Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-29 / 249. szám

Egyes szám ára 2000 ki gpvta^staiag (s RIUMiTI gti ««U PMtM-aica L (P*írtl!«»slừl símben.) Tel* M IHM,llHt(la M8]elf ÍM MUC Ufitaltvel alndss :«v, *sm no ára 2000 ka> I.M. aisiinusi tnki IBJ helyben 40000, Ml. is ridtlui 45004 na SZEGED •irdetésl árak i Félhaetboa I •un. 400, egy hasábon 904 máilél hasábon 1200. SzOvc* kfiit a százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szólt 00M koi. SzOvegkOzti köziem* nyek soronként 6000 koroa* Családi értesítés 45000 Iw V. évfolyam. Szeged, 1924 október 29, SZERDA. 249-ik szám. Anglia választ. Szerdán, október 29-én zajlanak le Angliában a választások. Egy évi időközben másodszor választ a brit szigetország. Tavaly novemberben még a konzervatív-unionista kormány volt uralmon. Megvolt neki az abszolút többsége, de mielőtt a szabadkereskedelem rendszeréről átment volna a védvámos rendszerre, az igazi parlamentarizmus szelleméhez képest szükségesnek látta, bogy az ország közvéleményére apelláljon. A közvélemény a konzervatívok ellen döntött és az angol parlamenti szokásokhoz képest a választások után a legerősebb ellenzéki párt, a munkáspárt került kormányra. A munkáspártnak azonban nem volt meg az abszolút többsége, sőt kevesebb mandátuma volt még az ellenzékbe szorult konzervatívoknál if. Az angol alsóház 615 mandátumából csak 193 volt a munkáspárté, 258 a konzervatívoké, 158 a liberálisoké, 6 a pártonkivülieké. Ilyen körülmények között a munkáspárt csak a liberális párt támogatásával kormányozhatott. A i elyzet természetellenes volt, mert a hét párt tulajdonképen csak abban egyezett meg, hogy mit nem akar, egy állandó, alkotó politikára azonban a közöttük fentiforgó eivi ellentétek miatt nem tudott egyesülni Macdonald miniszterelnöknek mégis sikerült, bogy pontosan tiz hónapig kezében tartsa a kormány gyepifiit. Támadásokban volt ugyan része minden oldaliől. A konzervatívok rossz néven vették neki, hegy az addig követett hatalmi politikával szebben Németországot egyenrangú tárgyaló félnek istüerte el. Konzervatívok és liberálisok egyaránt megnehezteltek rá azért az adópolitikáért, amely a vagyont fokozott mértékben állította be a közterhek viselésének a szolgalatába. Mint ilyen nagy változások alkalmával gyakran történni szokott, saját hívei sem voltak töle mindig elragadtatva. Túlságosan lassúnak találták a munkáspárt által beígért átalaku ásnak a menetét. Megoszlottak a vélemények az otosz szovjet-köztársasággal szemben követett politika tekintetében is. Voltak sokan, akik angol nemzeti és kapitalista gazdasági szempontból megengedhetetlennek tekintettek egy olyan állami alakulásnak akár de Jacto, akár de jare elismerését, amely a magántulajdon elvét megtagadja. Mégis nem a nagy elvi kérdések, hanem egy alárendelt belpolitikai ügy volt az, amely a munkáspárti kormányt az uj választások elrendelésére késztette. Az angol munkásság szélsőbaloldali, kommunista árnyalatának, amellyel maga a munkáspárt minden közösséget megtagadott, van egy heti folyóirata, a Workers V/eekly, amely meglehetősen kis példányszámban jelenik meg. Ebben a lapban megjelent egy cikk, amely az angol fegyveres erő tagjait felhivta, bogy csatlakozzék a kommunista párthoz és működjék közre a proletariátus diktatúrájának megvalósítása érdekében. A cikk nyomán az angol hadsereg nem lett kommunista, tőt a cikket észre sem vették volna talán, ha a munkáspárti kormány által kinevezett főállamügyész, Sir Patrick Hastings el nem rendeli, hogy a lap szerkesztőjét, James Ross Campbellt felségárulásért és lázltásért perbefogják. A per megindult és szeptember végén lett volna a főtárgyalás. A tárgyalás napján azonban a per képviseletével megbízott ügyész bejelentette, hogy a tőállamügyésztől az ügy jelentéktelenségére való tekintettel megbízást k»pott a per visszavonására. Az angol Jogi felfogás szerint azonban, ba egy per megindul', az már a biró elé is tartozik és nem lehet elvonni az itélet elől. Ezen az alapon heves támadások indultak meg a Macdonald-kormány ellen. Macdonald megtarthatta volna pozícióját, ha feláldozza a főállamügyészt. Iu azonban ismét döntő módon játszott közre tz évszázados angol politikai gyakorlat : a kormány felei és egyúttal fedezni tartozik bizalmi állásokat betöltő tisztviselőinek cselekedeteit. A munkáspárti kormány nem menesztette fő Jllamü^yészét és mikor a benyújtott bizalmatlansági indítvány alkalmával a konzervatívokkal és liberálisokkal szemben kisebbségben maradt, elrendelte az u) választásokat. A jelen pillanatban nagyon nebéz volna horoszkópot felállítani, hogy milyen lesz az uj választások eredménye. Eddig 32 képviselő már megvan választva, mert nincs ellenjelöltje. Ezek között van 16 konzervatív, kilenc munkáspárti, 6 liberális és egv pártonkívüli. A megmaradt 583 kerületért 1593 jelölt versenyez és pedig 518 konzervatív, 500 munkáspárti, 333 liberális és 42 egyéb pártokhoz tartozó és pártonkívüli. A választás eredménye elé egyforma remenykedéssel néznek konzervatív és munkáspárti oldalon, bár egyik párt sem számit az abszolút többségnek az elérésére. Már a jelöltek arányszámából is látni lehet, hogy a legkevesebb mandátumot a vezéreik vannak, mint Asqalth és Lloyd George, Mégis az angol parlamenti szokások mellett nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a kabinetet azért ők fogják megalakítani. A konzervatívok uralomra jutása ugyanis a védvámos politikát jelentené, amit a tavaly decemberi választás alkalmával Anglia elvetett. A várbató alakulás tehát vagy liberális kormány munkáspárti támogatással, vagy munkáspárti kormány a liberálisok támogatásával. Alapjában tehát valószínűleg minden marad a régiben. Egy változásra azonban mindenesetre kell számítani és ez különösen fontos Magyarország és a legyőzött többi országok szempontjából. Mikor a konzervatív kormány bukása után a munkáspárt a megirtis politikáját kezdte hirdetni a legyőzöttekkel szemben, programjának e része mellett olyan kétségtelen szimpátiával nyilatkozott neg az egész közvélemény, bogy ami ezen a téren megkezdődött és megindult, azt többé visszacsinálni nem lehet. Bármiként is döntenek holnap az angol választók, döntésük nem fogja jelenteni a sic volo, sic jubeo három nagy párt között a liberálisok fogják • elvének az érvényesülését kifelé. A megértés behozni, bár az ő soraikban vannak a leg- j utja lehet hossru és göröngyös, de a megkiválóbb parlamenti tehetségek és olysn kiváló ! értés útban van. Megkezdték a házszabályrevizió tárgyalását Az interpellációk szabályozása. — A beszédidő korlátozása. — Fegyelmi utasítások. részletes vitánál 15 percig tarthat. A névszerinti swvazás csak az általános vita végén lehetséges. Személyes kérdésben házszabályokhoz, félreérteti szavak helyreigazítása címén, mentelmi és összeférhetetlenségi bejelenlés címén felszólalni csak a napirend megállapítása után lehet. Ha a beszédidő korlátozása már kimondod, a Ház akkor ötven képviselő indítványára elhatározhatja a vita bezárását. Az indítvány felett a következő ülés elején dönt a Ház. Az irditvány szavazásra bocsátását azonban az elnök a következő harmadik ülés elejéig elhalaszthatja. A részletes vita folyamán bárki bét heti a vita bezárását is, de csak ha már négy szónok szólt hozzá, nem értve közzé minisztert, elősdót és indítványozót. Amennyiben az indítványt elfogadják, azonnali szavazásra bocsátják a tárgyalás alatt lévő javaslatot, vagy szukt-szt. A 4. csoport a fegyelmi utasításokat tartalmazza. Kiemelendő a nemzetközi illem megsértésére 8 a Ház tagjainak megsértésére vonatkozó rész. A tervezet kimondja, bogy amennyiben a sértés igen súlyos, a szó már első alkalommal megvonható, ismétlés esetén pedig okvetlen megvonandó. Az, akitől a szól megvonták, ugyanazon az ülésen többé semmi cimen fel nem szólalhat A mentelmi bizottság a Ház megkövetését, jegyzőkönyvi megrovást, vagy pedig a nemzetgyűlés üléseiről kizárást hozza javaslatba. A nemzetgyűlés megkövetését a tervezett ünnepélyes formához kötik, amennyiben az illettnek a Ház nyilt ülésén a terem közepén kell a megkövetést elmondania. A Ház megkövetésére itélt képviselő öt napi illetményét, a jegyzőkönyvi megrovásra itélt 10 napi illetményét, a kizárásra itélt képviselő pedig 15 napi illetményét veszti el. Ha a kizárás hosszabb ideig tart, akkor a kizárás tartamáig nem kapja meg illetményeit. Rassay Károly kifogásolja, hogy az 1913. és 1908. évi házszabályokat nem nyomatták ki és nem bocsáották rendelkezésre. Kéri az érdemleges tárgyalás elhalasztását, amig ez meg nem történik. Farkas Tibor csatlakozik Rassay felszólalásához. Bethlen István gróf miniszterelnök az indítvány lényegéhez hozzájárul és arra kéri a bizottságot, hogy majd csütörtökön folytassa az általános vitát. A bizottság ehhez hozzájárul, mire az ülés féget ért. Budapest, október 28. A házszabályrevizió előkészítésére kiküldött bizottság ma délután ülést tartott. Őrffy Imre előadó rámutatott arra, hogy a házszabályokban három szempontnak ke l érvényesülni : 1. A szólás és kritika szabadsága, 2. a tanácskozásképesség biztosítása és 3. a munkaképesség biztosítása szempontjának. Ebből az alapelvből kiindulva kell egészséges kompromisszumként felépülnie minden házszabálynak. Az előadói tervedet négy részre oszlik és a módosításokat foglalja magába. A bevezetés szerint az 1908-as házszabályok helyébe az alábbi módosításokkal az 1913-as házszabályok lépnek: Az 1. csoport kimondja, hogy a külügyi bizottság albizottságokra is osztható s ennek tanácskozásai titkosak, de az olyan képviselők is felszólalhatnak, akik nem tagjai a bizottságnak, azonban a termet felszólalásuk után kötelesek elhagyni A 2. csoport az interpelláció szabályozását tartalmazza. Az uj tervezet szerint írásbeli és szóbeli interpelláció lesz. Az irásbeii interpelláció csak fakultatív lesz és az folyamodik hozzá, aki akar. Az írásban beadott interpellációra a miniszter Írásban válaszol és a Ház vita nélkül dönt afölött, hogy elfogadja-e a v : szt, vagy sem. A szóbeti interpellációban ujitás az, bogy csak akkor lehet előterjeszteni, ha a Ház megengedi, vtgy ha az interpelláció 20 képviselő támogatja. Az interpelláció indokolására egynegyed órai időt szab meg a tervezet. Amenynyiben a miniszter válaszolt, viszonválaszra és a második válaszra 10—10 percet. Az összes interpellációk ugyanazon interpellációs napon összesen két órát vehetnek igénybe. A 3. csoport a beszédidő korlátozását tartalmazza és a vita bezárásáról intézkedik. A tervezet szerint törvényalkotási tárgyalások általános vitájánál — a minisztereket, a bizottsági elő'dókat és az önállóan indítványozókat kivéve — a beszédidő egy óra, mely a Ház engedélyével két órára meghosszabbítható. Részletes vitánál a maximális beszédidő harminc perc, minden egyéb felszólalás tartama tizenöt perc. Külföldi házszabályok szerint a vita bezárását bármikor kérni lehet. Ezzel szemben a tervezet szerint 30 képviselő a beszédidő korlátozását kérheti. A beszédidő korlátozása esetén az általános vitánál a felszólalás 30, a