Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-05 / 254. szám

2 SZEOED 1924 november 5. akcióra. Külföldön van a klotűrnek olyan for­mája, bogy az egyes kérdések tárgyalásának határidelét előre megszabják. Egyes javaslatok­nál azt is megszabják, hogy a többeket érdeklő rész több időt kapjon, mint a lényegtelenebb. Menjünk bele a részletes vitába, mert annyi detailje van a kérdésnek, hogy megbeszélve lobban látjuk, hol tudunk találkozni. A miniszterelnök után még Gaál Qaszton, Rassay Károly és Farkas Tibor szólaltak fel. Ezután a bizottság a javaslatot általános és részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag elfo­gadta. Az ülést 9 órakor zárták be. Bethlen ígéretei a kisgazda-képviselőknek. Bethlen István gróf miniszterelnök a nemzet­gyűlés mai ülése után magához kérette a kis­gízdakípviselőket és közölte velük, hogy az a program és munkaterv, amelyben nagyatádi Szabó Istvánnal megállapodott, semmiben sem szenved változás'. A megállapodásokat végre­hajtja ugy, amint arra tegnapi beszéde alkal­mával fogadalmat tett. Közöl e a kisgazda­képviselőkkel, hogyha bármelyiküknek bárminő vonatkozású e'öterjesztése, észrevétele, vagy panasza volna, bármikor bizalommal fordulja­nak hozzá, mert ő a fogadalmat, amelyet tett, meg is valósit ja. Ez alkalommal megalakult a nagya'ádi SÍI bó síremlék-bizottság is. Ivet fek­tettek fel, amelyen Bethlen István gróf egy­millió koronát adományozott a siremlék felállí­tása céljaira. Ezenkívül több egymilliós és 500 ezer koronás adakozás történt. A kisgazda-szervezetek értekezlete, Legközelebb intézkedés történik arra nézve, hogy a régi kisgazda-szervezeteket országos értekezletre hívják egybe. Az értekezleten vitat­ják meg a helyzetet, amelybe a párt Nagya'ádi halálával jutott és csak az értekezlet állásfog­lalása után történik meg a kisgazda-képviselők elhatározása. Az igazságügyi bizottság ülése. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága ma dél­után Platthy György elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az országos ügyvédi, gyám- és nyugdij­intézetről szóló alaptörvény egyes rendelkezései­nek módosításáról szóló törvényjavaslatot tár­gyalta. A javaslatot Erődi Harrach Tihamér is­mertette. Több módosítást terjesztett elő, amelye­ket a bizottság egyhangúlag elfogadott. A módo­sított szakaszok lényege az, hogy a nyugdíjjárulé­kok megállapítását a törvényjavaslat a nyugdíj­intézetre bizza és a nyugdijintézeti alapszabályok fogják ennek a kérdését megállapítani. A másik lényeges módosítás az, hogy a törvényjavaslat fel­hatalmazást ad az igazságügyminiszternek arra vonatkozólag, hogy a nyugdíjintézetnek nyugdíj­fizetési kötelezettségét e rendelettel ideiglenesen felfüggeszthesse. A javaslathoz Vázsonyi Vilmos és Rupert Rezső szóltak hozzá. Szóba hoztak az 1914. évi törvény alapján biztosított évi államse­gély kérdését. A bizottság a javaslatot a módosí­tásokkal elfogadta. Az amerikai elnökválasztás. Coolidge valóü inüleg elnök marad. Newyork, november 4. Az Egyesült Államok népe ma választja meg az uj elnököt megvá­laszió ele': orokat. Rendkívül jel emző az ame­rikai ne; zet fegyelmezettségére és politikai érett­ségére, hogy bármennyire heves is az elnök­jelöltek választási agitációja és bárminő maga­san csapkodnak is a technikai tudományok minden vívmányának felhasználásával megvívott választási harc hu lámái az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig: a nép széles rétegei csekély érdeklődéssel viseltetnek a mérkőzés eldőlése iránt és nagyobb izgalom vagy indu'at nem fűti a választók millióit. Nem hálás dolog jövendölésekbe bocsátkozni, de nyugodtan Coolidge győzelmire lehet Jogadni. Valószínű, hogy ő kerül ki diadalmasan a küz­delemből és megválasztása kifejezője volna az amerikai nép túlnyomó többsége politikai hit­vallásának. Bizonyos azonban, hogy csak né­hány szavazaton múlik, vájjon Coolidge már most, az elektorválasztásból kerül-e ki győze­delmesen avagy pedig az amerikai törvényhozó testületeknek kell