Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-31 / 251. szám

•V* 1924 október 31. SZEOED 3 Wanié Rezső meghalt. Szeged, október 30. (Saját tudósítónktól.) Rövid néhánynapi szenvedés után, ami azonban voltaképen haláltusa volt, csütörtökön délután 47 éves korában meghalt Wanié RezsO, a szegedi ügyvídi kar egyik disze és megkülönböztetett tehetsége. A mult hét péntekjén reggel szélütés érte, akkor a halálhíre is elterjed', az ügyvédi kamarára kitűzték a gyászlobogót, de a hióbhir korainak bizonyult. Az állapota súlyos volt, de nem látszott reménytelennek. A szél a gázolja le. Csütörtök reggel, mikor nagyon súlyos volt már ai állapota, gyerekkori bizalmas jóbarátja és iskolatársa, Prelogg József piarista gimnáziumi rektor ellátta a balotti szentségekkel. Tudta, miért van olt a jóbarát, utolsó erejével még kimondott néhány szót: — Nem loptam, nem vétettem senkinek ... Ez volt az utolsó gyónása, ebben ax egész élete, smely másokká csak viszonozatlan jól cselekedett. Öivegyén és Nina nővérén kivül két gimnazista fia gyászolják. A miniszterelnök védelmezi a házszabályreviziót. Budapest, október 30. (Saját tudósítónk ielejenjelentise.) A házszabáiyrevizió-bizottság ma baloldalát érte, de három nap múlva már tudta délután folytatólagos ülést tartott. Az ülés meg mozgatni kezét-lábát, közben tiszta pillanatai nyitása után Bethlen István gróf miniszterelnök is voltak. A szélütés azonban sokkal erösebb "ólait fel. Beszédét azzal kezdte, hogy a hdzvolt, mint amilyennek látszoti, közben kompli- szabály revízió nem a kormány tervezete, hsnem kációk támadtak s ezekel nem birta ki az izmos Orlfy Imre inditványa. Kijelenti azonban, hogy testalkatú de egyébként gyönge idegzetű ember. j ennek alapelveivel azonosítja magái. Ma Voltaképen a szive ölte meg, az a sok elkerülhetetlennek látja a bázszabálykérdés izgalom, arait esztendők során ki kellett állania \ elintézését. Aki a nemzetgyűlés jelenlegi üléseit Biró volt, a légritkábbak, a legjobbak közül. í objektíve szemléli, megállapíthatja, hogy nemPáratlanul éles esze, nagy tudása nem ismert I csak a nemzetgyűlésnek, hanem a nemzet tekinakadályt, játszva oldoítameg a legbonyolultabb ; télyének megóvása szempontjából is kívánatos problémákat és soron kivül érte az előléptetés i a házszabálymódositás. Elsősorban feltétlenül megtisztelése. Fanaíikusan kereste az igazságot és amennyire halandó ember képes rá, meg is találta. Az elítéltjei, a pö,'vesztesei sem tudtak rá haragudni, mert a paragrafusokon messzire tul szóltak az ö klasszikus okfejtései, meggyőző érvei s megnyugvást akart és tudott kelteni mindenkiben. Aztán elérkezett oda, hogy a maga igazáért is harcolnia kellett s ha a legkisebb ügyben is legértékesebb fegyvereit használta, most a megfeszített idegrendszer ritka damaskusi pengéjével szállt hircba. Ugy indult a dolog, hogy ő is áldozata lesz annak a gyűlölködő szellemnek, amely a konjunktúrák erdejében ágról ágra szállva hirdette, hogy uj életet akar teremteni, pedig csak inkább rombolt. Wanié Rezsőt kommunizmussal vádolták, bivats Iától felfüggesztették, megjáratták vele a kálváriát. A fegyelmi biróság, amelyet nem vezethetett animoüitás, mindenben tisztázta és hiábavalónak bizonyult az áskálódó tehetség: szükségesnek tartja a durva hang, a szeméj Iyeskedés és a botrányok kiküszöbölését. A \ másik szempont, amely irányadó, az, bogy a | nemzetgyűlés nem fud abban az ütemben dolgozni, mint ahogyan kellene. A nemzetgyűlés í munkaképessége ma teljesen egyes képviselők önkényétől függ, vagyis attól, hogy az illetők a vita során mennyit hajlandók, illetve akarnak beszélni. Ma csak 20—30 embernek van a nemzetgyűlésen beleszólási joga de faclo. A többi — ideértve az ellenzék egy bizonyos részét is — némaságra van kárhoztatva. Különösen sérelmes ez a kormányt támogató pártokra nézve, mert ezek az idő előrehaladottsaga