Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-07 / 256. szám

1924 november 5. SZEOED 7 A szinház heti műsora. Pénteken, Étsy Emilia v. f.: Szép asszony, csúnya férfi (Szépség), vigjáték. A-bérlet 11. sz. Szombat délután, ifjúsági előadásul: Fösvény, vigjáték. — Este: Szibil, operett. A-bérlet 12. sz. Vasárnap délután : Árvácska, operett. — Este : Szibil, operett. B-bérlet 14. sz. Szépség Jaques Deval 3 felvonásos vígjátékának bemutató előadása. Kár, hogy a szerző nem tudott, vagy nem akart ebben a vígjátékban egészen más lenni, mint ami a köztudatban él a tipikusan franciáról. Kizárólag ezzel lehet magyarázni, hogy a magasabb irodalmi cél úgyszólván el van bujtatva a fölényes könnyedségü darabban és ugy kell belőle előhalászni, szorgos kutatással, sok-sok bozótos elkanyarodó láttára is képtelenek lévén lemondani arról, hogy végül mégis csak ki kell érni egy napsütéses, derűs levegőjű mezőre, hol nem a jól szabott ruha és a világfiasság egyéb hasonló kellékei döntők a szerelmi láng fölébresztésénél és égvetartásánál. A darab címe, tudvalevőleg, Szépség. És a darab végén Rirette, a szépségéről hires, dúsgazdag asszony, szalónok és estélyek körülrajongott kedvence Bréardé lesz, a közismerten csúnya, társaséletet nem értő és nem élő, igénytelen külsejű, de emelkedett gondolkodású, mindig tanuló és sokat tudó, tehetséges csillagászé. A téma ebben a változatában sem uj. A drámairodalom azonban aránylag még parlagon hagyta kínálkozó nagyszerű motívumait, amelyekhez az uj dráma, vágván az utat a költészet uj iránya és az emberiség uj etikája felé, egészen bizonyosan sokszor fog még hozzányúlni. Deval még nagy kerülővel ér el a célhoz, amit útközben, bizonyára a szinpadi technika téves értelmezése folytán is, gondosan titkol, egész az utolsó pillanatokig. Igy talán érdekfeszítőbb a vigjáték s talán inkább meglep a befejezés, de csak talán, amint nem föltétlenül mulatságosabb a darab, amiért egészen érthetetlenül belekever egy-két helyen otromba bohózati hangot. A felépítés pompásan kezdődik. Áttetsző az első felvonás szerkezete, könnyedsége mellett finom a hangja (finom marad mindvégig, de csak ritkán emelkedik egy-egy mondattal költői magaslatra) és drámairóilag majd minden okadatolt. A második és harmadik felvonás a legtöbb irói kellék sikeres alkalmazása tekintetében dekadenciát, olykor nagy dekadenciát mutat. A továbbépítésben nem látjuk az első felvonást megkonstruáló biztos kezet. Olykor zavaros, olykor tétovázó szerkesztés mellett aggályaink vannak például a tekintetben, hogy Chantalné, Toubené és Helén, akik Bréard-val életükben egyszer-kétszer találkoztak, az adott körülmények között éjjel 11 órakor abban az esetben is eljönnének-e hozzá, ha a rövidre fogott kötélen történetesen nem egy iró, hanem az élet ráncigálná őket. A szerző az eseményeket nem mindig ugy fejleszti, ahogy azoknak a szereplők jellemének megfelelően fejlődni kellene, hanem ahogy a színpad mozgékonysága, nem túlhajtott érdekfeszités és egyéb mesterségbeli követelmények kívánják. Más, részben már említett okok mellett ez is közrehathatott abban, hogy az Írónak majd mindvégig sikerült eltitkolni a szépségről való véleményét. A második felvonásban például, amikor a csúnya férfi és a csúnya nő bucsubeszélgetésüket folytatják, a csúnya nő azt mondja a csúnya férfinek, aki akkor már Rirette iránti nagy szerelméről beszél, hogy érzi, ő is igy van. — Katonatiszt? — kérdi a csúnya férfi. — Honnan tudja? — érdeklődik a csúnya nő —Szépután vágyunk mind a ketten — mondja a csúnya férfi. — Az ember elijed ezen a válaszon, a szépségnek ettől a férfitől való ilyen oanális magyarázatán. A szinház a kihasználható legjobb szereposztásban, felkészülten és a szereplő gárda tudásának és tehetségének lehető teljes kiaknázásával igyekezett biztosítani a minél teljesebb sikert. Nem is szorul a mai előadás a legkisebb elnézésre sem azon a cimen, hogy vidéken vagyunk. Ennek a legnagyobb dicséretnek előrebocsátása után van néhány megjegyzésünk. Nincs helyén az egyes jelenetekben a kevésbé finom és kevésbé