Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-03 / 227. szám

1924 október 3. S Z EQ E D 3 Két francia tiszt rejtett fegyverek után kutatott Szegeden. Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) Csütörtök délután Szegeden eddig még elő nem fordult és teljesen szokatlan eset játszódott le. Ántánt-tisztek, a katonai ellenőrző bizottság tagjai a legnagyobb titokban is egészen csendben bizonyos rejtett fegyverek után kutattak Szegeden, valószinflleg egy teljesen érthetetlen és indokolatlan besúgás ahpján. A titkos nyomozásnak természetesen semmiféle eredménye nem volt, miután az ántánt-tisztek sehol sem találtak rejtett fegyvereket. A Szeged munkatársa erről az Agyról a következőket állapította meg: Csütörtökön reggel a budapesti személyvonattal két elegánsan öltözött, franciául beszélő ur érkezett meg a Szeged-állomásra. Az idegenek anélkül, hogy bárhol jelentkeztek volna, vagy lakást vettek volna ki valamelyik szállodában, feltűnés nélkül sétálni kezdtek a városban, majd bizonyos katonai épületek előtt járkáltak tel és alá, ugy hogy jelenlétük már akkor többeknek feltűnt. Mint a Szeged munkatársa megállapította, ez a két franciául beszélő idegen Jarry Leoni és Margetti Mario volt, akik a francia, illetve az angol hadseregben al iszti szolgálatot teljesítenek. Jelenleg azonban a Budapesten székelő katonai ellenőrző bizottsághoz vannak beosztva. Ez a két ember délután fél 2 órakor a Szeged-állomásra ment, ahol ismét a budapesti személyvonattal két idegen érkezett. A francia, illetve angol altisztek elegáns civil ruhában Paul Denis és fean Loriot f:ancia ezredest, illetőleg századost várták az állomáson. A két francia tiszt minden feltűnés nélkül, ugyancsak civil ruhában, választékos eleganciával érkezett meg Szegedre. Paul Denis és Jein Loriot a Budapesten székelő katonai ellenőrző bizottság tagjai. A tisztek az állomásról minden feltűnés nélkül először megjelentek az ügyeletes rendőrtisztnél, majd megkezdték a rejtett fegyverek utáni kutatást. Először a repülőtérre mentek ki, ahol végigkutatták a hangárokat, valamint az összes többi ottlévő épületeket. Rejtett fegyverek helyett azonban itt csak a nemrégen lezajlott kiállítás és áruvdsár maradékait találták. A katonai ellenőrző bizottság tagjai ezuián vezetőiknek határozottan kiadták az utasítás*, hogy most a piarista gimnáziumba vezessék el őket. A gimnázium volt a második állomás, ahol ugyancsak rejtett fegyverek u án kutatlak. Hosszas vizsgálat után azonban tanuló iskolás fiukon kivül itt sem találtak mást, ami egészen természetes is. Az alaptalan feljelentés légből kapott dolgokat jelenthetett a bizottságnak, miután még elképzelni is lehetetlen, hogy a piaristák gimnáziumában nagymennyiségű fegyvereket rejtegetnének, amiért a bizottságnak két tisztet keilene leküzdenie Szegedre — kutatni, így tehát a francia tűztek kutatása teljesen eredménytelen maradt, seholsem találtak fegyvereket. A Szeged munkatársa a késő esti órákban beszélgetést folytatott a civil ruhába öltözött Jean Loriot francia századossal, aki a legudvariasabb formában a következőket mondotta: — Nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy a sajtóval bármit is közölhetnénk. Higyje el, nincs semmi különös jelentősége itt tartózkodásunknak, csupán Szegedet néztük meg ... Amikor a Szeged munkatársa a bizonyos kutatásokról kérdezte meg a századost, Jean Loriot elmosolyodott s nevetve így szólt: — Csak Szegedet néztük meg I Értetülésünk szerint a két francia liszt az eredménytelen kutatások u án az altisztekkel együtt pénteken reggel a gyorsvonattal már el is utazik Szegedről. (v. gy.) Vasárnap tárgyalnak a munkabérek revíziójáról. El kell dönteni a szalámigyárak munkásainak ügyét — olaszok nélkül. Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) A legutolsó időben a szegedi munkásság körében bizonyos elégedetlenség nyilvánult meg az érvényben levő munkabérekkel szemben. Nem annyira az index ellen hangzottak el konkrét formában kifogások, hanem az elégedetlenség a túlságosan aránytalanul megállapított alapbérek miatt van. A munkásságnak az az álláspontja, hogy ezek mellett az alapbérek mellett nem tudja semmiképen sem biztositani mindennapi megélhetését. Ez az ügy — mint a Szeged munkatársa értesül — most végre a megoldáshoz érkezett el. Vasárnap délelőtt ugyanis előkészítő tárgyalások fognak megindulni az alapbérek revíziója ügyében. A mostani béreket az egyes szakmánként össze fogják hasonlítani a békebeli bérekkel és ezek alapján fogják szakmánként arányba hozni az órakéreket. A helyzet ugyanis az, hogy egyes szakmák mások rovására igen előrehaladtak a konjunktúrában, mig egyesek igazságtalanul visszamaradtak. Tény az, hogy az aránybahozáson kivül az alapbérek bizonyos mértékű fölemelésére is lehet számítani. A tárgyalások folyamán szóba fog kerülni a szegedi index revíziója is. Az indexbe fölvett cikkek közül egynéhány aránytalan egységgel szerepel a rendszerben, ami mindig félreértésekre és súrlódásra ad okot. Az indexbe a már meglévő cikkeken kivül másokat is föl fognak venni és igy az index igazságosabban fogja visszatükrözni a drágaság alakulását. Szombaton délután egyébként a szalámigyárak munkásainak ügyében is értekezletet tartanak, amelyen meg fognak jelenni a munkások képviselői is. A munkások továbbra is ragaszkodnak bizonyos természetbeni szolgáltatásokhoz és éppen ez volt az a pont, amelyről a munkaadók hallani sem akartak és amelynél megszakadtak a tárgyalások. A szombati tárgyaláson minden körülmények között el kell dönteni ezt a kérdést és bármiképen is alakuljon a tárgyalás eredménye, a négy szegedi szalámigyárnak okvetlenül magyar és elsősorban szegedi munkásokat kell leszerződtetnie a most kezdődő szezonra. A gyárosoknak semmi körülmények között sem szabad olasz muukásokat Szegedre hozni, amikor Szegeden amúgy is nehéz helyzetbe» van a munkásság és a munkanélküliség nem hogv csökkenne, de ilyesztő számokban egyre emelkedik. A szombati tárgyaláson mindenképen meg kell találni a magyar munkásokkal való szerződés lehetőségét. MWMMWWWIIMWWfMMWM Az iparhatóság elrendelte a kereskedők teljes vasárnapi munkaszünetét. Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) A Szeged hasábjain nem egyszer foglalkoztunk azzal a kérdéssel, amely hetek óta izgalomban tartja Szeged kereskedőfárssadalmát. Ez a kérdés a vasárnapi munkaszünet kérdése, amely miatt már-már pártokra szakadt a kereskedőtársadalom. A Sztgcd már első cikkében határozottan kíjeientetíe, hogy a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelésével lehet csak valóban megoldani ezt a kérdést, mert egyrészt a vasárnap reggeli két-három órás nyitvatartás nem jelent lényeges forgalmat a kereskedőnek, de elsősorban a kereskedelmi alkalmazottak hatnapi fáradtságos munka után valóban kiérdemelnek és jogosan megilleti őket egyetlen napi munkaszünet. Ez a kérdés most végleg befejezést nyert. A sorozatos viták után, valamint a Szeged első Ékszerek és órák, ezüst evőkészletek, arany karikagyűrűk, pecsétgyűrűk, függők készpénzért mint kedvező fizetési feltételek mellett beszerezhetők elsőrangú óra és ékszerüzletemben cikke után a kereskedelmi és iparkamara felkérte az iparhatóságot, hogy a miniszteri rendelet értelmében szavaztassa meg a vasárnapi munkaszünet kérdéséről a kereskedőket. A kérdés megoldása csak a kézmüáru, utidivat és rövidáru kereskedők