folytán legtöbbször kénytelenek a vitától elállani, vagy tartózkodni azért, hogy az illető tárgy befejezhető legyen. Bizonyára tudomássül bír a bizottság a szélsőségesek nagy propagandájáról az országban. Ezt a propagandát igen erősen alátámasztják azok a rendkívül sajnálatos jelenségek, amelyek a parlament ülésein nap-nap után megismétlődnek: becsületsértés, rágalmazás és támadó személyeskedések. Ezt tekinti ma a legnagyobb destrukciónak és ha a destrukció fészke a parlament, akkor a kormány lehetetlenné válnék. Ezután Farkas Tibor az ellenzék nevében tiltakozik az ellen a vád ellen, mintha a nemze'gyülésse! nem lehetne dolgozni. A durvaságok kiküszöbölése tekintetében hajlandó még az előadói javaslaton is túlmenő rendelkezéseket elfogadni. Apponyi Albert gróf elismeri és mint régi parlamenti embernek neki is kétszeresen fáj, bogy a parlamentben bajok vannak. Ezek az elszomorító jelenségek azonban az egész világon jelentkeznek, aminek okát a báboru utáni eldurvulásban és azokban a nagy e lentétekben látja, amelyek a pírtok közt az ujabb időkben is mutatkoznak. Nem tagadja a revízió szükségességét, különösen fegyelmi szempontból. A miniszterelnök által jelzett állapotokért azonban rés:ben a kormányra hárítja a felelősséget. Következő felszólaló Rassay Károly. Kérdi a miniszterelnököt, ven-e választójogi javaslata. Bethlen István gróf: Igen van, amit rendeletileg kibocsátottam. Rassay azt tartaná helyesnek, ha a nemzetgyűlés ülésszakát azonnal berekesztenék és u] ülésszakot kezdenének 8 órás üléssel. Kéri öt tagu a'bizottság kiküldését, mely a Ház elnökségével karöltve végezné a bizottság plenáris tárgyaláss e'őtt a szövegezés munkáját. Kaas Albert felszólalása után az ülés végei ért a propagandát igen erősen telenek, kárörvendők, nagyotmondók igyekezete. | rowwwwwwwww^^ Az a fegyelmi biróság tisztázta teljes elégtétellel j _ Horgosi magyarok szenvedesei. nz a regyeimi oirosag usziazia reijes eiegieteiiei öt, amelyik szintén fanatikusa az emberi jogok ' védelmének és az igazságnak De amig idág ért, végig kellett szenvednie a méltatlan megbántások, a nagyképűségek, az emberi komiszságok egész skáláját. Látszólag tűrte könnyen, panasz nélkül, visszavonult szegénységben, csak belülről rág a a szú a szivét, pedig az sohasem volt különösen erős. Akkor se szeretett beszélni az emberiségnek erről a különös faj fájáról, amikor végre megkapta az elégtételt, visszahelyezték állásába és bámulatraméltó módon ugy közeledtek feléje régi áskálódók, mintha mi sem történt volna. Nem akart többé biró maradni, nyugdíjaztatta magát s ügyvédi irodát nyitott, hogy a szegények, az elnyomottak, az üldözöttek ügyének szentelje páratlan munkabírását, agyának minden kincsét. Érezte, hogy szükségük van rá s ez az ő igazi helye, itt válhat nagy tömegek hasznára. Néha rövidebb megszakításokkal huszonnégy órát is dolgozott s hajnal felé, ültében, szundított karosszékében egy-két órát, hogy ereje legyen a következő napi munkára. Szórakozása a szinház volt, fő:eg a magasabb irányú zene, társasága a legszűkebbre szabott. Mindössze néhány jóbarát, aki tudja és méltányolja, hogy mi a szenvedés. Egy ügyvédtársa mondta, maga is kiváló ember, tehát annál ércesebb ajkairól a kartárs értékelése: — Olyan rövid az élet, annyi baj van a világon, hogy érthetetlen, miért vannak rossz emberek is, miért bántották annyit Waniét. Aztán kialakult a másik megállapítás is vele kapcsolatban. — A világon mindent m&gbocsátanak; kibékülnek olyanok, akik egymásnak anyagi kárt okozlak, megengesztelődik a sérlett azzal szemben, aki testi fájdalmai okoxoit neki, csak más tehetségét, sikerét nem szokás megbocsátani. Szomom, újból aktíiálirsá vált örök igazság ez «z emberszerető, kedvee tréfál, évődést kereső. ártatlan üzórakozásokon mulató, előzékeny, mindenkivel tűnte a túlzásig udvarit szipovSzeged, október 