Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-26 / 272. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhivaUl: Deák Ferenc-utca 2. (Főreáliskolával szemben.) Teleoa 1S-33. A .Szeged* megjele•Ik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40U0, Budapesten és vidéken 45' ( 0 kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 51)0, i hasábon 1(00 másfél hasábon IEC0. Szövegközt 35 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 7COO, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 26, SZERDA. 272-ik szám. A tanyai vasút. Szeged város bt tára egy rengetegül nagy V betűhöz hasonlít, melynek szárai egyenként negyven kilométer hosszúak. Ahot a V betű szárai egymással faláíkoznak, ott fekszik a város, ahonnét a civilizációnak, kulturának és a gazdasági élet megnyilvánulásainak ki kell sugárezni a szántóföldek, szőlők és az akácfák árnyékában meghúzódó bogárhátú tanyák közé. Ds negyven kilométer nagy távolság, különösen rossz utakon, rázós szekereken, öszi esőlétek, vagy téli fagy idején. Ilyenkor a legtávolabb eső tanyák nagyobb messzeségben vannak Szegedtől, mint Budapest és a tanyai magytr csak akkor vesz kényie'en- kelletlen tudomást illető ségi helyéről, ha adót kell f zetni, vigy Idézőt kap valamelyik emeletes kőházban szekelő ismeretlen nagybdalmasságtól. A határnak a két része közül az Alsótanya a népesebb, gazdagabb, egyúttal azonban elmaradottabb is. A FelsCtanyát keresztülszeli a vasút, melynek robogó vonatjii a városi életnek mozgó megnyilatkozásait jelentik. Alsótary* felé nincs vasúti összeköttetés. Alsófanya fele csak tervek vannak, amelyek majd egy negyed század óta szaporodnak, halmozódnak és porosodnak a város levéltárában. Annyi tervvel, amennyit az alsóianyai vasútra készítettek, már egész vár* megyéket bőségesen be lehetett volna hálózni, mi azonban még mindig nem jutottunk tul a tervezgetések stádiumán. Terveztek már k'svasutat, terveztek nagyvasutat, terveztek vasutat jobbra és balra, teiveztek gőzmozdonyt és terveztek villamost. Mint oly sok esetben tapisztalni lehet, a tok terv megölte egymást. A jo*)b a jónak lett az ellensége és a tömérdek tervezgetés mellett nem jött létre a vasút. Egy véletlen incidensnek kellett jönni, hogy i tanyii vasútnak régóta pihenő ügye megint ntpirendre kerüljön. Amennyire meg lehet ítélni, igen kedvező áron busz kilométer keskenyvágánju vasúihoz való sínt és felszerelést kínálnak a városnak megvételre és a polgármester nem akarja a vásárlási alkalmat elszalasztani. Igaz, hogy ez csak egyharmadrésze annak az anyagnak, amely az egész vasúthoz szükséges, de a polgármester bizonyára ugy gondolkodik, hogy csak a kezdet legyen meg, a többi már jön magától ulánB. Ha kényszerhelyzetbe kerülnek a izabályrendeletek szerint alakított és szakértőkből összeállított bizottságok, akkor bizonyára nem fogják már a kérdést agyonvitatkozni, banem eljön az igazi cselekvésnek és építésnek az ideje. Kétségtelen, bogy ennek már a legfőbb ideje elérkezett. Mióta ugyanis a horgosi vonal is elveszett Magyarország számára, megszűnt az Alsóianya szegélyének is az összeköttetése a várossal. Ma már igazán meg kell építeni a vasutat, ha azt akarjuk, bogy ez a sürün lakott népes vidék igazán bekapcsolódjék a város életébe és ha fejlődési lehetőséget akarunk biztosítani az Alsóközpont körül tervezett leányközségnek, melynek házhelyeit az idén nyáron cövekeltette ki a város az építkezni akaró tanyai nemzet számára. Meg kell építeni a tanyai vaiut9t, ha komolytn gondolkodni akarunk a mindenfelől kOrülnyirbált város ellátásáról és ha az életnek u| csatornáit akarjuk bevezetni szomorúan tengődő szervezetébe. Ezért tulajdonítunk rendkívüli fontosságot éppen most a tanysi vaiut ügyének, ame y egy közbenső határozat meghozatala, illetve a felajánlott vaiuti anyag megvétele végett kerül a szerdai közgyűlés elé. Az előzetes tárgyalások azonban a város jövő fejlődésének egy másik fontos kérdését it elsiinre vetették. A helyettes polgármester, akit legjobb akarat mellett sem lehet gazdasági kérdésekben a rohamos haladni akarásnak és ra<ükalizrcusmk a vádjáva! illetni, véget akar vetni az idejét mult, gazdaságiiig elavult és a közöstégre nézve kárcs legelőgazdálkodásnak, amely magukra a gazdákra is csak látszólag jelentett hasznot, mert szt a hitet kellette bennük, hogy a legeltetés jó és célszerű, hiszen alig kell érte fizetni valamit. A valóságban a kiszáradt, kiszikkadt legelőkön megromlott a jószág és ugyanakkor a város elesett egy olyan jövedelmi forrástól, amelyet a legelők feltörése és bérbeadása révén bőségesen lehetett volna közcélokra hasznosítani. Kézenfekvő, hogy részben, vigy egészben ezek a feleslegessé vált legelők szolgáltassák a fedezetet a vasútra és talán még más létesítményekre is. Hogy helyes ez a gondolatmenet, azt legjobban mutálj*, hogy maguk a komolyabb gazdák mondják, ho*y a vasút nekik olyan ellenérték, amelyért érdemes ujbót körülnyirbálni a legelőket. A g zdák volt.k azok, akik az aggodalmaskodó polgármestert megnyugtatták. Bizonyára Ck fogiáic a polgármestert megnyugtatni akkor is, ba birtokaik értékének emelkedése ellenében ujabb anyagi áldozatokra akarja majd se kenteni öke*. Bertrandon de la Brocqmé»e francia utazó, aki néhai Zsigmond király idejíben Konstantinápolyból u'azott Budára, elmondja útleírásában, hogy Szeged elhagyása után olyan pusztákra jutott, amelyeken nem látott egyebet, csak vad kinézésű emberek örizete alatt nsgytzarvu marháknak ét száguldozó lovaknak ezreit. A Duna—Tisza köze akkoriban még a meg nem alUpodott nomád-életnek veit a tanyája. Ezt a norníd- életet kötötte meg a civilizáció szélterjedése, a városok fejlődése és a városokat összekötő vasutak kiépülése. A város ős s vasul szükségszerüleg a gazdálkodásnak haladottabb, belterjes formáit hozza magával. Először összeszűkülnek, azuán teljesen megszűnnek a nomádizmusnak a mulfból visszamaradt szigetei. Ezért nem tekinthetjük siínte szimbólikus jelentősége mellett véletlennek, hogy éppen a vasút lesz az, amely felfalj* Szeged középkori gazdálkodási rendszerének utolsó maradványait. A vasút ntvel ál és a vatui demokráciát teremt. Megsiürteli a multak romantikáját, de megszünteti egyúttal a tizonyos csoportok által élvezett, de senkire sem hasznos nemzeti ajáni dákokat. Beterjesztik a házszabály módosító javaslatot. Budapest, november 25. A nemieígyűlái hájsiabálymídcsitó bhottsága kedden délután Ketéz Beia elnökletével Ölést tartott, amelyen folytatták a tázszabályreviziójavíslat tárgyalását és szt végleg le is lárgytllák. Elhatározta a tLoltság tevábbá, bogy a javaslatot már holnap a Ház elé terjeszti és annak letárgyaldsdra kérni fogja a sürgősség kimondását. Megsemmiaitették Huszár Elemér mandátumát. Budapest, november 25. A nemzetgyűlés II. bíráló bizottsága ma foglalkozott aizal a petícióval, amelyet Huszár Elemér mandátuma ellen beadtak. A bizottság érvénytelennek Az angol—egyiptomi konfliktus. Malto, november 25. Két angol cirkálló Egyiptomba érkezett, a legénység parira szált. Két másik cirkáló Máltából lepecsételt parancscsal útnak indult. Valószínű, hogy ezeknek ii Egyiptom a rendeltetési helyűk. Egyiptom korRészleteiben is elfogadták a fővárosi javaslatot. A középiskolai tanárképzés. Visszaélések a nagyatádi választás előkészítésében mondta ki az 1922junius 1-én és 2-án megtartott választást, azt megsemmisítette, egyszersmind jelentést tesz a Ház elnökének a kerület képviselőküldési jogának felfüggesztésére. Huszár Elemér Hőaagád községnek ingyen adott tenyészbikát, hogy megválasszák. Szátok községben nagy etetést és itatást rendezett s egyik beszédében állítólag azt mondta, bogy ba ellenjelöltjét, Mikszáthot választják meg, akkor a katolikusoknak megint katakombákban kell majd bujdosniok. A bizottság döntése után Huszár Elemér a nemzetgyűlés elnökének bejelentette a mandátumáról való lemondását, amit az elnök a Házban jelentett be. Az ügyről holnap vita lesz a nemzetgyűlésen. mánya a Nemzetek Szövetségét Szudán ügyében, amelyet Anglia megszállni akar, beavatkozásra kérte. A szövetség nem avatkozik be, mert Egyiptom nem tagja a szövetségnek. Budapest, november 25. Scitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés mai ülését valamivel 12 óra előtt nyitotta meg. Dénes István napirend előtt szólal fel s tiltakozik az ellen, mintha az ő pártja izgatna a földmunkások között A magyarországi munkáspárt a törvényeket betartja és tiszteletben tartja, elismeri a fennálló társadalmi rendet és a gyűlöletet ki akarja küszöbölni. Ezután a nagyatádi kerületben 1 folyó választási agitációval foglalkozik. Elnök: A nagyatádi választásról szó sem esett, mikor az engedélyt megadtam a felszólaláshoz. Dénes István ezután újból a földmüvesnépet ért támadásokkal foglalkozik és kijelenti, hogy izgalom uralkodik a földmíivesnép körében, de ennek nem ők az okai, hanem azok az intézkedések, amelyek az izgalmat valójában kiváltják. Kéri a kormányt, tegye lehetővé a földmunkások szervezkedését. A fővárost javaslat részletes tárgyalását folytatták ezután. A hátralevő szakaszokhoz Rothenstein Mór és Wolff Károly szólalnak föl. Rakovszky belügyminiszter válaszol nekik. Elfogadják az előadónak azt a módosítását, hogy a törvény 1925 január l én lép életbe. A részletes tárgyalás ezzel befejeződött s az elnök bejelenti, hogy ezzel az ülések idejének meghoszszabbitása megszűnt. Következik a középiskolai tanárképzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Vasadi Balogh György előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Rothenstein Mór: A kultuszminiszter a bizottságban kijelentette, hogy a jó közoktatás alapja: a jó tanárképzés, ennek azonban kevés nyomát látjuk a javaslatban. Revizió alá kell venni az öt év óta történt elbocsátásokat. A legjobb tanerőket elcsapták és most a harmadik garnitúra kerül munkába. Igy történhet meg, hogy az egyik középiskolában a szakfelügyelő egy látogatása után beirta az osztálykönyvbe: hogy jelen voltam s a jelen szót két 1-lel irta. Mit gondolnak a diákok, ha ezt meglátják. (Zaj a kormánypárton.) Scitovszky elnök: Nem a kultusztárca költségvetését tárgyaljuk. Kéri a szónokot, hogy közeledjék a tárgyhoz. Rothenstein Mór a javaslatot nem fogadja el. Várnai Dániel kifogásolja, hogy a kultuszminiszter csak kötött marsrutával engedi az egyetemre és a tanárképzőbe a diákokat. A tanárképzőbe járást nem lehet kötelezővé tenni. Különösen helyteleníti a 17. szakaszt, amely súlyos akadályokat gördít a külföldi diplomák nosztrifikálása elé. Ezt a szakaszt joggal lehetne Csilléri-szakasznak nevezni, mert Csilléri volt az, aki annak idején erőj sen agitált a külföldi diplomák nosztrifikálása 1 ellen. Helyesli, hogy a kultuszkormány végre sza-