Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-28 / 274. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőséi és kiadóhivatal: Deák Fereac-utca 2. (F6reállskolával szembea.) Telecn 15-33. A „Szeged" megjelelik héttő kivételével minden nap. Egyes szám Ara 2000 koroaa. Előfizetési árak: Egy hónapra hetybea 40C(0, Budapesten és vidéken 451 CO kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasibon KM másfél hasábon 15(0. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 1000, családi értesités soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 28, PÉNTEK. 274-ik szám. Jó hir messziről. A vlr és vas e kegyetlen és embertelen századában jól esik szivünknek, ba valami humánus megnyilatkozásról, vagy cselekedetről olvashatunk. Nem vagyunk vasból és nem vagyunk fából, érző lélekkel áldott vagy átkozott meg bennünket a sortunk, éppen azért nagyon fáj sz a sok gonoszság és butaság, amellyel ember az ember ellen tőr napjainkban. Éppen azért különös gyönyörűséggel vesszük tudomásul azt a hágai tudósítást, amely arról értesiti a mai müveit világot, hogy a távoli és tengertan Uj'Guinea szigetén, amely hollandus fönhatóslg alá tartozik, komoly lépéseket tettek az emberevés régi, rotsz szokásának megszüntetésére. Nem hollandusok tették meg ezeket a komoly lépéseket, hanem maguk a bensiűlött törztfönökök, még pedig számszerint huszonheten, akik összegyülekeztek, elszivták a békepipákat és végül, hosszas tanácskozás után egyhangú határozati javaslatot fogadtak el a kannibdlizmus ellen. Nem tudjuk egészen bizonyosan, hogy ezek a ben szülöd törzsfőnökök fajvédőknek nevezik- e magukat, mindenesetre, amit határoztak, az határozottan szép, nemes, emberséges, msjdnem azt lehet mondani, bogy humánus. Ennél többet csakugyan nem lehet kivánni az ujguineai kanniöáiok törz»főnökeitől, akik nem tartoznak sem a Wolff-pártboz, sem a Oömbös-csoporthoz, nincsenek benne semmiféle igazoló bizottságban, söt még a Sörház-utcai vérbiróságnak sem tagjai. Elmondották ezek a törzsfőnökök, bogy bizonyos halotti ünnepeken még mindig divatos dolog embereket enni, bár már sksdnak ujguineai benszüiötlek is szép számmal, akik némi undorral és ellenkezéssel harapnak bele a mások húsába, amelynek elfogyasztása uián olyan cigarettára kell gyújtani, amely az elhunyt hajából van sodorva. Kíváncsiak fagyunk, mit szólnak mindehhez a lávoli kannibálok európai kollégái, különösen magyar bajtársaik, akik a pogromot is programjukba vették az elmúlt szép években? Mit szólnak a humanista szellem kannibál körökban való terjedéséhez hazai bombigyárosaink, ólombotosaink és utcsi igazolóink, akik az istennyila-kultusz égisze alatt öt éven át rendületlenül hirdették és gyakorolták a tettek mezején mindazt, amit most a kannibálok főnökei is elitéinek ? Mit szól az ébredező ujguineai humanitáshoz a siófoki és orgoványi, a britanoiás és Club-kávéházi, az erzsébetvárosi és csongrádi embertelensíg és istentelenség? Pedig az emberevés, bármennyire is bántja kulturális érzékünké', még sem olyan veszedelmes és szörnyűséges dolog, mint élőemberek üldözése, bániása, meggyalázása, halálba kergetése. A tengerentúli kannibálok esik a balott testét ették meg, de a mi kannibáljaink az élő becsületét és puszta életét sem kímélték. Nálunk megfosztottak kenyerüktől, hivatásuktól kiváló és szorgalmas tudósokat, írókat, művészeket, tanárokat és orvosokat, nálunk hsjtóvadászatot indítottak európai nevek ellen, akiket még a kannibálok is respektálnak. Ha végigtekintünk öt év kurzusán, önkénytelenül eszünkbe ötlik az ujguineai hiradás alkalmából, bogy milyen jó lett volna, ha a magyar törzsfönökök idejében észretértek volna, szépen összegyülekeztek volna, elszivták volna a békepipát és egyhangú határozati javaslatot hoztak volno, amelyben tiltakozó szavukat emelték volna fel mindenféle politikai és társadalmi kannibálizmus, emberevés, üldözés, uszítás ís gyűlölködés ellenében 1 A hágai tudósítás, tmeiy a lávoli sziget dolgairól beszámol, azt is jelenti, hogy a hatóságok és misszionáriusok eddig is mindent elkövettek, bogy kiirtsák a reiténeles izokást. Bizony a hatóságoknak es a misszionáriusoknak ez mindig sitnt kötelességük I E$y európai újság különben még hozzáteszi a törzsfőnökök erélyts és egyhangú határozztához, hogy .most már csak az a kétdés, vájjon a törzsfőnököknek lesz-e elegendő tekintélyük arra, hogy ezt a határozatot alattvalóik közt végre is tudják hajtani?" Hát mi a magunk részétől reméljük a legjobbikát I Hisszük, bogy a kannibálokban is van belátás, kivált, ba a törvény szigorával büntetik őket. Hisszük, hogy ez a belátás most már nem csupán a hollandi Uj-Guinea távolt szigetén ébred! Elég volt a kannibálizmusból és a barbarizmusból, elég volt az cmbemdászatból, hadd jöjjön már egy jobb kor hajnala, amelyben az emter testvérére ismer az emberben és amikor a derék és becsületes misszionáriusok nem biába hirdetik többé minden népeknek a szeretet, a megértés, a jóság egyedül boldogító és megváltó üzenetéti A Zinovjev-levél — hamisítvány. dött orról, hogy a Zinovjev-levél hamisítvány A küldöttség ezenfelül me? van győződve arról, hogy az orosz kormány ö zintén óhajtja a NagyBritanniával való jó viszonyt. London, november 27. A Daily Herald a szakszeivezeti kongresszuson Oroszországban tartózkodó küldöttségétől sürgönyt kapott, amelyben jelenti a küldöttség, hogy miután betekintett az internacionálé titkos irataiba, meggyőzőBethlen István s „Magyarország jövője — a házszabályreviziótól függ." A némaságra kárhoztatott kormányzópárt szólaljon meg végre . . . Budapest, november 27. (Saját tudósttónk telefonjelentése.) Még élénken emiékezeles Peidl Qyula vasárnapi szrgtdi beszámolójának az a passzusa, amelyben kijelentette, bogy a miniszterelnök az egymásra tornyosuló tuljos és létfontosságú kérdések megoldása helyett — Magyarország boldogságát a házszabályreviziótól várja. Peidl Oyula kijelen'ése ma olyan jóslásnak bizonyult, amely tuleágossn hamar következett be. Bethlen István a csütörtöki pártértekezleten szankcionálta ezt a szomorú jóslást. Az egységes párt csütörtöki értekezletén ugyanis az apró-csepiö pártűgytk u án a miniszterelnök hosszabb beszédet mondott aházszabályrevíziórél és erergikussn figyelmébe ajánlotta azt a párt minden tagjának. — A most elkövetkezendő ntpok politikai küzdelmét — kezdte — nem csak a parlament tanácskozási rendjr, hanem az egész magyar politika, sőt a magyar jövő szempontjából is döntő fontosságúnak tartom. Rá kell mutatnom arra, bogy a közállapotaink legsúlyosabb rákfenéje a parlamenti helyzet. A Házbin alig jutnak ma szóhoz az alkotó munka emberei, amiker minden kis törvényjavaslatnál a szónoklatok áradatába pusztul el a nemzet drága ideje és a termékek törvényalkotás lehetősége. — Tévedés »zt hinni, hogy a házszabályrevizió kérdése a törvényhozásnak tisztán belső ügye. Ennek igen mélyreható jelensége van és súlyos következményei lehetnek a nemzeti jövendő alakulásának szempontjából is. A többségi párttól még jóformán a lehetőségét is elvették a jelenlegi házszabályok annak, hogy szembeszálljon ezzel az állandó ostrommal és hogy killő mértékre szállítsa le a kormányzat nyugodt lehetőségei el en irányuló támadásokat. — Némaságra vagyunk kárhoztatva. Ennek a helyzetnek azonban véget kell vetni. Arra kell kérnem a párt tagjait, hogy a meginduló vitában minél számosabban szólaljanak fel, nehogy az ország egyoldalú megvilágításban lássa a képét és hogy a közvélemény tárgyilagos érveinket is megismerje. A miniszterelnök ezután azt indítványozta, küldessék ki egy vitarendező bizottság, majd igy fejezte be beszédét: — Itt barcba megyünk, ezt a harcot meg kell vívnunk a rendelkezésre álló összes politikai és alkotmányos fegyverekkel. Ebben a kérdésben végre közmegnyugvást kell teremteni az országban és én ezt a javatlatot megfelelőnek tartom arra, hogy céljainkat általa elérjük. A miniszterelnök beszéde után érkezett az értekezletre Scitovszky Tibor külügyminiszter, akit Almássy László üdvözölt. Erdélyi Aladár, Iklódi Szabó János, Almássy László, ErCdiHarrtch Tihamér szóltak még hozzá a házszabályrevizió kérdéséhez, mire az értekezlet véget ért. m m lOWWWWIWIWIWIW^^ Vizsgálatot inditanak a nagyatádi választási visszaélések ügyében — a választások után. Budapest, november 27. A nemzetgyűlés ülését 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Bemutatja Könyves Lajos és Lendvai István kérvényét, amelyben egészségük helyreállítása végett egy heti szabadságot kérnek, amelyet a Ház megad. Ezután az elnök bemutatja a belügyminiszter kéziratát arról, hogy a kivándorlási tanácsba a nemzetgyűlésbe nyolc tagot kell választani, mivel a régi tagok mandátuma lejár. Az elnök 40 képviselőt jelöl ki, akik közül majd megválasztják a kivándorlási tanács tagjait. Ezután a középiskolai tanárképzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következik. Kiss Menyhért a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Minthogy 40 képviselő jelen van, a Ház tanácskozóképes. A 17. szakaszról van szó, amelyhez Rothenstein Mór szólal fel. Polemizál Klebelsberg tegnapi beszédével és kifogásolja, hogy a 17. szakasz korlátozni kivánja a külföldön szerzett diplomával biró tanárok elhelyezkedését, javasolja, hogy a 17. szakaszt töröljék. Wolff Károly: A nosztrífikálásoknál nagyon óvatosan kell eljárni. A jogegység érdekében szükségesnek tartja, hogy mindaddig, amig a miniszter rendeletileg nem szabályozza ezt a kérdést, esetrőlesetre kell megállapítani a nosztrifikálás módozatait. Erre vonatkozólag indítványt terjeszt elő. Kiss Menyhért csatlakozik Wolff Károly indítványához. Rassay Károly arra kéri a kultuszminisztert, hogy a nos/trifikálásí eljárás körüli eljárásokat szabályozza, hogy egyöntetű legyen az eljárás. Petrovácz Gyula előadó reflektál Rothenstein Mór felszólalására, aki a szakasz törlését indítványozta. Nézete szerint, ha a szakaszt törölnék, akkor a nosztrifikálásra vonatkozólag semmilyen intézkedés sem volna és ebből az következne, hogy a külföldi államokban szerzett okleveleket nem lehetne nosztrifikálni. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter reflektál az elhangzott felszólalásokra. Wolff Károly érveléseit elfogadja, azt hiszi, hogy a nosztrifikálás e részét le lehetne rögzíteni miniszteri rendeletben, viszont bizonyos kérdések elbírálását a vizsgáló , bizottság elnökének javaslatára a miniszternek kell ? fenntartani. Nehogy félreértés legyen, uj szakaszt ? javasol, amelyben kimondani kéri, hogy a külföldi