Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-30 / 276. szám

1924 november 30. SZEGED 5 A szegedi tanoncoktatásról. Rendkívül sajnálom, hogy a csütörtöki közgyűlésen mint nem indítványt tevő a zárszó jogival nem élhettem. Feltétlenül reflektáltam volna a polgármeste urnák azon kijelentésére, hogy „mindig hitvány vo>t a szegedi tanoncoktatás." Adatokkal, tényekkel igazoltam volna, hogr nem a szegedi tanoncoktatás volt „mindig hiivá y", de országos jellegű a baj Megnyugtat! am volna a polgármester urat, hogy éppen a szegedi tanonc kt.tás volt az, me y az országban az adott súlyos viszonyok között a legjobbak közé tartozott. Ezt mint veit miniszteri iskolalá ogató állitom, akinek alkalmam nyilt évek hosszú során át az o szág sok iparostanonciskolájában megfordulni és tapasztalni, hogy másutt még nagyobb bajok voltak és vannak. Hogy a tanoncoktaiás általában nem ki elégitö eredményű, annak igen mlyos okai vannak. Az első legnagyobb baj az, ho>jy az iparospályára számtalan esetben olyjn fiukat is szerződte nek az iparosoí, akik az irás és olvasás elemeivel sincsenek tisztában, sőt számos esetben abszolút analfabéták. A szegedi iparo3tanonciskolában voltak tanévek, midőn 2000 tenu'ói létszám mellett négy előkészítő osztály* is kellett fenntartanunk 240—250 olyan tanonccal, akik az írás-olvasás és számolással hadilábon állotiak. Az első osztályokban is voltak nagy szímmal olyanok, akik csak döcögve olvastak, hitványul irtak és a számtani al pmüveletekkel sem voltak tisztában, — de be kellett őket az első osztályokba osztani, mert a négy elemi osztályt elvegezték! Ilyen igaián „hitvány" tanulóanyaggal pozitív eredményt elérni, a leglelkiismeretesebb tanitó is alig >ud. A másik körülmény, mely a tanítási eredményre állandóan gátiólag hatott az, hogy az iparosok nem csekély része — igaz tisitelet a kivételeknek — a tanoncokat nem iskoláztatja rendszeresen. Az igazolatlan óramulasztások állandóan napirenden volt.k és vannak, — a kihágási biróság tudna arról tanúbizonyságot tenni, hogy állandóan milyen nagyszámú iparos ellen folyt eljárás., a tanoncoknak igazolatlan óramulasztásai miatt. Merő képielenség teljesen megnyugtató eredményeket elérni akkor, ha egyrészt rendkívül csekély, sőt teljes n semmi iskolai el:képzettséggel biró tanulókkal van dolgunk és emellett állandóan küzdeni kell a rendszertelen iskoláztatás ellen. Ezek a bajok azonban nem pusz án szegedi vonatkoiásuak, — országos jellegűek azok, melyeknek megszün'etéte felette kívánatos. A 60.000—1924. VKM. sz. a. kiadott és folyó évi szeptember 1 én életbelépett uj iparostanonciskolai szervezettől várok én javulást, valamint az 1922. évi XII. t. c. azon rendelkezéseitől, mely a tanonc, illetve segédi vizsgálatoka', valamint az iskoláztatást megköveteli. M rt mi volt eddig a helyzet? Az, hogy egy eőkészitő osztálybeli, lebát irni-olvasni dig tudó tanonc elégi elen bizonyítvánnyal épp ugy volt felszabadítandó, mint az a tanonc, oki a III osztályt akár je es eredménnyel is *elvígezte 1 Itt vannak a bajok kutforrásai, melyek a „hitvány" tanoncoktaUsst érlhe övé teszik, — de ismételtén hangsúlyozom, hogy ez nem szegedi specialitás, hanem országos jellegű baj, melynek szanálásán a magyar ip <r érdekében sem fáradtságot, sem költséget nem szabad kímélnünk. Ami specialiter a szegedi iparostanoncisko'át illeti, annak működéséről — mint annak 30 éven át volt igazgatója — nem kívánok nyilatkozni. Az igazságot azonban magamba nem fojthatom. Az országban vé&zett iskolalátogatásaim alkalmával szerzett tapasztalataim alapján a Iegha ározotiabban állitom, hogy olyan szépen felszerelt iparostanonciskola igen kevés van, mint a szegedi. Ifjúsági könyvtára, fizikai és technológiai szertára, általános és szakirányú rajzgyüj eménye oly gazdag, hogy olyannal alig dicsekedhetik más város tanonciskolája. Évtiiedes, céltudatos munkának eredménye ez, amelyre megnyugvással tekintek vissza. A tanítás eredményességéhez szükséges előfeltételekkel iskolánk rendelkezi* es meg vagyok győződve arról, hogy amint jelen cikkemben felsorolt országos jellegű bajok teljesen szanáltatnak, az oktatás Eredményessége is biztosítva lesz. A múltra névze pedig hangsúlyoznom kell, hogy a többször említett su yos bajokkal állandóan küzdve mindenkor azon voltunk, hogy vállalt kötelmeinknek a lehetőség határain belül megfeleljünk. A háború utolsó éveiben egészen a most kezdődött tanévig a közismereti tanítást teljesen megbénította a tankönyvek hiánya, mert a használatban volt Mártonfy—Trajtler-féle tankönyvek teljes'n elfogytuk, — * Littván Sándor-féle tankönyvek csak most jelentek meg. Az általános és s?akirányu rajztanítás terén azonbn tobb eredménnyel dolgoz unk, — a hábo u előtti időben meg éppenséggel szép eredményeket értünk el és számos vidéki iparos'anonciskolát szerelünk fel mintarajzgyüjteményekkel. Egyelőre ennyit a sze?edi tanoncoktatásról. Illetékes helyen a felügyelő bizottságban, alkalmat ve zek majd magamnak mindazon kérdésekbe kitérni, melyek a tanoncoktatás fej esztését és biztosítását célozták. •Firbás Nándor. Harmincöt tábornokkal együtt nyugalomba megy a szegedi körletparancsnok. Szeged, november 29. (Saját tudósítónktól.) Rövid kéi éven belül a siegedi k tonai körletnek három tábornok-parancsnoka vo't és ma az a helyzet, hogy Janky Kocsárd és Artner Kírlman után eltávozik a szegedi vegyesdandár és egyben a szegedi körletparancsnokság éléről a harmadik parancsnok: Kruchina Manó altábornagy is. Ez a hir meglepetést keltett, mivel Kruchina Manó tívozására senki sem volt elkészülve és a hir még a legjobban informáltakat is meglep e. A körletparancsnok távozísát különbözöképen kommentálták, mig most a Szeged munkatársa illetékes, jó! informált körökből a következőkiő' érésül: — Kruchina Manó altábornagy elismerésreméltón eljesitette munkáját az alatt a tövid idő alítt, mig a szegedi vegyesdandár élén állott, fels'bb kötök cs k elismeréssel szóltak munkájáról és igy távozásának hire tényleg meglepetésként hatott, mivel erre semmi különösebb ok nem adódott. — Az att'bornagy távozásához igy egyesek messzebb menő kombinációkat fűztek és igy próbálták megmagyarázni hirtelen távozását. A vaós:g ezzel szemben az, hogy ezeknek a messzebb menő kombinációknak semmiféle galomba vonul, mivel erre megvan a megfelelő szolgálati ideje. — Egyébként Kruchina vegyesdandárparancsn;k nyugatombi vonulása nem elszigetelt, egyedül álló jelenség, itt nem tg etlen szemé yről van szó, hanem ez a nyugalomba vonulás összefüggésben van a szanálás programjával. Az erre vonatkozó hirek ugy szólnak, hogy Kruchina Manóval együtt mintegy harmincöt idősebb tábornok is nyugalomba vonul. Ebből is nyilvánvaló, hogy nem személyekről van szó. Kruchina Manó al'Abornagy egyéként szombaton délelőtt már el is bucsuzo't a s e.edi vegyesdandár tisztikarától, söt délben már meg is tartották a szokisot bucsulakomát, amelyen nagy számban jelentek me^ a siegedi körlet tisztikarának tagjai. A h'rek szerint az altábornagy már december elsejével távozik állásából, illetve december elsejével befejezi aktiv szolgálatát. A körietpwrancsnok utódjának személyéről azonnal megindultak a kombináci k. A Szeged munkatársa illetéaes helyről ugy értesül, hogy az uj parancsnok László altábornagy lesz, aki dec mber eíső napaiban m r cl is foglalja uj alapjuk nincs, Kruchina Manó egyszerűen nyu- 1 beosztását. Szeged nyugalma érdekében a rendőrség az egyetem tudomására hozza a rendbontó egyetemi hallgatók neveit. Szeged, november 29. (Saját tudósítónktól.) A legutolsó időkben a Szegeden vendégszerető hajlékot talált Ferenc József-tudományegyetem egyes elvakult és félrevezetett hallgatói olyan „mozgalmakat" bonyolítottak le, amelyek valóban túllépték azokat a kereteket, amelyeket az egyetemi ifjúság a béke boldog idejében akármilyen mozgtlnakban it, de mindig betartott. Az első nsgyobbxrányu ilyen — minden keretet átlépő — mozgatom az lt»22 ős nemzetgyűlési válzsztésok idején jelentkezett, majd lelkiismeretlen izg tói vezetésével 1923 márciusában lépett fel ismét elementáris erővel. Ennek a mozgalomnak lett- azután következménye az, hogy a lelkiismeretlen izgató! (aki egyébként egy sajtótermék vezetését is elláttí), rendörök kényszetitették arra, hogy elhagyja Szegedet. A most folyó esztendőben azután ezek a jelenségek folytatódtak. Elöször volt az emlékezetes R. U. /?.- botrány, amikor a diákok egy csapata bűzbombákkal, tüntetéssel, fütyüléssel akarta megakadályozni Csrl Capzk Európaszerte ismeretes darabjának előadását. Ennél a „mozgalomnál" a rendőrség kénytelen volt energikusabb eszközöket igénybe venni, mint az az ellenforradalmi esztendős Alatt szokásos voit. A legutolsó ilyen „mozgalom" — mint még emlékezetes — csak kisérlet maradt, mivel a szegedi rendőrség idejekorén közbelépett és megakadályozott minden rendbontást. Ez a legutolsó mozgalom a szegedi nőegylet jótékonycélu teaestéiyén volt, amikor mintegy tizenöt fiatalember meg akarta zavarni a mulatságot. A rendőrség minden alkalommal megfelelő formákban közbelépett és elejét vette súlyosabb következményeket maga után vonható eseményeknek. Minden alkalommal a botráayok és tüntetések után átirt az egyetem tanácsának és kérte a tanácsot arra, hogy jogánál fogva hasson oda, hogy a fiatalemberek „társadalmi szereplése" maradjo% meg a megengedett határokon belül és ne lépje tul a békeidők szokásos kereteit. A szegedi egyetem tanácsa azonbin eddig még — ismereten okból — egyetlen alkalommal sem tépett fel erélyesen és ezzel utat engedett annak, hogy ilyen jelenségek a jövőben is előjordulhassanak minden következmény nélkül. Az egyelem tanácsa ugyanis a rendőrség átiratára mindig kitérő válasszal feleit. Kijelentette, hogy nincs módjában e!|árni a rendbontások okozóival szemben, mivel ö csak a jelenségekről értesüt, de nem ismeri a bolrányokozók neveit. A rendőrség azonban miuden alkalommal — ha nem is írásban — tudomására hozta a rektornak a botrányt okozó egyetemi hallgatók neveit, legutóbb is az R. U. R. esetnél hat olyan egyetemi hallgatót jelentett be, akik részt veitek a büzbombázdsban. Az egyetem tanácsa azonban erről nem vett tudomást. A rendőrségen ezzel szemben az az álláspont, hogy Szeged nyugalmát minden körülmények kőzött megőrizzék. Egyetemi hallgatók botrányait padig csak ugy lehet lehetetlenné tenni a jövőbe, ha a botránytokozók ellen az egyetem tanácsa hozza meg a szükséges fegyelmi intézkedéseket. Mivel pedig a legutolsó időkben Szeged nyugalmát legnagyobbrészt az egyetemi hallgatók mozgalmai zavarták meg, szükséges, hogy ezeknek elejét vegye az egyetemi tanács megfelelő intézkedésekkel. A rendörségnek elhatározott szándéka az, hogy s jövőben nem enged semmiféle rendbontó mozgalmai. Ezért most erelyes eljárást fo ytat annak a megállapítására, hogy kik voltak azok az egyetemi hallgutók névszerint, akik a zsidó nőegylet estélyén botrányt akartak okozni. Ezesnek e hallgatóknak neveit azonnal tudomárára fogja adni az egyetemi tanácsnsk, amely ekkor már nem adhat kitérő választ, hanem Szeged nyugalma Érdekében meg kell tenni? a fegyelmi intézkedéseket. A rendőrségnek e?zel c»upán az a cé'ja, hojjy a jövőben minden rendbontó törekvést már preventive megakadályozzon. Msri nem tételezhető fel az, hogy sz egyetemi tanács fegyelmi intéz* edéseí után is lenne még egyeseknek k dvün ahhoz, hogy beleavatkozzanak békés or>'grtrok magátiüaíveibe. Mikulásra nöi fodrászüzletében, Kállay Aibert-u. 1. Kihullott hajat vet/.tk olcsón igen szép b a b apirúk.'.k kéSidlnek 837 HOFFMANNÉ