Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-15 / 263. szám

1924 november 15 8I29IC 3 Letartóztatás! parancs Radics ellen Belgrád, november 14. A Pasícs-kormény elrendelte, hogy az annsk idején a kommunis­ták ellen az állam védelmére hozott törvényt a horvát parasztpárttal szemben is alkalmaz­zák, amint ezt a radikális párt végrehajtó­bizottsága már napokkal ezelőtt elhatározta. Ennek további következménye a Radics-párt hatósági feloszlatása és előreláthatóan vezérei­nek letartóztatása, felségsértés és hazaárulás miatt. Egyelőre még esek tetarlóztatási psrancfot ' a tény már tudomására jutott volna a kor­mánynak. Belgrádi politikai körökben beszélik, hogy a kormány el van határozva a német hul;ur­szövetség és a magyar nemzeti párt feloszlatá­sára is, amely utóbbinak Nagybecskerekre hir­hocsátoltak ki, még pedig a Radics István el- f detett gyűlését tudvalévően már néhány nappal fogotásdra vonatkozót. Est azonban eddig nem I ezelőtt betiltotta. ] tatokat. A tanács már akkor is ugy találta, hogy merész és forradalmi újítás fenn: az arany­foganatositbatták, mert Radics megszökött és j paritásos földbérek bevezetése, ezért mellőzte a eddig nem skadtak rá. A kormány körében főszámvevő előterjesztését. Álláspontját a nyáron azt hiszik, hogy Radics még valamelyik hor- j tartott arsnykoronás tanyai házhelyárveréseken vátországi hívénél bujdosik. Külföldre nem j tapasztalt tünetekkel is megindokolta. A tanyai szökhetett, mert ha külföldön tartózkodnék, ez j házhely ár veréseken ugyanis az árverező gazdák A Kúrián befejezték az elsőbirósági itélet és feSebbe^és ismertetését a ICárolyi-pör-ben Budapest, november 14. A Károlyi-pör mai foly­tatólagos kúriai tárgyalásán az előadó arról olva­sott fel vallomásokat, hogyan adta át Károlyi a hatalmat a kommunistáknak. Kelen, Haubrich nép­biztosok után Kéri Pál vallomását ismertette a referens, mely szerint Károlyi ellene volt a lesze­relésnek és igen erős volt benne az integritás gondolata. Ágoston Péter vallomása szerint Ká­rolyi nem csinált forradalmat, hanem a tömeg tolta őt és híveit a forradalom irányába. A kommunis­ták Károlyit nem tartották megbízhatónak és de­tektivekkél őriztették. Ezután az elnök 10 perc szünetet rendelt el. Ágoston Péter vallomásának felolvasása után Bokányi Dezső vallomását olvassák fel, majd sor kerül Windischgraetz herceg, Vass János, Nóvák Károly, Hazai Samu báró, Margutti és Kraus tá­bornok emlékiratainak azon részeire, melyek az összeomlás okaival foglalkoznak. Az elnök ezután sünetet rendelt el. A szünet után az első biróság ítéletét olvassák fe1 az indokolással együtt. Ez az itélet az isme­magyar államra száll át, az 1915. évi XVIII. t.-c. alapján, kivéve a vagyon egytizedrészét, amely az örökösöket illeti. Az itélet indokolása részletesen foglalkozik a pör anyagával. Felolvasták ezután" az itélet ellen beadott feleb­bezést. A felebbezés az itélet legsúlyosabb téve­désének az indokolás azt a részét tartja, amely szerint Károlyi külpolitikája ellenkezett az állam hivatalos külpolitikájával. A felebbezés kimutatja, hogy Károlyi külpolitikája egyezett Czernin kül­politikájával, sőt az uralkodó állásponatjával is. Károlyi Magyarország területéből egyetlen talp­alatnyi földet sem ajánlott fel, nem lehet tehát hazaáruló. Ami Elzász-Lotharingia felajánlását illeti, megjegyzi a felebbezés, hogy ebbe az ural­kodó is beleegyezett. Ha Károlyit mindezek elle­nére hazaárulónak minősitik, vonják felelőségre azo­kat is, akik vele dolgoztak. Utal a felebbezés arra is, hogy a francia külügyminiszter egy interpellációban adott válaszában kijelentette, hogy károlyi Magyaror­szág határainak épségben tartását kívánta, emiatt idegenkedtek az aranykoronákban való iicitá­1 lástó), amiből arra következtetett a tsnác*. hogy 1 ax aranykoronás földbérek bevezetése nem ta­\ láikozna a földbérlők szimpátiájává!, arra azon­ban nem gondolt, hogy a földbérlők hasonló, (öt fokozottabb antipáliával fogadták annak ] idején a buzavalutás földbérek