irodalmi vígjátéki stilus. Az előadás, különösen az első felvonásban, nem mindig elég gördülékeny. Ez utóbbi csekélyke hiba a második előadástól kezdve bizonyára önmagától kiküszöbölődik. Ami pedig az első megjegyzésünket illeti, az egyes szerepekről és az előadás hangjáról különbözők lehetnek a felfogások. Lehet, hogy nem nekünk, hanem a rendezőnek van igaza, aki amellett, hogy rutinirozott és nagyintelligenciáju szinházember, irodalmilag is elsőrendűen képzett. Mindenesetre kár, s ezen ő nem segíthet, hogy a közönség egy része egyik-másik színész játékán szükség és ok nélkül is nevet. A már említett csekélységektől eltekintve a rendezés a lehető legtökéletesebb volt. Étsy Emilia ma nekünk sokkal jobban tetszett, mint az előző alkalomkor. Az ilyen szerepek valók neki. Tétován és bizonytalanul kezdte, de játéka egész a darab végéig folyton emelkedő Ívelésben finomult és elmélyült. A harmadik felvonásban egészen megnyitotta a nézőnek Rirette lelkét, itt nagyértékü művészi munkát végzett, amelyre büszke lehet. És még valamit, ami szintén fontos annál, aki ezt a szerepet játsza, illuziótkeltően szép és elegáns volt. Bréardnak, a csúnya férfinek szerepe nehéz és nagy feladat elé állítja a színészt. Baróthy teljesen megfelelt ennek a feladatnak. Egységesen megkonstruált alakot mutatott minden helyzetben. Bréard volt mindig, amint az életben is X vagy Y ur mindig jellemének megfelelően viselkedik. Mai alakítására nem ta'áljuk az elismerésneK ennél tömörebb és összefoglalóbb szavait. Róla is még valamit. Illuziótkeltően — csúnya volt. Lengyel Gizi túlságosan önfeláldozó volt, erősen karrikirozottan játszotta a csúnya lányt. Egyébként értékes sikere lehetett volna. Herczeg Vilmos Ferollon professzor szerepében, ismert egyszerű és közvetlen játékmodora folytán, egyik legemlékezetesebb sikerét aratta volna, ha ovakodott volna egyes indokolatlan groteszkségektői. Lengyel Vilmos legtöbbször feszélyezetten játszott, azért ő is, valamint a többiek, Uti Giza, Veér Judith, Egyed Lenke, Baán ; Klári, Oláh Ferenc, Harsányi Miklós és a mindig diszkrét és jellegzetes Virágh Ferenc, simán és sikeresen adták meg az előadás jó keretét. * A szinház büszke lehet mai sikerére. A teljesen zsúfolt nézőtér, aminőt az idén még nem láttunk, megérdemelten tüntette ki a szereplőket lelkes tapsaival. k. s. * Telmányi Emil, a legnagyobbszerü hegedűművész november 18-án este 8 órakor a Tiszában zsúfolt ház előtt hangversenyez. Jegyeket Korzó és Belvárosi Mozi árulja. (Harmónia.) * Balázs Árpád, a népszerű kiváló dalköltő november 22-én este fél 8 órakor tarija Károlyi Árp és zenekarának kíséretével magyar nótaestjét a Tiszában. Jegyek 15—50000 koronáig a Korzó és Belvárosi Moziknál (Harmónia.) * Szép asszony, csúnya férfi Étsy Emiliával és Baróthyval a főszerepekben pénteken kerül másodszor szinre színpadunkon. A bájos francia vigjáték általános tetszést aratott minden színpadon és a sikerből Veér Juditnak és a csúnya lányt játszó Lengyel Gizinek is kijutott. * Szibil!. Idestota tiz éve annak, hogy a kontinensen Jakobi zenéje uralkodott az összes operettszinpadokon. Pattogó ritmusai, érzelgős, szép dalai mitsem vesztettek varázsukból és bizonyos, hogy legsikerültebb munkája, a „Szibill", most is általános tetszést fog aratni. A címszerepet Kovács Kata, Sárát Gíbor Mara, a nagyhercegnő! Kendecsi Aranka játszák. Berki, Fenyves, Kristóf, Herczeg, Virág kezeiben vannak a férfi főszerepek. * A fösvény, Moliére e hatalmas remeke, a világirodalom legmesteribb vígjátéka kerül szombaton ifjúsági előadásul szinre, Baróihy Józseffel a címszerepben. Az előadást dr. Csengery Jáno3 értekezése vezeti be. * Hétfőn és kedden kerül színre az Idei évad legsikerültebb vígjátéka, a „Ciókoljon meg*, mely a Renais-ance Szinház műsorán uralkodik mind a mai napig. Tristan Bemard vígjátékának óriási sikerét Heltai Jenő fordítása fokozottabb mértékben biztositja. Az előadás keretében a vígjátéki szeméiyzet csaknem kivétel nélkül részt vesz. I A SZEGED karácsonyi ajándékkönyve több mint tízezer példányban jelenik meg és országszerte oluasni fogják. Hirdetései a legjobb sikerrel biztatnak. Megrendelhetők a kiadóhivatalban Deák Ferenc-ulca 2. I A korona éitíkjivulását remélik. Budapestről jelentik: Amikor a Jegybank vezetősége az eddig divatos fix-értékmérőt, a dollárt mintegy deironizálta és az angol fonthoz kötötte az immár stabil korona sorsát, számos cikk és nyilatkozat mutatott arra, hogy az angol font diszpatitása eltűnésével a magyar korona a fonttal együtt emelkedvén, szintén mintegy 10 százalékos árfolyamjavulásra tehet szert. Az angol font ma már csak 6 százalékkal van a békeparitás alstt, tehát a magyar ko :ona árfolyamának emelkedése sem várathat sokáig magára. A magyar közgazdasági életben már erősen számítanak is a korona javulására, amelytől az árak olcsóbbodását temélik. A budapesti Just fzzógyár beszünteti működését Budapestről jelentik: A Just izzógyár kartellen kivül állva, gyártmányait 10—15 százalékkal olcsóbban tudta adni, mint az európai lámpagyárak. A nemzetközi kartell mindenképen el akarta tüntetni a gyár cikkeit a forgalomból és moBt nyilvánosságra került, hogy a Just-részvények majoritását egy külföldi csoport megvásárolta. November elsejével a Just Izzó beszüntette működését és 55U munkását, valamint 40—50 főnyi tisztviselőjét elbocsátotta. Egyelőre bizonytalan a Just-gyár sorsa. Még aU sem lehet megállapítani, hogy kik az uj főrészvényesek. TŐZSDE & Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama!. Valuták: Holland forint 29745-300CŰ Dinár 1Ü75 1ÜS4 Lei 421—429, Setga ránk 3595-3625, Dán korona 12915-13050 ^rvép korona 1C625—10815, Ansoi fon. 342000 345000, Ura 3238 3243 Dolifc 75013—75570, Francia frank 3938-3958 Saokoi 2229 - 2248, Léva 551- 559. "téő koicii,- 193932C050, CMtjsak korona J05.25 -106.83, Svájci trank Í4455-14600 pénr. Devizák: Am.iv-rdaíts 30045-30203, Sctgrá i 1093 10S9 SaMrefit 426- 430, BrUasa 3625 -3645 Kop*» fciga 13115-13135 hrtsrtiánia 10825 -10885 ko-tóoi 5 345000-347000. Milsnrt 3268 -3288. w*wyíJf«< 75513 \ 75910, PÉÍ.Í 3933 - 3968. r Í*«» 2249 -2261, SzátiJ í 656 560, :*•>•_« - 20140-20250, Aia- 116 25 K6.85 iürich <4555-',4630 Zürichi tőzsde. Nyitói; Pária 27.05, Londo" 2371, Newyork 518.75, Milánó 22.571/, Hollandi* 2C6.45, Serlin O.OÖOOOOOÜO 12350, Bics 0.007350, Sz6fi» 382'/, Prága I5.45V*, Hudat«« 0.0068, Bukarest 2 90, Belgrád 7.55, Vara* 0.0000100. Sirtth! tárlati Páris 27.05, Londofi 2371, N«« v rk 518.75, Milánt 22.45, Hollandia 206 40, Bafiií 0.00000000012330, Mct 0.0073. SxMia 3.8 i'/t, Prág* 15477, Budám' 0.0068, Bukras! 2.90, Belgrád 7.55, Vars4 0.0000100. Terménvtőxade. A csütörtöki terménytőzsdén az irányzat szilárd volt. A buza lo.ooo, a rozs 7530 koronával drágult, egyéb cikkek közül a zab kissé olcsóbbodott. Hivatalos árfolyamok: Buza 76 kg.-os tiszavidéki 4500-4550, egyéb 4475—4525, 78 kg.-os tiszavidéki buza 4575—4623, egyéb 45'iO—46J0, rozs 4075— 4109, takarmányárpa 4000—4200, sörárpa 4300—5000, zab 3830 403U. tengeri 3650—3703, repce 6510-6700, korpa 2200 2225. Irányzat. Nyitáskor az árfolyamok a legutóbbi zárlat alatt állottak, azonban később áremelkedés indult meg, amely zárlatig tartott és csak az utótőzsdén gyengült meg újból egy kissé az irányzat. A kuliszpiac értékei általában elhanyagoltak voltak és a Magyar Hitel mindössze 4ooo koronás árnyereséget tudott elérni. jól keresték csütörtökön is a szén é3 binya értékeit, főleg a Salgó!, amely 3o.ooo koronás árnyereséggel 528 ig emelkedett. Az Általános Kőszén elérte a 333o-as árfolyamot, ami lo százalékos árnyereségnek felel meg. Az irányzat barátságos. Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás 13oo darab. Árak: Könnyű 26-27.5oo, közép 21—3o.ooo, nehéz 28.5oo -3o.ooo korona. A vásár élénk volt. A szerkesztésért felelős: FRANK JÓZSEF. £iad4tala|donoi i ötLuagyarurezij: Hirlap- és Nyomda* vállalat R.-T. Nyjuatoií « Délmagyarország Hirlap- és Nyoradafállat»t R.-T MnvrnvomdiIában, Szeged, Kétszobás teljesen modern lakas (fürdőszobával) modern háló, ebédlő és konyhaberendezéssel együtt eladó. — Megbízott 1 QHáE. ifoda Sodorjon JANINApapírt