Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1924-10-09 / 232. szám
4 SZBORD 1294 október 9. M;hály, Nagy Vince vezére, meggyőződéses kommunistának vallotta magát és csak hét módot látott a kibontakozásra: vagy a Vix féle jegyzőkönyv visszavonását, vagy a kommunistákhoz való közeledést. Az orosz szerződésért ne neki, Bethlennek tegyen szemrehányást Nagy Vince, hanem annak az emigráns barátjának, aki fzovjetpénzbCl él és azoknak a kormányoknak, amelyek részben a munkáspártok, részben a radikális pártok képviselői. Tehát nem a kapitalizmus készteti a kormányt a szerződés ( megkötésére. Magyarország negligálja az egész világot ? Nagy Vince volt az, aki ebből a szempontból birálta a kormányt. Szólt még arról a miniszterelnök, hogy Nagy Vince kezdte az internálást, mint Károlyi belügyminisztere és öt, Bethlent, Szurmayt, Szteréoyit is internálni akarta. A nemzet még emlékszik Nagy Vince és társai kormányára, ámbár rég pálcát tört fölötte. Ezután ismét Nagy Vince szólal fel a kormánypárt eláll l kiáltásai közben. Nagy Vince: A miniszterelnök az internálás kérdését is felhozta. Emiitette, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy őt is internálni akarta a Károlyi-kormány. Neki erről nincs tudomása. Szurmay, Mikes, Wekerle, Szterényi internálásáról fzó volt a minisztertanácson, Károlyi azonban tiltakozott az ellen, majd Szabó Oreszt miniszter mondta azt, hogy ha Wekerlét internálják, akkor majd Bethlen Istvánt is interná'ni lehet. Ha Bethlen istván tényleg benne volt a jegyzőkönyvben, ez csak tévedésből kerülhetett oda. Tiltakozik az ellen, hogy a miniszterelnök összehasonlítja a szovjet emigránsait Lovászyékkal és Garamiékkal. Most a kormánypárti oldalról kerekedett óriási lárma. Ezt kiáltották: Halljuk ml von Mikes püspökkel! Az elnök ismét kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni. Szünet után Nagy Vince tiltakozol az ellen, min ha s Károlyi-Kormány tudatosan adta volna át a hatelmat Kun Béláéknak. ő — úgymond — becsületes harcosa a demokráciának, amelyet a miniszterelnök kompromittálni akar. Bethlen István gróf miniszterelnök ezután kijelenti, hogy állításait fenntartja. Nsgy Vince részességét illetően kijelenti, hogy az első kommunista verekedések után Kun Béiát fogházba vetették, de utasították az ügyészt, hogy a fogházban, mint politikai Jogollyal bánjanak vele, hogy a fogházban létrejöhessen a megegyezés a szocialisták és a kommunisták között, ami a bolsevizmusra vezetett. Nagy Vincének, mint akkori belügyminiszternek ezért felelősséget kell vállalnia. Nagy Vince: Az internálásokat amelyeket Bethlen emli;ett, egyhangú hstározattel az ö, vegyis Károlyi kormánya egyhangú minisztertenácsi határozattal hozta. Bethlen internálásáról nem tárgyaltak. Nem áll, hogy az internálás a Károlyi-kormány találmánya. Azt Tisza vezette be. (Biró Pdl itt közbeszól valamit a szocialisták internáltjairól, mire Malaslts szociáldemokrata ezt kiállja: „Azokat Tihanyban internálták, de nem verték ugy, mint a maga munkásait 1" — Biró erre odamegy Malasitslioz, akivel hangos vitát kezd, amibe a szocialista képviselők is beleszólnak. A zaj miatt az elnök megint felfüggeszti az ülést. Szünet után az elnök rendreutasítja Biró Pál, Rothenshin és Malasits képviselőket, mert a tanácskozást megzavarták.) Nagy Vincze: Szurmey «s Szterényi reakciós politikusok voltak és a szociáldemokrata párt indítványára internálták őket, bo^y ne szervezhessék meg az ellenforradalmat. Ezzel szemben a szociáldemokrata pírt hozzájárult Kun Béía letartóztatásához. Nem volt tudomása arról, hogy Kun Béláéit érintkezést tartottak fenn a fogházban a kommunistákkal. Beszédét azzal fejezi be, hogy kérte vád alá helyezését fg ha a miniszterelnök ezt nem teszi meg s fenntartja állításait, akkor\öt perfid rágalmazónak nevezi. ' Az elnök ezért a kifejezésért rendreutasítja. Bethlen miniszterelnök ismételten fe; szólal. Visszautasítja azt az állítást, mintha Nagyatádinak tudomása lett volna a kormányhatalom átadásáról a kommunisták számára. Az elnök ezuán felteszi a kérdést, tudomásul veszi-e a Ház a miniszterelnök válaszát, vagy sem. További botrányok a polémia alatt. i Nagy Vince a kérdés feltevéséhez kér szót Nem tartja válasznak azt, amit a miniszterelnök mondott, már csak azért sem, mert maga a miniszterelnök sem mondta, hegy kéri a válasz tudomásulvételét. Felesleges tehát a kérdést feltenni. Az elnök ezután újból felteszi a kérdést, mire • Két interpelláció a Hegedűs György a belügyminiszternek a síolnoki ítélettel kapcsolatban tett nyilatkozatát tefzi szóvá. Kérdi az igazságügyminisztert, hajlandó-e a jövőben a biróság függetlenségét bárkivel szemben hathatósan megvédelmezni és hajUndó-e a belügyminiszter nyilatkozatával szemben álláspontját leszögezni. Pesthy Pál kijelenti, hogy Fábián képviselő is interpellálni óhajt ebben az ügyben és igy együttesen fog válaszolni. Fábián Béla interpellációjában naplószerűen ismerteti a csongrádi pört. Elmondja, hogy a bombát december 26-án dobták be és december 27-én érkezeit meg Szegedről Wéber rendőrkapitány. December 28-án reggel Piroska János is Simkó János telefonbeszélgetést folytattak Eckhardt Tibor és Zsirkay János nemzetgyűlést képviselőkkel. Hogy mi volt a beszélgetés tartalma, azt nem mondja még meg, megvárj », hogy Eckhardt mit mond holnap ebben »z ügyben. Annyit azonban kijelenthet, hogy Ziirkay belekapcsolt a telefonba, amikor Eckhardt a* utasításokat kiadta. Eckhardt utasítása az volt, hogy azt kell mondani, hogy a vádlottakat verik és ennek alapján történnek bizonyos beismerések. Megjegyzi, hogy erről a telefonbeszélgetésről a kormány egyik tagjának is tudomása van. Rakovszky Iván belügyminiszter közbeszól: Vallomás van erről. Fábián folytatja: Dr. Víss József, akkori miniezterelnökhelyettes nyilatkozatot adott ki, amelyben azt mondta, hogy a felbujtókat ki fogják kutatni. Kérdi, miért nem hallgatták ki Eckhardt és Zsirkay képviselőket és Héjjas Ivánt is. A szolnoki vádlottak állandóan azt hangoztatták, hogy irtózatosan megverték őket és csak annak a hatáea alatt tettek beismerő vallomást. Nincs vádlott, aki a biróíág előtt ne védekeznék azzal, hogy a rendőrségen megverték. Minden kommunista és briganti igy szokott védekezni. Mégis teljes joggíl elítélik őket. De i't figyelembe kell venni azt, hogy a csongrádi gjilkosok bsismerő vat- i| lomá ukban az enyhítő körülményt is felhőztek. P<roskáékat szabadlábra kellett helyezni, mert ellenkező esetben megmondták volna »z\ hogy kik a felbujtó*. Majd megemlíti, hogy az egyik szolnoki tárásoiró mondotta egy népgyűlésen, hogy ö a bírói székben is ébredőnek vullja magát. Még a szolnoki tárgyalás alatt figyelmeztette az igazságügyminisztert arra, hogy Piroskáikat fel fogják menteni, mégis semmiféle intézkedés nem történt. Ezu án fölemli'i, hogy a szolnoki tárgyaláson tulajdonképen Piroskáék voltak a vádlók és Dlószeghyi valósággal megfenyegették. Ekkor Ulain, aki eddig szótlanul hallgatta Fábián előadását, közvetlenül az előtte álló padból indulattal szól Fábiánnak: Nem reitelli magát, hogy képvíseiö létére ilyet hazudik. Erre Fábián igy fe el: Eddig csak Ulain volt az, aki hazudott. Az elnök mindkét képviselőt rendreutasítja. Fábián tovább folytatja beszédét, amikor pár a Ház a miniszterelnök válaszát elfogadja. Nemes Bertalan és Reisinger Ferenc személyes kérdésben való felszólalásai után Propper interpellál. Sürgeli az emigráció likvidálását, kéri a kormányt, tegye lehetővé, hogy az emigránsok hazatérhessenek, anélkül, hogy itthon üldöznék őket. Bethlen István miniszterelnök terjedelmesen válaszol az interpellációra. Az ország közbiztonsága nem engedi meg, hogy az emigránsok akkor is, ha nem bűntelenek, hazajöhessenek és itt esetleg agitálhassanak. Útlevelet minden magyar állampolgár kap a hazatérésre, kivétel nélkül. Az emigránsok itthon szabadlábon védekezhetnek a biróság előtt, kivéve azokat, akik politikai vezetőszerepet játszottak, továbbá azokat, akik főbenjáró bűnt követtek el Az interpelláló nem, a többség tudomásul veszi a választ. s olnohi porról. perccel később Nagy Ernő a következő közbeszólót teszi: Én sem mentem volna a biróság elé, ha tudtam volna, hogy gazember bírák is vannak. Nagy Ernőnek erre a szavára Ulain ismét fokozott indulattal közbevág az elnök felé fordulva: Elnök ur nincs egy rendreutasitása, vagy már ön is bérence ennek a bizalmi rendszernek ? Ulain szwait egy pillanatra néma csend követte, majd a kormánypárt tiltakozásbsn tör ki. Berki Gyula nekivörösödve rohan Ulain Ferenc felé. Úgyszintén Hedrl Lőrinc is. Ulain sápadtan ugrik fel helyéről a szembejövő Berki felé. A körülöttük lévő képviselők megakadályozzák a találkozást, Hedri azonban váratlanul előugrik, ugy hogy a két képviselő hadonászva találkozik egymással. Nem lehet megállapítani, történt-e inzultálás. Ulaint és Berkit, valamint Hedrit a közelükben lévő képviselők lefogják és csitítani igyekeznek. Ulainnal azonban alig lehet bírni. Mindenáron szabadulni akar az őt tartóztató képviselők közül. Beck Lajos figyelmezteti képviselőtársait, ne izgassák Ulaint, mert teljesen magánkivüli állapotban van. Az elnök az ülést már jóval előzőleg felfüggesztette. Végre Eőri Szabó Dezső Ulaint kivezeti a teremből és vele együtt a buffetbe megy, ahol Ulain teljesen kikelve magából rohan fel és alá. Többször ki akar menni a folyosóra, azonban Eőri Szabó útját állja. Ulaint azután Eöri Szabó kivezeti a balkonra. Az elnök újból megnyitja az ülést. Először Nagy Ernőt utasitja rendre a bíróságot mélyen sértő kifejezéséért, majd azt indítványozza, hogy Ulain Ferencet utasitsák a mentelmi bizottság elé, mert már egy izben rendreutasították s mai kijelentései az elnöki tekintélyt milyen sértik. A Ház egyhangúlag hozzájárul az elnök indítványához. Fábián ezután folytatja beszédét. Nem fél Uain fenyegetéseitől sem. Feltárja a dolgokat, mert ezeknek leplezetlenül kell idekerülniük. A Fővárosi Operettszínház, a Kovács-testvérek ügye, az erzsébetvárosi bombamerénylet, a francia konzulátus elleni bombamerénylet mindazt bizonyítják, hogy a bombamerényletek szálai a Sörház-utcába vezetnek. Fábián azzal fejezi be interpellációját, hogy cselekedetekre vaa szűkség. Kérdi a miniszterelnököt, hajlandó-e az ÉME-t feloszlatni. Három miniszteri válasz. A miniszterelnök válaszolt most Fábián beszédére, kijelentette, hogy a kormánynak is respektálnia kell azt az elvet, hogy bírói ítéletet nem szabad kritika tárgyává tenni. A szolnoki ítélet pláne még nincs befejezve. Másik tétele a miniszterelnöknek, hogy a kormányt a bírósággal szemben az igaztágügyminiszter törvényes hatáskörében a felügyeleti jog megilleti. Ha olyan jelemégek mutatkoznak, hogy azokat az fgazságűgyminiszter vizsgálat tárgyává teheti, akkor[azt kötelessége megtenni. Ha erre törRészletfizetésre 326 férfi-, nöiés gyermek BLAÜ IGNÁC Szeged, Kelemen-utca 5. sz. ir |Jtngol uri szabóság* ruhákat, felölteket, átmeneti és téli kabátokat, szőrmebundákat raktárról ós mérték után is szátlit:
