Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-21 / 268. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Deák Ferenc-utca 2. (Fö­reáliskolával szemben.) Tele­on 15-33. A „Szeged" megjele­nik hétfő kivételével minden aap. Egyes szim ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40( (0, Buda­pesten és vidéken 45'. CO kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 5(0, 1 hasábon 1C00 mástél hasábon Í5C0. Szöveg­közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 7000, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 21, PÉNTEK. 268-ik szám. Fraknói. > Egy okos és szelid öreg ember hunyta le j örökre szemeit egy csöndes budai kórház fehér ágyán. A napi politika és a napi bünktónika ; sivár és piszkos tülekedése és kavargása elöl hadd meneküljünk e tiszta ember némaságához, ' amely ékesszólóan beszél és a magyar mult j értékeit és eredményeit idézi emlékezetűnkbe és j eszméletünkbe a magyar jelen silánysága és ; meddősége helyett. Fraknói Vilmos tiszte) alakja ; abból a generációból való, amely békésen es boldogan akart és tudott dolgozni és alkotni a magyar jövendőért. A hazai történetírás mgy uttöröinek, érdemes mestereinek egyike volt Fraknói Vilmos címzetes püspök, akt nyolcvan esztendőt élt, szakadatlan tanulmányban és munkásságban, könyvtárak és levéltárak porá­ban, a magány csendjében, a múltba tekintve, a multat kutatva, mint búvár, aki gyöngyekért merfll a mélybe. Fraknói Vilmos igazán Isten szive szerint való pap volt, jó ember, bölcs ember, alázatos és szelid kővetője sz isteni Mesternek és szor­galmas, áhitatos szolgája a Tudománynak. Fraknói Vilmos hosszú életében nem politizált, de széit ö volt az igszán hasznos és helyes politikus: a magyar nemzeti kultura égbetörő épületéhez hoidoit köveket, mint a középkor vallásos és gondos templomépitöje és ennek a gyönyörű és gazdag dómnak számtalan rovát­kája és satokköve hiven meg fogja őrizni az ő emlékezetét is. A szeretet vallásának fölkent papja sohasem hirdette a gyűlölei szavait, ö a megértés embere volt és ba néha talán téve­dett, mindig jóhiszemű és akaratlan volt a tévedése. Fraknói Vilmos nagyon egyedül érez­hette magát a most reánk szakadt idők ziva­taraiban, amelyekben annyira lehűlt a szeretel és jóság, az irgalmasság és önfeláldozás és annyira föllángolt a gyűlölség és a bosszúállás. Ez a jóságos és áldozatos lélek egy idő óta idegenül és értetlenül ődöngött ebben a világ­ban, ahol bombák robbannak, ólmos botok suhognak és ahtl a hazafias fölháboredás jog­címén annyi mindent elkövettek, amit a ke­resztény felebaráti szeretet törvénye tilt és az igazi humanitás mélyen elitéi. Mert Fraknói Vilmos a szó legnemesebb értelmében huma­nista veit, kései tudósa és bölcse Hollós Má­tyás magysr király reneszánsz-udvarának, amely­ről egyik legszebb és legjobb könyvét irta. Az öreg Fraknói az utóbbi években egyre szívesebben feledkezett bele a dicsőséges magyar múltba, amelynek ragyogó ködéből Vitéz János eszter­gomi érseknek, a magyar Virgiliutnak, Pázmány Péter katdinálisnak, a magyar biboros Ciceró­nak, II. Rákóczi Ferencnek és gróf Széchenyi Ferencnek, e két nagy istenfélő magyarnak ké­pei bontakoztak ki, akiket ö festett meg a virrasztó és imádkozó középkori barát mód­jára a — szere et miniumával és a megértés aranyával. A mai emberek és viszonyok között, mint valami jóságos és szomorú kisértet bo­lyongott már hosszú évek óla Fraknói Vilmos, a nagy mult hitvallója, akit kedves városából, Váradról, a magyar Firenzéből száműzött az idegen hódítás és aki fáradt szivével az örök Rómába vágyódott, ahol saját költségén emelt házat a magyar kulturánsk, amely ház a tudo­mány és művészet valóságos aziliuma lett az idők forgandósága és az emberek mostoha­sága ellen. A magyar történetírás egyik legérdemesebb és legszorgalmasabb kutatóját és íróját vesztette el Fraknói Vilmosban, aki most az esztendő nagy magyar halottainak számát gazdagítja. A köl ö szavai jutnak eszünkbe: »Eqyre halnak, színe, lángja a magyarnak" ... Homér Arany János olyan sötét és nehéz időkben irta ezeket a, sorokat,mint amilyeneket mi most értünk. Kettős csapás ilyenkor a jók és derekak, az értékek és érdemek elmúlása és putzfulása és csak az vigasztalhat valamiképpen bennünket, hogy a szellem, amely őket éltetle és naggyá tetle, tovább is buzdít és emel, vigasztal és erősít bennünket, hogy a magyar kultura nagy foga­dalmi dómja, amelyen nemzedékek keze, esze, akarata és lendülete munkálkodott, nem marad csonk*, hanem tovább épül és szépül az örökkévalóság egébe, amelynek csillagait hiába próbálják eltakarni Mki szemeink elől az el­vakult és korlátolt gyűlölség és ostobaság por­feliegei 1 Korányi átveszi a párisi követség vezetését. mondott le követi állásáról, amelyet azóta nem is töltöttek be, hanem Hevesy Pál ügyvivő vezette a követséget. Korányi uj kinevezésére tehát nincs is szükség, hanem automatikusan lép újra kövei állásába. Budapest, november 20. (Saját tudóstlónk te­le jon jelentéi e.) Báró Korányi Frigyes volt pénz­űi ymiriszter, értesülésünk szerint hétjön Párisba utczik és ott újra átveszi a magyar követség vezetését. Annak idején, miior Korányi újból elvállalta a pénzügyi tárcát, tudvalévőleg nem A francia szenátus elvetette az amnesztia-javaslatot. Páris, november 20, A tegnipi polifikti élet eseménye a szenátusnak az az ülése volt, ahol Malvynak és Cailleauxnak amnesztiáját meg­8?íVBzták Poincaré beszéde után. Most az éjszakai órákban rövid távirat jelenti minden indokolás nélkül, hogy a szenátus 199 szavazattal, 64 ellen az egész amnesztia-javas­latot elvette. Ramek elmondotta programbeszédét. Bécs, november 20. A nemzetgyűlés ma dél­elölt a tCbfcíégí pártok szavazatával megválasz­totta az uj koimányt, amely a következőkép alakult: Szövetségi kancellár dr. Ramek, al­karcellár és igtzságügyminszter dr. Waber (raj yréirei), tzcciális ügyek minisztere Resch, plnzcgymici8zler dr. Ahrer, külügyminiszter Matajo. Schneider, Buchtnger és Waugoin ed­digi miniszterek megtartották a tárcájukat. Az uj kormányban bét keresztényszocialista és két nagynémet foglal helyet. A numzetgyülés délutáni ülésén Ramek szö­vetségi kancel.ár az egész Ház nagy érdeklő­dése mellett mondta el programbeszédét, amely­ben mfgállapi otta, hogy a kormány politiká­jának, amelyet teljesen az eddigi kormány szel­lemében óhajtanok tovább vinni, az 1922 genfi jegyzőkönyv, az újjáépítési törvény, valamint a Seypel- kormány és a Nemzetek Szövetsége közt azóta létrejött megegyezések alkotják alop/át. Súlyosan terhelő vallomasokat tettek Márffy József ellen. Fölismerték a vérbirót. — Ismeretlen emberek megfenyegették a tanukat. ! í Budapest, november 20. A budapesti bomba­merényietek főtárgyalását ma reggel negyed 10-kor nyitotta mrg Langer elr.ök. Foytatfák a tsrukihallgatásokaf. " Rosenauer Káioly, t z islvínlelki főműhely veze­tője és Masirevics Miklós lakatos arra a kér­désre vonatkozólag, hogy az Orgyilkossá lett Kasnyik Jáncs milyen magaviseletet tanúsított és rem vették-e étzte, bogy a bomba dobozát ö csinálta-e, a tanuk elmondják, bogy Kasnyi­kot rendes embernek ismerték és semmi gya­núsat nem vettek észre vele kapcsolatban. A merénylet estéjén nem emlékszenek arra, hogy látták volna a Dohány-utcában Kasnyikot. Ezután Kasnyik Annát, az elhunyt húgát hallgatják ki, aki elmondja, hogy a bátyja lakatos volt, nem volt tagja az ÉME egyesű­sűletének és nem volt barátja Márffynak. A tanút vallomására megesketik. Kasnyik Máriát, az elhunyt másik nővérét í hallgatják most ki, aki hasonló vallomást tesz. | Arra a kérdésre, hogy bátyja miért lett öngyil­kos, kijelenti, hogy valószínűleg azért, mert a tanulás nem ment neki és ezt bátyja szégyelte. Nem volt »em az ÉME-nek, sem más egyesü­letnek tagja. Márffyval soh<sem beszélt. Arra a kérdésre, ho«y mit találtak bátyjánál, amikor a holttestét kifogták, azt válaszolja, hogy csak a betegsegélyző igazolványát találták nála. Dr. Vasek védő kéri az elhunyt Kasnyik fényképének felmutatását, amelyben a tanú felismeri bátyját A védő ekkor kéri, hogy Radónak is mutassák meg. Radó kijelenti, hogy nem ismeri. Ulain védő kérdezi, hogy belekeveredhetett-e Kasnyik egy robbantótársaságba, — mire a tanú kijelen i, hogy az lehetetlen. Az elnök ezután felolvastatja a halottkém jelentését, amely szerint Kasnyiknál a vízből való kiemelésekor csak a betegsegélyző igazol­ványát találták. A tanút vallomására megesketik. Radó hazudik, gorombáskodik és lop A következő tanú Payer István újpesti plé­bános, Rt dó nagybátyj*. Elmondj*, hogy a fiút, mint írva gyermeket ö nevelte. Jó magaviseletű volt, azonban nem szeretett igazat mondani; nagyokat mondott és hősködő volt. Olytn dol­gokról, amelyeket regényekben olvasott, egész regínyeket talált ki magáról. Később erőszakos­kodó volt és anyjával is gorombáskodott, sőt nála is erőszakoskodott és a pénzéhez is hozzá­nyúlt. Egy ílkalommtl a bombamerénylet után, amikor újságot olvasott R dó, azt a megjegy­zést tette, hogy Marossy tud erről a dologról. Később eltűnt és ö eltűnését be is jelentette a rendörségnek. Az elnök kérdezi, hogy a tanú helyben­hagyja-e a rendőrségen tett vallomását, amely­ben azt mondja, hogy Kasnyik azt mondotta volna, hogy Marossy ismeri a merénylet tetteseit Tanú: Ezt nem mondotta Kasnyik. Az elnök felolvastatja a tanú egyik beadvá­nyát, amelyben a rendőrségtől azt kéri, hogy Marossyt, aki megrontotta a fiút (Radót), tar­tóztassák le. Kérdezi, hogy ő irla-e ezt a be­adványt. Tanú: Valószínűleg. Payer: A fiu eltűnése után vasárnap délelőtt Marossytól levelet kaptam, amelyben ő arról értesített, hogy öcsim nála van. Ulain: Emlékezik Ön arra, hogy 1922 ápri­lis 2-án, a tobbanás előtti napon délelőtt Radő otthon volt? Elnök: Megmer-e Ön esküdni arra, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents