Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-30 / 250. szám

1924 október 30. SZEOED 3 demokraták szervezkedhetnek nemzetközileg, akkor jogunkban áll nekünk is, mert hiszen nem is lehet bírni másként a szociáldemokrá­ciával. Ezt is nyiltan tesszük, mint mindent. Akármilyen mentőangyal jő, fejezte be beszédét Gömbös, nekünk minden körülmények között győznünk kell. (A fajvédők éljeneznek, óriási zaj és ellentmondás a Ház minden részéről.) A honvédelmi miniszter felszólalása. gróf honvédelmi miniszter Csdky Károly szőlal fel. — Felfogásbeli és politikai nézetkü önbséget látok mindkét felszólalásnál, amelyek igen erő­sek. A magam részéről ugy fogom fel a dolgot, hogy mindkét részről egy kicsit talán többet láttak és többet mondtak, mint amennyi tényleg rejlik a tények mögött. Gímbös Gyula kijelen­téseihez határozottan messzemenő konzekven­ciát füzheinék, másrészt Wild József álláspont­ját az ő megítélési szemszögéből kifolyólag meg tehet érteni. Egy aggódó hazafias szívnek meg­nyilatkozása ez. A magam részéről szomorúnak az egész dologban csak annyit látok, hogy ebben az országban most még ilyen dolgok lehetsé­gesek és ilyen állításokkal komolyan foglalkoz­nak. Ugy állítván be a kérdést a nagyközönség és a külföld előtt, mintha egyáltalában lehetsé­ges volna, hogy valakinek agyában megszület­hessék az a rém-idea, hogy fegyveresen Buda­pest jelé vonuljon. Rassay Károly: Héjjas Iván hirdeti ezt. Csdky Károly gróf: Amit Héjjas Iván hirdet, az még nem jelenti azt, hogy az végre is hal­ható. Ami tulajdonképpen a felszólalásra indí­tott, az, amit Wild József a hadseregről mon­dott. Itt van először a fegyverkezés kérdése. Határozottan állíthatom, hogy ebben az ország­ban számottevő fegyver másnak a kezében nincs, mint akinek a kezébe törvényesen való. Ezt azért állítom, mert én vittem keresztül ax összes kinnlévö fegyverek beszedését még a mult év végén és ennek az évnek az elején és mondhatom, hogy csakis a hadsereg, a csend­őrség és rendőrség kezében vannak fegyverek. Pikler Emil: Hát az egyetemi zászlóaljaknál nincsen ? Csáky Károly gróf: Egyetlen egy sincsen. Csak nyelvbotlás lehetett az a kijelenté?, bogy a hadseregben a kinevezések aszerint történnek, hogy ki melyik pártárnyalathoz tartozik. Legna­gyobb határozottsággal kijelenti, hogy a hadsereg ben semmiféle politikai párt nincs, nem is le­het és semmiféle politikai befolyást nem tür. A lisztek kiválasztásánál nem játszik szerepet a politikum. Pikler: Akkor Wild József honnan vette azt, amit mondott ? Lendvai: A rewivista álma. Csáky Károly gróf: A kinevezésnél csak a szolgálati ténykedés a mérvadó és azt nézik, hogy az illető szívvel-lélekkel elvben magyar legyen. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál.) Farkas litván: Mégis van egy csomó gene­rális, aki nem lud magyarul. Csáky Károly gróf: Tényleges egy sincsen, mind nyugalomba vonult. Arra kérem a nem­zetgyűlést, hogy ne méltóztassék ilyen dolgok* nak nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint amilyen fontosságuk van. Méltóztassék ebben megnyugodni, hogy van egy kicsi, de elsőrendű fegyveres erő, amely csak a parancsot követi. Rothenstein: Az a kérdés, hogy kinek a pa­rancsát. (Állandó nagy za| a szociáldemokra­táknál.) Csáky gróf: Akármilyen törvénytelenrég kö­vetkeznék Is be, bármsly oldalról Jöjjön is az, mc fogja állni a helyét a hadsereg is rendet fog tartani. A fegyveres erőt nem engedjük megmételyezni, ezt kézben tartjuk, az parancsra Cüdekszik és igy feleiOnk azért, hogy a rendet fent fogjuk tarí&ni. Az elnök ezután mc-szakítja a vitát és napi­rendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülést hol­nap tartják meg a mai napiienddel. A nemzet­gyűlés az elnök indítványához hozzájárul. Mi­előtt az interpellációkra áttérnének, az elnök az ülést 5 perere felfüggeszti. Interpellációk Szünet után félketl or nyitják meg újból az ülést. Nagy Ernő interpellációját távollétében tőrük. EÖry Szabó Dezső a protestáns egyházak és intézmények súlyos helyzetéről interpellál. Kérdezi, hogy van e tudomása a kuií^szminisz­ternek arról, hogv a protestáns egyhaak és intézmények az álL . 'ámoi-stásánaís n8g/mérvü csökkenése foiytt n erős megrázkódtatásnak van­nak kitéve? Hajlandó-e intézkedni abban az irányban, hogy a protestáns egyházak és lel­készek számára a múltban biztosított állami hozzájárulást a mai viszonyoknak megfelelően utalják ki. Az interpellációt kiadják a kultusz­miniszternek. Pikler Emil a rendőri jelentkezések ügyében interpellál. Követeli ezeknek megszüntetését. Szeder Ferenc interpellációjában felemlíti, hegy Orgovány községben a kényszerkö'csön­kivetéseket rencfkivül nagy részrehajlással vé­gez ék és a végrehajtást törvényellenesen foga­natosították. Kérdi, haj'andó-e a pénzügyminisz­ter páríatlan ellen 3rző közeget küldeni Orgo­ványra, hogy a kivetéseket és a végrehajtási eljárást felülvizsgálják. Hajlandó-e az adófize­tőknek megfelelő kártalanítást nyújtani és a törvényt be nem tarló közegeket fegyelmi eljárás alá vonni. Rákóczi Ferenc interpellációja elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Szakács Andor a községek és a községi jegyzők sérelmei tárgyábin interpellál. Rakovszky Iván belügyminiszter nyomban válaszol az interpellációra. Egyelőre meg kell várni a községi háztartások reformjának ered­ményét 8 majd annak alapján ujjá kell szer­vezni a jegyzői kart. Hegymegi Kiss Pál a zsidó kisiparosok ügyét teszi szóvá. Interpellációját kiadják a kereskede­lemügyi miniszternek. Szabó József első interpellációjában a dohány­gyári munkások ügyében interpellál a pénz­ügyminiszterhez, második interpellációjában az amerikai hus- és zsirakcióról szól. Farkas István interpellál a kiskereskedők és kisiparosok sérelmeiről. Homonnay Tivadar interpellációjában azt mondja, hogy a közalkalmazottak közt az a hir terjedt el, hogy a kormány a vasúti jegy­kedvezményt megvonja tőlük. Kéti a kereske­delmi minisztert, hogy a jegy kedvezményt tartsa egyelőre addig, amig a tisztviselők fizetése meg nem javul. Az elnök ezután az ülést 7 órakor bezárta. Franciaország elismerte a szovjet kormányt Páris, október 29. Herriolnak Csicserinhez ] befejezett tény, hogy Franciaország követet küld intézett távirata kijelenti, hogy Franciaország minden feltélel nélkül elismeri a szovjetkor­Oroszországba, még pedig De Monsie szemé­lyében, mig Szovjetorcszorizág francia követe már.yt és egyszersmind felhívja Oroszországot, ; Rakovszki lesz. Ezt is mármint befejezett tényt hogy kezdje meg a tárgyalásokat a függő kér- tárgyalják Párisban. A diplomáciai viszony meg­dések szabályozására, különösen azokat a kér- < kezdése után megindulnak a két ország között déseket illetően, amelyek az adósságokra és az ; a kereskedelmi tárgyalások, amelyeket orosz oroszországi francia érdekeltségekre vonatkoz- j részről maga Csicserin személyesen fog vezetni, nak. A tanácskozások színhelyéül Párist aján'ja Ezek u'án minden remény megvan arra, hogy az orosz-francia pénzügyi kérdések végre el­intézést nyernek. A francia kamarák Herriot­nak egy jegyzékben szerenc;ekivánataikat fejez­ték ki kifejtett eredményes munkájáért. a sürgöny. Páris, október 29. A szovjet elismerésére vo­natkozó jegyzéket, amely tegnap ment el Moszkvába, Herriot szövegezte, aki a jegyzé­ken egész nap dolgozott. Az orosz válasz után Az erdőültető Kiss Ferenc ünneplése a közgyűlésen. Pénteken kezdik meg a költségvetés tárgyalását. Ferenc érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Szeged, október 29. (Saját tudósítónktól.) Szo­katlanul ünnepélyes külseje volt a szerdai köz­gyűlésnek. A karzatokat előkelő közönség töltötte meg — a teremőrök belépőjegyet kértek minden­kitől —, a közgyűlési teremben a padsorok előtt is külön széksort helyeztek el az előkelő vendégek számára. Az ülésnek pedig az adott ünnepélyes­séget, hogy a főispán napirend előtt nyújtotta át Kiss Ferenc miniszteri tanácsos, nyugalmazott erdő­felügyelőnek azt az érdemkeresztet, amellyel a kor­mányzó tüntette ki nyugalombavonulása alkalmából a közszeretetben álló erdőültetőt. Az erdőültető ünneplése. Az ülés megnyitása előtt a főispán felkéri dr. Gaál Endre tanácsnokot, dr. Kováts József és Koós Elemér bizottsági tagokat, hogy hivják meg Kiss Ferencet az ülésre. Kiss Ferencet lelkes éljen­zéssel fogadta a közgyűlés. A főispán emelkedett hangú beszéddel üdvözölte és közölte a kormányzó elismerő kitüntetését Szeged erdőültetőjének, majd mellére tűzte a koronás Signum-Laudist. Ezután Pávó Ferenc felolvasta Schandl Károly és Káhn államtitkárok üdvözlő táviratait. A polgármester intézett ezután üdvözlő beszédet az ünnepelthez. A város közönsége őszintén kiván szerencsét a kitüntetettnek, mert Kiss Ferenc egyike azoknak a nagyon keveseknek, akiknek ebben a városban csak jó barátai vannak, tehát természetes, hogy a város közönsége vele együtt üli meg ezt az örömünnepet. Száznegyvenezer ember nevében mond hálás köszönetet azért a munkáért, amit a város érdekében kifejtett, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Adjon a Mindenható neked derűs örökséget és lásd meg e városnak a fejlődését. Isten áldjon, Isten segítsen meg! Hosszantartó taps és éljenzés után Kiss Ferenc mondott meghatott hangon köszönő szavakat. Há­lásan köszöni az elismerést és az elismerő szava­két. Eredményeit rendíthetetlen hitének köszönheti, amelynek ábécéjét édesanyja csöpögtette lelkébe. Eredményes munkásságát Szeged város pttritán tanácsának köszönheti és köszönheti a város de­mokratikus, munkás polgárságának, mert attól ta­nult meg demokratikusan gondolkozni. Sokat nem ígérhet, a mindent megőrlő idő az ő erőit is meg­támadta, de ami megmaradt erejéből, azt felajánlja a városnak, amelyre Isten áldását kéri. Hosszas taps és éijenzéssel ünnepelte a köz­A nip'.'ettd. A főispán ezután öt percre felfüggesztette • ülést. Szünet után megkezdődött a napirend tár­gyalása. A polgármesteri jelentéshez is akad szó­nok Balogh Lajos személyében, aki egészen za­varos közgazdasági értekezésbe kezd. — Halljuk Kuna P. Lajost — kiáltja feléje nagy derültséget keltve egy tengelytörős mondat derekán Szeless József. — Bohóccal nem vitatkozok — szólt felé indig­nálódva Balogh, majd indítványozza, hogy vegyen fel a város külföldi kölcsönt és ossza ki a pol­gárok közt. Dr. Wolf Ferenc kiván észrevételeket tenni — szól ismét Szeless József, mire a szónok indig­nálódva leül. A polgármester válaszol Balogh Lajosnak. Nem tartja tanácsosnak a külföldi kölcsön felvételét, ha azonban nagyon kedvező feltételek mellett kínál­nák, mégis felvenné, de nem adná kölcsön, ha­nem hasznos beruházásokra fordítaná. Reméli, hogy ezzel Balogh Lajost teljesen meggyőzte. De csalódott reménységében, mert Balogh La­jos a zársző jogán még egy darabig csak elszó­nokolgatott a t. közgyűlésnek. A megyéspüspök üdvözlése. Dr. Gaál Endre előterjesztésére ezután a köz­gyűlés kimondja, hogy dr. Glattfelder Gyula püs­pököt üdvözli abból az alkalomból, hogy a Csa­nádi megyéspüspök székhelyét Szegeden elfog­lalta. Gaál szenátor részletesen ismertette a me ­gyéspüspök kulturális és szociális tevékenységét. Ezután szürke tanácsi előterjesztések követ­keztek. A kéményseprők ismét aranypariiásos ké­ményseprődijakat kérnek. A tanács a kérelmet nem tartja teljesitendőnek. Kormányos},java­solja a kéményseprők kérelmének teljesítését, de a többség a tanács javaslatát fogadta el. A létszámcsökkentés. Egy fiatal, nyugdíjazott városi alkalmazott nyug­díj helyett végkielégítést kér a várostól. A tanács-­a kérelem teljesítésé* nem javasolja, mert kilátás van arra, hogy a fiatalember egészsége helyreáll és ismét berendelhető aktiv szolgálatra. Hoffer , Jenő a tanács javaslata ellen foglal állást, hivat­j kőzik a kormány létszámapasztási akciójára. A gyűlés a könnyező érdőültetőt, majd a főispán j polgármester fejii ki ezután álláspontját. Kijelenti, indítványára egyhú.igulag elhatározta, hogy Kiss \ hogy számos olyan városi nyugdíjas van, ak:

Next

/
Thumbnails
Contents