Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-30 / 276. szám

1924 november 30. SZEOBD 3 Veszélyben a haza atyja ... Vigyázzanak a konzulok, mert veszélyben van — ha nem is a haza, de a haza egyik atyjának, Zsirkay János tarpai követnek mandátuma 1 Nem is lehet az első pillanatok izgalmában és meglepetésében kellőképp:n értékelni, mit jelent Zsirkay Jánoz tömör és suyos egyénisége mai közéletünk számára, mit jelent ez a markáns és zordon profil a mai magyar politikában, mit jelent ez a zamatos és humoros tollforgató a mai hazai publicisztikában ? Zsirkay János üzes lelkesedése nélkül nem lett volna keresztény és nemzeti reneszácsz, annak minden kilengésével és következményeivel. (Talán még Márfíyék es Esküdték is elmaradtak volna.) Zsirkay János tüzes izgatása nélkül talán már a konszolidáció halálos aöndje borulna erre az ébredő országra, hogy esyéb fenyegető veszélyekről és bajokról ne i$ beszéljünk. Zsirkay János kezébe vette a tárogatót és a kurzus első hősei közé küzdötte magát eUaposhatatlan szivósságu energiájával. Amit a boldog békében, a boldogtalan háborúban és az átkos forradalmakban nem tudott kivivni magának, sem közéleti szereplésével, sem hősiességével, sem irói tollával, amely pedig szorgalmasan ontott prózát és verset egyaránt (neki köszönhetjük többek között a Fakozákot), azt elérte végre a kurzus biboros htjnalán: hires lett, napy férfiú, akinek neve Tarpától Kukutyinig elhangzott a csonka országban. Zsirkay János elérte, amit ember érhet el, ha vágyainak politikai sólyomszárnya támad: egy kis mandátumot kapott Esze Tamás községében. Nem lehet éppen határozottan mondani, hogy ezt a megbízatást a választók többsége adta volna neki. Kilencszáz választó közül csupán háromszáz szavazott, nem mintha a többiek nem akartak volna alkotmányos jogukkai élni, hanem, mint kilercvennyo c terhelő vallomásokkal vemhes jegyzőkönyv bizonyítja: bizonyos intézkedések megakadályozták őket ebben a fölemelő joguknak gyakorlásában. Nem mintha ök Zsirkay J*<osra sie tek volna leadni szavazatukat, sőt ellenkezőleg. Nemzeti ajándéknak tekintette Zsirkay János ezt a mandátumot, nem, mintha a nemzet alándékozta volna neki, inkább ugy gondolta a Tűz felelőbe, hogy az akkor még kétségtelenül egységes párt jóvoltából jutott ehhez a kerüíe hez. A hála szép emberi és férfiúi erény, de a hálánál van egy még szebb és még férfiasabb virlus is ezen a világon: a Bru'usok nemes virtusa, akik ledöfik, ha kell, a tulajdon mostoha apjukat és Zsirkay János hamarosan hátat fordított gazdájának, Be hl n Istvánnak és a fajvédelem keserű ellenzéki kenyerébe harapott s azóta ezen a kenyéren és vizén él, tüzönvizen követve uj vezérét, aki szintén amaz Azráktól származik, bkik meghalnak, ha nem opponálhatnak. Igy érthető, ha az egységespárt derék és becsületes Brutusának mandátama ma már nem túlságosan szívbeli ügye és öröme Bethlenéknek, akik olyan törökö foglak, aki visz. A tarpai jegyzökönyvek rengetegében öt abszolút érvénytelenségi okot találunk és ezek alapján néhány nap ó'a egy hir nyilallik a hazán keresztül, egy röpke hírben annyi veszedelem : Zsirkay János mandátumát a parlamenti bizot ság meg fogja semmisíteni. Természetes, hogy a tűzlelkü magyarnak, aki hazafias aggodalomból ajánlotta fel ^ak idején önfeláldozó és önzetlen szolgálat '< ^ szcvje nek, segítségére setnek és menteni . )• b ami még menthető. Mert milyen 1. SÍ Í nagyar nemzetgyűlés n ivója Zsirkay János s apu a és ropogós közbeszólasaí nélkül? Mi lesz a magyar fajjal, ha Zsirkay János nem védlieii többé a parlamentben ? Nem lehet ezt tetienül nézni és Petrovácz Gyula, a fajvédelem másik lelkes apostola mindent elkövet, hogy a parbmenti bizottság döntését elhalassza. Egyelőre öt napos Galgenfristet kapott jó Zsirkay János, aki édes honi nyelvünket egy uj szóval gazdagította a keresztény és nemzeti ébredés hajnslán. Zsirtds: ez a szó az ő szava, ez a szó egy uj foga mat honosított meg hazánk történetébe1, napjaink közvéleményében és e? a szó egyenértékese az idegenből importált, rossz hangzású, magyartalan pogrom szónak. Zsirtds: ebben van báj, grácia, dallamosság é8 melegség és valahogy hasonlít a megteremt; je nevéhez is. Zsirtds: ez teszi, ezt a szót könnyű megtanulni és Siófok és Orgovíny után nehéz elfelejteni. Most e tüzes szellemű nagy nyelvújítónk egyelőre nem igen mutatkozik a magyar nemzetgyűlés diezes csarnokában. A képviselőház helyett otthon ül, mint akit a siralomházba tettek és számlálja a lassan, de biztosan lepergő napokat és várja, hogy az a háromszáz tarpai magyar, aki beadta a kilencvennyolc jegyzőkönyves petíciót, meggondolja magát és belá js, hogy atrocitások Le és abszolút érvénytelenségi okok oda, de azt már még sem lehet a lelkükre venni, hogy Zsirkay nélkül hozzanak törvényeket ebben az országban, ahová ő hozta be annak idején a Zsirtás nagyszerű igéretét. Esze Tamás népe öt nap alatt kétszer is meggondolhatja magát és mi magunk is azon a véleményen vagyunk, hogy ez a mai kurzus és ez a mai parlament hiányos volna Zsirkay János robusztus és plasztikus profilja nélkül. Annyi mindent megcsonkítottak mostanában, hagyják meg nekünk e.után is azt az örömet és gyönyörűséget, hogy Zsirkay János tüzes és p'prikás riposztjaiban tarjunk kielégülést ebben a kot ban, amely különben annyira nélkülözi a játszi derűt, a pajzán tréfát, az önkénytelen humort és vidámságot. Az egyiptomi kérdés a világpolitikában. Irta: Tonelli Sándor. A mult század hatvanas és hetvenes éveiben t szemben fenyegetőre vált hangulat jogcimet hmail pasa uralkodott Egyip'omban. Tulajdonképen alatta kezdődött meg Egyiptom modernizálása. Távíróvonalak, vasutak, csa ornák, öntözőmüvek épültek, nagy középitkezések történtek és igen sok történt az ország kulturális nívójának emelésire. Izmail pasa, hogy országát minél bizosabb módon vezesse a civilizáció útjára, nagy számmal fogadott az egyiptomi közszolgála'ba idegen tiszteket, közigazgatási tisztviselőket, orvosokat és mérnököket. Ö volt az első egyiptomi uralkodó, aki a szul án hozzájárulásával a váli cimet a khedive, vagyis alkirály címmel cse élte fel. Az ö idejére esik a modern technika egyik nagy alkotásának, a szuezi csatornának a megépítése, amelyet a francia Lesseps hajtott végre. A csatornát, amely megnyitásának pillanatától kezdve egyik legfontosabb utja lett a világforgalomnak, egy részvénytársaság építette, de részvényei nagy részben a khedive birtokában voltak. A csatorna a világforgalom érdekeit vo t hiva'va szolgálni, de a földrajzi helyzetbő. kifolyólag Angliára nézve birt legnagyobb jelentőséggel. Anglia gazdagságának és hatalmának India *z nlapja, Indiának pedig a szuezi csatorna a legrövidebb utja s a szuezi csatorna azé, aki Egyiptom fölött uralkodik. Ez a kulcsa mindazoknak a bonyodalmaknak, amelyek Egyiptomb n az uto'só évtizedek során lejátszódtak és az egyiptomi kérdést elszigetelt jelentőségéből kiemelve a világpolitikának egyik sarkalatos problémájává avatták. szolgáltatott az angoloknak é* franciáknak a beavatkozásra. Különösen ax angol s- jtó har" cias hangon követelte az Egyiptomban megte" lepedett európaiak élet- és vagyonbiztonságának védelmét. 1882 tavaszán egy angol-francia flotta jelent meg a rend biztosítása cimén Alexandria kikötőjében. Az angol admirális bajóinak biztonsága cimén fe szólította az egyiptomi kormányt az alexandriai erődök leszerelésére. Nyilvánvalóan ez a követelés cs<:k ürügy volt, mert ugyanakkor a francia admirális azt jelengette haza Párisba, hogy az erődök ócska ágyúi alig árthatnak a páncélos hadihajóknak és a követelés csak a szenvedélyek felkeltésére lehet alkalmas. Arabi pasa tagadólag felelt, mire az angolok junius 11 én összebombázták az erődöke'. Az ágyúzás után zavargások törtek ki, egy csomó európait legyilkoltak, mire vál szul Wolseley tábornok alatt angol cápátok szálltak parira, melyek az egyiptomi hadsereget Tel-el-Kcbirnél szétverték és a „rendet" helyreállították. Partraszállásuk alkalmával az angolok prokIamácót bocsájtottak ki, hogy egyetlen céljuk a khedive tekintélyének helyreállítása lázadó alatta óival szemben. Franc aország ebben az akcióban már nem vett