Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-23 / 270. szám

Egyes szám ára 3000 korona Szerkesztősig és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (Főreáliskolával szemben.) Teleón 1S-33. A .Szeged" megjelelik hétfő kivételével minden aap. Egyes szám ára 2C00 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 401 (0, Budapesten és vidéken 49 GŰ kor. V, évfolyam. SZEGED Szeged, 1924 november 23, VASARNAP. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon IC 00 másfél hasábon 15C0. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 7000, családi értesités soronként 10000 kor 270-ik szám. A hét tükre. Tetszett hallani, hogy a héten az a hir volt elterjedve az országban, mintha a Bethlen-kormány le akarna mondani a Márffy-pör miatt, meg az Esküdt-pör miatt? Nem tetszett hallani, mert ez a hir nem volt ellerjedve. Nem is gondol rá senki, hogy ilyen konzekvenciája is tehetne a nagy pörök hetének. Talán nem kellemes, mikor a bombabanditák vezére arra hivatkozik, hogy ö olykor a miniszterelnök autóját is megtisztelte azzal, hogy beleült s bizonyára az se vall gentlemanre, mikor a tömeggyilkt ssággal vádolt terrorista azzal kérkedik, hogy Ienni8zezni is szokott történelmi nevek viselőivel. (Nem lenyiszált emberfejekkel, hanem valódi tenniszlabdákkal.) Esküdt Sándorban is lehetett volna annyi lovagiasság, hogy amikor dobraü ötíe a nagyúri lócsiszárok nevét, elhallgatta volna a miniszterelnök fiáét. De abból, hogy a gyilkos és a panamista ilyen nemtelen volt, igazán nem következik az, hogy most már Bethlen István hagyja abba nagy misszióját és vonuljon vissza a magánéleibe lótenyésztőnek, hogy legalább igy szanálja a főrangú exportőrök által előidézett lóhiányt. A Lukács László esetével ne tessék előhozakodni. Az egészen más volt. Akkor rothadt liberális világ volt és a közvéleményt minden csiribiri korrupció idegessé tette. Most a keresztény nemzeti újjászületés korát éljflk és ez öt esztendő óta megedzette az idegeinket. • Különben azt is föl lehet fenni, hogy Zákány Oyula, mielőtt Vass József főtisztelendő ur megváltotta neki a jegyeit Amerikába, feloldozta az egész társaságot, a megvesztegetetteket is, a megvesztegetőket is. Zákány Gyulának ez módjában volt, mert a nemzeíi eszméknek ez a fanatikus harcosa, az ébredők alelnöke, aki ihlett ajakkal Szegeden is hirdette az igét, áidozó-pap volt. Lehet, hogy ebben gyökerezett a tragikuma is. Megszédítette az ébredők turáni légköre és azt hitte, hogy ha már p-;p, akkor neki lovakat muszáj áldozni a haza oltárán. Fehéret, feketét, pejt, fakót, össze-vissza, mert csupa fehér lóval nem győzte volna a kiviteli engedélyeket. * Tömöri Angéla, — ugy-e, milyen síép magyar név? Be kell illeszteni a nemzet nagyasszonyai, a Rozgonyi Cicellék, a Szilágyi Erzsébetek, a Kanizsay Dorottyái., a Teleki Blankák közé, akiknek a kultuszát most nagyon a szivükön viselik Tormay Ctceiléék. Mindegyik nagyasszony a maga korát reprezentálta, Angéla is. ösi magyar családból származott, idegen vér meg nem fertőzte s meg volt az a honleányi erénye iv, hogy zsidóval szóba nem állt, ha csak kiviteli engedélyt nem vásárolt töle. Szobrot kell neki szőni puritán házi vászonból, amit kurzus szövőgépeken szőnek és a leleplezési ünnepélyre prológust íratni Kiss Menyussal, mint a kurzus prológ-vargájával, vagy Léhner Istvánnal, mint turáni dalárral. * Bakfis-lányoknak az a véleményük