Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-27 / 273. szám

2 SZEQED 1914 november 27. hangon tárgyalták ezt a kérdést és örömmel tölti j el az tény, hogy ha1 kulturális kérdésről van szó, j a képviselők a személyi vonatkozásokat kikap- ' csolják beszédeikből. Ezután visszapillantást vet • a középiskolai tanárképzésre. Majd ismerteti azokat az alapelveket, amelyekre az uj javaslat épQl. Szükségesnek tartja a tanárképzés egyesítésének a kérdését. E tekintetben nem ment annyira, hogy megszüntessen olyan tudományos intézetet, amelyek e téren tradiciót és tiszteletet szereztek meg. Igen fontos, hogy a középiskolai tanár mentes legyen a napi megélhetés gondjaitól. Ezzel kapcsolatosan kijelenti, hogy a javaslat csak akkor érheti el célját, ha megtudja oldani a főiskolai hallgatóság, ezek között a tanárjelöltek szociális problémáit. Kéri a javaslat elfogadását. A javaslatot általánosságban elfogadták. Majd Homonnay Tivadar szólal fel. A törvényjavaslatot helyesnek és jónak tartja, azt általánosságban elfogadja. Maday Gyula felszólalásában kéri a minisztert, találja meg a módot és a különböző tanárképző intézeteket kapcsolja össze az egységes tudományos organizmusba. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben kéri utasítsa a kormány a kultuszminisztert és a pénzügyminisztert az öt éves tanári pótlék visszaállítása ügyében a tanácskozások folytatására és ennek eredményéről tegyenek jelentést a Háznak. Miután több szónok nincsen, az elnök a vitát bezárja. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter felszólalásában kijelenti, hogy Maday javaslatát elfogadja és kéri a Házat, hogy tegye magáévá a javaslatot. Az elnök felteszi a kérdést. Elfogadja-e a Ház általánosságban a középiskolai tanárképzésről szóló javaslatot. A Ház többsége a javaslatot elfogadja és ugyancsak megszavazza Maday határozati javaslatát is. Ezután áttérnek a javaslat részletes vitájára. Erdélyi Aladár uj első szakaszt ajánl, amelyben azt kivánja, hogy az egyetemek mellett tanárképző intézeteket állítsanak fel. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter Erdélyi indítványát elfogadja és a Ház is ilyen értelemben határoz. Ezután vita nélkül elfogadják a 2. és 3. szakaszt, a 4. szakaszhoz Karaffiath Jenő szól hozzá. A 16. szakasznál az elnök a vitát félbeszakítja . és napirendi javaslatot tesz. Legközelebbi ülés I holnap délelőtt tiz órakor a mai napirenddel. Vita a napirendről és a A napirendhez Baross János kér szót. Az elnök indítványával szemben azt indítványozza, hogy tűzzék napirendre a nagyatádi választással kapcsolatosan előfordult törvénysértéseket és a választási biztos visszaéléseit. Beszédét állandó közbeszólások kisérik. Baross János azt mondja, hogy a biró szembehelyezkedett a törvénnyel és megszegte esküjét. Reméli, hogy az igazságügyminiszter megteszi a szükséges lépéseket. Pesthy Pál igazságügyminiszter azonnal válaszol a felszólalásra. Mivel ebben az ügyben interpellációt is jegyeztek be, ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozik majd a kérdéssel, csupán arra a kérésre szorítkozik, hogy most ezt a témát ne tűzzék napirendre. Egyébként ez nem is tartozik a Ház hatáskörébe. Tény az, hogy a törvény nemtudásával senki sem védekezhetik, azonban a biró is i ember, ő is tévedhet, ezért nem lehet olyan súlyos 1 nagyatádi válás tásról. kifejezéssel illetni, hogy esküszegő. Ezt a kifejezést a birói testület nevében erélyesen visszautasítja. Baross János kimagyarázza szavait, nem akarta megsérteni a birói kart. Berky Gyula felszólalásában ismerteti a nagyatádi választás tényállását. Visszautasítja Barossnak azt a kijelentését, hogy a nagyatádi választáson politikai bűntett nyilvánult meg. Felemlíti, hogy Baross csongrádi mandátumát annak Idején nagyszabású visszaélések miatt megsemmisítették és a kerület követküldési jogát is felfüggesztették. Létay Ernő Baross indítványához csatlakozik. Urbanich Kálmán kijelenti, hogy az elnök napirendi indítványát fogadja el. A nemzetgyűlés többsége is hozzájárul az elnöki indítványhoz. Bud miniszter válasza Majd Bud János miniszter válaszol Szilágyi Lajosnak a tőzsdei helyzet tárgyában előterjesztett Interpellációjára. Szilágyi Lajos képviselő ur két dolgot kért. Elsősorban a tőzsdetagok visszaható erővel való revízióját. Mindenféle visszaható erővel való rendezés nagy veszélyt jelent. Az a