bevezetését és á éppen olyan szigorúan ragaszkodtak a papir­i koronás földbérrendszerhez, mint most a buzi­; valutás bérekhez. . A tanácsnsk azonban biztos és állandó több­sége van a közgyűléseken és igy diadalra viheti mindig az akaratát. Qyőzött az októberi | közgyűlésen is, a többség nem fogadta el Hoffmann Ignác indítványát. Hoffmann tovább harcol az aranypatilásos • föld bérrendszerért. A közgyűlés határozatát, helyesebben a költségvetés aek a föidbérjöve­delmekre vonatkozó részét most megfeleböexte a belügyminiszterhez. A felebbezést a polgár­mester terjeszti fel a költségvetéssel együtt és igy végső fokon a belügyminiszter dönt afölött, hogy ki értelmezi helyesen a városok háztartá­sának rendezéséről és a városok pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról szóló rende­lesét: a polgármester-e, vagy pgdlg Hofímsna Ignác. Baldwin december második hetében i megy Párisba. Páris, november 14. A Matin azt irja, hogy Baldwin angol miniszterelnök december má­sodik hetében fog Párisba ellátogatni. Ezt nem lehetett vele tárgyalni, retes felségsértés és hűtlenség bűntettét fennfo- ' Az elnök két órakor az idő előhaladott volta rogni látta. Ezért kimondotta, hogy Károlyi Mi- \ miatt a tárgyalást megszakítja és folytatását 18-án, ^ZirtXn" r'h,/rrh»i r wi'^fnr^"t'-Si, hály grófnak egész ingó és ingatlan vagyona a f kedden délelőtt tiz órára tűzi ki. ^ megelőzően Churchill kincstári kance lár jön • Párisba, aki itt a német jóvátételi fizetésekről fog tárgyalni. Halálra Ítélték Vajas Jánost, az agárdi rablógyilkost, öiszeuit Herczeg Józsefet felmentették. Székesfehérvár, november 14. A székesfehérvári királyi törvényszéken dr. Horváth Gyula tanácsa tiznapi tárgyalás után ma déli 12 óra 25 perckor hirdette ki Ítéletét az agárdi rablógyilkosság ügyé­ben. Az itélet így szól : — A vizsgálati fogságban lévő Vajas János (ezelőtt Trefan Juon) vádlott bűnös a büntető­törvénykönyv 278. szakaszában meghatározott gyilkosság bűntettében és a büntetőtörvénykönyv 344. szakaszában foglalt rablás bűntettében, ame­lyet ugy követett el, hogy Dinnyéspuszta és Gár­dony község között az agárdi vasútállomástól kö­rülbelül kétezer méternyi távolságban, az országút és a vasuttöltés között, 1921 november 21-én este 6 és 7 óra között Szabó György budapesti korcs­márosnak előre megfontolt szándékkal egy késsel nyakát átvágta s ezzel, valamint bottal a fejére mért ütésekkel, megölte. Ezután áldozatától körül­belül 10.000 korona készpénzt elvett. Ezért a kir. törvényszék halálra s egyben tiz évi hivatalvesz­tésre itéli. Herczeg József vádlottat a törvényszék a büntető pörrendtartás 322. szakasza alapján felmenti és szabadlábra helyezését rendeli el. Ezután dr. Horváth Gyula tanácselnök az itélet terjedelmes indokolását olvasta fel, amely részle­tesen foglalkozik Vajas szereplésével és megálla­pította, hogy a bűncselekményt az elitélt vádlott egyedül követte el. Metzger vasutas Herczegre ter­helő vallomását a tanú nyomozati vallomásának ingadozása miatt a biróság nem tartja elfogad­hatónak. Az ügyész az ítéletnek Vajas Jánosra vonatkozó részében megnyugodott, mig Herczeg felmentése miatt felebbezést jelentett be és kérte Herczeg vizsgálati fogságának meghosszabbítását a Tábla döntéséig. Az elsőrendű vádlott (Vajas) és védője fölebbezett a bűnösség megállapítása és az itélet súlyossága miatt. Á törvényszék az ügyész felebbezése folytán el­rendelte Herczeg József vizsgálati fogságának meg­hosszabbítását az Ítélőtábla döntéséig. Horváth elnök felhívására ezután Vajas és védője bejelen­tette, hogy kegyelemért folyamodnak a kormányzó­hoz. A törvényszék ezután kegyelmi tanáccsá alakultát. a Nemzetek Szövetségének állandó katonai bizottsága. i Genf, november 14. A Nemzetek Szövetségének állandó katonai bizottsága, amely a tanácsban kép­' viselt államok katonai, tengerészeti és légügyi I szakértőiből áll, Souca Sitva elnöklete alatt össze­ült. A bizottság mindenekelőtt a Nemzetek Szövet­ségének kutatási jogával foglalkozik