megvá lasztaniok az uj elnököt. Ha Dawisnak és La Folettenak sikerül 266 vagy ennél több elektort a maguk számára meg­nyerni, ebben az «6etben Coolidge kerülhet vissza a Fehér Ház elnöki székébe, ha megkapja az 531 elektor abszolút többségét. Az egyes államok elektorainak száma — a népesség arányához viszonyítva — igen külön­böző. Mig például Newyork állam 54 elektort válásit, addig Arizona-á lamnak csupán három elektor megválasztásához van joga. Bizonyos körülmények között a döntés hajszálom mulha­tik. Mégis valamennyi hozzáértő politikus azt tartja, hogy Coolidge esélyei igen kedvezőek és hogy megválatztása bizonyosra veheő. Ha azonban várakozás elhnére még sem kapiá meg az abszolút többséget, akkor a kongres­szus választ a három elnökjelölt közül és ha a kongresszusban sem nyeri el egyik jelölt sen az abszolút többséget, akkor utolsó fórumként a szenátus dönt az uj elnök személyéről. A szenátus azonban már nem az elnökjelöltek, hanem az egyes pártok alelnökjelöltjei közül választja meg Coolidge u'ódját. Newyork, november 4. A választás megindu­lása ellenére is általános a bizonytalansáj a szavazás eredményére vonatkozóan. Az * né­zet, hogy Coolidge-nak van legnagyobb kilá­tása a sikerre, de ezt is sokan ké ségbevonják, miután La Felette híveinek tábora sokkal na­gyobb, mint általában feltételezték. Bár a re­publikánus választási program nem tér el lé­nyegesen a demokratákétól, a demokrata párt az utóbbi évek folyamán annyira elvesztette a tömegek kegyét, hogy alig hihető DJWÍS meg­választása. Mindegyik jelölt biztosítani tudott a maga részére egy-egy államcsoportot, de az államok nagyobbik felének állásfoglalása még mindig kétséges. Az eredményre befolyással lesz az amerikai németek szavazata, akik a je­lek szerint még nem határoztak pártállásukról. A bizonytalanság a végsőkig felfokozta a vá­lasztók feszült izgalmát, különösei, meri min­denki előre nem látott meglepetésekre számit. Newyork, november 4 Az elnökválasztással kapcsolatos fogadások egyre kedvezőtlenebbül alakulnak a Wnllstreeten La Folette-re s egyre kedvezőbbek Coolidgera. A fogadások jelenleg 25: 1 Lt Fölette ellen és 10:1 Coolidge mel­{ lett. A republikánusok annyira biztosak az ered­ményről, hogy nyiltan ígérik ma estére Coolidge I győzelmit. Gyászülés a Házban Nagyatádi tiszteletére. Budapest, november 4. A nemze'gyülés mai ülésén, smelyet nagyatádi Szabó Isiván emlé­kére szentelt a Ház, a képviselők majdnem teljes számban megjelentek. Az ülésteremben a kormány tagjai közül megjelent Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök, Rakovszky Iván bel­ügyminisz'er, Pesthy Pál igazságügyminiszter, Korányi Frigyes, Bud János és Vass József népjóléti miniszter. Tizenkét óra előtt pár perccel nyitotta meg az ülést Scitovszky elnök. Amikor mégkezdte Nagyatádi emlékezetéről a beszédét, a feketébe öltözött képvise'ők valamennyien felálltak és tiszteletük jeléül állva hallgatták végig az elnöki beszédet. Scitowszky: Tisz'elt nemzetgyűlés 1 Mély fáj­dalommal teljesítem azon kölelességemet, hogy ezen helyről bejelentsem ujabb nagy vesztesé­günket, amelynek a közvetlen hatása alatt ál­lunk mindannyian. Nagyatádi Szabó István, a nagyatádi kerület nemzetgyűlési képviselője, volt földmivelésügyi miniszter, november hó 1-én Erdőcsokonyán elhunyt. Hirtelenül és váratlanul ragadta ki a halál családja köréből, ahol a közügyek szolgálatában neki bőségesen osztály­részül jutott munkálatoktól és izgalmak ól fá­radt lelke pihenést keresett azon szerény vidéki otthonban, amely a magyar föld szere­tetét oltotta szivébe. Bár tragikus vége kétsze­resen megindító, egészében harmonikus, szép és felemelő életpályája áll előttünk ezen fényes karrierben az erdőcsokonyai bölcsőtől egészen az erdőcsokonyai friss:n hantolt sirig. Egyszers­mint klasszikus bizonyság tételét nyújtja fajunk és eredetünk politikai hivatottságának is. Maga az, hogy a magyar föld egyszerű gyer­meke, kisgazda földmives, egyszerű szülök gyermeke, a falusi szerény elemi iskolában szer­zett képesítésével, tisztán önerejéből emelkedett egy agrár állam földmivelésügyi miniszteri szé­kére és a közélet legjelentékenyebb vtzérténye­zöi sorába, egy ujába kor alkotmányos éle­tünkben és példátlan jelenség is. Ennél is lé­nyegesebb súlyai esnek egyéni és politikai mérlegbe azon valóban államférfiúi hiva­totlságra való kvalitások, amelyekből csak É kettőt kívánok a jelen pillanatban kiemelni; az \ egyik az, hogy a föld népéből kiinduló és a f föld népiért való szociális munkának szentelt I közéleti tevékenysége a maga egyenes utján és : szigorú kötelességteljesitésén haladva e céljá­i ban, a vezető eszközök megválogatásában min­. dig ellenszenvvel fordult el a nép ellenszenvé­íj vei találkozó ut követésétől. Pályájának hatalmas \ lendületén páratlan népszerűségét tisztán ideális \ eszközökkel és a lekéhez hozzánótt társa­dalmi osztály életfentartó hivatásából meri­| tett meggyőződésének természete és hóditó ; erejével keresetlenül tudta elérni. A ma­| gyar föld népének a vállára emelkedve, i' legfelsőbb hite szerint a nemzeti feltámad is szolgálatába állott, pillanatra sem térve tl azon hazai talajtól, amelyben egyénisége és politikája gyökerezeit. Hazafias érzéséből, fajszeretetéből fakad másik kiváló kvalitása is. A hatalomra jutott kormányférfiu emelkedett felfogása, az egyetemes nemzeti érdekek iránti kötelezettsé­gekről, amelyeket tisztán tudó t tartani anélkül, hogy az osztályérdekek becsületes szolgálatában szerzett hatalmát és népszerűségét osztályuralmi törekvések felkeltésére vagy buzdítására hasz­nálta volna fel. Tudott nagy reformmunkát vé­gezni anélkül, hogy a nagy és nemes szemé­lyekhez csak valaki is romlott kézzel nyúlt volna. Utolsó leheletéig demokrata maradt anél­kül, hogy demagóg lett volna. Ennyi megpró­báltatás kőit .ez a szigorú kötelességteljesítés és kötelességérzet a nemzeti és társadalmi ér­dekeknek összhangban tartása és az ezek kap­csán tanúsított államférfiúi bölcsességének a mérséklete irányítója összes cselekedeteinek. Hazájának és nemzetének hü fia és szolgája maradt. Közéleti működésének minden fázisá­ban, az ellenzéken és a kormínyban egyaránt egyéniségét mindvégig megőrizte, a nép fiának igénytelen egyszetüségében, meg nem szédülve sem a népszerűség verőfényében, sem a hata­lom magaslatán. Az utolsó felszólalásában is felcsengett bánatának mély akkordja és egy elfáradt munkáiember pihenni vágyása. Ki gon­dolta volna, hogy ezt a pihenést olyan hamar megtalálja azon földben, amelyen élt és amely­nek emlékét mindenkor megtartja a magyar nép szivében. Ezen nemes emléknek a mai ülésen való jegyzőkönyvbe való kegyeletes megörökítését indítványozom és kérem a nemzetgyűléstől azon intéíkedésem jóváhagyását, hogy a meg­boldogult ravatalára koszoi ut helyeztem és a Ház fájdalmát tolmácsoltam. Magam akadá­lyozva lévén, a tegnap Erdőcsokonyán végbe­ment temetésre a képviselők küldöttségének a vezetéséte Huszár Károly alelnök urat kértem föl. Egyben indítványozom, hogy a mai ülést egészen a gyásznak szenteljük és hogy a ren­des napirendünk, a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását a holnapi ülésen folytassuk. (He­lyeslés.) A nemzetgyűlés az indítványt és bejelentésít egyhangúlag jóváhagyóan tudomásul vette. A Ház minden oldalán mély megilletődéssel hallgatták a képviselők az elnök szavait; különösen Bethlen István gróf miniszterelnökön látszott meg a meghatódottság. A Ház ezután felhatalmazást adott az elnök­nek arra, hogy a szükséges uj választást a nagyatádi kerületben elrendelje és ezen célból a belügyminisztert megkeresse. Az elnök még egyszer napirendi javaslatot tesz, amely szerint a nemzetgyűlés legköze­lebbi ülése holnap délelőtt lesz, amelyen a fő­városi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása következik. Az indítvány elfogadása után az elnök az ülést bezárta. Sorozatos könyvtárakat, szépirodalmi könyveket és zenemüveket veszek. 739 Hungária antiquarium, Batthyány-utca 2. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents