Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-09 / 258. szám

2 SZEOED 1924 november 5. A szövetséges vasutak vezérigazgatósága és a vasú igazgatóság valamennyi épülete előtt a sztrájkol ók őrei állanak, akik megakadályozzák, hogy a hivaalnckok bemenjenek az irodákba. Igy a hivatalos ügyek elintézése te'jesen megakadt. Az eddigi osztrák vasuas sztrájkok során ilyesmire nem volt példa. A vezérigazgatóság kifüggesztett egy jegyzéket, araey 20 hivatalnok nevét tartalmazza, ezek készenié ben állanak arra az eselre, ha ujabb tárgyalásokat kezdenének. A sztrájbolók köz! a haigu'at bizakodí, ugy számítanak, hogy 3—4 napin belül ismét véget ér a munkaszünet. A sztrájkotokra mély benyomást tett az a hir, hogy a kormány, valamint a szövetséges vasutak elnöke lemond A vasu'asok ugy vélik, hagy ez csupán taktikából történik. A jövő vasárnap Szegedre jön Peidl Gyula. Nagy Vince és Rupert Rezső is lekísérik a nagyszabású gyűlésre. Szeged, november 8. (Saját tudósítónktól.) jelentettük már, hogy a szegedi szociáldemokrata párt régebben érintkezésbe lépett Peidl Gyulával, Szeged második választókerületének nemzetgyűlési képviselőjével, a szociáldemokraták parlamenti frakciójának vezérével, hogy hossabb szünet után rövidesen tartson beszámolót ismét Szegeden. Peidl Gyula kijelentette, hogy a legnagyobb örömmel tesz eleget választói kívánságának és többször már terminust is kitűztek a nagyjelentőségű beszámolóra. Peidl Gyula azonban annyira el volt legutóbb halmozva munkával, hogy képtelen volt egyetlen napot is távol tölteni a fővárostól. A legutolsó hetekben az volt a terv, hogy Peidl Gyula fontos ügyekben Párisba utazik néhány Az oláh utlevél-panamaügy a kamara ülésén. , hétre és igy megint le kellett tenni arról, hogy 5 lejöhessen Szegedre. Most azután — mint a Szeged munkatársa értesül — ez az utazás még nem valósulhat meg és igy a tervek szerint a jövő j vasárnap délelőtt fogja Szegeden megtartani azt í a beszámolóját, amelyre az egész ország politikai \ élete figyelemmel tekint. i Értesülésünk szerint a beszámolót egy nagyszabású gyűlés kerétében fogják megtartani, amelyen ki fogják fejteni az egész baloldali ellenzék ! programját és állásfoglalását. A tervek szerint erre a gyűlésre Peidí Gyulát lekísérik Szegedre az ; ellenzék két reprezentatív tagja, Nagy Vince és i Rupert Rezső is. Bukarest, november 8. Világszerte hire járt, hogy Bukarestben utlevélszerzésekkel kerestek pénzt előkelő politikusok, söt egy tábornokot a nagy port fölvert Cgyben le is kellett tartóztatni. A kamara legutóbbi ülésén interpelláció keretében ismét szóbakerült az útlevélpanama ügye, amely töbj izben heves jelenetekre vezetett. Az első interpelláló, Moldoveanu Viktor hangsúlyozta, hogy az útlevelek botrányos ügye a külföldön is visszhtngot kelteit. A Llberté cimü francia lap azt irja, hogy ez a panama fokmérője annak a korrupciónak, amely az országban uralkodik. Még mindig a miniszteri székben foglal helyet a panama ügyében letartóztatott tábornok fivére, akit a miniszterelnök nem mert lemondásra kényszeríteni, tartván attól, hogy ez a miniszter bosszúból leleplezheti azokat a csalásokat, visszaéléseket és erőszakosságokat, amelyeket a kormány a választások alkalmával elkövetett. Foglalkozik ezután a kivándorlás kérdésével és azt mondja, hogy Erdély lakosságát a rettentő mértékben elszaporodott kivándorlási ügynökök csábitják kivánj dorlásra. Mintegy 60 kivándorlási társaság van. A másik interpelláló, Matgearu Virgil azzal ' vádolja Vaitoianu minisztert és Franasovici volt belügyi államtitkárt, hogy ők is útleveleket állítottak ki. A kormány tudott az útlevelek ügyéről, amely a belügyminiszter putronátusa alatt állott. Mariescu Igazságügyminiszter erre azt mondja: Önök ugy vádolnak, mintha önök közül senki sem volna belekeverve. Matgearu szavait azzal végzi: Önök csalásból éltek, csalásba faliadnak és abban fognak meghalni. Az ülés ugy Moldoveanu, mint Ma'gearu I interpellációja alatt nem szűkölködött viharos ' jelenetekben. Marsescu igazságügyminiszter kijelentette, hogy a vizsgálatról, amely a biróság előtt folyamatban van, nem adhat felvilágosítást, annyit azonban kijelenthet, hogv a büiösök közül senkisem szabadul, mert a kormány nem akar senkivel sem szolidaritást vállalni, akik bűncseleknaényt követtek el. A szkupstinát 17-én feloszlatják. Belgrád, november 8. A minisztertanács az Avala Jelentése szerint elhatározta, hogy a szkupstinát november I7-én oszlatja fel. Az uj választás tehát február 15-én lesz. Hamistanu-szerzők az erzsébetvárosi merénylet készülő pőrében. Budapest, november 8. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A budapesti büntetötörvényszéken ma délelőtt nagy feltűnést keltett dr. Hetényi Imre főkapitányhelyettes megjelenése, aki három detektív kíséretében kereste fel dr. Strache Gusztáv kir. főügyészt. Hosszas tanácskozást kezdett a főkapitányhelyettes dr. Strache ügyészségi elnökkel és a tanácskozásba bevonták Langer Jenő kúriai birót is, aki november 18-án az Erzsébetvárosi Kör bombmerényletének ügyét tárgyalja. Értesülés szerint a bünpörrel kapcsolatban olyan adatok merültek fel, amelyek szerint gyanús emberek felkeresik sorjában a bünperben kihallgatott tanukat és részint fenyegetéssel, részint Ígérettel arra akarják rábírni őket, hogy terhelő vallomásaikat vonják vissza. A rendőrség már több ilyen hamistanu-szerzőt leleplezett. A névtelen levelek és különböző fenyegetések egész áradata akar odahatni, hogy a tárgyaláson a vádlottak javára foglaljanak állást. — A monakói fejedelem Budapesten. Érdekes vendég érkezett, mint Budapestről je entik, a fővárosba. A Dunapalota-szálló igazgatósága táviratot kapott II. Lajos monakói fejedelimtől, hogy 8-án délután fél 4 órakor Budapesten lesz és tartsanak fenn részére három és személyzete részére további 3 szobát. A monakói f jtdelem a somogymegyei Berzencéről jön fel a fővárosba, ahol mostoha apjánál, Festetlek Tasziló grótnál volt látogatóban. A fejedelem a francia hadseregben dandártábornagyi rangot visel és már egy izben járt Budapesten 1922ben, akikor édesanyja temetésén ve t részt. — A Vdgonlabók még mindig 721 teherkocsit foglalnak el. A Máv. elnöksége jelenti: Sajnos, még mindig 721 teherkocsit foglalnak el a vaggonlakók. Ezek közül 103 Budapesten van, a többi Békéscsabán, Székesfehérváron, Hegyeshalmon és a többi határállomásokon fekszik. Jórészt Máv. alkalmazottak lakják a kocsikat, de vannak közöttük egyéb ágazatokba tartozó állami tisztviselők is. Az a kár, ami az államvasutakat a teherkocsik használhatatlansága folytán érte, többszáz milliárd koronára tehető. A nyájas udvariasság regulái. Irta: Móra Ferenc. Száz esztendővel ezelőtt igy hivták azt a könyvet, aminek ezer esztendővel ezelőtt, 1914 ben Illemtan volt a cime. (Most már nem hivják semminek se, mert az utolsó tiz esztendőben nagyon kinevelődtünk Kalocsa Ri^ Illemtana nélkül is. Aki nem kiszi, olvasgassa az országgyűlési tudósításokat.) A régi elnevezés, amelyik „nyájas udvariasságról" beszélt, helyénvalóbb volt, mint az, amelyik az illendőséghez van cimezve. Mert az illendőség országának "nagyon sok provinciája van s amiért az egyik tartományban megdicsérik az embert, azért a másik helyen kitessékelik a társadalomból, vagy legalább is a szobából. Például aki nálunk az istenadta, ötágú villájával nyúlna bele a tejbekásába, arra vagy azt mondanák, hogy megkeveredett, vagy azt, hogy kisgazda. (Addig nem merek „paraszt"-ot irni, mig nem tudom, ki lesz az uj Nagyatádi.) Ellenben török testvéreinknél nem csak hogy belenyúl a gazda az öt ujjával a piláfba, vagyis a juhhusos rizskásába, hanem amit kivesz, azt meg is gömbölygeti a két marka közt s ugy nyomkodja bele a vendég szájába. Aki ezt nem teszi, az nem vendégszerető ember, aki pedig nem állja, arra azt mondják, hogy csúnya modortalan férfiú. Ugyan példáért nem is muszáj Ketnál basáékig menni ebben a vizumos világban, maradhatunk Alsótanyán is. Ott az az illendőség, hogy a gazda lopótökben hivja elő a kamrából a Pissen szivott bort s elbillentvén annak a végéről a mutató