Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1924-10-30 / 250. szám
1924 október 30. SZEOED 3 demokraták szervezkedhetnek nemzetközileg, akkor jogunkban áll nekünk is, mert hiszen nem is lehet bírni másként a szociáldemokráciával. Ezt is nyiltan tesszük, mint mindent. Akármilyen mentőangyal jő, fejezte be beszédét Gömbös, nekünk minden körülmények között győznünk kell. (A fajvédők éljeneznek, óriási zaj és ellentmondás a Ház minden részéről.) A honvédelmi miniszter felszólalása. gróf honvédelmi miniszter Csdky Károly szőlal fel. — Felfogásbeli és politikai nézetkü önbséget látok mindkét felszólalásnál, amelyek igen erősek. A magam részéről ugy fogom fel a dolgot, hogy mindkét részről egy kicsit talán többet láttak és többet mondtak, mint amennyi tényleg rejlik a tények mögött. Gímbös Gyula kijelentéseihez határozottan messzemenő konzekvenciát füzheinék, másrészt Wild József álláspontját az ő megítélési szemszögéből kifolyólag meg tehet érteni. Egy aggódó hazafias szívnek megnyilatkozása ez. A magam részéről szomorúnak az egész dologban csak annyit látok, hogy ebben az országban most még ilyen dolgok lehetségesek és ilyen állításokkal komolyan foglalkoznak. Ugy állítván be a kérdést a nagyközönség és a külföld előtt, mintha egyáltalában lehetséges volna, hogy valakinek agyában megszülethessék az a rém-idea, hogy fegyveresen Budapest jelé vonuljon. Rassay Károly: Héjjas Iván hirdeti ezt. Csdky Károly gróf: Amit Héjjas Iván hirdet, az még nem jelenti azt, hogy az végre is halható. Ami tulajdonképpen a felszólalásra indított, az, amit Wild József a hadseregről mondott. Itt van először a fegyverkezés kérdése. Határozottan állíthatom, hogy ebben az országban számottevő fegyver másnak a kezében nincs, mint akinek a kezébe törvényesen való. Ezt azért állítom, mert én vittem keresztül ax összes kinnlévö fegyverek beszedését még a mult év végén és ennek az évnek az elején és mondhatom, hogy csakis a hadsereg, a csendőrség és rendőrség kezében vannak fegyverek. Pikler Emil: Hát az egyetemi zászlóaljaknál nincsen ? Csáky Károly gróf: Egyetlen egy sincsen. Csak nyelvbotlás lehetett az a kijelenté?, bogy a hadseregben a kinevezések aszerint történnek, hogy ki melyik pártárnyalathoz tartozik. Legnagyobb határozottsággal kijelenti, hogy a hadsereg ben semmiféle politikai párt nincs, nem is lehet és semmiféle politikai befolyást nem tür. A lisztek kiválasztásánál nem játszik szerepet a politikum. Pikler: Akkor Wild József honnan vette azt, amit mondott ? Lendvai: A rewivista álma. Csáky Károly gróf: A kinevezésnél csak a szolgálati ténykedés a mérvadó és azt nézik, hogy az illető szívvel-lélekkel elvben magyar legyen. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál.) Farkas litván: Mégis van egy csomó generális, aki nem lud magyarul. Csáky Károly gróf: Tényleges egy sincsen, mind nyugalomba vonult. Arra kérem a nemzetgyűlést, hogy ne méltóztassék ilyen dolgok* nak nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint amilyen fontosságuk van. Méltóztassék ebben megnyugodni, hogy van egy kicsi, de elsőrendű fegyveres erő, amely csak a parancsot követi. Rothenstein: Az a kérdés, hogy kinek a parancsát. (Állandó nagy za| a szociáldemokratáknál.) Csáky gróf: Akármilyen törvénytelenrég következnék Is be, bármsly oldalról Jöjjön is az, mc fogja állni a helyét a hadsereg is rendet fog tartani. A fegyveres erőt nem engedjük megmételyezni, ezt kézben tartjuk, az parancsra Cüdekszik és igy feleiOnk azért, hogy a rendet fent fogjuk tarí&ni. Az elnök ezután mc-szakítja a vitát és napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülést holnap tartják meg a mai napiienddel. A nemzetgyűlés az elnök indítványához hozzájárul. Mielőtt az interpellációkra áttérnének, az elnök az ülést 5 perere felfüggeszti. Interpellációk Szünet után félketl or nyitják meg újból az ülést. Nagy Ernő interpellációját távollétében tőrük. EÖry Szabó Dezső a protestáns egyházak és intézmények súlyos helyzetéről interpellál. Kérdezi, hogy van e tudomása a kuií^szminiszternek arról, hogv a protestáns egyhaak és intézmények az álL . 'ámoi-stásánaís n8g/mérvü csökkenése foiytt n erős megrázkódtatásnak vannak kitéve? Hajlandó-e intézkedni abban az irányban, hogy a protestáns egyházak és lelkészek számára a múltban biztosított állami hozzájárulást a mai viszonyoknak megfelelően utalják ki. Az interpellációt kiadják a kultuszminiszternek. Pikler Emil a rendőri jelentkezések ügyében interpellál. Követeli ezeknek megszüntetését. Szeder Ferenc interpellációjában felemlíti, hegy Orgovány községben a kényszerkö'csönkivetéseket rencfkivül nagy részrehajlással végez ék és a végrehajtást törvényellenesen foganatosították. Kérdi, haj'andó-e a pénzügyminiszter páríatlan ellen 3rző közeget küldeni Orgoványra, hogy a kivetéseket és a végrehajtási eljárást felülvizsgálják. Hajlandó-e az adófizetőknek megfelelő kártalanítást nyújtani és a törvényt be nem tarló közegeket fegyelmi eljárás alá vonni. Rákóczi Ferenc interpellációja elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Szakács Andor a községek és a községi jegyzők sérelmei tárgyábin interpellál. Rakovszky Iván belügyminiszter nyomban válaszol az interpellációra. Egyelőre meg kell várni a községi háztartások reformjának eredményét 8 majd annak alapján ujjá kell szervezni a jegyzői kart. Hegymegi Kiss Pál a zsidó kisiparosok ügyét teszi szóvá. Interpellációját kiadják a kereskedelemügyi miniszternek. Szabó József első interpellációjában a dohánygyári munkások ügyében interpellál a pénzügyminiszterhez, második interpellációjában az amerikai hus- és zsirakcióról szól. Farkas István interpellál a kiskereskedők és kisiparosok sérelmeiről. Homonnay Tivadar interpellációjában azt mondja, hogy a közalkalmazottak közt az a hir terjedt el, hogy a kormány a vasúti jegykedvezményt megvonja tőlük. Kéti a kereskedelmi minisztert, hogy a jegy kedvezményt tartsa egyelőre addig, amig a tisztviselők fizetése meg nem javul. Az elnök ezután az ülést 7 órakor bezárta. Franciaország elismerte a szovjet kormányt Páris, október 29. Herriolnak Csicserinhez ] befejezett tény, hogy Franciaország követet küld intézett távirata kijelenti, hogy Franciaország minden feltélel nélkül elismeri a szovjetkorOroszországba, még pedig De Monsie személyében, mig Szovjetorcszorizág francia követe már.yt és egyszersmind felhívja Oroszországot, ; Rakovszki lesz. Ezt is mármint befejezett tényt hogy kezdje meg a tárgyalásokat a függő kér- tárgyalják Párisban. A diplomáciai viszony megdések szabályozására, különösen azokat a kér- < kezdése után megindulnak a két ország között déseket illetően, amelyek az adósságokra és az ; a kereskedelmi tárgyalások, amelyeket orosz oroszországi francia érdekeltségekre vonatkoz- j részről maga Csicserin személyesen fog vezetni, nak. A tanácskozások színhelyéül Párist aján'ja Ezek u'án minden remény megvan arra, hogy az orosz-francia pénzügyi kérdések végre elintézést nyernek. A francia kamarák Herriotnak egy jegyzékben szerenc;ekivánataikat fejezték ki kifejtett eredményes munkájáért. a sürgöny. Páris, október 29. A szovjet elismerésére vonatkozó jegyzéket, amely tegnap ment el Moszkvába, Herriot szövegezte, aki a jegyzéken egész nap dolgozott. Az orosz válasz után Az erdőültető Kiss Ferenc ünneplése a közgyűlésen. Pénteken kezdik meg a költségvetés tárgyalását. Ferenc érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Szeged, október 29. (Saját tudósítónktól.) Szokatlanul ünnepélyes külseje volt a szerdai közgyűlésnek. A karzatokat előkelő közönség töltötte meg — a teremőrök belépőjegyet kértek mindenkitől —, a közgyűlési teremben a padsorok előtt is külön széksort helyeztek el az előkelő vendégek számára. Az ülésnek pedig az adott ünnepélyességet, hogy a főispán napirend előtt nyújtotta át Kiss Ferenc miniszteri tanácsos, nyugalmazott erdőfelügyelőnek azt az érdemkeresztet, amellyel a