Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-22 / 269. szám

í 1924 november 22. S Z E1CHB D A francia és cseh követségek elleni merényletek. Márffy és vádlottársai mindent tagadnak. Budapest, november 21. A budapesli bomba­merényletek ügyének folytatólagos tárgyalását ma reggel negyed 10-kor nyitotta meg Langer Jenő elnök. Miután tegnap az első csoporthoz tartozó merényletek ügyében a tanúkihallgatásokat be­fejezték, ma áttértek a második cscporlba osz­tott merényletek ügyének a tárgy?lására. A má­sodik csoportba a Kohári-utcai és a francia és cseh követség ellen tei vezeti merényletek tar­toznak. A megnyitás után a vádlot'akat kivezetik, csupán Márffy m«r«d a tárgyalóteremben. Az elnök megkezdi Márffy kih illgatását, aki kije­lenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Majd hosszasabban beszel olyan dolgokról, amelyek nem tartoznak szorosan a tárgyhoz. Az elnök figyelmezteti, hogy arról beszéljen, amiről kérdezte és ne kalandozzon el. Majd többször rámulat arra, hogy Márffy mást mond, mint amit a rendőrségen mondott. A vádlott erre azt állit ja — amit rendesen állítani szoktak —, hogy a detektívek kínozták őt és azt mondta a jegyzőkönyvbe, amit a de­tektívek akartak. Az elnök figyelmezteti, hogy a rendőrségen vallomása szerint, mindig ütöiték-verték, még­sem vallott mindig. Márffy ezután hosszasan beszél a lényeghez nem tartozó dolgokról. Az elnök f gyelmezteti, hogyha igy folytatja, kénytelen lesz töle megvonni a védekezés jogát. Márffy a francia követség elleni merényletről. Márffy: Méltóztassék meghallgatni, nekem beszélnem kell. Végre is, nem kukorica-perről van szó. Az elnök urnái rögtön panaszt tettem a bántalmazásokról, amikor átkerültem és meg­teltem a bűnvádi feljelentést a rendőrök elllen. Ezután elmondja, hogy a francia követség elleni merénylet dolgában azt állította a rend­őrség, hogy ő cigarettázott és ezzel gyújtotta meg a gyutacsokat. Kijelenti, hogy soha éleié­ben nem dohányzott és már csak azért sem állhat meg ez a kijelentés. A merénylet estéjén 6—fél 9 óráig a II. kerületi pártkörben tartóz­kodott, arra tanukat is nevezhet meg és a szo'ga is igazolhatja, hogy amikor fél 9-kor távozott, semmiféle csomag nem volt nála. A pártból a Va'éria-kávéházba ment, alt tartóz­kodott a pártban a merénylet idején. A rend­őrség azt mondja, hogy az ekrazitot a pincé­ben tartotta. Ez nem áll, mert a pince kulcsa nem is volt nála. A Mackensen- hadsereggel semmi összeköttetése nem volt. Azt állítják, hogy a kályhába rej'ette az ekrazitot. A kály­hában állandóan fűtöttek, tehát ott nem rejt­hetett el ekrazitot, mert akkor saját magát rob­bantott i volna fel vele. — Az ügyész ur azt állította, hogy a detek­tívek nem bántalmaztak és azt is mondotta, hogy nem is hallgattak ki. Nagyon furcsa, hogy a királyi ügyész ur ilyeneket állit. Hon­nan ismerném én Sejboldot és a többi detek­(iveket ? Ezek jelen voltak a kih?Ugatásnál, bántalmaztak, ugy hogy kik foltok támadtak a testemen. Elnök: Hát sz orvost is gyanúsítja? Márffy: Nem beszélek az orvosról; Chrias­tiról, Szászról és Herczegről is azt állították, hogy egíszségesek. A rendérségen olyan tiszt­viselők vannak, akik a halálos betegről is kiál­lítják, hogy egészségesek. Márffy szerint az eltűnt Kiss akarta a cseh követséget felrobbantani. Elnök: Erről most ne beszéljen. Mit tud a cseh követségen ekövetett merényletről? Márffy erre elmondj), hogy Kiss Ferenc (ez az a vádlott, aki eltűnt) állás nélkül volt és egy alkalommal felkereste őt s a cseh követségről beszélt. Elnök: Igaz, hogy Kiss Ferenc akarta a cseh követséget felrobbantani ? Márffy: Igaz. Elnök: Miért vonta vissza akkor Ön ezt a vallomását ? Márffy: Ez tévedés lehetett. Kiss állás nél­kül volt és miután nem volt pénze, ízt mondta, hogy hajlandó volna bármire, akár a cseh kö­vetség felrobbantására is. Erre én azt mondtam neki, hogy ilyen dolgokkal ne foglalkozzék és figyelmeztettem, hogy ennek igen súlyos követ­kezményei lehelnek. Ez augusztusban lehetett. Tudtam, hogy Kissnek ekkor nem volt ekra­zilja. Elnök: Honnan tudta? Márffy: Mert akkor magával hozta volna. Később azért szerzett ekrazitot, hogy felrob­bantsa a bécsi gyorvonatot és azt mondta, hogy Amerikába megy. Egyszer novemberben azzal jött be a bankba, hogy neki pénz kell. ÍMMMMMMÍM^^ Márffy az elnök azon kérdésére, hogy tudja-e> bol van jelenleg Kiss — gúnyosan ezt feleli: „Ó igen, pesze én tudhatom, hiszen én szabad­lábon vagyok." Elnök: A cseh követség elleni merényletről beszéljen! Márffy elmondja, hogy mivel Kiss tervét nem támogatta, Kiss felment az Az Esthez és azt mondta olt, hogy pénzért érdekes dolgot fog elmondani az ébredőkről. Az egyik újság­író ekkor elvitte Hetényi rendőrkapitányhoz. A Koháry-utcai fogház elleni merénylet. Az elnök ezután felolvastatja Horváth-Halasnak a rendőrségen tett vallomását, amely szerint azért ismerkedett meg Márffyval, mert azt hallotta róla, hogy befolyásos ember. Lassankint egész Márffy befolyása alá került, aki főzte, hogy a Kohári­utcai fogház ellen hajtsanak végre merényletet. A bombát Vargha helyezte el a fogház kapujában és ő tartotta a zsinórt. Később kiegészítette, hogy a bombát Márffy és Chriasti készítette és Vargha csak segédkezett benne. Vargha vádlott is tagad. Ezután Vargha kihallgatása következik, aki ki­jelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. A biró ezután ismerteti Vargha rendőrségi vallomását, amely szerint Budapesten ismerkedett meg Márffy­val. A bombát ugy készítette el, hogy üres patró­nokat megtöltött ekrazittal és felszerelte zsinórral. Ezt Horváth-Halas helyezte el, mert ő nem merte kockáztatni az életét. Később kiegészítette ezt az­zal, hogy eredetileg a rendőrség épületéi akarta Márffy felrobbantani. December 3-án beismerő vallomását visszavonta azzal, hogy arra a rendőr­ségen kényszeritették. Azfilnök kérdéseire Vargha ezután beismerte, hogy az ekrazitot Márffy csomagjából vette el a nyugatmagyarországi felkelés után, de később kijelentését visszavonta és azt mondtja, hogy a ferencvárosi EME helyiségében kapta a bombát. Márffy Vargha beismerésére is azt válaszolta, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak. Vargha Horváth-Halassal való szembesítése után is fenn­tartja azt az állítását, hogy a rendőrségen őt kény­szeritették a vallomására. Chriasti és Kiss rendőrségi vallomása. Az elnök ezután ismerteti Chriastinak erre az ügyre vonatkozó vallomását. Chriasti beismerte, hogy résztvett a Kohári-utcai bomba elkészítésé­ben. Tudott arról, hogy Kiss egymilliót kért a cseh követség elleni merényletért, de Márffy kije­lentette, hogy ezért a pénzért minden csirkefogó vállalkozna. A vizsgálóbírónál részben visszavonta vallomását, tagadta, hogy résztvett volna a bomba gyártásánál, tudott azonban arról, hogy Márffy merényletet akart elkövetni, mert mondta neki, hogy bomba van. Elnök ezután Kiss Ferenc vallomásának ismer­tetését rendeli el. Kiss Ferencet szabadlábra he­lyezték és a tárgyaláson nem jelent meg, az idé­zést sem kézbesíthették neki. Kiss Ferenc a rend­őrségen tett vallomásában elmondta, hogy a „fiukkal" járt egy kávéházba. Nesz Károly vitte fel őt az ÉME IX. kerületi csoportjába, ott azon­nal esküt lett, igazolványt kapott. Márffy döntött minden tervről, ő közölte velük a felsőbb helyről jött utasításokat. Márffytól kapott egy indiai kigyóméreggel megmérgezett tűt, meg is szúrt vele egy embert, de azután eldobta. (Márffy a vallomásnak ezt a részét nevetve hallgatja.) — Szásznál is látott morfiumot és ciankálit. A Reviczky-utcai bombamerénylet tervéről nem tu­dott, egy izben Nesz Károly mondta neki a kö­vetkezőket: Fene ezt a Márffyt, tudom, hogy ők csinálták, de nem akarják megmondani. Kiss Fe­renc fenntartotta a vizsgálóbiró előtt vallomását, hogy ő semmiféle bombamerényletben részt nem vett. Ezután a vádlottak teszik meg Chriasti és Kiss vallomára megjegyzéseiket. Márffy Chriasti vallomására a következőket mondja: Erre ugyanaz a válaszom, ami Vargáéra, vagy Horváth Halaséra. Kikényszeritették Chrias­tiból a vallomást. Kissre nincs mit megjegyeznem. Ő maga is beismeri, hogy azsanprovokatőr volt. Karikó Sándor kárpitossegédet szólítják be, hogy vallomást tegyen arról, hogyan fedezte fel ő és felesége a Kohári-utcai bombát. Az elnök ismerteti Szabó II. Károly rendőr jelen­tését a bomba megtalálásáról. Tanúvallomások a bombákról és ekrazitrudakról. Az elnök ezután Varga Lajos tanút hívja a te­rembe. A merénylet előtt egy este összejöttek és Márffy felszólította őt, hogy másnap menjen el a lakására. Mondta azt is, hogy nagy dologra ké­Legszebb ékszerek, órák kedvező fizetési feltétellel is. í|!?on szülnek, attól tartott, hogy őt is be fogják venni a dologba és ezért husz perccel később ment, mint Márffy mondta. Ekkor már mindnyájan ott voltak és Márffy arra kérte, hogy két ekrazitrudat vigyen el a lakására. Márffy mondta, hogy bomba­merényletet fognak elköveini. A bombamerényletet az újságokból tudta meg és az ekrazitrudakat visszaadta Márffynak. Márffy kijelenti, hogy sohasem beszélt merény­letről, a tanutói újra a nemzetvédelmi osztályra vonatkozólag akar valamit kérdezni, azonban az elnök nem engedi meg a választ. Ezután kérdezi Márffy, hogy ismerte-e Kasnyi­kot és Herczeget? — Nem, soha, vágja ki a fiatal katona anélkül, hogy megvárná a kérdés végét. Márffy: Pillanatnyi türelmet kérek méltóságos uram, megnézem jegyzeteimet, hogy mit akartam kérdezni. Lapozni kezd jegyzetei között, majd azt kérdi, tud-e arról, hogy zsoldot fizettem és a hon­védelmi minisztériummal összeköttetésben állottam. Elnök: Nem engedem meg a feleletet. Krayzel biró kérdi ezután a tanút, hogy pa­rancsnoka volt-e Márffy és tett-e nemzetvédelmi fogadalmat. Tanu igennel válaszol, majd a biró kérdésére kijelenti, hogy fogadalma alól senki sem mentette fel. Védő kérdezi, hogy emlékszik-e arra, hogy 1922 tavaszán vasúti jegyet adott Márffynak. A tanu igennel válaszol, mire az elnök megállapítja, hogy 38. » vasutas kedvezményes jeggyel csalt. A tanu hir-

Next

/
Thumbnails
Contents