véleménye, hogy helyesebb politika fog a tőzsdén kialakulni, a tőzsdének magának első szerepe és hivatása lesz annak megakadályozása, hogy boldog-boldogtalan a tőzsdére menjen, olyanok is, akiknek nincs meg a kellő szakértelmük és képzettségük hozzá és végeredményben csak áldozatul esnek. — Ami a fölvetett adminisztratív kérdéseket illeti, ezek komolyan szóbajöhetnek a tőzsdei helyzet megjavítása szempontjából. Felvetették az adórendszer kérdését és ennek alapján az osztalékpolitika kérdését is. Legfontosabb feladatnak tartom azt, hogy helyes, egészséges és okos osztalékpolitika fejlődhessék ki, mert enélkül nem is lehet egészséges tőzsdei helyzetet teremteni. Mindenki tudja, hogy ebben az országban a tőkeképzés lehetséges. Nem lehet jelszavak alapján a tőzsde ellen harcolni, mert a kormánynak is és mindenkinek, aki felelős állásban van, megvan az a kötelessége is, hogy a kilengéseket és visszaéléseket megakadályozza. A kérdés természetesen az intézkedéseknek egész sorozatát követeli. Bizonyos fokig a részvényjog reformját is. Szilágyi interpellációjára — A kérdéssel nemcsak foglalkozom, hanem rövid időn belül törvényjavaslatot terjesztek a Ház elé. — Szilágyi Lajos kéjífóselő ur további kérdése a giró-csekKrendszer megszüntetésére vonatkozik. Helyesen mutatott rá a képviselő ur arra, hogy nálunk a letéteket nem a girónál, hanem egy-két banknál kezelik. Ez tényleg nagy anomália és ez helyesen vezetett girónál nem fordulhat elő. Az oka annak, hogy mégis megtörtént, hogy a girónak nincs berendezése és épülete erre a célra. Minden befolyásomat érvényesíteni akarom olyan irányban, hogy a giró vagy építtessen, vagy vegyen épületet és a kérdést ugy oldja meg, ahogy elő van irva. — Végül Szilágyi Lajos a régi részvényesek védelmére kért intézkedést A budapesti tőzsdetanácsnak van egy határozata, amelynek értelmében kötelesek keresztülvinni minden adóemelésnél a gazdasági és egyéb szempontokat, kérte a tőzsde vezetőségét, hogy ezen tulmenőleg is vizsgálja a dolgot és legyen figyelemmel a részvényesek jogaira. Ezt a kérdést különben állandóan figyelemmel kíséri és minden alkalmat fel fog használni arra, hogy olyan tőzsdehelyzet alakuljon ki, amely megrázkódtatásokat nem idézhet elő. Szilágyi Lajos és a nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Interpellációk. Ezután áttérnek az interpellációkra. Szabó József interpellációjában kérdi a kultuszminisztertől, hogy van-e tudomása arról, hogy a középiskolákban és egyes elemi iskolákban is Különböző összegek lefizetésére kötelezték a tanulók szüleit a fűtési költségekhez való hozzájárulás cimén? Az interpellációt kiadják a kultuszminiszternek. Ezután Pakots József interpellációjában a nagyatádi választókerület jelölésével kapcsolatban történt eseményeket teszi szóvá. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszol az interpellációra. Mindazokról a tényekről, amelyek Nagyatádon történtek és amelyeket Pakots elmondott, sem neki, sem a kormánynak tudomása nem volt A jelölések kérdésében semmiképen bele nem avatkoztak. Ami a kérdés lényegét illeti, nincsen módjában azt teljesíteni, mert azt a tényt, hogy a választásokon történtek-e visszaélések, a választás peticionálása esetén a bírálóbizottság van hivatva megállapítani és ha a bírálóbizottság azt megállapította, csak akkor járhat el a választási biztossal szemben. Kéri válaszának tudomásul vételét. Ezután Rakovszky belügyminiszter szólal fel. Reflektál Pakots József azon megállapításaira, amelyek a központi választmány szereplésére vonatkoznak. Ezután Csizmadia András szólal fel. Pakots, József a nagyatádi események ismertetésében arra hivatkozott, hogy ő (Csizmadia) is tanuja lett volna annak, hogy a jelölés körül visszaélés történt. Szerinte visszaélés nem történt. Mayer János földmivelésügyi miniszter ugyancsak a nagyatádi események ügyében szólal fel. Megerősíti Csizmadia Andrcs állításait. Pakots ismételt felszólalása után az elnök szavazásra teszi fel a kérdést, mire a Ház többsége tudomásul veszi a miniszter válaszát. Ezután Szeder Ferenc interpellál a földmunkások ügyében. Az interpellációt kiadják az illetékes miniszternek. Minthogy több interpelláló nincs jelen, a többi interpellációt törlik. Ezután az elnök az ülést öt óra tájban bezárja. CfWWWWWWWMVWWWVVVMMWWWMfMMWMMM Legfinomabb nöi és férfi fehérnemüeket ülésesen, olcsón készít Csonka. Iskola-utca 29. 713 Mfliparl uri- és hálószoba olcsón eladó. Spitzer, Margit-u. 12. a Egymillió korona pénzbüntetés — emberölés vétségéért. Szeged, november 26. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék Vlld tanácsa szerdán délelőtt igen érdekes ügyben tartotta meg a főtárgyalás! és ítélkezett a bűnösök fölött. Emberölés vétsége volt a vád és a bűnügy tényálladéka érdekességénél fogva egyedül áll a hasonló minősítésű bűnesetek krónikájában. A bűnügy részletei a következők: Az elmúlt év szeptember havában Nagybánhegyesen különböző okok miatt szigorú ebzárlatot rendeltek el és ezt a rendeletet ki is hirdették a faluban mindenütt. Szeptember negyedikén regg?l azután Boris Ferenc és Boris János gazdálkodók munkájuk elvégzésére kiindultak a mezőre. A két gazdának három hatalmas kutyája volt, amelyek látva a gazdák távozását, a szigorú ebzárlat ellenére, valami uton-módon kiszabadultak az udvarból és hangos, dühös ugatással utána vetették magukat Boriséknak. A veszettül ugató ebek alig érték el Borisékat, amikor szemben az uton Godra Lajos gazdálkodó kocsija közeledett, amelyen többek között Nagy Sándor földmives is helyet foglalt. A közeledő fiatal lovak a veszettül ugató kutyáktól annyira megijedtek, hogy megbokrosodtak, majd mikor a hatalmas kutyák rátámadtak a lovakra, azok elragadták a könnyű parasztkocsit és az ut mellett haladó árokba döntötték. A kocsiban ülők hatalmas ivben zuhantak ki a kocsiból, a legtöbben azonban csak gyorsan gyógyuló zuzódásokat szenvedtek, mig Nagy Sándor ujjain inszakadást szenvedett és néhány nap múlva a beállott merev görcs következtében meghalt. Az ügyészség Boris Ferencet és Jánost, mint tettestársakat emberölés vétségével vádolta meg. A vád hangsúlyozta, hogy Borisék gondatlansága okozta közvetve Nagy Sándor halálát, mert a szigorú ebzárlat ellenére nem tartották megkötve a kutyákat, hanem magukkal vitték a mezőre. Igy történhetett azután meg, hogy a kutyák megtámadták a kocsit, majd ebből kifolyólag bekövetkezett Nagy Sándor halála. A szerdai főtárgyaláson a vádlottak kijelentették, hogy tudtak az ebzárlatról és meg is láncolták a kutyákat A kutyák azonban látva, hogy ők elmennek, kiszabadították magukat. Igy őket nem terheli Nagy Sándor halála. A védelem azt próbálta azután igazolni, hogy Nagy Sándor végzetes szerencsétlenségét nem a kutyák támadása okozta, hanem az a tény, hogy Nagy Sándor sérüléseit nem azon módon kezelte, mint azt az orvosok elrendelték, hanem különböző háziszerekkel próbálta gyógyítani ujjait. A tanuk kihallgatása után dr. Balázs Sándor ügyész és dr. Görög László védő pörbeszédei után a törvényszék Ítélethozatalra vonult vissza. Hoszszas tanácskozás után kirdette ki Wild Károly elnök az itéle.;t, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondta ki a vádlottakat az emberölés vétségében és a 92. szakasz alkalmazásával egymillió korona pénzbüntetésre itélte. Az itélet indokolása kimondja, hogy Borisék elmulasztották a köteles gondosságot, hogy a kutyák kiszabadultak. Közvetve ők okozták igy Nagy Sándor sérüléseit, amelyek azután előidézték halálát. Boriséknak a szigorú ebzárlat miatt ugy kellett volna megkötni a kutyákat, hogy azok semmi körülmények kőzött se szabadulhassanak ki. Az indokolás azt is megállapítja, hogy a birói gyakorlat szerint, még akkor is meg kellett állapítani, ha Nagy Sándor nem is teljesítette volna hiven az orvosok rendelkezéseit. Még ebben az esetben is Borisék voltak azok, akik a halál tulajdonképpeni okát gondatlanságukkal előidézték. A vádlottak hosszas gondolkozás után belenyugodtak ez ítéletbe és igy a biróság jogerősnek mondotta ki. •MMMWWMMMMMMMMMWMMMIMIf A csehországi német asszonyok ligájának tiltakozása. Prága, november 26. A csehországi német asszonyok Béke- és Szabadság-Ligája, — mint a Bohémia jelenti — körlevélben fordult valamennyi német képviselőhöz azon kérelemmel, hogy erélyesen támogassák a liga mflködését a kormány által nemrég javasolt két katonai intézkedés ellen. A német asszonyok ligája tiltakozot az ellen a szá«dék ellen, hogy ColoradoMannsfeld gróf Pilsen melletti zbiwvi elrekvirált birtokát eay nagy érdekeltség 300 millió költséggel tüzérsígi, lövésieti térré alakítsa át, továbbá az ellen a javaslat ellen, hogy a ka'onai szolgálati idő leszállított idejének ellensúlyozásául a középiskolai ifjúságot katonai kiképzésben részesítsék.