Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-08 / 257. szám

Egyes szám ára 20C0 kamata M vmnmun *< r,in-«ia s. trclf*"» iclíw! i«*Oen.) Tilora ÍI-M.* .aiíjwJ' ••«•>•,'W Mac *l»ÍU14*R! RÍMŰM Kft Ion uia áii K»o ta KM, BMlMtéit arak i IC tMMHi Myb«a 40)00, Badc .•3989 «> TIÉ*»M 45«S > : SZEGED 4.rGrlí«' MII r« UUDoil I nm 400, fgy hasábon 800 mat:<l basábon 1200. StOveg Irtzt tt százalékkal drágább Apróhirdetés IU szóig 8U0C tor. SxOvegkOztl kOzleméayek torunként G00U korona Cwíadi értesítés 45000 koi, V. évfolyam. Szeged, 1924 november 8, SZOMBAT. 257-ik szám. Rendelet a jómodorról. Hir van róla, hogy nemsokára megjelenik egy korszakos reformot bevezető miniszteri rendelet. Célja, hivatása nem kisebb, mint hogy megjavítsa a hivatali modort. Ilyen rendelet még, amióta hivatal a hivatal, talán schasem kelteződött uralkodók, államfők, kormányférfiak kezétől. Talán azért is olyan, mult századok dohától avas a hivatali modor. A készülő rendelettől, talán illemkódexről szóló bir egészen olyannak látszik, mintha föltétlenül igaz volna. Nem csak, vagy nem éppen csak azért, mert a belügyminiszter ígérte be a reform rendeletet a kormánypárt értekezletén. Inkább talán azért, mert a kisgazdapártból eredt az óhtjtás, bogy hivatalokban a hivatalbéliek legyenek udvariasabbak, ha szabad mondani: illedelmesebbek a közönség iránt. Ilyes bagatelll megtagadni a kisgazdapárttól, vagy annak csupán egy tigjától — képtelenség máma, amikor hiszen a kis-agrárius nem fölesküdött kormánypárti s még fajvédő is lehet. S egy akármi yen energikus, mondjuk, a legenergikusabb rendelet a hivatali jómodorról valóban bagatell, mert kibocsájtása szinte elenyészően csekély nehézségekkel jár, még akkor is, ha miniszteri ígéret szerint nemcsak a hivatalos lapban jelenik meg, hanem ráadásul megküldik külön-külön az összes hivatalok összes főnökeinek is. A rendelet óhajtása — ismerjük el — főleg kisgazdapár i óhaj lehet. „Hivatalok packázásai", mint Hamletben szavalják, az irúja koiában sem a tekintélyeket, a hatalomban valakiket bántották, zavarták s most is csak polgárokra, munkásokra, kisgazdákra kelleme lenek és zaklátók. Annak a kisgazdapárti képviselőnek, aki a belügyminiszteri a hivatali modor megrendszabályozására kérte, alighanem voltak saját kellemetlen tapasztalatai; de ha magának nem lettek volna, bőségesen szolgálhattak neki adatokkal kisgazda-válasz:ói. Mert hány falusi, tanyai emberrel — s különben hány városi polgárral, munkással — történik mejf naprólnapra, amikor valami ügyében-bajában hivatalba megy a tekinté y illő tiszteletével, sőt félelmével, hogy a'aposan megvekszálják ? Bemegy a városba a f .Iusi, például valami adóügyben. Mennyi kin már sokszor az a kíméletlen, durva mód, ahogy egyik a) osztályból a másik b) osztályba utasítják, amig végre csakugyan rátalál az illetékes c) osztályra. Milyen kemény próbatétele a türelemnek, ha nem az ügyfelek sokasága, hanem a hivatalnok körömápolásban való gondos elfoglaltsága, vagy pláne csupán tekintélytartó kötekedése ácsorogtatl S ha ezért a nem éppen muszáj-áceorgásért nem is mer tiltakozó szavával tiszteletlenkedni a szerény ügyfél, hanem csupán emberi türelme fogyatékosságának adja valami öntuda lan jelét, akkor bizony nem egyszer jaj nekil Pokróc Ádám, a régi, élclapbeli fi&ura ugyanis, nemcsak goromba kalauz a vasúton, de, sajnos, vajmi gyakran szoba-hivatalbeli kisebb nagyobb ur, aki szilaj kedvvel szedi ráncba a legjámborabb, csupán belül, szinte tudat alatt türelmetlen ügyfelet, aki pedig