szokott lenni a regényekről, hogy az a legérdekesebb bennük, ami nincs kiiiva. Mostanában már nem igen van ilyen regény, mert a mostani regényekben igen csak minden ki van írva. Éppen azért a bomba-pör, meg a panama-pör nagy hiányt pótol. Ezek olyan regények, amelyekben a bakfisoknak nagy örömük telhet; az elnökök nagyon sokszor rámordulnak a tanukra: „Megtil.om, hogy erre a kérdésre feleljen I" Ezekben a pörükben csakugyan az a legérdekesebb, amire nem szabad felelni. De a regényolvasó bakfisok rendesen tisztában vannak azzal is, ami nincs kiírva. • , Károlyi Mihályt a kincitár képviselője mindennek elmondta, ami nem jó. Nem akarta érvekkel untatni a bírákat, hát csak azt szedte elő, ami deák korában megragadt az igyában a bibliából, meg a történelemből, esetleg a mozi-studiumokból. Mondla Eptv'alicsnek, mondta Nérónak, mcndta Antikrisztusnak, még tán az Apokalipszis négy lovasának is mondta. Ellenben egy szót se mondott arról, bogy Károlyi lovat szállított volna, vagy szénát, vagy repcepogácsát, vagy bombát, Mért baügatta ezt el a kincstár képviselője? Azért, mert ez mind nem megbecstelenítő bon? V gy azért, mert ez olyan szikbe keverte volna Károlyit, minths kurzushajlandóságok lettek volna benne? Vagy mert Károlyi csa*ugyan nem foglalkozott lókötéssel ? Persze, bi zen megírták róla eleget, hogy degeneráit arisítc irata volt, akiben nem találtatott semmi gyakorlati érzék. Az Esküdtpör eddigi adstai alapján igaián nem ö volt az, aki tóvá lette az országot. A kurzus tette azzá, de az aztán a szó legtovább érielmében. * Szeged liberális polgársága és munkássága meleg ünnepléssel fogadja Peidl Gyulát, a varos szociáldemokrata képviselőjét és a közszabadságokért küzdő ellenzéknek azokat a tagjait, akik elkísérték szegedi beszámolójára, • lóvékat talán nem fogják ki a kocsijukból, mert az ezen az oldalon nem volna stílszerű. Egyetlen egy sincs ebben a névsorban, aki a kurzus adás vételi listáin szerepelt vo>na, vagy akire orgyilkosok és panamisták fidélisen hivatkozhatnának. Ez a rothadt liberális világban ne-n volt érdem, az akkor magától értetődő dolog volt, hogy aki a fórumon jár, annak a tógája tiszta hgyen, akinek a ruhájára pedig szenny fröccsent, az onnan eltakarodjék a maga jószántából, mert különben mindenki elkerüli. ; Ma nagyon ritka p olitikus- társaság az, amely; ben csupa makulátlan emberek találhatók, még akkor i», araikor olyan förtelmes dágvány az i e^ész közélet, mintha a pokol minden sarát jj egyszerre ide okádta volna. Ha semmi egyéb ! étdeműk nem volna a S'egedre érkezett poliI tikunknak, mint az, hogy tiszták tudtak maj radni a bélpoklosok szigetén, ez maga érthetővé tenné, hogy a társadalom megbecsülése • cüszőrséget áll körülöttük. Korányi a párisi követség elfoglalása előtt Londonban folytat tárgyalásokat. Páris, november 22. Itteni diplomáciai körökben ugy tudják, hogy Korányi Frigyes báró párisi követté való kinevezése bef jeze t tény, amelynek publikálási a legközelebbi napokban megtörténik. Korányi családja már útban is van Páris felé, ö m-ga azonban csak a kinevezés után fog ideérkezni, hogy az előirt hivatalos látogatásokat megtegye. A követség ügyének vezetését azonban egyelőre nem veszi át, hancn Londonba utazik, ahol fontos pénzügyi tanácskozásokat kell lefotytatnia. A magyar követséget addig Hevesy Pál, a jelenlegi ügyvivő vezeti helyet e. Érdeklődtünk a magyar követségen is, ahol azonban nem kfptunk felvilágosítást. Az angol kormány a merényletért az egyiptomi kormányt teszi felelőssé. London, november 22. Az angol kojmány az egyiptomi kormányhoz intézett jegyzékében az egyiptomi kormányt teszi teljes mértékben felelőssé a Szirdar ellen elkövetett merényletért. A jegyzék tökéletes biztonságokat követel, hatályos rendszabályok életbeléptetését kivánja az angolellenes propaganda megszüntetésére. Í

Kairó, november 22. Zaglul basa azt irja, hogy ha a Szirdar halála miatt tanúsított követelések túlmennének a lehetőség határain és ezen eseméí nyeket bizonyos imperialisztikus célok végrehajtására használják fel ürügyül, akkor ezen követeléseket egyetlen kormány sem fogja teljesíteni. Valószínű, hogy ez ügyben komoly válság támad. A Szovjetoroszország elismerésére szólítja fel Csehország a kisántántot. Prága, november 22. A Pravda közi .'se szerint Gehorsz g felszólította a kisántánt tagjait, hogy ez év végén ismerjék el Szovjetoroszországot, mert abban az esetben, ha eddig Megjelent a rendelet a Milyen magatartást tanúsítsanak Budapest, november 22. A kormány rendeletet adott ki, amelyben részletes utasítást ad arra, hogy a közalkalmazottak a felekkel szemben milyen magatartást tanúsítsanak. A rendelet a következő: A legkülönbözőbb oldalról eredő panaszokból azt a sajnálatos tényt lehet megállapítani, hogy a közigazgatási tisztviselői karnak a magánfeíekkel szemben tanúsított magatartása sok helyütt jogos kifogás alá esik, mert azok néha nem csak hogy nem előzékenyek a közönséggel szemben, hanem megfeledkeznek kötelességükről, türelmetlenek, söt sokszor durvák is. Vannak panaszok, hogy egyes tisztviselők, különösen a karhatalmi közegek, némelykor maguk a parancsnokuk is jogos ok nélkül, tehát olyankor is alkalmaznak erőszakot, amikor a fél arra ellenkezéssel nem adott okot. A panaszok egyrésze a tisztviselők hatalmaskodó fölényessége ellen irányul. Ezek a tisztviselők törvényes működésükkel meg nem egyező fellépést és sokszor durva bánásmódot alkalmaznak. Még súlyosabbak azok a panaszok, amelyek egyöníe ü eljárás nem volna keresztülvihető, kényszerülve lesz egyedül elismerni. A Pravda szerint Románia e^yidejüeg indítványozta, hogy Lengyelországot vegyék fel a kisántántba. tisztviselői jómodorról. tisztviselők a felekkel szemben? egyes tisztviselőket hatalmi túllépéssel vádolnak meg, különösen gyakoriak és súlyosak azok a panaszok, amelyek a határszéli szolgálatot teljesítő közegek ellen hangzanak el. Olyan panasz is akad, hogy egyes hatóságok, vagy közegek a felvilágosításért hozzájuk fordult feleket politikai pártállásukra való tekin űtel kezelik. Beigazolódott például, hogy egy tisztviselő egy küldöttséget azzal utasított vissza, hogy ezt annak köszönhetik, hogy kisgazdaképviselőt választottak. A hatósági tekintély aláásására mi sem alkalmasabb, mintha valamely hatóság, vagy közeg a jogszerű és tárgyilagos elbírálás helyett intézkedéseit a felek politikai pártállására alapítja. Sok panasz hangzott el amiatt is, hogy a hatóságok a megtorló intézkedéseket és rendszabályokat olyankor is teljes kíméletlenséggel és rideg szigorúsággal alkalmazták, amikor kétségtelen, hogy a jogsérelem nem szándékosságból, hanem csak tájékozatlanságból keletkezett. Kétségen felül áll ugyan, hogy a köztisztviselői kar tagjainak túlnyomó része ma is át van hatva hivatásának magasztosságától és tudatában van annak a legszen-