Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-23 / 270. szám

3ZHOHD S924 november 23. Hogyan kell? Az elmúlt hét elején adtuk nyomdába a Szeged karácsonyi ajándékkönyvét. Amint az egyes ivek kikerülnek a sajtó alól és egyre jobban Kibonta­koznak a munka körvonalai, erősödik az a meg­győződésünk, hogy igazán hasznos tájékoztatót adunk olvasóink kezébe, megbízható utmutatójuk lesz az élet számtalan vonatkozásában, mikor fel­merül a kérdés, hogyan kell eljárni, miként kell cselekedni, ha valamely ügynek leghelyesebb el­intézését akarjuk biztosítani? A karácsonyi ajándékkönyvet megkapja a Szeged minden állandó előfizetője. Tájékozásul, hogy az egyes kérdések miként lesznek a kötetben feldol­gozva, az alábbiakban közlünk két kérdést a rá­vonatkozó felelettel együtt: HOGYAN KELL ­— illetőségi bizonyítványt szerezni ? Aki községi illetőségi bizonyítványt akar szerezni, az 20.000 koronás okmánybélyeggel és 5000 koronás városi bélyeggel ellátott folyamodványt ir a város tanácsához, vagy előadja kérelmét a községi elöl­járóságnál. A folyamodványhoz a folyamodó szü­letési anyakönyvi kivonata, a m. kir. államrendőr­ség bejelentő hivatala által kiállított bejelentési lapja, az adóhivatal adóigazolványa, illetve a fo­lyamodó anyakönyve és az illetőségi bizonyítványra ragasztandó 10.000 koronás okmány bélyeg csato­landó. Az államrendőrség bejelentő hivatala által kiállított bejelentési lappal, vagy igazolvánnyal igazolni kell, hogy folyamodó 1921. év julius 26-a előtt legalább 4 évig folytonosan az illető helyen lakott és az adóhivatal által kiállított adóbizonylattal, vagy adókönnyvvel igazolja, hogy a jelzett időben legalább egyszer hozzájárult a községi terhek vi­seléséhez. Az 1921. évi julius 26 a előtti 4 évi folytonos helybenlakás igazolását folyamodó a be­jelentő hivatal által, úgyszintén a községi terhek viseléséhez való hozzájárulása igazolását a városi adóhivatal által a folyamodványra rávezettetheti. Az igy felszerelt folyamodványt a városi tanács iktató hivatalába beadja. — politikai gyűlést bejelenteni? Bármely nyilvános politikai gyűlést megtartása előtt legalább három nappal kell bélyegtelen be­adványban a rendőrhatóságnak, községekben a járási szolgabírói hivatalnak bejelenteni. A kér­vényt a gyűlés elnöke és két összehívó tag tarto­zik aláírni. A kérvényben fel kell sorolni a gyűlés helyét, pontos idejét, tárgysorozatát és a gyűlés ren­deletszerü lefolyásáért felelősséget vállaló rendezőségi tagok neveit, polgári foglalkozását és pontos lakcímét. A politikai gyűlések megtartását a rendőrhatóság engedélyezi. A nyilvános politikai gyűlések vezetői, rendezői és tisztikarának tagjai idegen állampolgá­rok nem lehetnek. Ilyen gyűlésen idegen állam­polgárok előzetes hatósági engedéllyel szólalhatnak fel. A rendőrhatóságnak az ilyen gyűlései magát képviseltetni kell és szükség esetén joga van azt feloszlatni. Ha a gyűlés célja nem törvényellenes, a köz- és vagyonbiztonságot, valamint a köz­rendet nem veszélyezteti, az engedélyt meg kell adni; a kérelmet elutasító határozat indokolandó. i4 nem politikai jellegű, gyűléseket 48 órával kell megtartásuk előtt bejelenteni. gyük fel a harcot a legnagyobb ellenségünkkel, a zsidóval." Az ügyészség most teszi meg indítványát, hogy a biróság felekezetek, vagy osztályok elleni izga­tás miatt folytassa le a bűnvádi eljárást. HANGVERSENY-NAPTÁR NOVEMBER 23 B Árpád U-ik nótaestje. NOVEMBER 29 Rendkívüli Filharmonikus Hangverseny, közreműködik Bokor (lidllh gordonkám Uvésznö. DECEMBER 5 Friedman ECEMBER 14 Ill ik bérleti ECEMBER 18 HíiíteB* Pá! Chopin-estje. » Fllharmonlku» hang­verseny Tittel Bernát vezénylete alatt. ^ H 14 éves csodagordon­kás szenzációs bemu • tatkozása. legyeket fenti hangversenyekre a mozi pénztárak árusítják. (HARMÓNIA..) Az ügyészség két rendbeli izgatásért indította meg az eljárást a szegedi kurzusujság ellen. Szeged, november 22. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék nem egyszer hozott már Ítéle­tet a szegedi kurzusujság különböző cselekményei , miatt, ameiyek nem voltak összeegyeztethetők a magyar büntetőtörvénykönyv paragrafusaival. Ezek ! az ítéletek — mint ismeretes — nemrégiben jog- | erősek is lettek és igy a legfelsőbb biróság intéz­kedései után megállapítható, hogy Szegeden egyet­len napilapra sem hoztak annyi marasztaló ítéle­tet, mint éppen erre a kurzustermékre. Ez ajelen­ség egyébként nem egyedül álló, hiszen a főváros­ban is éppen ugy van, mint Szegeden. Legutóbb a szegedi ügyészség, minden följelen­tés nélkül, a kurzusujság ellen két izben is meg­indította az eljárást. Az ügyészség álláspontja sze­rint ugyanis a kuryuslap ez évi október negyediki és tizenkettediki, 228. és 235. számában olyan cikkek jelentek meg, amelyek nem egyeztethetők össze a Btkv. paragrafusaival. Az ügyészség a két ügyben 8313—1924. és 8314—1924. számok alatt már meg is indította az eljárást. Az október negyediki számban ugyanis Mit akar a magyar falu ? címmel és Jajgat a zsidó alcím­mel, a tizenkettediki számban pedig hem akarunk többé zsidót látni! cimmel cikkek jelentek meg és Megjöttek a Kuttura kölcsönkönyvtárba a világirodalom legújabb könyvei, Pallavicini-utca 2. szám, Korzó Mozi há/.ban, városháza mellett. ezekben a cikkekben olyan kitételek vannak, ame­lyek miatt az ügyészség szükségesnek tartotta megindítani az eljárást. A Jajgat a zsidó cimü cikkben többek között ez a kitétel is szerepe!: „Jajgat és szűköl a zsidó, ha erre az utolsó küzdelemre gjndol, mert akkor már nem szállít- j hat hamis csalánszövetet, papirbakkancstalpat, akkor már nem lesz bátyus zsidóból milliárdos hadseregszállitó, nem lesz földbirtokos, mert ön­vérünkkei visszaszerzett országunkhoz csak ma­gyarnak lesz joga. Jajgat a zsidó, hisz ő ezen a tenyérnyi kifosz­tott földön megfojtani szeretné a szerencsétlen munkást, akit ó tett szerencsétlenné." A másik cikkben ilyenek vannak: „... az ura­lomra kapaszkodott zsidók őrjöngése közben .. „... Itt az ideje végre, hogy feleszméljünk és a tettek mezejére lépjünk..." „Akárhová nézek, akármerre járok, kisgazdávalj hivatalnokkal, vagy munkással beszélek, mind erzi, hogy a zsidó oka mindennek. Ő ver éket a társadalmi osztá'yok közé... Itt az ideje, hogy feledve a multat, fel­ragadnánk Máriás zászlónkat s egyesült erővel ve­I 1 I i Ma és minden este A PARK-KÁVÉHÁZBAN KOLOZSVÁRI PUSKÁS OTTILIA művész női zenekara muzsikál. KELLEMES SZÓRAKOZÁSI BELÉPŐ Dl] NINCS! RENDES KÁVÉHÁZI ÁRAK! Reggeli kávé 4ooo, vajjal és tojással 65oo K P05 I I I I Ne mulassza el előre gondoskodni KUBELIK egyetlen hegediiestélyére jegyekről, a Belvárosi Moziban. A szép haiál. Irta: Juhász Gyula. öregedő színész volt, valamivel tul az úgyneve­zett legszebb férfikor határán, kövérkés Nero-arca kinosan beretvált, lila vonalakkal és örökké ke­sergő mosolygással. Elegánsan öltözött, fűzőt viselt, hogy domború pocakját eltüntesse és a haját állan­dóan festette, minden társulatnál egy árnyalattal sötétebbre. Az egész országban ismerték, a nagy­mamák, mint Romeot, a mamák, mint Oihellot és a bakfisok, mint Lebonnard apót. 0 világéletében Hamletet szerette volna játszani, a dán királyfit, aki mindig tépelődik és habozik, mint ő a ven­déglőben a borjupörkölt és a serpenyős rostélyos között. (A mérleg mindig a borjupörkölt javára billent végül.) — Kis pörköltet kérek 1 — mondotta ki hosszas habozás után a szentenciát, azon a hangon, ame­lyen második Fülöp a kardinális kezébe adja az infánst. — De ne legyen csupa csont! — tette hozzá mennydörögve, mint Adám a forradalmi színben. Mindig szerelmes volta varróleányokba, akiknek ingyen jegyet szerzett a diadalmas operettekhez, mert nem kívánta, hogy őt drámai apaszerepek­ben fölismerjék. A vendéglőben békétlen kóristák és műpártoló iparosok közölt trónott, mint egy