részt, mert a képviselőház nagyrészt Clémenceau agitációjára nem szavazta meg a kormány által kért expedíciós hitelt. Franciaország visszahúzódása folytán Nagy-Britannia egyedüli ura lett Egyiptomnak. A haladásnak, amely Izmail p sa idejében ! ,, Formaila8 az angolok Egyiptom közjogihelyzelejátszódott, voltak árnyoldalai is' Esztendökön j \fn ^S^^TSéSTSŰ^ Sfc át a legborzalmasabb pénzügyi rablógazdái- JJ tS^V^^K^SÍSS^ ad£ kodás folyt Egy irtomba 3. Egymásután vették ;át- A khedive és az összes főtisztviselők mellé fel a külföldi kö'csönöket, melyek utáa a főleg azonban angol tanácsadót rendeltek és az intézangol és francia hitelezők uzsorakamatokat kedések csak abban az esetben voltak érvényesek, számítottak. A pénzek ntgy része nem is jutott ! ha ahhoz az angol adviser is hozzájárult. Az rendeltetési helyéie, hanem elsikkadt a hűtlen i egyiptomi hadsereget angol tisztek parancsnoksága és megvesztegethető tisztviselők kezén. Hogy a alá rendelték és nagyobb biztonság okából brit kö'csönök kamatterhét elő lehessen teremteni, j csapatokat is helyeztek Egyiptomba. A főhatalom nyomásxió adókkal terhelték meg a földmű..„IA.* : • A tisztet 1884-től 1907-ig Sir Evelyn Baring töltötte velést, ipart és kereskedelmet A civilizáció be> aki 1892.ben a *Cromer loJrd cimef kapia, áldásait legkevésbbé a benszülött lakosság él- , egyike azoknak a politikusoknak, akik legnagyobb vezte. A khedive, mikor a terhekkel semmi ^rép sem boldogult, « birtokában levő Szuez-csatorna részvényeket 1875-ben eladta Angliának, amely igy döntő befolyást nyert a csatorna ügyeinek intézésére. Az összeomlást még ez sem tudta megakadályozni és a khedive a következő esztendőben kénytelen volt bejelenteni az államcsődöt. Az államcsőd után Konstantinápolyban öszszeüli a nagykövetek konferenciája, amely ugy határozott, hogy egy nemzetközi ellenőrző bizottság szanálja Egyiptom pénzügyeit. Ebben a nemzetközi bizottságban a vezető szerepet, mint legfőbb érdekeltek, természetesen Anglia és Franciaország kapták rreg. A szanálás megkezdődött. Az adókat a külföldi hitelezők érdekében m'g jobban felsrófolták, a benszülött tisztviselők és katonatisztek fizetését pedig leszállították. Országszerte általánossá vált az elégedetlenség, amely részben a khedive, részben pedig az idegenek ellen irányult. 1881 szeptemberében Arabi ezredes vezetése alat katonai forradalom tört ki, amely győzött és a khedfvét egy képviseleti jellegű testületnek, a nemesek gyűlésének az összehívására kényszeritette. A khedive, aki addig orientális despota módjára uralkodott, kénytelen volt hatalmát alattvalóival megosztani. érdemeket szereztek az angol világbirodalom megalapozása körül. Mellette Tevfik és II. Abbas khedive, akik közül az első 1892 -ig, a másik pedig a világháború kitöréséig ült a trónon, árnyékuralkodókká degradálódtak. A haladás, amely Izmail pasa alatt megkezdődött, az angol uralom ideje alatt hatványozott mértékben folytatódott. Egyiptom minden izében modern ország lett, ahol az öntözőmüvek létesítése és a gyapottermelés meghonosítása, apamutés dohányipar, idegenforgalom és az Ázsia felé irányuló átmenő kereskedelem igen nagy gazdaságoknak lett a forrása. Huszonöt esztendő alatt az egy évi külkereskedelmi forgalom tiz millió fontról száznyolcvan millió fontra emelkedett. Ez a gazdagság azonban csak az angolok javát szolgálta. A fellahok eladósodtak, az egyiptomi intelligencia háttérbe szorult és országszerte mérhetetlen, de elfojtott gyűlölség halmozódott fel az angolok ellen. Cromer lord előtt az egyiptomiaknak ez az érzése nem volt titok, de Egyiptomról szóló könyvében azt irta, hogy ez részükről csak hálátlanság a civilizáció áldásaiért, melyet a brit uralomnak köszönhetnek. A világháború kitörése alkalmával a mohamedán világban általános volt a meggyőződés, hogy megjött a lehetőség az angol uralom lerázására. II. Abbas khedive, aki éppen ekkor Konstantinápolyban tartózkodott, onnét jegyzéket intézett a brit kormányhoz, hogy azonnal A'abi pasa forradalmi és az idegenekkel ' vonja ki csapatait Egyiptomból. A válasz a felhi-