Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-07 / 256. szám

1924 november 5. SZEOED 7 A szinház heti műsora. Pénteken, Étsy Emilia v. f.: Szép asszony, csúnya férfi (Szépség), vigjáték. A-bérlet 11. sz. Szombat délután, ifjúsági előadásul: Fösvény, vigjáték. — Este: Szibil, operett. A-bérlet 12. sz. Vasárnap délután : Árvácska, operett. — Este : Szibil, operett. B-bérlet 14. sz. Szépség Jaques Deval 3 felvonásos vígjátékának bemutató előadása. Kár, hogy a szerző nem tudott, vagy nem akart ebben a vígjátékban egészen más lenni, mint ami a köztudatban él a tipikusan franciáról. Kizárólag ezzel lehet magyarázni, hogy a magasabb irodalmi cél úgyszólván el van bujtatva a fölényes könnyed­ségü darabban és ugy kell belőle előhalászni, szor­gos kutatással, sok-sok bozótos elkanyarodó lát­tára is képtelenek lévén lemondani arról, hogy végül mégis csak ki kell érni egy napsütéses, derűs levegőjű mezőre, hol nem a jól szabott ruha és a világfiasság egyéb hasonló kellékei döntők a szerelmi láng fölébresztésénél és égve­tartásánál. A darab címe, tudvalevőleg, Szépség. És a darab végén Rirette, a szépségéről hires, dúsgaz­dag asszony, szalónok és estélyek körülrajongott kedvence Bréardé lesz, a közismerten csúnya, társas­életet nem értő és nem élő, igénytelen külsejű, de emelkedett gondolkodású, mindig tanuló és sokat tudó, tehetséges csillagászé. A téma ebben a változatában sem uj. A drámairodalom azon­ban aránylag még parlagon hagyta kínálkozó nagyszerű motívumait, amelyekhez az uj dráma, vágván az utat a költészet uj iránya és az emberiség uj etikája felé, egészen bizonyosan sok­szor fog még hozzányúlni. Deval még nagy kerü­lővel ér el a célhoz, amit útközben, bizonyára a szinpadi technika téves értelmezése folytán is, gondosan titkol, egész az utolsó pillanatokig. Igy talán érdekfeszítőbb a vigjáték s talán inkább meglep a befejezés, de csak talán, amint nem föl­tétlenül mulatságosabb a darab, amiért egészen érthetetlenül belekever egy-két helyen otromba bo­hózati hangot. A felépítés pompásan kezdődik. Áttetsző az első felvonás szerkezete, könnyedsége mellett finom a hangja (finom marad mindvégig, de csak ritkán emelkedik egy-egy mondattal költői magaslatra) és drámairóilag majd minden okadatolt. A második és harmadik felvonás a legtöbb irói kellék sikeres alkalmazása tekintetében dekadenciát, olykor nagy dekadenciát mutat. A továbbépítésben nem látjuk az első felvonást megkonstruáló biz­tos kezet. Olykor zavaros, olykor tétovázó szer­kesztés mellett aggályaink vannak például a tekin­tetben, hogy Chantalné, Toubené és Helén, akik Bréard-val életükben egyszer-kétszer találkoztak, az adott körülmények között éjjel 11 órakor abban az esetben is eljönnének-e hozzá, ha a rövidre fogott kötélen történetesen nem egy iró, hanem az élet ráncigálná őket. A szerző az eseményeket nem min­dig ugy fejleszti, ahogy azoknak a szereplők jellemének megfelelően fejlődni kellene, hanem ahogy a színpad mozgékonysága, nem túlhaj­tott érdekfeszités és egyéb mesterségbeli kö­vetelmények kívánják. Más, részben már emlí­tett okok mellett ez is közrehathatott ab­ban, hogy az Írónak majd mindvégig sikerült eltitkolni a szépségről való véleményét. A második felvonásban például, amikor a csúnya férfi és a csúnya nő bucsubeszélgetésüket folytatják, a csú­nya nő azt mondja a csúnya férfinek, aki akkor már Rirette iránti nagy szerelméről beszél, hogy érzi, ő is igy van. — Katonatiszt? — kérdi a csúnya férfi. — Honnan tudja? — érdeklődik a csúnya nő —Szépután vágyunk mind a ketten — mondja a csúnya férfi. — Az ember elijed ezen a válaszon, a szépségnek ettől a férfitől való ilyen oanális magyarázatán. A szinház a kihasználható legjobb szereposz­tásban, felkészülten és a szereplő gárda tudásá­nak és tehetségének lehető teljes kiaknázásával igyekezett biztosítani a minél teljesebb sikert. Nem is szorul a mai előadás a legkisebb elnézésre sem azon a cimen, hogy vidéken vagyunk. Ennek a legnagyobb dicséretnek előrebocsátása után van néhány megjegyzésünk. Nincs helyén az egyes jelenetekben a kevésbé finom és kevésbé irodalmi vígjátéki stilus. Az előadás, különösen az első fel­vonásban, nem mindig elég gördülékeny. Ez utóbbi csekélyke hiba a második előadástól kezdve bizonyára önmagától kiküszöbölődik. Ami pedig az első megjegyzésünket illeti, az egyes szerepekről és az előadás hangjáról különbözők lehetnek a felfogások. Lehet, hogy nem nekünk, hanem a rendezőnek van igaza, aki amellett, hogy rutini­rozott és nagyintelligenciáju szinházember, irodal­milag is elsőrendűen képzett. Mindenesetre kár, s ezen ő nem segíthet, hogy a közönség egy része egyik-másik színész játékán szükség és ok nélkül is nevet. A már említett csekélységektől eltekintve a ren­dezés a lehető legtökéletesebb volt. Étsy Emilia ma nekünk sokkal jobban tetszett, mint az előző alkalomkor. Az ilyen szerepek valók neki. Této­ván és bizonytalanul kezdte, de játéka egész a darab végéig folyton emelkedő Ívelésben finomult és elmélyült. A harmadik felvonásban egészen megnyitotta a nézőnek Rirette lelkét, itt nagyér­tékü művészi munkát végzett, amelyre büszke lehet. És még valamit, ami szintén fontos annál, aki ezt a szerepet játsza, illuziótkeltően szép és elegáns volt. Bréardnak, a csúnya férfinek sze­repe nehéz és nagy feladat elé állítja a színészt. Baróthy teljesen megfelelt ennek a feladatnak. Egységesen megkonstruált alakot mutatott min­den helyzetben. Bréard volt mindig, amint az életben is X vagy Y ur mindig jellemének megfelelően visel­kedik. Mai alakítására nem ta'áljuk az elismerésneK ennél tömörebb és összefoglalóbb szavait. Róla is még valamit. Illuziótkeltően — csúnya volt. Lengyel Gizi túlságosan önfeláldozó volt, erősen karrikiro­zottan játszotta a csúnya lányt. Egyébként értékes sikere lehetett volna. Herczeg Vilmos Ferollon pro­fesszor szerepében, ismert egyszerű és közvetlen játékmodora folytán, egyik legemlékezetesebb sike­rét aratta volna, ha ovakodott volna egyes indo­kolatlan groteszkségektői. Lengyel Vilmos legtöbb­ször feszélyezetten játszott, azért ő is, valamint a többiek, Uti Giza, Veér Judith, Egyed Lenke, Baán ; Klári, Oláh Ferenc, Harsányi Miklós és a mindig diszkrét és jellegzetes Virágh Ferenc, simán és sikeresen adták meg az előadás jó keretét. * A szinház büszke lehet mai sikerére. A teljesen zsúfolt nézőtér, aminőt az idén még nem láttunk, megérdemelten tüntette ki a szereplőket lelkes tap­saival. k. s. * Telmányi Emil, a legnagyobbszerü hegedű­művész november 18-án este 8 órakor a Tiszá­ban zsúfolt ház előtt hangversenyez. Jegyeket Korzó és Belvárosi Mozi árulja. (Harmónia.) * Balázs Árpád, a népszerű kiváló dalköltő november 22-én este fél 8 órakor tarija Károlyi Árp és zenekarának kíséretével magyar nóta­estjét a Tiszában. Jegyek 15—50000 koronáig a Korzó és Belvárosi Moziknál (Harmónia.) * Szép asszony, csúnya férfi Étsy Emiliával és Baróthyval a főszerepekben pénteken kerül másodszor szinre színpadunkon. A bájos francia vigjáték általános tetszést aratott minden színpadon és a sikerből Veér Juditnak és a csúnya lányt játszó Lengyel Gizinek is kijutott. * Szibil!. Idestota tiz éve annak, hogy a kontinen­sen Jakobi zenéje uralkodott az összes operettszin­padokon. Pattogó ritmusai, érzelgős, szép dalai mitsem vesztettek varázsukból és bizonyos, hogy legsikerültebb munkája, a „Szibill", most is általános tetszést fog aratni. A címszerepet Kovács Kata, Sárát Gíbor Mara, a nagyhercegnő! Kendecsi Aranka játszák. Berki, Feny­ves, Kristóf, Herczeg, Virág kezeiben vannak a férfi főszerepek. * A fösvény, Moliére e hatalmas remeke, a világiro­dalom legmesteribb vígjátéka kerül szombaton ifjúsági előadásul szinre, Baróihy Józseffel a címszerepben. Az előadást dr. Csengery Jáno3 értekezése vezeti be. * Hétfőn és kedden kerül színre az Idei évad legsikerültebb vígjátéka, a „Ciókoljon meg*, mely a Renais-ance Szinház műsorán uralkodik mind a mai napig. Tristan Bemard vígjátékának óriási sikerét Heltai Jenő fordítása fokozottabb mértékben biztositja. Az előadás keretében a vígjátéki szeméiyzet csaknem kivétel nélkül részt vesz. I A SZEGED karácsonyi ajándékkönyve több mint tízezer példányban jelenik meg és országszerte oluasni fogják. Hirdetései a legjobb sikerrel biztatnak. Megrendelhetők a kiadóhivatalban Deák Ferenc-ulca 2. I A korona éitíkjivulását remélik. Buda­pestről jelentik: Amikor a Jegybank vezetősége az eddig divatos fix-értékmérőt, a dollárt mint­egy deironizálta és az angol fonthoz kötötte az immár stabil korona sorsát, számos cikk és nyilatkozat mutatott arra, hogy az angol font diszpatitása eltűnésével a magyar korona a fonttal együtt emelkedvén, szintén mintegy 10 százalékos árfolyamjavulásra tehet szert. Az angol font ma már csak 6 százalékkal van a békeparitás alstt, tehát a magyar ko :ona árfolyamá­nak emelkedése sem várathat sokáig magára. A magyar közgazdasági életben már erősen számítanak is a korona javulására, amelytől az árak olcsóbbodását temélik. A budapesti Just fzzógyár beszünteti működé­sét Budapestről jelentik: A Just izzógyár kartellen kivül állva, gyártmányait 10—15 százalékkal olcsóbban tudta adni, mint az európai lámpagyárak. A nemzet­közi kartell mindenképen el akarta tüntetni a gyár cikkeit