Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-03 / 227. szám

1924 október 3. S Z EQ E D 3 Két francia tiszt rejtett fegyverek után kutatott Szegeden. Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) Csü­törtök délután Szegeden eddig még elő nem fordult és teljesen szokatlan eset játszódott le. Ántánt-tisztek, a katonai ellenőrző bizottság tagjai a legnagyobb titokban is egészen csend­ben bizonyos rejtett fegyverek után kutattak Szegeden, valószinflleg egy teljesen érthetetlen és indokolatlan besúgás ahpján. A titkos nyo­mozásnak természetesen semmiféle eredménye nem volt, miután az ántánt-tisztek sehol sem találtak rejtett fegyvereket. A Szeged munka­társa erről az Agyról a következőket állapí­totta meg: Csütörtökön reggel a budapesti személy­vonattal két elegánsan öltözött, franciául beszélő ur érkezett meg a Szeged-állomásra. Az idegenek anélkül, hogy bárhol jelent­keztek volna, vagy lakást vettek volna ki valamelyik szállodában, feltűnés nélkül sétálni kezdtek a városban, majd bizonyos katonai épületek előtt járkáltak tel és alá, ugy hogy jelenlétük már akkor többeknek feltűnt. Mint a Szeged munkatársa megállapította, ez a két franciául beszélő idegen Jarry Leoni és Margetti Mario volt, akik a francia, illetve az angol hadseregben al iszti szolgálatot teljesítenek. Je­lenleg azonban a Budapesten székelő katonai ellenőrző bizottsághoz vannak beosztva. Ez a két ember délután fél 2 órakor a Sze­ged-állomásra ment, ahol ismét a budapesti személyvonattal két idegen érkezett. A francia, illetve angol altisztek elegáns civil ruhában Paul Denis és fean Loriot f:ancia ezredest, illetőleg századost várták az állomáson. A két francia tiszt minden feltűnés nélkül, ugyancsak civil ruhában, választékos eleganciával érke­zett meg Szegedre. Paul Denis és Jein Loriot a Budapesten székelő katonai ellenőrző bizott­ság tagjai. A tisztek az állomásról minden feltűnés nél­kül először megjelentek az ügyeletes rendőr­tisztnél, majd megkezdték a rejtett fegyverek utáni kutatást. Először a repülőtérre mentek ki, ahol végigkutatták a hangárokat, valamint az összes többi ottlévő épületeket. Rejtett fegyve­rek helyett azonban itt csak a nemrégen lezaj­lott kiállítás és áruvdsár maradékait találták. A katonai ellenőrző bizottság tagjai ezuián vezetőiknek határozottan kiadták az utasítás*, hogy most a piarista gimnáziumba vezessék el őket. A gimnázium volt a második állomás, ahol ugyancsak rejtett fegyverek u án kutatlak. Hosszas vizsgálat után azonban tanuló iskolás fiukon kivül itt sem találtak mást, ami egészen természetes is. Az alaptalan feljelentés légből kapott dolgokat jelenthetett a bizottságnak, mi­után még elképzelni is lehetetlen, hogy a pia­risták gimnáziumában nagymennyiségű fegy­vereket rejtegetnének, amiért a bizottságnak két tisztet keilene leküzdenie Szegedre — kutatni, így tehát a francia tűztek kutatása teljesen ered­ménytelen maradt, seholsem találtak fegyvereket. A Szeged munkatársa a késő esti órákban beszélgetést folytatott a civil ruhába öltözött Jean Loriot francia századossal, aki a leg­udvariasabb formában a következőket mondotta: — Nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy a sajtóval bármit is közölhetnénk. Higyje el, nincs semmi különös jelentősége itt tartózkodá­sunknak, csupán Szegedet néztük meg ... Amikor a Szeged munkatársa a bizonyos ku­tatásokról kérdezte meg a századost, Jean Loriot elmosolyodott s nevetve így szólt: — Csak Szegedet néztük meg I Értetülésünk szerint a két francia liszt az eredménytelen kutatások u án az altisztekkel együtt pénteken reggel a gyorsvonattal már el is utazik Szegedről. (v. gy.) Vasárnap tárgyalnak a munkabérek revíziójáról. El kell dönteni a szalámigyárak munkásainak ügyét — olaszok nélkül. Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) A legutolsó időben a szegedi munkásság körében bizonyos elégedetlenség nyilvánult meg az érvény­ben levő munkabérekkel szemben. Nem annyira az index ellen hangzottak el konkrét formában kifogások, hanem az elégedetlenség a túlságosan aránytalanul megállapított alapbérek miatt van. A munkásságnak az az álláspontja, hogy ezek mellett az alapbérek mellett nem tudja semmiké­pen sem biztositani mindennapi megélhetését. Ez az ügy — mint a Szeged munkatársa érte­sül — most végre a megoldáshoz érkezett el. Vasárnap délelőtt ugyanis előkészítő tárgyalások fognak megindulni az alapbérek revíziója ügyé­ben. A mostani béreket az egyes szakmánként össze fogják hasonlítani a békebeli bérekkel és ezek alapján fogják szakmánként arányba hozni az órakéreket. A helyzet ugyanis az, hogy egyes szakmák mások rovására igen előrehaladtak a konjunktúrában, mig egyesek igazságtalanul vissza­maradtak. Tény az, hogy az aránybahozáson kivül az alapbérek bizonyos mértékű fölemelésére is lehet számítani. A tárgyalások folyamán szóba fog kerülni a szegedi index revíziója is. Az indexbe fölvett cikkek közül egynéhány aránytalan egy­séggel szerepel a rendszerben, ami mindig félre­értésekre és súrlódásra ad okot. Az indexbe a már meglévő cikkeken kivül másokat is föl fognak venni és igy az index igazságosabban fogja vissza­tükrözni a drágaság alakulását. Szombaton délután egyébként a szalámigyárak munkásainak ügyében is értekezletet tartanak, amelyen meg fognak jelenni a munkások képvi­selői is. A munkások továbbra is ragaszkodnak bizonyos természetbeni szolgáltatásokhoz és éppen ez volt az a pont, amelyről a munkaadók hallani sem akartak és amelynél megszakadtak a tárgyalások. A szombati tárgyaláson minden kö­rülmények között el kell dönteni ezt a kérdést és bármiképen is alakuljon a tárgyalás eredménye, a négy szegedi szalámigyárnak okvetlenül ma­gyar és elsősorban szegedi munkásokat kell leszer­ződtetnie a most kezdődő szezonra. A gyárosok­nak semmi körülmények között sem szabad olasz muukásokat Szegedre hozni, amikor Szegeden amúgy is nehéz helyzetbe» van a munkásság és a munkanélküliség nem hogv csökkenne, de ilyesztő számokban egyre emelkedik. A szombati tárgyaláson mindenképen meg kell találni a ma­gyar munkásokkal való szerződés lehetőségét. MWMMWWWIIMWWfMMWM Az iparhatóság elrendelte a kereskedők teljes vasárnapi munkaszünetét. Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) A Szeged hasábjain nem egyszer foglalkoztunk azzal a kérdéssel, amely hetek óta izgalomban tartja Szeged kereskedőfárssadalmát. Ez a kér­dés a vasárnapi munkaszünet kérdése, amely miatt már-már pártokra szakadt a kereskedő­társadalom. A Sztgcd már első cikkében hatá­rozottan kíjeientetíe, hogy a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelésével lehet csak valóban megoldani ezt a kérdést, mert egyrészt a vasár­nap reggeli két-három órás nyitvatartás nem jelent lényeges forgalmat a kereskedőnek, de elsősorban a kereskedelmi alkalmazottak hat­napi fáradtságos munka után valóban kiérde­melnek és jogosan megilleti őket egyetlen napi munkaszünet. Ez a kérdés most végleg befejezést nyert. A sorozatos viták után, valamint a Szeged első Ékszerek és órák, ezüst evő­készletek, arany karikagyű­rűk, pecsétgyűrűk, függők készpénzért mint kedvező fizetési fel­tételek mellett beszerezhetők első­rangú óra és ékszerüzletemben cikke után a kereskedelmi és iparkamara fel­kérte az iparhatóságot, hogy a miniszteri rende­let értelmében szavaztassa meg a vasárnapi munkaszünet kérdéséről a kereskedőket. A kér­dés megoldása csak a kézmüáru, utidivat és rövidáru kereskedők közölt volt