királytragédia főhőse és csak a harmadik fröccs után kezdett el panaszkodni a mellőzés miatt, amellyel az értelmetlen direktorok jutalmazzák a tűrő érdemet. — Nekem csak massziv szerepek valók, ame­lyekben karakter van és monumentalitás, — mon­dogatta és rágyújtott az ajándékszivarra a „Vas­gyáros" hanyag eleganciájával. Egressy Gábor óta nem volt ilyen fizikum és ilyen orgánum több — tette hozzá — és meg fogjatok látni, urak, hogy én is ugy végzem egyszer, mint ő. — A legszebb halál! — sóhajtott megindultan, kivörösödve és nedves szemében könnyek jelentek meg, a szivarfüsttől és a meghatottságtól. A klasszikus ciklus első darabja gyanánt Ham­letet adták be a nagyérdemű és müveit közönség­nek, amely az ilyen estéken következetesen távol­létével tündökölt és a címszerepet egy tehetséges, fiatal kezdőre osztották, aki a sziniakadémián a hangzatos Kisfaludi Gábor nevet választotta magá­nak. A próbákon Mányoki, az öregedő színész folyton ott leselkedett a kulisszaerdő ritkásán, hangosan előénekelte a szerep szavait, gyakran dohogva megjegyzéseket kockáztatott és az ügyelő­nek elmondotta, hogyan csinálta ezt Nagy Imre és különösen Flóris Pista, akivel együtt pályázott Kolozsvárott és akit a legnagyobb magyar színész­nek tartott Egressy Gábor után. A "fiatal kezdő azonban nem törődött vele, Mányoki bácsinak ne­vezte és próba után sietett a korzóra a Wintér­lányok után, akik a szépségversenyen első és második dijat nyertek. A nevezetes estén, amelyre az ifjú színész nő­ismerősei elég szép és előkelő közönséget vonzot­tak, nagy siker volt, amely számtalan kihívásban, virágcsokrokban és a Winter-csaiád babérkoszo­rújában nyilatkozott, melyen ez állott aranyozott betűkkel: Művészetének őszintel hódolói — Csak igy tovább előre! Mányoki már előre megvacsorázott a Kék macs­kában, a három fröccsöt négyre egészítette ki és föltürt télikabátban megállott a világosító pultja mellett. Benn a színpadon a nagy temetői jelenet viharzott, utána a taps, amely valóságos tombo­lássá nőtt. Mányoki megszédült, egy kulisszába kejlett fogóznia. A vér a fejébe szállott, ki kellett gombolnia a télikabátot, forogtak vele a világot jelentő deszkák. — KisfaludiI Kisfaludi! — zuhogott a kiáltás a karzatokról, a földszinten és a páholyokban lan­gyos permeteg gyanánt hangzott a taps, amely felülről az orkán erejével zudult lefelé. Mányoki­nak csengett a füle" és remegett a térde belé. A fiatal lirai szerelmes kirobogott a kulisszák mögül, mint a fergeteg és közben belebotlott a reszkető drámai apába. — Pardon! — szólt Hamlet vissza se nézve és már ott állott a rivalda ragyogásában, sáppadtan és boldogan, mosolyogva és diadalmasan és ugy hajolt meg, mint aki a maga nagyságát és sikerét ünnepli. — Szeles, bolond kölyök! — dühöngött az öregedő szinész és ugy érezte, nem bírja tovább és ugy érezte, mindjárt rászakadnak a szuffiták. Az utolsó felvonás következett, nyíltszíni taps Kisfaludinak, a haldoklási jelenet. Fortinbras győ­zelmes bevonulását jelentették a színfalak mögött a harsogó trombiták. Mányoki a szivéhez kapott, egy utolsó széles gesztussal és élettelenül terült el egy díszlet alján, amely a helsingöri sirt áb­rázolta, kereszttel és fonnyadt papirkoszoruval. — Jaj, végem van, vizet! nyöszörgött zihálva és egy tűzoltó szaladt feléje. A színen éppen Horatio végezte ki a darabot, öblös hangon, a kulisszákat hasogatva recsegte: Jó éjt királyfi. Nyugosszon angyal éneklő sereg! Mányoki eltűnő eszmélete Egressy Gábort idézte, a dicső halált, a szive egyre nehezebb lett és az elsötétülő fényben még látta, amint tőle néhány lépésnyire, fekete köpenyben, nyugodtan, a sző­nyegen elterülve Kisfaludi Hamlet fekszik és hal­lotta, hogy az összecsapódó függönyön tul megint fölviharzik a tapsok fergetege, mint a tenger mor­molása. A többi néma csend. Az igazgatói irodában a mentőkért telefonáltak.

Next

/
Thumbnails
Contents