áhítattal tiszteli benne az — Államot. Isten óvjon bennünket attól, hogy mi destruktiv célzattal tévtant próbáljunk belecsöpögtetni a nép egyszerűbb, bár újságolvasó gyermekeinek lelkébe és itt tekintélyromboló fejtegetésekkel cáfoljuk, hogy P. Adám, X. fizetési osztálybeli állami hivatalnok nem az ÁTan. Dehogy is értekezünk arró', hogy ö a szanaltsági viszonyoknak abszolúte meg nem felelő fizetéssel, igen sajnálatos családi pótlékkal, csupán munkása az államnak, az ország határain belül való nagy közösségnek. Nem értekezünk erről, mert a hivatalokban eljáró közönségben is vannak meglehetős számmal tolakodók, modortalanok, sőt Pokrócok, akik viszont a tisztviselők türelmét, emberségét teszik próbárf, talán abban a hlszemben, hogy mivel a hivatalnok a nagy közösség munkása, ennélfogva külön az ő személyüknek kirendelt szolgája is. Nem, mi a közönségtől is tisztességiudást, udvariasságot kívánnánk. De nagyon óhajtanánk ezeket az előnyOs tulajdonságokat a hivatalbeliektől, még pedig a legkisebb rangú, az egészen rangtalan ügyfél iránt is. Tudjuk, hogy ez a kívánság ma, a tekintély-acélozás korában teljesűlhefetlen, még akkor is, ha minden hivatali főnök hiánytalanul és pontossn külön megkapja majd a fcelügym'niszter rendeletét, a hivatalos lap szövegén kivül. Dá mi szerény eszközeinkhez képest, igazán a kisgazdapártra tekintő minden politikai cél nélkül, szinte kötelességünknek tartottunk egy kis propagandát a hivatali jőmodornak, csak ugy az esemény kedvéért. Az osztrák vasutas-sztrájk megbuktatta a kormányt. Bécs, november 7. Az egész osztrák közgazdasági életet súlyos veszedelem fenyeget: Ma délelőtt megszakadtak tzok a bérrendezésre vonatkozó tárgyalások, amelyeket az osztrák államvasutak igazgatósága a vasutasok szervezeteinek megbizottaival folytatott. A helyzet e pillanatban az, begy a ma éjfélre elhatározott vasutas-szttájk egész Ausztria területén kitör. A vasutasok már a legapróbb részletekig megtették az előkészületeket a sztrájkra. A robogó vonatokat még ma az éjjeli órákban is elvezetik a végállomásokra, de éjjel tizenkét órakor minden személy- és teherforgalom megszűnik. Bécs, november 7. Félhivatalosan megcáfolják egy bécsi kőnyomatosn! k azt a hiré', amely a kétzüö vasutassztrájkkal kapcsolatban arról szól, bogy az olasz vasuügazgatóság lépéseket tett abbin az iranyban, hogy az Olaszországból érkező vonatok a Brenneren keresztel Kufiteinig a sztrájk ideje alatt le közlekedhes- i senek. Ezt a hirt teljesen abszurdnak mondják. Bécsi tudósítónk az éjszakai órákban jelenti telejon»n: Az osztrák vasúti alkalmazottak és Günther elnök között a tárgyalások 10 és fél órakor megszakadtak, minthogy a vasúti alkalmazottak visszautasították Günther propoziciójdt. Günther a tárgyalások megszakítása után beadta lemondását Seypel kancellárnak, mire a kormány azonnal minisztertanácsra ült Össze. A kormány ezután benyújtotta lemondását. A kancellár kérésére azonban az ügyeket egyelőre tovább vezeti a kormány. A munkások követelései kOzött helyet foglal egy pon', amely szerint a vasú i alkalmazottak november és december hónapokra egyszeri drágas£gi pótlékot követelnek. Ez az államnak tízmilliárd kiadást jelent, ami nem egyeztethető össze a szanálással kapcsolatban kitűzött programmal. A tárgyaidsok megszűnésével a vonatközlekedés megszűnt. Szerdán választanak vezért a kisgazdák. Budopesf, november 7. (Saját tudósítónk \ fognak határozni, hogy kit válasszanak meg ; telefonjelentése.) A kisgazdák a jövő hét szer- j vezérüknek és hogy ki tolmácsolja kívánságukat dáján tartják meg tanacskozásutat, amelyen arról j Bethlen miniszterelnök előtt. A demokratikus szövetség miskolci jelöltje: Huska Vilmos. Az országos demokratikus szövetség a miskolci kerületben Huska Vilmost fogji jelölni. Huska már tárgyalásokat is folytatolt Szilágyi Lajossal, Létat ErnCvel, söt a szociáldemokrata képviselőkkel is. Értesülésünk szerint ugyanis a szociáldemokraták Huskát fogják támogatni. Huskának ellenjelölte Tarnay volt alispán és báró Szterényi lesz. MÍMÍMMMMMM^^ Bárczy válaszolt Wolff Károly vádjaira. Budapest, november 7. (Saját tudósitónktól.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alel Ok. Az elnöki előterjesztések után a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására tértek át. Soron van a második szekasz. Az első felszólaló Petrovácz Gyula. A második stakasznál a vita a körül folyik, hogy a nemzetgyűlési választói jog azonos-e a törvényhatósági választói joggal. Nézete szerint a nemzetgyűlési választói jog az állampolgárság függvénye és független a helibenla'ás kérdésétől, viszont a törvényhatósági választói jog a helybenlakási kérdéssel erősen Összefügg. Csatlakozik Csilléry javasla'ához és a 10 éves helybenlakást követeli. Létay Ernő a domicilium kérdésével szerinte a keresztény gazdasági párt a zsidókérdést akarja megoldani. Ebben félelem nyilvánul meg és ezt faluellenesnek tartja, mert azokat rekesztik ki a választói jogból, akik a faluból szivárognak a fővárosba és akik a konzervatív érzelmeket hozzák a fővárosba. A javaslatot reakcionáriusnak tartja, egyébként stilláris módosításokat ajánl. Farkas István kijelenti, hogy a helybenlakás követelése kizárja a munkásságot a váhsztói jogból. A hat éves helybenlakást kifogásolja és az általános titkos választójogot követeli. Azt mondja, ha a tervényes u'at elzárják, olyan módszert fognak alkalmazni ők is, amely megfelel a jogfosz ásnak. (Egy hang jobbról: Fenyeget.) Farkas: Ez nem fenyegetés részéről. Jobb, ha a jogegyenlőség alapján engedik a szavazókat az urnához. Azt javasolja, hogy törvényhatósági választói joga legyen mindenkinek, akinek nemzetgyűlési választójoga van. Pakots József közveti'ö javaslatot tesz. Azt javasolja, hogy 5 évi helybenlakást állapítsanak meg. Ha ezt nem fogadják el, akkor azt javasolja, hogy négy elemi iskola végzését ne kelljen bizonyítani annak, aki valamilyen ipart folytat, vagy állami szolgálatban van. Bárczy István helyteleníti a domicilium kikötését. Nézete szerint minden korlátos intézkedés a vá'asitók szibad akaratának megnyilvánulását akadályozza és az ilyeneket törülni kell. Majd engedelmet kér az elnöktől arra, hogy a tárgytól eltérjen. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárul és Bárczy István Wolff Károly felszólalására refleklál. Wolff Károly szemére vetette, hogy külföldi kölcsönt vettek fel. Azt mondta, hogy könnyű külföldi kölcsönt felvenni, de nehéz ezt visszafizetni. Nézete szerint ma sokkal nehezebb volna egy külföldi kölcsönt felvenni, mint annak esetleges visszafizetését eszközölni, mert ahhoz, hogy egy kölcsönt felvegyenek, bizalomra van szűkség. A bizalom az akkori rezsim iránt megvolt, de a mostani Iránt nincsen meg. Különben is a kölcsönt azért vették fel, hogy a fővárost mentesítsék az itteni bankok befolyásától. A főváros jelenlegi pénzügyi helyzetéről szólva kijelenti, hogy a jelenlegi pénzügyi eredmények csak látszólagosak, különben is a bevételek nagy része közvetett adókból folyt be. A fővárosi üzempolitikáról beszél és a