30. (Saját tudósítónktól.) A tavasz ó a tömegesen mennek Horgosra magyarországi szerbek, akik Jugoszlávia javára optáltak. Eddig 200 olyan család telepedett le a hajdan virágzó szomszédos magyar községben s a hatóságok agrárreform céljaira lefoglalt Kárász-uradalomban s a Reök Iván-féle birtokon helyezte el őket. A napokban — mint már jelentettük — ujabb 36 szerb család kelt útra Szőregről, Deszkröl és a gyálai határból, szintén Horgosra vándoroltak, ezeknek azonban a birtokon már nem jutott szállás. A hatóságok elhatározták hát, hogy a községben helyezik el őket s megbiz'ák a falu rendőrségét, hogy irja össze a fölösleges, meg az üres lakásokat. A rendőrség ennek e'eget is tett s összeírta a legszegényebb magyarok lakását, mint — szerinte — fölöslegeseket. Olyan emberek vállak hajléktalanokká, skik egy két szobában húzták meg magukat családostól. A betelepítés módját pedig orvosi bizonyítványok illusztrálják. Szélpál Pál földmives panaszt emelt a köz.1 termését és bútorzatát kirakták a zuhogó esőbe, őt és a lányát pedig megverték. Eldöngették Koza Mihályt is, mivel az elrekvirált szoba ku'csa nem volt nála, mikor a rendőrség megjelent. Berényi ls'.vánnét, egy 70 éves öregasszonyt, annyira megverték, hogy azóta súlyos beteg. Lisztjét, paprikáját, bútorzatát szétszórták az udvaron. Reisz Gergely kádármestertől a műhelyét vették el, kész áruit, edényeit az udvarra dobták. Csepregi Ferenc rokkant fényképésznek szintén műhelyébe kerültek az optáltak. Fodor Miklósnak távoliélében feltörték a lakását, bútorait kirakták, hogy a jövevények kapjanak helyet. A legnagyobb elkeseredést az okozza Horgoson, hogy azokat, akiknek négy-öt szobás a lakásuk, nem bántják. Ezek nyilván szót tudnak érteni a rendőrséggel, amely a régi orosz rendszer hagyományain nőtt fel. Viszont feljelentést nem mernek tenni, mert megfenyegették a kárvallottakat, hogy panaszkodás esetén őket is följelentik államellenes magatartás miatt. Jugoszláviában ugyanis az állam ellen vét az, aki föl mer szisszenni a műveletlen banda basáskodása ellen. ségházán, hogy hozzá is beraktak egy optált családot. Erre a rendőrök a teljes idei paprika A szegedi kenyérdrágaság. A batóiági üzem fokozta a termelést s ezért a pékek panaszos küldöttségben jártak a polgármesternél. szorítkozott. Természetes, hogy a városi űzemSzeged, október 30. (Saját tudósítónktól.) A város fogyaszfóközönsége siralmasan tapasztalta a kenyérárak gyors és tetemes emelkedését. Ezt a Szeged is szővÉfeíte, ssigoruan teljesitve azt a kötelességét, hopy a nagyközönség fontos érdekeit lelkiismeretesen szolgálja. A város hatósága sem találta méltányosaknak a pékek által megízab tt ujabb, magas árakat s ezért felfokozta a városi kenyérüzem termi léséi is lehetővé tette, hogy most, amig házoan elmés Wanié Rezső koporsója előtt. Vád áru* -ság tart, mi denki a városi üzemtől ven a szenvedések után kisfaluit arcári min- szerethesse be a kenyérszüksigletit, A városi tíenki ellen, a&i a maga f> .sznáéa mindenrt termeié? eddig igen koiiátozou volt s cssk a képez, mig végre meglordc! az Ieteu sokfék ; jótékonysági infézmésiyek, kórház, ST-gértyház bogarával tarkázott ioíoncLá élet és ői i&tgA ' stb. és az ifigyenkeii .;rea .ztgííiyek eiláiísárí fokozás konkurrensévé vált a pékeknek, de a haíóságnak egyenesen ez volt a célja, mert igy akar gátat vetni a kenyérdrágitásnak. A pékek a hansági intézkedést igazságtalannak találták és egy csoportjuk sérelmesnek tartotta a Szeged felszólalását is a közönség érdekében. Ennek a csoportnak ellenünk való érvei, amelyeket itt készséggel közlünk, a kövtíkexők: 1. A buza- és lisstárak emelkedése szükségessé tette s kenyérárak emelését is. 2, Mind nnek az íra emelkedik, miért csík éppen a pékeknek volna tilos az árakat arányosan fölem^ni ? Miért szólal fel a Szeged éppen csak a pék k eüen, holott nekik is meg ktii