a forgalomból és moBt nyilvánosságra került, hogy a Just-részvények majoritását egy külföldi cso­port megvásárolta. November elsejével a Just Izzó be­szüntette működését és 55U munkását, valamint 40—50 főnyi tisztviselőjét elbocsátotta. Egyelőre bizonytalan a Just-gyár sorsa. Még aU sem lehet megállapítani, hogy kik az uj főrészvényesek. TŐZSDE & Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama!. Valuták: Holland forint 29745-300CŰ Dinár 1Ü75 ­1ÜS4 Lei 421—429, Setga ránk 3595-3625, Dán korona 12915-13050 ^rvép korona 1C625—10815, Ansoi fon. 342000 345000, Ura 3238 3243 Dolifc 75013—75570, Francia frank 3938-3958 Saokoi 2229 - 2248, Léva 551- 559. "téő koicii,- 19393­2C050, CMtjsak korona J05.25 -106.83, Svájci trank Í4455-14600 pénr. Devizák: Am.iv-rdaíts 30045-30203, Sctgrá i 1093 10S9 SaMrefit 426- 430, BrUasa 3625 -3645 Kop*» fciga 13115-13135 hrtsrtiánia 10825 -10885 ko-tóoi 5 345000-347000. Milsnrt 3268 -3288. w*wyíJf«< 75513 ­\ 75910, PÉÍ.Í 3933 - 3968. r Í*«» 2249 -2261, SzátiJ í 656 560, :*•>•_« - 20140-20250, Aia- 116 25 K6.85 iürich <4555-',4630 Zürichi tőzsde. Nyitói; Pária 27.05, Londo" 2371, Newyork 518.75, Milánó 22.571/, Hollandi* 2C6.45, Serlin O.OÖOOOOOÜO 12350, Bics 0.007350, Sz6fi» 382'/, Prága I5.45V*, Hudat«« 0.0068, Bukarest 2 90, Belgrád 7.55, Vara* 0.0000100. Sirtth! tárlati Páris 27.05, Londofi 2371, N«« v rk 518.75, Milánt 22.45, Hollandia 206 40, Bafiií 0.00000000012330, Mct 0.0073. SxMia 3.8 i'/t, Prág* 15477, Budám' 0.0068, Bukras! 2.90, Belgrád 7.55, Vars4 0.0000100. Terménvtőxade. A csütörtöki terménytőzsdén az irányzat szilárd volt. A buza lo.ooo, a rozs 7530 ko­ronával drágult, egyéb cikkek közül a zab kissé ol­csóbbodott. Hivatalos árfolyamok: Buza 76 kg.-os tiszavidéki 4500-4550, egyéb 4475—4525, 78 kg.-os tiszavidéki buza 4575—4623, egyéb 45'iO—46J0, rozs 4075— 4109, takarmányárpa 4000—4200, sörárpa 4300—5000, zab 3830 403U. tengeri 3650—3703, repce 6510-6700, korpa 2200 2225. Irányzat. Nyitáskor az árfolyamok a legutóbbi zár­lat alatt állottak, azonban később áremelkedés indult meg, amely zárlatig tartott és csak az utótőzsdén gyen­gült meg újból egy kissé az irányzat. A kuliszpiac értékei általában elhanyagoltak voltak és a Magyar Hitel mindössze 4ooo koronás árnyereséget tudott el­érni. jól keresték csütörtökön is a szén é3 binya érté­keit, főleg a Salgó!, amely 3o.ooo koronás árnyereség­gel 528 ig emelkedett. Az Általános Kőszén elérte a 333o-as árfolyamot, ami lo százalékos árnyereségnek felel meg. Az irányzat barátságos. Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás 13oo darab. Árak: Könnyű 26-27.5oo, közép 21—3o.ooo, nehéz 28.5oo -3o.ooo korona. A vásár élénk volt. A szerkesztésért felelős: FRANK JÓZSEF. £iad4tala|donoi i ötLuagyarurezij: Hirlap- és Nyomda* vállalat R.-T. Nyjuatoií « Délmagyarország Hirlap- és Nyorada­fállat»t R.-T MnvrnvomdiIában, Szeged, Kétszobás teljesen modern lakas (fürdőszobával) modern háló, ebédlő és konyhaberen­dezéssel együtt eladó. — Megbízott 1 QHáE. ifoda Sodorjon JANINApapírt

Next

/
Thumbnails
Contents