Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-06 / 255. szám

SZEOED 1924 november 6. Bethlen István gróf kijelenti, hogy helyesebbnek tartaná az 1913-as házszabályok alapulvételét. Kezdje meg a bizottság a részletes tárgyalást és ha ugy találja, hogy az 1908-as házszabályok alapulvétele nem okoz technikai nehézségeket, akkor nem zárkózik el az elöl, hogy azokat ve­gyék a tárgyalás alapjául. Rassay ujabb felszólalása után Bethlen István gróf arra kérte a bizottságot, hogy kezdje meg a két házszabálynak a részletes összehasonlítását és ha ennek folyamán ugy találná, hogy a két ház­szabály közt nincs olyan különbség, hogy annak a bizottsági jelentésbe való felvétele technikai ne­hézségeket okozna, elvben nem ellenzi azt, hogy az 1908 as házszabályok alapján induljanak el. A bizottság ebben a kérdésben egyelőre nem határozott, hanem megkezdte a két házszabály összehasonlító tanulmányozását. A 125. §-nál kezd­ték a munkát és elment egészen a ' 239. §-ig, illetve az 1913 as házszabályban a 229. §ig. A bizottság körülbelül 20—21 olyan szakaszt talált, amelyek lényegesen eltérnek egymástól. A bizott­ság holnap folytatja ülését. Az összeférhetetlenségi bizottság ülése. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi állandó bi­zottsága szerdán délután Széchenyi Viktor gróf Vám és vasúti kedvezmény nélkül is olcsó a fagyasztott hus A kereskedelmi miniszter még mindig nem válaszolt a tanács távirati felterjesztésére. elnökletével ülést tartott. A tárgysorozat letárgya­lása előtt Teleki Tibor gróf ismertette a múltkori összeférhetetlenségi bizottsági ülésről távolmaradt képviselők indokait, mire a bizottság a távolmara­dásokat igazoltnak vette. Ezután Oberhammer An­tal előadó ismertette dr. Krakker Kálmán össze­férhetetlenségi bejelentését, akit Vác polgármeste­révé választottak meg. A bizottság megállapította, hogy Krakker a választás folytán nem jutott össze­férhetetlenségbe. Majd tudomásul vette a bizott­ság Hegyeshalmy bejelentését, hogy a múltkori összeférhetetlennek minősített tisztségéről lemon­dott, végül tudomásul vette a bizottság Horváth Zoltán összeférhetetlenségi bejelentését, amely szerint városi főügyésszé választották meg kerülete székhelyén. A bejelentést a legközelebbi ülésen tárgyalják. A házszabályrevizió a Wolff pártban. A Wolff-párt, vagy keresztyén nemzeti gazdasági párt szerdán este 7 órakor értekezletet tartott. Résztvett az értekezleten Bethlen István gróf mi­niszterelnök is. A miniszterélnök és örffy előadó általánosságban és részleteiben megindokolták a házszabályrevizió javaslatot. A pártértekezlet a házszabályrevizió javaslatot az általános vita alap­jául elfogadta. Szeged, november 5. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a főváros fagyasztott husakciója már eddig is fölulmult minden várakozást. Budapest lakossága annyira megkedvelte ezt az olcsó élelmezési lehetősoget, hogy a fagyasztott hus kiárusításával foglalkozó községi üzletek kénytelenek voltak korlátozni a kimérést és ma már egy család egy kiló fagyasztott húsnál többet nem vásárolhi egyszerre. A kimérés korlátozására azért volt szükség, hogy a főváros csupán kétszázötven vagon fagyasztott húsra kapott vámmentességei és ha szabadjára engedné az árusítást, akkor bizonyos, hogy nagyon gyorsan elfogyna ez a tekintélyes husmennyiség. A fagyasztott hus budapesti sikere és egyre növekvő népszerűsége arra inditott bizonyos közügyek iránt állandóan érdeklődő köröket Szegeden, hogy valamilyen uton-módon rábírják a város hatóságát fagyasztott hus vásárlására és kiárusittatására. A kérdés interpelláció for­májában az októberi közgyűlés tárgysorozatán is szerepelt, mivel azonban az interpelláló városatya nem volt jelen, az elnöklő polgár­mester törölte az interpellációt a napirendről, pedig a tanács válaszának, ha nem is kielégítő, de megnyugtató jellege lett volna. Az interpel­láló azt kérdezte, hogy a tanács miért nem gondoskodik arról, hogy Szeged várói lakossága is hozzájuthasson az Amerikából Importált is a hazat húsnál jóval olcsóbb fagyasztott húshoz. A tanács előre elkészített válasza szerint a kérdéssel komolyan foglalkoztak a városházán. Scultéty Sándor főszámvevő, a hatósági hus­szék vezetője fönt is iárt ebben az ügyben Budapesten és tapasztalatairól részletes jelentésben számolt be a tanácsnak. A fő­számvevő jelentése szerint a fagyasztott hus elsőrendű fagyasztási cikk, jobb, ízletesebb, mint a hazai nyers húsok nagy rész?, olcsóbb is, de csak Budapesten, mert a kormány a fő­városnak a fagyasztott hus behozatalára teljes vámmentességet és harminc százalékos vasúti tarifakedvezményt engedilyezett. Szeged csak akkor hozathatna ebből az amerikai húsból, ha megkapná a kormánytól ugyanazokat a ked­vezményeket, amelyeket Budapest megkapott, ellenkező esetben nem lenne lényeges diffe­rencia a fogyasztott hus és a hazai friss hus piaci ára között. A tanács a főszámvevő elő­terjesztésére elhatározta, bogy távirati felter­jesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez és kellőképen indokolva Sieged számára is kéri I" a behozatali vámmentesség és vasúti kedvez­mény engedélyezését. A távirati felterjesztés néhány nap előtt el is ment, de választ mindezideig nem kapott rá a tanács. Ehelyett egy elsőrendű budapesti cég ajánlatot tett a városnak fagyasztott hus szállítására. Hajlandó kisebb mennyiségben is szállítani tehát a város addig, amig a ked­vezmények megadásának ügye el nem dől, kísérletet tehetne — és értesülésünk szerint tesz is — néhány mázsa hus megrendelésével és kiárusításával. Igy legalább megtudhatja, bogy a szegedi közönség hogyan fogadja ezt a tengerentúlról jött elsőrendű husszállitmányt. A fagyasztott hust nem a hatósági husszék méri majd ki, hanem a t«nács megbízható mészárosokat bizzs meg ezzel. A polgármester egyébként szerdán délelőtt ismét táviratozott a kereskedelmi miniszté­riumba és megsürgette a tanács távirati föl­terjesztésének elintézését. Illetékes helyről sikerűit megszereznünk az import-hus árára vonatkozó pontos adatokat. A vámmentesen és tarilakedvezménnyel be­hozott fagyasztott hus kilója Budapesten átvéve 17.000 koronába kerülne. Fuvarra és egyéb költségekre kilónként ezer koronát lehet számí­tani, igy a hus ára 18.000 korona lenne, ami nagyon kedvező árnak minősíthető a jelenlegi 24—31 ezer koronás piaci marhahusárak mel­lett. Ha vám- és vasúti kedvezmény nélkül kaphatna csak fagyasztott hust a város, a hus akkor is csak 23.000 koronába kerülne Szege­den, tehát még mindig kevesebbe, mint a piaci friss hus. A város kevésbé tehető polgársága, különö­sen a nélkülöző munkásság joggal elvárhatja igy a város hatóságától, hogy minden körül­mények között szerezzen megfelelő mennyisé­get az olcsó import-húsból. •MAAMAMAArtAAAAMAMAWMMMWMMMWra Oláh horogkeresztesek halállal fenyegetnek jassy-l egyetemi tanárokat. Budapest, november 5. Ismeretes, hogy a román egyetemeken antiszemita tüntetések, za­vargások, verekedések voltak, amelyeknek ve­7érei voltak rgyes egyetemi tanárok, főleg Cuza, jassyi tanár. Ezt tanártársai fölhívták, hogy hagyja el az egyetemet, mert uszításaival egyik okozója annak, hogy meggyilkolták Manclu rendőrprefektust. Mint most a Dimi• neata irja, több egyetemi tanár horogkeresztes­jelzéssel ellátott levelet kapott, melyben tudat­ják velük, hogy ugyanaz a sors vár rájuk, mint amilyen irte Manciu rendőrprefektust. Hasonló fenyegető levelet kapott több hatóság vezetője és számos közéleti férfiú. A lap ezzel kapcsolatban közli, hogy a napokban mintegy 25 terrorista-fascistából álló csapat gyűlést tartott Campolung vidékén, amelyen elhatároz­ták, hogy 29 gyilkosságot hajtanak végre. Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Imre. Szeptember 20-án tárgyalta a tanács a köve­tek levelét s mivel ugy látták, hogy a megye „a város kárára Ítélkezett", terjedelmes válasz­ban terjesztik elő kifogásaikat s kérik a kö ize­teket, hogy azt a megye tudomására hozzák s magukai mindenben etihez tartfák. Az autonómiájára féltékeny város tanácsának ez a válasza valóban megérdemli, hogy egész terjedelmében bemutassuk. Érdemes a bemuta­tásra már csak azért is, 'mert eltérően a szo­kástól, teljes szövegében magyar, azzal a levél­lel egyetemben, me yet a szegvári követek küld­tek a tanácshoz. „Felsége* urunk s kedves hazunk mostani szoros környül állásaiban kitelhető segedelmet nyújtani minden készséggel óhajtván, alig vár­tuk az uraknak e hó 18-an Szegvárrul bocsá­tott tudósítását, de elég sajnosan esik, hogy még ebből sem azt n:tn érthettük, minemű classist határozott meg a vármegye insurgens népének kiállítására, sem azt, mennyi szám jut nemes Csongrád vármegyére az országból ki­állítandó 15 ezred lovasokból s 30 ezred gya­logosokból, amihez képest mi is mint földes uraság és mint egy nemest képzelők. ezenfelül amennyire a porták proportióját illeti, mint különös városi jurisdictio tudnánk magunkat tartan', melyeknek tudniillik előre való tudása olyan szükséges nekünk, hogy azok nélkül , kivánt intézeteket sem tehetünk." „Add''g is tehát, mig ezek vollaképen érté­sünkre lesznek, az uraknak váliszul azt adjuk, hogy ezen Szeged város ugyan, mind ugy mint város, mind ugy mint földes uraság az eddig is mindenkor bizonyított buTgó segedelemnyuj­tásban most is különböztetni kívánja m*gát, melyet az urak a vármegye előtt is bátran deklarálhatnak; azonban kegyelmes királyunk s felséges nidotispánunknak e tárgy eránt kelt rendeletei, az egész insu<rectio felállítása, minek a törvény rendet szab, sőt ebben kinek-kinek különböztetendő hivsége koránt sem vonzza maga után azt a következtetést, hogy amint a jurisdictióknak jussai sérelmesen megzavartas­sanak, mert enélkül még jobb móddal el lehet jutni a felség és haza mostani céljára; szük­ség tudniillik előre megtudni a törvényes pro­portio és a vármegye classisa szerint a mostani szükséghez képest az egész vírmegyére, követ­kezésképen a városra is mint földes uraságra, ezenfelül mint egy nemest képzelőre, minemű terhe hajul (!) sz insurreclionak; városun­kat ped'g, mint különös jurisdictiót, mivel az erre teendő tehernek proportióját a törvényesen felszámított por'ái utmutatása sze­rint magunk határozunk meg, mindenkor kü­lönböztetni s nehogy a vármegye, kinek hatal­mán kivül vagyon, maga szabja ki reá a terheket, személyesen őrizni kötelesek vagyunk. Megért­vén azon vármegye ctassisát, mi minden cathe­goriában tekintve, azonnal kötelességünket tel­jesíteni törekedvén, példáját fogjuk adni az igaz hazafiságnak. De az urak levele foglalatjából minden sar­kalatos törvényekkel, városi különös privilegiált jurisdiclióndk jussával egyenesen ellenkezni, sőt jövsndőbeli tetemes praejudiciur.ra szolgálni tapasztaljuk azt, hogy a földes urs sástól és igy nemest képzelőtől meg sem különböztetett vá­rosunkra is noha független jurisdiciióra azon vármegye ossza fel önnön megyéjének höny­nyebbiiésére az insurrectió terhet s azzal ha­talmát a városra is csiknem mint akármely alatta levő helysége községére kiterjessze. Prae­judiciumnak látjuk, hogy a törvény s a diri­gens dicaslériumoktul a mult insu'rectio és subsidium adáskor kelt rendelések ellen azon vármegye az e városban tartózkodó nem ne­mes honoratiorokat, postamestereket és kame­ralis tiszteket a segedelem adásra e várostól elvonja, akik városunknak, nem a vármegye kebelében lévén, ilyetén ese ekben egyenesen a városra, nem a vármegyére eső terheket tartoz­nak pótolni. Söt ezeknél még tetemesebb és ekkorig soha nem is tapasztalt praejudiciumnak nézzük, hogy szolgab ró ur, akinek hivatala csak a vármegye kebelében, e városban pedig egyedül a nemesség személyére te jedhet, arra küldődik ki, hogy e városi jurisdictiót egész jussal illető regále beneficiumoknak mennyisé­gét s ezeknek assendacióját számba és jegy­zékbe vegye; mindezek olyanok, miket gyöke­res jussaink kép elen sértődése s utódaink szemre­hányása nélkül meg nem szenvedheíünk, meg sem szenvedünk és ha ezek iránt ellenkezőt nem nyilatkoztattak az urak a publicumban, igen fájlaljuk s kénytelenek vagyunk az urakat kérni, ezeket, amidőn szükségét látják elmulhatat­lanul, mindazonáltal jó móddal előlhozzanak. Ki­kérjük különösen, hogy amennyire városunk egy különös városi jurisdictiót formál, azt minden traktatusokban földes uraságunktól s igy ne-

Next

/
Thumbnails
Contents