szükséges, mi­vel a legutolsó hetekben ezek voltak azok a szakmák, amelyekben egyesek vasárnap reggel kinyitották üzleteiket. Az iparhatóság az elmulf napokban meg is szavaztatta ezekbe a szak­mákba tartozó kereskedőket és ennek a szava­zásnak az lett az eredménye, hogy 56 keres­kedő közül negyvenegy a teljes vasárnapi munka­szünet mellett foglalt állást. A város elöljáróság! ügyosztálya, mint első­fokú iparhatóság ma azután 17618 -924. szám alatt értesítette a kamarát, hogy a szavazás eredményeképen, a 94537—921. minisztert ren­delet értelmében elrendeli a teljes vasárnapi munkaszünetet. Az iparhatóság döntése után most már — mint a Szeged munkatársának kijelentették — a rendőrség fokozottan fogja ellenőrizni a vasárnapi munkaszünet betartását és amennyiben még ezután is akadnának olya­nok, akik vasárnap kinyitnák üzleteiket, a rendőrség ezek ellen meg fogja azonnal indítani az eljárást. Mint értesülünk, a napokban dönteni fognak i arról is, hojy ml legyen a piaci árusok vasár­napi munkaszinetével. Előreláthatólag ezekre is el fogják rendelni a teljes szünetet, mivel ellenkező esetben hátrányban lennének a nyilt üzlettel bitó kereskedők, akik smugy sem tud­nak versenyezni a sokkal kevesebb rezsivel dolgozó piaci árusokkal etemben. Megfenyegettetik... Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) Há­lás szívvel fogadunk minden kimagyarázkodást: nem készül semmi erőszak a birói függetlenség ellen. Csak a sajtó egyik része verte félre a ha­rangokat. Nem is a sajtó, arra ráfogják szegényre a politikus urak, akik a hosszú parlamenti szünet idején nem szerepelhettek s kétségbeesve gondol­nak rá, hogy az ország megfeledkezhetik róluk. Nosza hát, mondjunk hamar valamit, forgassuk meg a nevünket, mint Prütykövi Cimpike, a kül­telki szinház szubrettjelöltje. Ha tetszik, amit az újságíró kiesztergályozott, — haszon. Ha rájönnek, hogy hülyeséget mondtunk, — letagadjuk. Ezt hív­ják politikai iskolázottságnak azok, akik a tanyai elemiben is megbuknának. Nekünk a birói függetlenség mindenen felül való, még akkor is, ha a nagy tömegelésben meg­ugrik néhány akasztófavirág. Aztán egyetlen kormány sem lehet olyan ügye­fogyott, hogy intézményeket hajlítson a maga szol­gálatába, amelyek erejét holnap, vagy holnapután o ellene használhatja fel az utód. Azt olvassuk, hogy a birói karban nagy az ide­gesség, demonstráció készül. Hát mi is láttunk bírákat, azok egyáltalában nem nyugtalankodnak, habár sokkal több szó esik róluk mostanában, mint amennyi illenék. Régi, közigazgatásban tapasztalt, ember mondott erre találót. — Volt ezelőtt ugy körülbelül negyedszázaddal Szegednek hatalmas tanácsa. A polgármesteri szék­ben öreg Pálfy Ferenc ült, aki ugyan nem avat­kozott a dolgok menetébe, jóságosan bólintott mindenre s egyszer azt jelentette ki a bíróság előtt, hogy „aláírom én, kérem, a halálos Ítélete­met is, mit tudhatom, mi mindent tesznek elébem". Ivánkovics Sándor volt a főügyész, biztos szem, tiszta judicium, amit az jóváhagyott, arra mérget lehetett venni. A főjegyző Tóth Pál, egyike a leg­ritkább közigazgatási erőknek. Fodor Károly az adók tudósa, egyébként is ritka műveltségű em­ber, külföldi egyetemet végzett. László Gyula min­dig haragudott valakire s állandóan szimatolva tar­totta orrát a levegőben, támadástól tartva, ő a kulturát irányította. Zombory Antal pénzügyi sze­nátor volt, örökké sovány és szegény. Az a le­genda van Szegeden elterjedve, hogy Ferertr Jó7°eS _ azért sírta el magát az árvizsujtotta Szegeden, mert meglátta Zomboryt. — Jaj, mennyire megsoványodott a város I Mi lesz veletek, emberek, mi lesz? Fischer józsef órás és ékszerésznél, Belvárosi Bank mellett 12 TELEFON 15-38 KÁRÁSZ-UTCA 14. tm

Next

/
Thumbnails
Contents