Németország­ban, Ausztriában, Magyarországon és Bulgáriá­ban és kijelöli azon tagokat, akik közül a népszö­vetségi tanács a népszövetségi ellenőrzés végrehajtá­sára szolgáló katonai szakértő bizottságot megválaszt­ják. Az állandó katonai bizottság jelenlegi ülésére az a feladat is hárul, hogy tagjai közül hatot a népszövet­' ségi tanács által szeptemberben kinevezett összekötő bizottságba válasszon be, amely bizottság az illető népszövetségi szervekkel közösen vezetné be az I előkészítő munkálatokat a leszerelési kongresszusra i és a genfi jegyzőkönyv gazdasági és pénzügyi i szankciói kérdése számára. — Gieaewőin Sándor emléke. Budapest­ről jelenlik: A Szent István-Akadémia péntek délután Apponyi Albert gróf elnöklete alatt • i tartott ülésen áldozott egykori elnöke, öless­Megfellebbezték az aranykoronás fölbérrendszer mellőzését AftffSSí MlLtS'aKS tehát a ^ íudom^ny?8 érdemeit, ismertette politikai pályá Szeged, november 14. (Saját tudósítónktól.) Az oktébeü közgjülés — mint ismeretes — változatlanul elfogadta a tanácsnak a város jövő évi költségvetésére vonatkozó előterjeszté­sét és igy hozzá ját ult ahhez ir, hogy az arany­koronáin előirt bevételi tétetek közöl a föld­bérjévedelem buzoértikben szerepeljen, ft rész­letes vita során feKzóial! ugyan ebben az ügy­ben Hoffmann Ignác is konkrét indilvíny formájában. Javasolta, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácso; sz arsnykoronás földbérundszer bevezetésére, a többig azoöbin a polgármes­ter álláspontját támogatta és megelégedett aszal ízonílvezetéböl származó jövedelmet, igwi « , ,,, 4„ , Qmm( »fc<lfM_, ­föiiíbéreket is. A polgármester és utána a köz- i J"* gyűlés többsége is másképen értelmez* ezt a 5 J™ JS ,üw ifnH^ íS^l App0tm rendelkezést. 1 A,beft Sróf e'"ök mondott köszönetet. Az aranykoronás földbérek ügye nem a köz­I ­A forgalmi adó reformjának kérdésivel gyűlésen bukkant fel először. Amikor a városi l foglalkozik a GyOSc. Budapestről jelenlik: számvevőség megkezdte a jövő évi költségbe- I A Gyáriparosok Országos Szövetsége tegnap az tanácsi Ígérettel, hogy a jüvőbeu tuitandó i sabb és megbízhatóbb rendszer, merlazarany­bí,földárverések ;ii már ara^ykoronás alapon ' korona ériéke nem függ annyira a kereslet és árveieztet c tanács. Hiába hivaikoz tt Hoffmann Iguéc a városek háztartásiunk rendezéséről és a rírosok pínzügyi egyensúlyának helyreállítá­séról iólő ujabb keletű kouiány rendeltekre, SBK'ytífc Határozottan kimondják, hogy s sos, l kőtelező aiüny koronás köHs'jreiések k retében köteles -k minden jövedelmüket arany­koronás a ^rs fektetni, igy az ingatlan b ha­dr. Biró Pá! elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az általános forgalmi adó küszöbön álló reformjának kérdésével foglalkozott. Az igazgatóság megállapította, hogy a magyar ipari termeié* szempontjából is feltétlenül szükséges a forgalmi adóról szóló törvény reformja. Ki­mondotta az igazgatóság, hogy tanulmány tár­gyává teszi a ké dést iparáganként és e mun­üinálat viszonyától, mint a bura ára. Az arany- 1 kálatok alapján fog azu'án a reform elvi szem­tés összeállítását, javaslatot (erjesztett a tanács elé és komoly érvek felsorakoztatásával java­solta, hogy a tanács szakítson a buzepariiásos földbérrendszerrel és íérjen át minden vonalon sz aranykoron ás rendszerre, amely a megvál­tozott gazdasági viszonyok között sokkal reáli­koronás földbérrendszer bevezetésére admi- í pontjait illetőleg állást foglalni. Tekintettel arra, nisztréciőE szempontból ir, szűkség van, mert a költségvetés mirden más bevételi tételét már hogy a gazdasági érdekeltségek már a legkö­zelebbi jövőben várják ebben a kérdésben a trinykoronáa alapokra helyezték és igy a buza- ' pénzügyminiszter állásfoglalását a szövetség is paritásos aJapon maradó buzabére'-s különböző a legrövidebb időn belül fogj.- a gyáripari ér­főíösleges számiéi és v»8*?»u>zárriMsi mun- dekeltségek kával terhein* ^eg «z illriékes Vivőül híva" terjeszteni. memorandum; < a kormány elé

Next

/
Thumbnails
Contents