közölt volt szükséges, mivel a legutolsó hetekben ezek voltak azok a szakmák, amelyekben egyesek vasárnap reggel kinyitották üzleteiket. Az iparhatóság az elmulf napokban meg is szavaztatta ezekbe a szakmákba tartozó kereskedőket és ennek a szavazásnak az lett az eredménye, hogy 56 kereskedő közül negyvenegy a teljes vasárnapi munkaszünet mellett foglalt állást. A város elöljáróság! ügyosztálya, mint elsőfokú iparhatóság ma azután 17618 -924. szám alatt értesítette a kamarát, hogy a szavazás eredményeképen, a 94537—921. minisztert rendelet értelmében elrendeli a teljes vasárnapi munkaszünetet. Az iparhatóság döntése után most már — mint a Szeged munkatársának kijelentették — a rendőrség fokozottan fogja ellenőrizni a vasárnapi munkaszünet betartását és amennyiben még ezután is akadnának olyanok, akik vasárnap kinyitnák üzleteiket, a rendőrség ezek ellen meg fogja azonnal indítani az eljárást. Mint értesülünk, a napokban dönteni fognak i arról is, hojy ml legyen a piaci árusok vasárnapi munkaszinetével. Előreláthatólag ezekre is el fogják rendelni a teljes szünetet, mivel ellenkező esetben hátrányban lennének a nyilt üzlettel bitó kereskedők, akik smugy sem tudnak versenyezni a sokkal kevesebb rezsivel dolgozó piaci árusokkal etemben. Megfenyegettetik... Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) Hálás szívvel fogadunk minden kimagyarázkodást: nem készül semmi erőszak a birói függetlenség ellen. Csak a sajtó egyik része verte félre a harangokat. Nem is a sajtó, arra ráfogják szegényre a politikus urak, akik a hosszú parlamenti szünet idején nem szerepelhettek s kétségbeesve gondolnak rá, hogy az ország megfeledkezhetik róluk. Nosza hát, mondjunk hamar valamit, forgassuk meg a nevünket, mint Prütykövi Cimpike, a kültelki szinház szubrettjelöltje. Ha tetszik, amit az újságíró kiesztergályozott, — haszon. Ha rájönnek, hogy hülyeséget mondtunk, — letagadjuk. Ezt hívják politikai iskolázottságnak azok, akik a tanyai elemiben is megbuknának. Nekünk a birói függetlenség mindenen felül való, még akkor is, ha a nagy tömegelésben megugrik néhány akasztófavirág. Aztán egyetlen kormány sem lehet olyan ügyefogyott, hogy intézményeket hajlítson a maga szolgálatába, amelyek erejét holnap, vagy holnapután o ellene használhatja fel az utód. Azt olvassuk, hogy a birói karban nagy az idegesség, demonstráció készül. Hát mi is láttunk bírákat, azok egyáltalában nem nyugtalankodnak, habár sokkal több szó esik róluk mostanában, mint amennyi illenék. Régi, közigazgatásban tapasztalt, ember mondott erre találót. — Volt ezelőtt ugy körülbelül negyedszázaddal Szegednek hatalmas tanácsa. A polgármesteri székben öreg Pálfy Ferenc ült, aki ugyan nem avatkozott a dolgok menetébe, jóságosan bólintott mindenre s egyszer azt jelentette ki a bíróság előtt, hogy „aláírom én, kérem, a halálos Ítéletemet is, mit tudhatom, mi mindent tesznek elébem". Ivánkovics Sándor volt a főügyész, biztos szem, tiszta judicium, amit az jóváhagyott, arra mérget lehetett venni. A főjegyző Tóth Pál, egyike a legritkább közigazgatási erőknek. Fodor Károly az adók tudósa, egyébként is ritka műveltségű ember, külföldi egyetemet végzett. László Gyula mindig haragudott valakire s állandóan szimatolva tartotta orrát a levegőben, támadástól tartva, ő a kulturát irányította. Zombory Antal pénzügyi szenátor volt, örökké sovány és szegény. Az a legenda van Szegeden elterjedve, hogy Ferertr Jó7°eS _ azért sírta el magát az árvizsujtotta Szegeden, mert meglátta Zomboryt. — Jaj, mennyire megsoványodott a város I Mi lesz veletek, emberek, mi lesz? Fischer józsef órás és ékszerésznél, Belvárosi Bank mellett 12 TELEFON 15-38 KÁRÁSZ-UTCA 14. tm