kormányzó tüntette ki nyugalombavonulása alkalmából a közszeretetben álló erdőültetőt. Az erdőültető ünneplése. Az ülés megnyitása előtt a főispán felkéri dr. Gaál Endre tanácsnokot, dr. Kováts József és Koós Elemér bizottsági tagokat, hogy hivják meg Kiss Ferencet az ülésre. Kiss Ferencet lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés. A főispán emelkedett hangú beszéddel üdvözölte és közölte a kormányzó elismerő kitüntetését Szeged erdőültetőjének, majd mellére tűzte a koronás Signum-Laudist. Ezután Pávó Ferenc felolvasta Schandl Károly és Káhn államtitkárok üdvözlő táviratait. A polgármester intézett ezután üdvözlő beszédet az ünnepelthez. A város közönsége őszintén kiván szerencsét a kitüntetettnek, mert Kiss Ferenc egyike azoknak a nagyon keveseknek, akiknek ebben a városban csak jó barátai vannak, tehát természetes, hogy a város közönsége vele együtt üli meg ezt az örömünnepet. Száznegyvenezer ember nevében mond hálás köszönetet azért a munkáért, amit a város érdekében kifejtett, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Adjon a Mindenható neked derűs örökséget és lásd meg e városnak a fejlődését. Isten áldjon, Isten segítsen meg! Hosszantartó taps és éljenzés után Kiss Ferenc mondott meghatott hangon köszönő szavakat. Hálásan köszöni az elismerést és az elismerő szavakét. Eredményeit rendíthetetlen hitének köszönheti, amelynek ábécéjét édesanyja csöpögtette lelkébe. Eredményes munkásságát Szeged város pttritán tanácsának köszönheti és köszönheti a város demokratikus, munkás polgárságának, mert attól tanult meg demokratikusan gondolkozni. Sokat nem ígérhet, a mindent megőrlő idő az ő erőit is megtámadta, de ami megmaradt erejéből, azt felajánlja a városnak, amelyre Isten áldását kéri. Hosszas taps és éijenzéssel ünnepelte a közA nip'.'ettd. A főispán ezután öt percre felfüggesztette • ülést. Szünet után megkezdődött a napirend tárgyalása. A polgármesteri jelentéshez is akad szónok Balogh Lajos személyében, aki egészen zavaros közgazdasági értekezésbe kezd. — Halljuk Kuna P. Lajost — kiáltja feléje nagy derültséget keltve egy tengelytörős mondat derekán Szeless József. — Bohóccal nem vitatkozok — szólt felé indignálódva Balogh, majd indítványozza, hogy vegyen fel a város külföldi kölcsönt és ossza ki a polgárok közt. Dr. Wolf Ferenc kiván észrevételeket tenni — szól ismét Szeless József, mire a szónok indignálódva leül. A polgármester válaszol Balogh Lajosnak. Nem tartja tanácsosnak a külföldi kölcsön felvételét, ha azonban nagyon kedvező feltételek mellett kínálnák, mégis felvenné, de nem adná kölcsön, hanem hasznos beruházásokra fordítaná. Reméli, hogy ezzel Balogh Lajost teljesen meggyőzte. De csalódott reménységében, mert Balogh Lajos a zársző jogán még egy darabig csak elszónokolgatott a t. közgyűlésnek. A megyéspüspök üdvözlése. Dr. Gaál Endre előterjesztésére ezután a közgyűlés kimondja, hogy dr. Glattfelder Gyula püspököt üdvözli abból az alkalomból, hogy a Csanádi megyéspüspök székhelyét Szegeden elfoglalta. Gaál szenátor részletesen ismertette a me gyéspüspök kulturális és szociális tevékenységét. Ezután szürke tanácsi előterjesztések következtek. A kéményseprők ismét aranypariiásos kéményseprődijakat kérnek. A tanács a kérelmet nem tartja teljesitendőnek. Kormányos},javasolja a kéményseprők kérelmének teljesítését, de a többség a tanács javaslatát fogadta el. A létszámcsökkentés. Egy fiatal, nyugdíjazott városi alkalmazott nyugdíj helyett végkielégítést kér a várostól. A tanács-a kérelem teljesítésé* nem javasolja, mert kilátás van arra, hogy a fiatalember egészsége helyreáll és ismét berendelhető aktiv szolgálatra. Hoffer , Jenő a tanács javaslata ellen foglal állást, hivatj kőzik a kormány létszámapasztási akciójára. A gyűlés a könnyező érdőültetőt, majd a főispán j polgármester fejii ki ezután álláspontját. Kijelenti, indítványára egyhú.igulag elhatározta, hogy Kiss \ hogy számos olyan városi nyugdíjas van, ak: