Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-21 / 268. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (Föreáliskolával szemben.) Teleon 15-33. A „Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden aap. Egyes szim ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40( (0, Budapesten és vidéken 45'. CO kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 5(0, 1 hasábon 1C00 mástél hasábon Í5C0. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 7000, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 21, PÉNTEK. 268-ik szám. Fraknói. > Egy okos és szelid öreg ember hunyta le j örökre szemeit egy csöndes budai kórház fehér ágyán. A napi politika és a napi bünktónika ; sivár és piszkos tülekedése és kavargása elöl hadd meneküljünk e tiszta ember némaságához, ' amely ékesszólóan beszél és a magyar mult j értékeit és eredményeit idézi emlékezetűnkbe és j eszméletünkbe a magyar jelen silánysága és ; meddősége helyett. Fraknói Vilmos tiszte) alakja ; abból a generációból való, amely békésen es boldogan akart és tudott dolgozni és alkotni a magyar jövendőért. A hazai történetírás mgy uttöröinek, érdemes mestereinek egyike volt Fraknói Vilmos címzetes püspök, akt nyolcvan esztendőt élt, szakadatlan tanulmányban és munkásságban, könyvtárak és levéltárak porában, a magány csendjében, a múltba tekintve, a multat kutatva, mint búvár, aki gyöngyekért merfll a mélybe. Fraknói Vilmos igazán Isten szive szerint való pap volt, jó ember, bölcs ember, alázatos és szelid kővetője sz isteni Mesternek és szorgalmas, áhitatos szolgája a Tudománynak. Fraknói Vilmos hosszú életében nem politizált, de széit ö volt az igszán hasznos és helyes politikus: a magyar nemzeti kultura égbetörő épületéhez hoidoit köveket, mint a középkor vallásos és gondos templomépitöje és ennek a gyönyörű és gazdag dómnak számtalan rovátkája és satokköve hiven meg fogja őrizni az ő emlékezetét is. A szeretet vallásának fölkent papja sohasem hirdette a gyűlölei szavait, ö a megértés embere volt és ba néha talán tévedett, mindig jóhiszemű és akaratlan volt a tévedése. Fraknói Vilmos nagyon egyedül érezhette magát a most reánk szakadt idők zivataraiban, amelyekben annyira lehűlt a szeretel és jóság, az irgalmasság és önfeláldozás és annyira föllángolt a gyűlölség és a bosszúállás. Ez a jóságos és áldozatos lélek egy idő óta idegenül és értetlenül ődöngött ebben a világban, ahol bombák robbannak, ólmos botok suhognak és ahtl a hazafias fölháboredás jogcímén annyi mindent elkövettek, amit a keresztény felebaráti szeretet törvénye tilt és az igazi humanitás mélyen elitéi. Mert Fraknói Vilmos a szó legnemesebb értelmében humanista veit, kései tudósa és bölcse Hollós Mátyás magysr király reneszánsz-udvarának, amelyről egyik legszebb és legjobb könyvét irta. Az öreg Fraknói az utóbbi években egyre szívesebben feledkezett bele a dicsőséges magyar múltba, amelynek ragyogó ködéből Vitéz János esztergomi érseknek, a magyar Virgiliutnak, Pázmány Péter katdinálisnak, a magyar biboros Cicerónak, II. Rákóczi Ferencnek és gróf Széchenyi Ferencnek, e két nagy istenfélő magyarnak képei bontakoztak ki, akiket ö festett meg a virrasztó és imádkozó középkori barát módjára a — szere et miniumával és a megértés aranyával. A mai emberek és viszonyok között, mint valami jóságos és szomorú kisértet bolyongott már hosszú évek óla Fraknói Vilmos, a nagy mult hitvallója, akit kedves városából, Váradról, a magyar Firenzéből száműzött az idegen hódítás és aki fáradt szivével az örök Rómába vágyódott, ahol saját költségén emelt házat a magyar kulturánsk, amely ház a tudomány és művészet valóságos aziliuma lett az idők forgandósága és az emberek mostohasága ellen. A magyar történetírás egyik legérdemesebb és legszorgalmasabb kutatóját és íróját vesztette el Fraknói Vilmosban, aki most az esztendő nagy magyar halottainak számát gazdagítja. A köl ö szavai jutnak eszünkbe: »Eqyre halnak, színe, lángja a magyarnak" ... Homér Arany János olyan sötét és nehéz időkben irta ezeket a, sorokat,mint amilyeneket mi most értünk. Kettős csapás ilyenkor a jók és derekak, az értékek és érdemek elmúlása és putzfulása és csak az vigasztalhat valamiképpen bennünket, hogy a szellem, amely őket éltetle és naggyá tetle, tovább is buzdít és emel, vigasztal és erősít bennünket, hogy a magyar kultura nagy fogadalmi dómja, amelyen nemzedékek keze, esze, akarata és lendülete munkálkodott, nem marad csonk*, hanem tovább épül és szépül az örökkévalóság egébe, amelynek csillagait hiába próbálják eltakarni Mki szemeink elől az elvakult és korlátolt gyűlölség és ostobaság porfeliegei 1 Korányi átveszi a párisi követség vezetését. mondott le követi állásáról, amelyet azóta nem is töltöttek be, hanem Hevesy Pál ügyvivő vezette a követséget. Korányi uj kinevezésére tehát nincs is szükség, hanem automatikusan lép újra kövei állásába. Budapest, november 20. (Saját tudóstlónk tele jon jelentéi e.) Báró Korányi Frigyes volt pénzűi ymiriszter, értesülésünk szerint hétjön Párisba utczik és ott újra átveszi a magyar követség vezetését. Annak idején, miior Korányi újból elvállalta a pénzügyi tárcát, tudvalévőleg nem A francia szenátus elvetette az amnesztia-javaslatot. Páris, november 20, A tegnipi polifikti élet eseménye a szenátusnak az az ülése volt, ahol Malvynak és Cailleauxnak amnesztiáját meg8?íVBzták Poincaré beszéde után. Most az éjszakai órákban rövid távirat jelenti minden indokolás nélkül, hogy a szenátus 199 szavazattal, 64 ellen az egész amnesztia-javaslatot elvette. Ramek elmondotta programbeszédét. Bécs, november 20. A nemzetgyűlés ma délelölt a tCbfcíégí pártok szavazatával megválasztotta az uj koimányt, amely a következőkép alakult: Szövetségi kancellár dr. Ramek, alkarcellár és igtzságügyminszter dr. Waber (raj yréirei), tzcciális ügyek minisztere Resch, plnzcgymici8zler dr. Ahrer, külügyminiszter Matajo. Schneider, Buchtnger és Waugoin eddigi miniszterek megtartották a tárcájukat. Az uj kormányban bét keresztényszocialista és két nagynémet foglal helyet. A numzetgyülés délutáni ülésén Ramek szövetségi kancel.ár az egész Ház nagy érdeklődése mellett mondta el programbeszédét, amelyben mfgállapi otta, hogy a kormány politikájának, amelyet teljesen az eddigi kormány szellemében óhajtanok tovább vinni, az 1922 genfi jegyzőkönyv, az újjáépítési törvény, valamint a Seypel- kormány és a Nemzetek Szövetsége közt azóta létrejött megegyezések alkotják alop/át. Súlyosan terhelő vallomasokat tettek Márffy József ellen. Fölismerték a vérbirót. — Ismeretlen emberek megfenyegették a tanukat. ! í Budapest, november 20. A budapesti bombamerényietek főtárgyalását ma reggel negyed 10-kor nyitotta mrg Langer elr.ök. Foytatfák a tsrukihallgatásokaf. " Rosenauer Káioly, t z islvínlelki főműhely vezetője és Masirevics Miklós lakatos arra a kérdésre vonatkozólag, hogy az Orgyilkossá lett Kasnyik Jáncs milyen magaviseletet tanúsított és rem vették-e étzte, bogy a bomba dobozát ö csinálta-e, a tanuk elmondják, bogy Kasnyikot rendes embernek ismerték és semmi gyanúsat nem vettek észre vele kapcsolatban. A merénylet estéjén nem emlékszenek arra, hogy látták volna a Dohány-utcában Kasnyikot. Ezután Kasnyik Annát, az elhunyt húgát hallgatják ki, aki elmondja, hogy a bátyja lakatos volt, nem volt tagja az ÉME egyesűsűletének és nem volt barátja Márffynak. A tanút vallomására megesketik. Kasnyik Máriát, az elhunyt másik nővérét í hallgatják most ki, aki hasonló vallomást tesz. | Arra a kérdésre, hogy bátyja miért lett öngyilkos, kijelenti, hogy valószínűleg azért, mert a tanulás nem ment neki és ezt bátyja szégyelte. Nem volt »em az ÉME-nek, sem más egyesületnek tagja. Márffyval soh<sem beszélt. Arra a kérdésre, ho«y mit találtak bátyjánál, amikor a holttestét kifogták, azt válaszolja, hogy csak a betegsegélyző igazolványát találták nála. Dr. Vasek védő kéri az elhunyt Kasnyik fényképének felmutatását, amelyben a tanú felismeri bátyját A védő ekkor kéri, hogy Radónak is mutassák meg. Radó kijelenti, hogy nem ismeri. Ulain védő kérdezi, hogy belekeveredhetett-e Kasnyik egy robbantótársaságba, — mire a tanú kijelen i, hogy az lehetetlen. Az elnök ezután felolvastatja a halottkém jelentését, amely szerint Kasnyiknál a vízből való kiemelésekor csak a betegsegélyző igazolványát találták. A tanút vallomására megesketik. Radó hazudik, gorombáskodik és lop A következő tanú Payer István újpesti plébános, Rt dó nagybátyj*. Elmondj*, hogy a fiút, mint írva gyermeket ö nevelte. Jó magaviseletű volt, azonban nem szeretett igazat mondani; nagyokat mondott és hősködő volt. Olytn dolgokról, amelyeket regényekben olvasott, egész regínyeket talált ki magáról. Később erőszakoskodó volt és anyjával is gorombáskodott, sőt nála is erőszakoskodott és a pénzéhez is hozzányúlt. Egy ílkalommtl a bombamerénylet után, amikor újságot olvasott R dó, azt a megjegyzést tette, hogy Marossy tud erről a dologról. Később eltűnt és ö eltűnését be is jelentette a rendörségnek. Az elnök kérdezi, hogy a tanú helybenhagyja-e a rendőrségen tett vallomását, amelyben azt mondja, hogy Kasnyik azt mondotta volna, hogy Marossy ismeri a merénylet tetteseit Tanú: Ezt nem mondotta Kasnyik. Az elnök felolvastatja a tanú egyik beadványát, amelyben a rendőrségtől azt kéri, hogy Marossyt, aki megrontotta a fiút (Radót), tartóztassák le. Kérdezi, hogy ő irla-e ezt a beadványt. Tanú: Valószínűleg. Payer: A fiu eltűnése után vasárnap délelőtt Marossytól levelet kaptam, amelyben ő arról értesített, hogy öcsim nála van. Ulain: Emlékezik Ön arra, hogy 1922 április 2-án, a tobbanás előtti napon délelőtt Radő otthon volt? Elnök: Megmer-e Ön esküdni arra, hogy a