ujját, egy pohárba ereszt belőle valamennyi vendégnek és abba először maga iszik bele. (Ez persze azért van, hogy a vendégnek az a gyanúja ne támadjon, minha valami étetőt keverlek volna a borába. (Ezt alighanem még a régi jó világban szokta meg a jobbágy, mikor uri kastélyokban is estek meg olyan kedélyességek, hogy akkor fordult föl a vendég, mikor a gazda felköszöntötte.) A vendég részéről megint azt kívánja a tanyai illemtan, hogy a közös pohárból annál nyájasabb mosolygással hörpintse ki a porcióját, minél nagyobb paprikás zsir óvakodott bele a tisztelt előtte szóló bajuszáról. S aki erre azt mondja, hogy ez kirgiz szokás, arra odakint azt mondják, hogy ez se járt ott, ahol a tisztességet tanították. De tessék elgondolni, mit mondana rá mr. Smith, a Jeremiás, ha majd a szanálási akció torára lehoznák ide hozzánk, hogy Átokházán igya meg az áldomást a miniszterelnökkel I (A jókívánságokat aztán majd a megszanált nemzet mondaná hozzá az ereszet alatt.) Az a régi illemtan, amivel itt most előhozakokodom, világosan kimondja már a címében, hogy csak a mistereket akarja felokositani a vjjágban forgolódás hogyanjáról és mikéntjéről, nem a „hallja kendtek"-et. „A világi ember állapottya, vagy a világi illendőség, kecsesség, finom életmód s nyájas udvariasság reguláji, amelyek által e világon kiki boldogulhat" — ez a teljes és tökéletes cime. Természetesen rangbéli nemes ember irta, Takáts Pál nevezetű, vármegyei hites assessor, aranysarkantyús vitéz, stb. A Takáts uram könyvének első lapjain leábrázolt dámának tulajdon az a formájú kalap figyeg a fején, amelyik körül most viharzik le számtalan családi tragédia. Már ha az ősanyák száz éves kalapdivatába (és arcfestő kence-fencéibe) beleszerettünk, megnézhetjük az akkori uri modort is. Az egész könyvet persze nem írom ide, ámbár lehetne rajta annyit mulatni, mint például a politikai helyzeten. Egy-két passzusát azonban kijegyzem közokulásra. (Ha már belügyminiszteri rendelet is van a jó modorról — a Szeged épp ma vezércikkezett róla — vegyük hozzá a gyakorlati oktatást abból az időből, amely bizonyára a belügyminiszternek is szimpatikus. Ha egyébért nem, azért, mert akkor még nem volt interpellációs jog.) — Társaságban szemeidet ide'stova ne hánynyad, hanem fejedet közönségessen lehajtsad egy kevéssé 's ha valakivel beszélsz, annak ne nézzél merően a szemeibe, hanem a mellyére tekints, kiváltképen ha az főrendű személy, vagy véled nem egy nemből való. — Tisztességesen visellyed magadat, mikor ptrüsszenteni akarsz; a ptrüsszentést ugyan meg ne tartsd, hanem amennyire lehet, lassan ptrüszszents s annak utánna azoknak köszönjed, akik ptrüsszentésedet megáldották. — Ezt a szót, Uram, vagy asszonyom, ne tedd olyan szó mellé, a' mely valamely más értehnét is okozhatná; az t. i. igen otrombául esne, ha valaki azt mondaná: disznóbőrbe, uram, vagyon az a könyv köttetve; egy szép kantza, asszonyom; van ott egy szamár, uram, stb. — Azt a személyt, akivel társaságban vagy, soha hasonlitásképen ne tedd olyanhoz, akiben valami hibáról vagyon szó; betsület ellen volna azt mondani: azt a dámát én jól ismérem, az ő hire nem igen jó és kék szemei és fekete haja vagyon, mint nagyságodnak. — Férj magát teszi nevetségessé, midőn mások előtt feleségével nyájaskodik és az asszony magát teszi világ tsufjává, midőn idegenekkel ortzátlanul kacsintozik. — Azt is meg kell jedzeni, hogy midőn varamit beszéllsz, a jelenlevőknek ítéletét ne kérd ki, mondván: nem igazat mondottam é? (Az „ugy-e?"zás őse. Pedig akkor még az idegen faj-1 nem eresztették be a társaságba, legföljebb az udvarra, ott is ráeresztették a kutyát.) -- Illetlen dolog az, midőn valaki asszonyi személyek társaságában otsmány és kétséges beszédekkel él, amelyek az asszonyokat elpirulásra | kényszeritik. És ha volna olyan Szemtelen Ember • a társaságban, azon ne nevess. ] Elég is ebbő' ennyi. Az utolsó szemelvényből ; látható, mily elavult ez a könyv s mennyit haladI tunk száz év alatt. Nem csak a világi emberek, hanem a világi asszonyszemélyek is ...