyzett be indítványt a vasárnap tartott vásárok betiltásáról. Majd az interpellációs könyvek felolvasása következett, amelybe 14 interpelláció van bejegyezve; ezek előterjesztésére fél 2-kor tért át a Ház. Szili Tamás, a földmivelésügyi és közigazga, tási bizottság előadója beterjeszti a bizottság együttes jelentését a tejtermékek állami ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezután megkezdték a fővárosi javaslat részletes tárgyalásit. 1 A fővárosi javaslat. mest képzelőtől különböztetni, emellett hozzánk érkezett felséges nádorispánunk rendelése foglal stjához magukat tartani ne terheltessenek, mely szerint mi mint városi jurisdictio a vármegyé Ő1 nem függőleg, hanem egyetértőleg se nem repacticiót, hanem az egyenlőség mellett csak indiciót venni, következésképpen minden jurisdictiónk s jussaink sértődése nélkül azon vármegyével együtt munkálkodni tartozunk, amint valóban akarunk is, ugy, hogy megértvén proporcio szerint ránk mint földes urakra s egy nemest képzelőkre esendő tehernek menynyiségét, minemüségét, mind ezt, mind városi jurisdictiónkra porták szerint magunk által felszámlálandó ínsurrectionális adózásunkat megadni, a főherceg utasításához képest kiállítandó, szükségesekkel elkészítendő seregeskészlet a vármegyéjével összekapcsolva is útnak bocsátani el nem mulasztjuk. — Figyelmet érdemel itten az is, hogyha mint az urak írják 100 embert kell kiállítanunk, kiknek biztatása, fogadása, jövendőbeli adótól szabaddá tétele iránt magunk végezhetünk, illendő legyen, hogy ennyi személyek közé nevezendő tiszteknek nevezéséhez is, mint különös és független jurisdictio, jussunkat feltartanánk, csak azért is, mivel ha az ilyen tiszteket a vármegye nevezné is ki csakugyan, fizetésük terhét kétségkívül ránk háritandja; pedig inkább mellettünk felálló önnön polgárainknak, hogy sem másnak illendő volna segedelmet s előmenetelt szerezni, miáltal az insurrectio semmit sem kevesbedne, melynek célja egyedül az, hogy jó királyát s hazáját ezen szükségben személyválogatás nélkül ott, ahol szükséges, védelmezze." (Folytatjuk.) A címnél Hegymegi Kiss Pál szólal fel és a cim megváltoztatását indítványozza. Indítványozza, hogy a javaslatnak a következő címe legyen: Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság ideiglenes megszervezéséről. Nézete szerint mindaddig, amig a közigazgatás egységesen nem szerveztetett, minden rendelkezés csak ideiglenes lehet; éppen azért az ideiglenességet kifejezésre kell juttatni a törvényjavaslat címében is. Rakovszky belügyminiszter az indítvány elvetését kéri. Tulajdonkép minden törvényjavaslat ideiglenes. A törvényhozásnak módjában van a törvényeken módosításokat és változtatásokat eszközölni. A változtatással csak azt érnék el, hogy a törvényjavaslat veszítene súlyából. A nemzetgyűlés tCbbiége az eredeti cimet fogadja el. Az első szakasznál, amely a törvényhatósági bizottság tagjainak a létszámát állapítja me ;, Rothenstein Mór indítványozza, hogy 250 helyett 220 választott tag legyen, a hivatali állásuknál fogva kinevezettek pedig csak tanács- 9 kozási joggal bírjanak. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszában j kijelenti, hogy mivel ez a szakasz egy későbbi ' szakasz intézkedéseivel összefügg, de egyébként kerek egész, azt kéri, hogy a döntést halasszák el a 22-ik szakasz utánra. A Ház ugy határoz erről a szakaszról, hogy a 22 és 23. szakasz között dönt. A 2-ik szakasznál Várnai Dániel azt javasolja, hogy a fővárosi választójogot 6 hónapi helybenlakáshoz kössék. Nagy Vince olyan módosítást kiván, hogy akinek nemzetgyűlési választójoga van, annak törvényhatósági választójoga is legyen. Csilléry András a szakaszt azzal a módosítással kívánja elfogadtatni, hogy a választójoghoz 10 évi helybenlakás legyen szükséges. Peyer Károly: Nézete szerint seramisem indokolja a hat évi helybenlakást. Különben is a keresztény községi pártnak nincs joga a főváros nevében beszélni, mert csak kis töredékét képezi a fővárosnak. (Petrovácz Oyula: 180 ezer választót képviselünk.) Tiszta véletlennek köszönhetik uralmukat. (Hegedűs György: Macdonald is véletlenül bukott meg.) Peyer ezután a névjegyzékedről beszél, azt állítja, hogy a választói névjegyzékeket meghamisították. (Esztergályos: Ugy van 1 Csaltak I) Egy kis botrány. Az elnök Peyert és Esztergályost rendreutasítja. (Zsirkay: Maguk csalják a munkásságot, rabszolgatartók I Majd adatokkal jövök I) Peyer: Diplomás embereket hagytak ki a névjegyzékből azon a cimén, hogy nem tudnak irni, olvasni. (Petrovácz: Mesei Hegedűs: Neveket kérünk 1) Vázsonyit is kihagyták. (Petrovácz: Ds nem azért 1) Peyer: Miért nem mondják ki nyíltan, hogy zsidónak nem adnak szavazati jogot, csak kereszténynek. (Lendvaii Ez volna a helyes I) Peyer Károly végül csatlakozik Várnai indítványához. Rákóczy Ferenc: Módosítást nyújt be,amely szerint bat évi btlybenlakás helyett két évi helvbenlakáit kívánjanak. R*thenst:ln Mór csatlakozik Várnsi indítványához. Az elnök félbeszakítja «z ülést és napirendi indítványt tetz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt tizkor Írsz a mai napirenddel. A napirendhez Nagy Vince szólal fel: Azt indítványozza, bogy a holnapi ülés napirendjére második pontnak Rupert Rez«ő és társat azon indítvány*? tűznék ki, hogy a kormány a váiiiőjo£ítií terjeiszen elő törvényjavaslatát. Barthos Ayd r as e'níski napirend elfogadását kéri. Prop' r S*ndo> Nsgy Vince javaslata mellett, Nemt* Bertalan az elnöki javadat nsHelt fo£lal állás!.